Esztergom és Vidéke, 1914
1914 / 90. szám
4 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1914. november 8. Az új hadikölcsön. A pénzügyminiszter a hadiszükségletek fedezésére szükséges ősze gek beszerzése céljából legközelebb kölcsönt fog kibocsátani. Hat százalékkal adómentes járadékkölcsön kibocsátása van tervbevéve, még pedig nyilvános aláírás útján, kizárólag a magyar szent korona országai és Bosznia és Hercegovina területén. A pénzügyminiszter tehát közvetlenül fordul a közönséghez, amint ez a német birodalomban is történt és a kölcsönkibocsátás összege a nyilvános aláírás eredménye alapján fog megállapíttatni. Az aláírás előre láthatólag egy hét leforgása után veszi kezdetét és mint aláírási helyek az összes állampénztárak és adóhivatalok, a postatakarékpénztár és közvetítő helyei s az összes számottevő hazai pénzintézetek fognak szerepelni. A terv szerint az aláírási ár minden száz korona névértékért ki- lencvenhét korona ötven fillér lesz, amely az aláírás alkalmával azonnal befizetendő. A kötvények első szelvénye már 1915. évi május elsején kerül beváltásra. A folyó évi novem bér elsejétől az aláírási napig járó folyó kamatokat azonban az aláírónak nem kell megtérítenie, úgy hogy ha az aláírás például november 23-án történik, ez az aláírónak száz koronánként harmincnyolc fillér megtakarítást jelent, vagyis a tényleges kibocsátási árfolyam kílencvenhét korona tizenkettő fillér, ami hat egész tizennyolc századrész százalékos kamatozásnak felel meg. Az aláírt kötvények árainak kifizetésére azonban száz koronát meghaladó jegyzéseknél kedvezményes fizetési módozat lesz igénybevehető olyképen, hogy az aláíráskor csak az aláírt névérték tiz százaléka lesz biztosítékképen leteendő, még pedig vagy készpénzben vagy megfelelő értékjegyekben. A jegyzett összeg ezt követőleg lesz befizetendő olyképen, hogy negyven százalék az aláírási felhívás közzétételétől számított egy hónap alatt, á további hatvan százalék pedig két egyenlő részletben egy további hónapon lesz befizetendő. A biztosíték az utolsó részlet befizetése alkalmával lesz elszámolva, illetőleg visszeadva. Ez a kedvezményes fizetési módozat minden száz korona névértéknél ötven fillér kamatmegtakarítást jelentvén és ily módon befizetett kötvények aláírási ára minden száz korona névértékért kilencvennyolc korona lesz. Az aláírási áron kívül az aláíró terhére sem folyó kamat, sem jutalék nem számítható fel. Az az aláíró, aki az általa jegyzett kötvényeket zárolja s a zárolást öt éven át fel nem oldatja, a kötvényen alapuló követelését legkésőbb 1919. évi november hó elsején ettől a naptól számított egy évre névértékben leendő visszafizetésre felmondhatja, viszont a pénzügyminiszter fenntarja magának a jogot, hogy három havi felmondás mellett a kölcsönt egészben vagy részben névértékben visszafizethesse. A felmondás azonban 1920. évi november hó elsejét megelőző időre nem fog eszközöltetni. Á kölcsönre történő befizetésekre a felmondási idő betartásával átutalás útján igénybe vehetők az 1914. évi aug. hó elseje előtt betétikönyvre vágy folyószámlán elhelyezett, egyébként moratórium alá eső betétek is s azok, akik a befizetésre ily betétjeiket kívánják igénybe venni, betétjük teljes összege erejéig az illető intézet közvetítésével jegyezhetnek s ezek az intézetek amennyiben nem hivatalos aláírási helyek, a betétekből teljesítendő befizetéseket a hivatalos aláírási helyek valamelyikével fogják elszámolni. A kibocsátandó kötvényekre és pedig úgy a szabad mint a zárolt darabokra az osztrák-magyar bank és a hadi kölcsönpenztár a mindenkori hivatalos váltóleszámito- lási kamatláb mellett, amelyik jelenleg öt és fél százalék, fognak kölcsönöket nyújtani s ily kedvezményes kamatlábat legalább egy esztendeig fognak alkalmazni. Ugyancsak kedvezményes, vagyis a szabályszerűnél fél százalékkal alacsonyabb kamatláb mellett, tehát jelenleg az állampapírok legnagyobb részére öt és fél, más megfelelő értékpapírokra hat százalék kamat mellett fognak előleget nyújtani ezek az intézetek, ameny- nyiben a felveendő összeg az új kibocsátás jegyzésére szolgál. Az új járadékkölcsön kötvényeit úgy az osztrák-magyar bank főintézete és fiókintézetei, mint a szelvények beváltásával megbízott fővárosi pénzintézetek az 1915. év végéig költségmentesen fogják megőrizni. Annak elérése végett, hogy ennek a kizárólag hadicélokra szolgáló kibocsátásnak jegyzése a kisebb embereknek is lehetővé tétessék, legkisebb kötvény névértéke ötven koronában fog megállapíttatni. Kölcsön előnyös feltételei a pénzpiac kedvező helyzete s annak felismerése, hogy kölcsön jegyzésében valaminél nagyobb részvétel aláírók magán érdekei mellett, közérdeket is nagy mértékben szolgálja, biztosítékai annak, hogy e kizárólag belföldi kölcsön jegyzésének eredményeiben az ország közgazdasági ereje impozánsan fog megnyilvánulni. TOLLHEGGYEL I Gyászjelentés. Berlinből kaptuk a következő gyászjelentést, mit megillető örömmel közlünk : t A „fehér“ Miklós és a „fekete“ Petár mély megdöbbenéssel és szomorúsággal, de megadással adják tudtul, hogy „Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia“ sújtó karja következtében a legkedvesebb fia, unokaöccse és unokája a szövetségeseknek, a BELGA KIRÁLYSÁG az összes európai rendjelek tulajdonosa r. i. p. a „Szorgalmas Berta“ által okozott kéthónapi szenvedés után, magas korában jobblétre szenderült. A temetés október 16-án történt a legnagyobb csendben. Csöndes részvét kéretik. Antverpen, 1914. október 16. A soha viszont nem látásra. Grey Joffre Nikita Poincaré mint apa mint anya mint nagyapa mint nénje Mánuel mint mostohafiu. ,A gyászbaborult hátramaradottak. Hindenburg humora. Amikor az oroszok Hindenburg serege közeledésének hírére kiürítették insterburgot, nem vihettek minden készletet magukkal és azért mit otthagytak, megrongálták. Többek közt az óriási kenyérkészletet leön- tötték petróleummal. Amikor ezt Hindenburg tábornok megtudta, így szólt: — Ugylátszik, az oroszsk petróleummal eszik a kenyeret. ízlés dolga ! Hát akkor adjuk ezeket a kenyereket az orosz foglyoknak. Természetes, hogy a tábornok ezt nem gondolta komolyan. Sehonnai . . . „Sehonnai bitang ember, ki most, ha kell, halni nem mer, kinek drágább rongy élete, mint a haza becsülete.“ Ezek a parázs szavak jutnak eszünkbe, a szabadságharc hős költőjének daliás alakja vonul fel lelkünk előtt ma, midőn szemléljük és tapasztaljuk, hogy hányán tanulmányozzák a „maródi vizit“ titkait; mennyi buzgósággal iparkodnak a vörös kereszt körül elfoglalva lenni, irodába törekedni. Pedig valamikor, amidőn nem volt reá szükség, mennyi pátosszal szavalták a „Talpra magyar“-t, mennyi hévvel kiáltották a szint játszani nem tudó gyermekek, fiúk, emberek felé : sehonnai bitang ember, ki most, ha kell, halni nem mer! És ime! Most, amidőn igazan halni kell: most a maródi vizit, a vörös kereszt kórházának keresése a divat. Akik azt mondják, hogy csak a hadvezetőség rendelkezik velük, olyan kevesen vannak. Akik a felfegyverkezett komitácsinak szemébe mondják az igazságot, oh az olyanok ritkássak! Ezért illeti mély tiszteletünk a haza védelmében elesett fiaink hősi ön- feláldozásának emléket. De viszont szánalommal — hogy ne mondjunk többet — gondolunk a képmutatókra, kik, akkor, midőn nem volt aktuális, menydörögték a „Sehonnai bitang embert . . . .“ de ma, midőn helyt kellene állani, most drágább nekik rongy életük, mint a haza becsülete! Ezért időszerűnek találjuk megállapítani azt, hogy aki most iparkodik magát kivonni a glé- dából, elvesztette a jogot ahhoz, hogy méltatlan ajkaira vegye a haza szent nevét. Tanácsos volna egy kis szemlét tartani a kávéházak, irodák, üzletek közönsége körében és meg tudni, hogy kik maradnak itthon ?! Ez a kérdés fontos. Ennek tisztázása világosságot derítene sokfelé. Egy rokkant. A hercegprímás Budapesten. Múlt számunkban már jeleztük, hogy f. hó 4-én, szerdán áldotta meg és adta át nemes céljának dr. Csernoch János bibornok-hercegprimás a Kasselik Ferenc és Erzsébet-féle alapítványból létesített kórházvonatot. Az impozáns ünnepségre pont tizenegy órakor érkezett meg a hercegprímás dr. Lépőid Antal titkára kíséretében és röviddel utóbb Auguszta kir. hercegnő báró Majtényi Anna udvarhölgy. A kir. hercegnőnek és a megjelent notabilitásoknak a hercegprímás mutatta be a kórházvonatot. Tizennyolc teherkocsi és három étkezőkocsi, d,e mindegyik a ráismer- hetetlenségig átalakítva: ez a kórházvonat. Egy-egy teherkocsi nyolc ágy, kettő-kettő egymás fölött. A szabadon maradt sarkokban mosdó, kötözőszer állvány, a sok tisztogatásra szükséges szerszám áll, a kocsi közepén jókora vaskályha és mint ideiglenes berendezés, egy-egy jól táplált népfölkelő külsejű baka a most még hideg kályhák mellett. Következő teherkocsi a raktár: ötszáz alsó ruha az egyikben, ötszáz, vagy még több ágynemű a másikban. Most az egykori étkező kocsik jönnék sorra. Az első étkezőkocsiból műtőterem lett; azután az ebédlő kocsi következik a dohányzóval és olvasóteremmel, majd a parancsnoki kocsi és végül négy szertárkocsi. A kórházvonat egyszerre 144 sebesültet szállíthat. A megtekintés után az ünnepi áldás következett. Hátul egy sor már felgyógyult sebesült katona, előttük a notabilitások, középen pedig a hercegprímás, ki a szertartás végeztével gyönyörű beszéd kíséretében adta át a kórházvonatot, melyet igy fejezett be: „Induljon útjára vassíneken, hogy elbírja a nemzet súlyos gondját és nehéz gyászát. A szeretet hatalma hajtsa kerekeit s a nemzet őrangyala legyen kísérője.“ — Délután 5 órakor megjelent a budapesti egyházkerület lelkészkedő papságának, a közp. papneveldében tartott őszi gyűlésén. A váratlanul megjelent egyházfejedelmet az egy- begyült papság nagy ovációval fogadta, kikhez beszédet is intézett. — Csütörtök délelőtt folyamán több hadikórházat látogatott meg. Az egy- hazfejedelem elsőnek a Kőbányai Keresztény Szociális Egyesület helyiségben berendezett kórházat tekintette meg. Innen a Radetzky-ka- szárnyában felállított hadikórházba ment a hercegprímás kísérőivel, hol négyszáz sebesülit van Fedák Sári vezetése alatt álló önkéntes ápolónők gondozásában. Az egyetemek keretében felállított több hadikórházat tekintette meg ezután. Meglátogatta a Bársony János dr. udv. tanácsos klinikáján lévő tiszti pavilont, valamint a Kétly László báró, Kuzmik Pál és Verebély Tibor professzorok klinikáin elhelyezett sebesülteket. — Pénteken délelőtt a hercegprímás meglátogatta a Budapesti Kerületi Munkásbiztosító Pénztár négyemeletes új palotájában létesített ezer ágyra berendezett köztemető úti hadikórházat. A délelőtt folyamán meglátogatta még Bárczy István kíséretében a főváros egyik legszebb iskolaépületében, a Pedagógiai Szemináriumban elhelyezett s 600 betegre berendezett hadikórházat. Majd a Budapesti Országos Középponti Oltáregyesület és Mária Reparatrix-kolostor üllői-úti hadikórházát látogatta meg. Innen a Szent István-kórházba látogatott el. Azután a Dollinger-klinikára ment. Végezetül megtekintette a Nékám- klinikai hadikórházat. A hercegprímás mindenütt végiglátogatta a kitünően berendezett kórtermeket, elbeszélgetett a betegekkel, kik között magyarok, németek, tótok, horvátok és románok voltak. Az egyházfő mindenütt elismerését fejezte ki az orvosoknak és az önkéntes ápolónőknek és vigasztalta, bátorította a sebesült vitézeket. — A hercegprímás pénteken este dr. Lépőid Antal titkárával hazaérkezett. Kitüntetések háziezredünknél. Őfelsége az ellenség előtt való vitéz és bátor magatásért Auffahrt Rudolf
