Esztergom és Vidéke, 1914

1914 / 81. szám

# 4* ESZTERGOM és VIDÉKE. 1914. október 8. magatartásáért a vitézségi aranyér­met nyerte el. A 26-os gyalogezred legénysége is a hősök egész légióját rejti magában. A 26-osok közül a köveiké zők nyertek kitüntetéseket a harctéren tanúsított vitézségük elis­meréséül : az I. osztályú ezüst vitéz­ségi érmet kapták: Vojnik István, Dogossy, Geiger János, Hugyecz And­rás., Moha Róbert, Petrás Albert, Vida Sándor szakaszvezetők ; Ribé- nyi, Nagy István, Paláj Ábel káplá­rok; Niebert Mihály, Rózsa József őrvezetők; a II. osztályú ezüst vi­tézségi érmet: Denk, Dianovszky Ist­ván, Hegedűs, Liszka János, Szabó Sándor, Steklács, Stuhár.Pál, Takács Mihály, Varga József, Vészeli János, Csihák Pál, Zvvornik János szakasz vezetők; Kovács, Patkóczi, Varga, káplárok; Bogyó, Borovicska Pál, Fenzonca Ignác, Lengyel, Madzger, Volf Antal őrvezetők ; Bába Aladár, Balanovics, Boros Ernőd, Borovszky Ferenc, Erén Pál, Csenger Gyula, Cséri, Cseresznye János, Dinnyés Fe­renc, Finka István, Gajdosik Mihály, Hunczut János, Hegedűs, Hencze, Józsefka József, Kokles József, Lich- ner Ferenc, Morvái Antal, Papes Já­nos, Petrovics Rajmund, Ruszkó Já­nos, Schalk Károly, Simon Pál II., Stutka Imre, Tóth Lajos, Üdvardi, Vinkler Andor gyalogos közlegények és Kovács Mátyás dobos. Remény­leni merjük, hogy rövid időn belül még több nevet fűzhetünk az esz­tergomi hősök díszes koszorújába. Kérelem a közönséghez. Az oltáregyesület elnöksége kéri a ne­mes szivű adakozókat hogy a hadba- vonuló katonáknak szánt meleg ru­haneműt péntek estig szíveskedjenek beküldeni a vízivárosi zárdába, mi­vel azok szombaton reggel lesznek kiosztvá a katonáknak. Zsidók a Vörös Keresztért. A napokban lefolyt zsidó ünnepek alatt Dr. Áldori Mór kir. tanácsos, hitközségi elnök kezdeményezésére a helybeli izraelita imaházban gyűjtést rendeztek a Vörös Kereszt javára, mely közel 700 koronát eredménye­zett a nemes cél javára. Szüretelnek a hadifoglyok! A rendőrségre még mindig egyre érkez­nek feljelentések oly szőlőlopásokról, melyeket a baraktáborban levő hadi­foglyok követnek el. Szerdán is szá­mos panaszt vett fel a rendőrség. Egyik-másik károsult gazda, mint be­szélték, a helyi újságokat okolta a kárért, hogy hát miér nem kiabálnak oly hangosan a közönség nyilvánvaló érdekében, hogy még a táborparancs­nokság is meghallja ? Fejbevágta sörösüveggel. Tóth Károly únyí lakos még a múlt hóban szóváltás közben egy sörösüveggel vágta fejbe Fáik Jakab ugyancsak únyi lakost, még pedig oly erősen, hogy az súlyos sérülést szenvedett. A csendőrség Tóthot az esztergomi kir. járásbíróságnál feljelentette. Felhívás az elesettek és sebe­sültek hozzátartozóihoz. Világtör­téneti napokat élünk, a nemzet vi­rágai, drága katonáink mind ott har­colnak a becsület mezején. Akik itt­maradtak, azoknak kötelessége meg­őrizni a hősök emlékét, az elesettek vagy sebesültek mindnyájan rászol­gáltak arra, hogy nevük örökké él­jen a történelemben. Ez a hazafias gondolat indította arra Wendauer Róbert könyvkiadó vállalatát, hogy sorozatos kiadványban bemutassa az elesett, vagy megsebesült hősök arcképcsarnokát. Ehhez a nemes vállalkozáshoz, mely a Vörös Kereszt Egylet céljait óhajtja szolgálni — elsősorban azoknak a támogatása szükséges, akiknek valamelyik hoz­zátartozója elvérzett vagy megsebe­sült a csatatéren. A vállalat felhívja mindazokat, akiknek sebesültjük vagy halottjuk van, hogy hőseik fényké­peit minden kötelezettség nélkül, a fényképre vonatkozó pontos adatok megjelölésével (név, rang, ezredszám polgári foglalkozás, mikor és hol esett el vagy sebesült meg) azonnal küld­jék be a vállalat címére. Minden fény­kép díjtalanul lesz közölve a műben, mely népszerű füzetekben fogja el­hagyni a sajót. A fényképeket két héten belül felelősség terhe mellett mindenkinek vissza küldik. Az arc- képcsarnok, mely a nemzet hősei címen jelenik meg, — többszázezer példányban kerül forgalomba, s egy- egy füzet ára 10 fillér lesz. A jöve­delem egy részé a Vörös Keresztnek lett felajánlva. Tekintve a gyönyörű intenciót, mindenkinek hazafias köte­lessége a fényképet beküldeni, mert a mű csak igy lehet teljes. A fény­képeket az alabbi címre kell küldeni: Wendauer Róbert könyvkiadó válla- ta, Budapest, New-York palota. Az Oltáregyesület nyilvános köszöneté. Az esztergomi Oltáregye­sületnek a vízivárosi zárdában levő munkatermében pihenés nélkül folyik a munka, hogy a katonák téli ruha­neműjéből minél többet készíthesse­nek. A már kimutatott adományokon kívül újabban meleg ruhára adakoz­tak : az esztergomi Főkáptalan 100 K, Schiffer Ferenc prelátus-kanonok 100 K, Pauer Károly 50 K, Mann Lajosné 10 K, özv. Kovács Jánosné Koksa, Etel 20 K, Bérczy Endre 5 K, Bérczy Klára 5 K. Kő Aurélné gyűjtött a szentistváni puszta béres­asszonyai között 4 csirkét, 1 kacsát, 2 kiló vajat, 3 karfiolt és almát az esztergomi kórházakban levő sebe­sültek számára. Bárt község gyűj­tése : 125 ing, 95 alsónadrág, 24 törülköző, 8 zsebkendő, 2 lepedő, 54 vánkos. Mindezekért az adomá­nyokért az Oltáregyesület nevében mond köszönetét özv. Reviczky Gá- borné elnöknő. Lopás a moziban. Porgesz Béla kávéház tulajdonos a „ Korona“ moz­gófénykép színház tulajdonosa né­hány hét előtt azon kellemetlen föl­fedezésre jutott, hogy a mozgógépé­ből három kitűnő lencse 500 korona értékben eltűnt. Azonnal panaszt emelt a rendőrségen, hol szigorú vizsgálat indult meg a tettesek kéz- rekeritése végett. A vizsgálat most eredménnyel járt, amennyiben a be­cses mozigép alkatrészek hétfőre megkerültek. A tolvajok Szenttamá­son lakó fiatalkorú tolvaj csemeték voltak, akik nevét épen ezért nem közölhetjük. A mozi tehát mától kezdve ismét régi fényben és kifo­gástalan állapotban fogja szórakoz­tatni az esztergomi közönséget. A tanítói közgyűlések elma­radnak. A vallás- és közoktatásügyi miniszter leiratot intézett a hivatalos tanítóegyesületek elnökeihez, amely szerint figyelemmel a beállott hadi állapotra és az azzal kapcsolatos pénzügyi helyzete, valamint arra a körülményre, hogy a tanítók jó ré­sze katonai szolgálatot teljesít, nem tartja szükségesnek, hogy a tanító egyesületek az 1914—15. tanévben gyűléseket tartsanak. Ehhez képest az erre a célra eddig engedélyezett államsegélyt a szóban forgó tanévre nem folyósítja. Fagyoskodnak harctéri hőse­ink. Több ízben ismertettük azt a nagyarányú, nemes akciót, amelyet magyar asszonyaink az északi és déli határon küzdő katonáink érdekében indítottak. Közeledik a tél, a maga minden borzalmával, hózivataraival, fagyos éjszakáival, amikben a köny- nyebb téli gúnyával ellátott katoná­inkat tömérdek szenvedés fenyegeti. Elég elgondolni annyit, hogy az orosz lengyel síkság szörnyű zord tele a táborban, a hófúvástól alig védett sáncokban, nyílt mezőkön éri őket. A katonaköpönyeg, a sipka vé­kony védelem az időjárás borzalmai ellen. Nem tudjuk, hogy az orosz ellenség miképen készült föl ez ellen a közös ellenség ellen, de azt tud­juk, hogy a mieinket tőlünk telhető- leg meg kell védeni a harctér zord klímájának sanyargattatásaitól. És a védelemre minél hamarább föl kell készülnünk, mert odafönn és a szerb és montenegrói hegyekben is hamar leszáll a tél és főleg éjszakánkint a nálunk megszokottnál szigorúbb hi­degek ereszkednek őrtálló magyar fiainkra. A meleg kézvédő meg hó­sipka igen nagy szolgálatot tehet. Ezért újólag kérjük Esztergom-me- gye és Esztergom város közönségét, hogy minden készségével támogassa ezt az akciót, amely katonáinkat me­leg ruhaneműekkel akarja ellátni. A magyar színészetért. A val­lás és közoktatásügyi miniszter leg­utóbb leiratot intézett valamennyi tör­vényhatóság első tisztviselőjéhez a magyar színészet érdekében. A há­ború folytán az oly fontos kultur- missziót teljesítő magyar színészet igen válságos viszonyok közé jutott. A színészek egy részé hadbavonult, a másik része pedig a legnagyobb nyomorral küzköd. A színtársulatok igazgatói az itthon maradottak szer­ződéseit a legnagyobb részben fel­bontották, mert a szűkös bevételek mellett, a kiadások rájuk teljesíthe­tetlen kötelességeket róttak. Hogy tehát a válságba jutott színészeken segítsen a miniszter, felhívja a váro­sokat, hogy mérsékeljék a színigaz­gatókkal szemben követeléseiket. Ne kívánják a szerződések szószerinti betartását, amennyiben pedig lehet, redukálják a színházi bérösszegeket, a rendőri, tűzoltói és világítási költ­ségeket. Egyszóval tegyék lehetővé a színtársulatok működését, termé­szetesen csak a városok anyagi hely­zetének megfelelőleg. A honvédelmi miniszter a se­besültekért. A honvédelmi minisz­ter a következő távirati körrendele­tét intézte valamennyi törvényható­ság első tisztviselőjéhez: „A polgári kórházakban és egyéb polgári gyógy­intézetekben, beleértve a vörös-kereszt egylet önkéntes egészségügyi oszta­gait, elhelyezett katonák gyógykeze­lésének, ápolásának elégtelensége miatt folyton szaporodó panaszok folytán felhatalmazom, hogy a még szükségelt orvosokat, ápoló és szol­gaszemélyzetet a hadi szolgáltatásról szóló törvény első szakasza értel­mében és a törvény negyedik szaka­sza alapján kirendelhesse. A hadügyi tárcát terhelő ebbeli költségek elszá­molásának módozatairól külön fogok intézkedni.“ Népfölkelői szemle. Szerdán volt első napja a csaknem egy hé­tig tartó népfölkelői szemlének. A szemlére behívott népfölkelők reggel városszerte vidám nótázást csaptak. Egyik-másik egész hűen imitálta a berugottat, ami azonban hogy nem volt valódi berúgás, bizonyítja az a tény, hogy aki csak a városházáról kijött, mind a helyzethez mért ko­moly képet öltött és egy csöpp ked­vet sem mutatott a további nótá- zásra. Öngyilkosság az új temető­ben. Hétfőn délután 4 óra tájban épen temetés volt az esztergomi új temetőben, midőn Hugyecz János 46 éves halász napszámos, nyilvánva­lóan részeg állapotban, kiabálni kez­dett, hogy innen menjen el mindenki, mert ő öngyilkosságot fog elkövetni. A temetésen résztvevők látva, hogy Hugyecz nincs józan állapotban, megbotránkozva tárgyalták az esetet. Eleinte nem hitték el, hogy komo­lyan elkészült ily sötét szándék vég­hezvitelére, de amidőn egy forgópisz­tolyt vett elő s azt először a leve­gőbe elsütötte, többen hozzárohan­tak, hogy a gyilkos szerszámot ki­csavarják kezéből. Ü azonban nem várta meg, míg valaki hozzányúl, hanem a pisztolyt gyorsan halánte kának irányítva, mégegyszer elsütötte, mely után eszméletlen állapotban bu­kott le nyáron elhunyt felesége sír­jára. Az esetnek oly theátrális színe­zete volt, hogy a jelenvoltak leg­többje csak ezután vette komolyan az eseményt, mert eddig csak handa- bandázásnak lehetett minősíteni. Né- hányan rögtön orvosért és a rend­őrségre rohantak, míg a temetést végző káplán az absolutiot adta fel a még lélekző, de már teljesen ön- tudatlanul fekvő embernek, kit ha­marosan a Kolos korházba szállítot­tak, hol másnap halt meg. A teme­tőt püspöki engedéllyel kedden d. e. szentelték be újra az Egyház előírása szerint. A póstautalványok használata. A kereskedelmi miniszter közhírré teszi, hogy egyes — különösen ki­sebb, nem kincstári — postahivata­lok most nincsenek abban a hely­zetben, hogy a nagyobb összegről szóló póstautalványok kifizetéséhez szükséges pénzállományt idején meg­szerezhessék s azért az ily póstautal­ványok gyakran csak nagy késede­lemmel fizethetők ki. Szükségesnek tartja ennélfogva a közönséget arra figyelmeztetni, hogy nem kincstári postahivatalhoz 100 koronát megha­ladó összegeket saját érdekükben ne postautalvánnyal, hanem pénzeslevél­ben adják postára. A hadbavonult körjegyzők fi­zetése. A minisztérium rendelkezése szerint a hadbavonult tisztviselők­nek, ha tiszti rangban vannak, nem fogják kiutalni rendes fizetésüket, csupán annyit, amennyi a tiszti és polgári fizetésük különbségének meg­felel. E napokban újabb rendelet ér­kezett a belügyminisztertől a várme­gyék alispánjáihoz, amely közli, hogy ezen rendelkezést a vármegyebeli községi és körjegyzőkre is kiterjesz­tették. M. kir. anyakönyvi kivonat. 1914. szept. 27-tól okt-4 ig. Születtek: Móczik Mihály földm. fia, — Csillag Maria Magdolna borbély le­ánya, — Glézl István tiszti legény fia, — Molnár Ferenc földm. fia, — Kis Szölgyémy Imre szatócs fia, — Bognár Ferenc földm. fia, — Tőkei Antal földm. fia. — Lestár Erzsébet földm. leánya, — Margó István László munkásbiztositó pénztári számellenőr fia. Meghaltak: Baka Sándor 2 hónapos, — Ha- nusz István 34 éves kőbánya mun­kás, — Keller Mátyás 84 éves napsz. — Benyiczki Mihály né Tekszler Anna 74 éves, — György Julianna 7 hó­napos, — Szenczi Mária 12 napos, — Viszolai Erzsébet 5 hónapos, — Tingyela József 25 éves kocsis — Nagyzsak Erzsébet 13 hónapos, — Fekete János 3 éves, Hnád László 40 éves cipész — Katona Ignác 2 éves, — Budai József 60 éves földm. — Novák József 71 éves földm. — Szedmer Mihály 20 éves sütőtanonc, — Majtényi János 1 hónapos, Hnád József 7 napos, — özv. Jónás Pálné Balogh Magdolna 69 éves, — Mis- keje Anna 75 éves szakácsnő. 1034/914. Nyomatott Laiszky János könyvnyomdájában Esztergom, Simor János utca 18—ao. szám,

Next

/
Oldalképek
Tartalom