Esztergom és Vidéke, 1914
1914 / 64. szám
1914. augusztus 9. ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 Lépőid Antal hercegprimási titkár volt, ki Őeminenciája megbízásából kijelentette, hogy a segítőakciónak Esztergomban olyannak kell lennie, hogy arról az egész egyházmegye példát vehessen. Mindenekelőtt arra kell törekedni, hogy a külső munkát könnyitsük meg a támasz nélkül maradt szegénysorsú asszonynépnek azáltal, hogy gyermekeikre gondot viselünk. Meg kell nyitni tehát a napközi otthonokat, melyekben necsak a szokásos tanidő alatt, hanem kora reggeltől késő estig foglalkoztassák a kis gyermekeket, akik közben élelmezést is kapjanak. Sürgősen meg kell nyitni a népkonyhát is, ahol az arra szorultak az egesz háborús idő alatt élelmezésben részesülhessenek. E célra a gyűjtést haladéktalanul meg kall indítani: kerülni kell azonban, hogy a nélkülözők — pillanatnyi szükség esetét leszámítva, — állandóan pénzsegélyben részesüljenek. Ezáltal csak dologkerülésre, koldulásra adnánk alkalmat, amit e mozgalommal nem szabad elősegítenünk. Meszleny Pál főispán és Bleszl Ferenc felszólalása után, kik azt fejtegették, hogy ezen, most megindult mozgalom olvadjon bele az ilyen céllal vasárnap meginduló hatósági akcióba, Vimmer Imre polgármester kijelentette, hogy a város a legszükségesebbekről már gondoskodott s igy ezen mozgalom sürgőssége már nem oly égető, hogy alaposabb megfontolással ne lehetne róla tanácskozni. A város tanácsa szerdán délelőtt megalakította az öttagú „bíráló bizottságot“ Rothnágel Ferenc gazd. tanácsos elnökletével, mely azt van hivatva megállapítani, hogy ki van rászorulva a segélyezésre, ki nem ? A segélyre szorulók összeírása is már a hét eleje óta folyamatban van s a tanács a pillanatnyi segélyezésekre is, — a közgyűlés utólagos jóváhagyása reményében — már felvett nagyobb összeget, mely az időközben beérkezett adományokkal együtt elég arra, hogy az első napok nyomora enyhittessék. A polgármester tudomására hozta az értekezletnek, hogy a társadalom bevonására vasárnap d. e. 11 órára a főispán úrral együttesen gyűlést hiv egybe, melynek meghívóját fel is mutatta. Itt minden módozatot nyíltan meg lehet tárgyalni s biztosítja a megjelenteket, hogy az igy meginduló akció tüzetesen csakis esztergomi lesz, mert a megyére vonatkozólag a főispán ur intézkedik. Dr. Pécsi Gusztáv utal arra, hogy törvényes intézkedés áll fenn a hadba vonulók családtagjainak segélyezéséről. A társadalom nem is volna képes mind eltartani azokat, akik háborús időben támasz nélkül maradtak s ezért szükséges, sőt nélki lözhetetlen a hatóságok közreműködése. A társadalom csak pótolja, erősebbé teheti az államnak ez irányú és kötelességszerű tevékenységét. A jelenleg nehéz viszonyok között élő, támasz nélkül maradt családokat értesíteni kell arról, hogy az állam is segít rajtuk és nem lesznek kitéve később nélkülözéseknek. Magyary László a segélyt sürgősnek tartja. Példákat említ, hogy micsoda nyomor ütött be némely házba a kenyérkereső elvitelével. Az ipartestület a múlt farsangon a sze- génysorsu iparosok segélyezésére gyűjtött összeget már csaknem kiosztotta és egészében arra a célra fordította, hogy ilyen szegény iparoscsaládokat az első háborús napok nélkülözésein átsegítse. (Éljenzés!) A segítség és intézkedés igenis nagyon sürgős. Dr. Lépőid Antal örömmel veszi tudomásul a polgármester által mondottakat és szívesen csatlakozik a hivatalos akcióhoz, melynek vasárnapi értekezletére Őeminenciája megjelenését is kilátásba helyezi. Mielőtt azonban a hivatalos akció megindulna, addig is tenni kell valamit; igy a népkonyhát már mindjárt holnap meg kellene nyitni. Bleszl Ferenc 100 K-t azonnal felajánl a népkonyhának. (Éljenzés.) Számord Ignác óvónőképző int. igazgató közli, hogy a népkonyha dolgában már eljárt és a szegényház nővérei készségesen vállalták a munkát a készkiadások megtérítése ellenében. (Éljenzés.) Eljárt a napközi otthonok ügyében is. Ezek egyelőre a Sz. Anna-zárdában es a szentgyörgy- mezői árvaházban lennének egyelőre, 150 gyermek részére. A nővérek szívesen vállalták azt is, hogy felváltva foglalkoznak a gyermekekkel reggeli 5 órától kezdve egész estig, mig csak értük nem jönnek. Fiuk 2—7 éves korig, leánygyermekek 10 éves korukig is felvétetnek a napközi otthonokba. Ez már biztos megállapodás, amit az értekezletnek csak tudomásul kell vennie. (Hosszas és lelkes éljenzés !) Brühl József prelatus-kanonok a népkonyha és a napközi otthonok céljaira a főkáptalan részéről, a Szilányi- féle alapból azonnal kiutalhat 5700 koronát, melyet már holnap fel lehet venni. Szegedy Ancy az Esztergomi Hajós Egyesület tennisz társaságának nevében 200 koronát ajánl fel e célra, mely összeget az értekezlet felkérése folytán Bleszl Ferenc veszi át. Dvihally Géza a tüntető ifjúság zászló-alapjából a nála felmaradt 10 koronát, dr. Machovich Gyula prel.- kanonok pedig 200 koronát ad át erre Bleszl Ferencnek nagy és lelkes ováció közben. A felemelő példák másokat is adakozásra késztetnek és csakhamar tekintélyes összeg gyűlt egybe a nemes célra ezen értekezlet folyomá- nyakép. Farkas Elek a visszaélések elkerülése végett indítványozza, hogy a népkonyha minden egyes élvezője csakis a megalakított városi „bíráló bizottság“ igázolványának előmuta- tása mellett részesülhessen a jótéteményben. Dr. Aldori Mór kir. tan. szintén a városi tanács azon elhatározásának jelentőségét méltatja, mely a pillanatnyi segélyezést beállította s igy lehetővé tette, hogy az ügyről nagyobb körültekintéssel tárgyalhassunk és a kellő előkészületet megtehessük. Dr. Rajner Lajos püspök az értekezlet eredményeképen kimondja, hogy a megjelentek a hatóság ez- irányu intézkedéseinek készséggel segítségére lesznek és a hatóság akciójába ezen akció beleolvad. Kimondja továbbá, hogy a napközi otthont mielőbb megnyitják s abban a gyermekek élelmezésben is részesülnek, — a népkonyha pedig szombaton nyílik meg azok részére, akik addig a hatóságtól nyert igazolvánnyal jelentkeznek. Végül Vimmer Imre polgármester kérte fel a jelenlevőket, hogy a vasárnapi gyűlésre minden külön meghívás nélkül szíveskedjenek megjelenni, mert a falragaszokon kívül másféle meghívót nem bocsájt ki a hatóság. Riporter. A szerb hadi szintér. A monarchia múlt hó 28-án kelt hadüzenete után Szerbia ellenséges terrénumnak számit. Az események, amelyeket eddig diplomáciai közbelépések hátráltatták, most már gyors egymásutánban fognak bekövetkezni. Mihelyt a mozgósítás legapróbb részletei is befejeződnek, a hadsereg a legnagyobb lelkesedéssel, az igaz ügyért harcoló s a haza üdvét elkerülhetetlenül kívánó legmélyebb meggyőződéssel indul a harctérre. Most látszik meg, hogy a hadseregünk milyen nagyszerűen van szituálva és milyen könnyű szerrel, simán hajtja végre és fejezi be a mozgósitást. A tökéletességnek példaképét mutatja ez a hadsereg, amely felszerelésben és felfegyverkezésben a képzelhető legideálisabb s amely az utolsó közembertől fel a legmagasabb rangú tábornokig egy egységes érzésben, a győzelem eszméjében indul harcolni a nemzet, a monarchia ügyéért. Mihelyt a hadseregünk átlépi a Dunát, az ellenség földjére ér, A határ átlépésekor bizonyára kisebb ütközetek lesznek, azonban a döntő fontosságú harcok Szerbia belsejében fognak lefolyni. Most miután mindenkit érdekelhet Szerbia földje, álljon itt rövid geográfiái áttekintése az ellenséges földnek. Szerbiát egy erősen elkarsztoso- dott középhegység borítja, melyet a Morava-folyó két részre oszt: keleti és nyugati Szerbiára. Ez a központi fekvésű jól művelt és gazdag Morava völgye a főforgalmi ere az országnak. Nyugati Szerbia erősen erdős és csak kevéssé elkarsztosodott, 700— 1500 méter magas középhegységgel, hegyvidéki jelleggel bir ; hellyel-köz- zel sziklás, keskeny, mély völgyekkel, meredek hegyoldalakkal, melyek igen nehezen járható, sűrű erdőkkel vannak borítva, kevés úttal és lakossal. Úgy az áttekintés, mint a tájékozás igen nehéz itt. A hegyvidék észak felé gyors átmenettel elveszti ezt a jellegét s a Duna és Száva folyókig, mint alacsony- és közép-dombvidék jelölhető meg; a Száva- és Drina- szögletben az igen termékeny, jól művelt és sűrűn lakott Matva és ettől keletre a Kolubár mély föld terül el. Általában az a terület, melyet a Duna, Száva és Drina egyfelől, továbbá a Golubac, Despotovac, Sv. Pelka és Morava összefolyása, Kra- gujevac, Topola, Slovac és Lesnica határol, gazdag, sűrűn lakott (72 lakos négyszögkilométerenkint), mindenféle természeti és sok ipád termékkel és száraz időben jói járható utakkal bir s igen jó hadműveleti terület. Az áttekintést azonban a számos erdő-, szőlő- és tengeriföldek igen megnehezítik. A Morava völgye a legsűrűbben lakott és a legjobban művelt része Szerbiának. Központias fekvése, mely az egész országon keresztül húzódik, valamint a fő közlekedési vonalak, melyek benne vezetnek — egy vasút, három országút — végül több nevezetes város, mint vidéki központ — mindez mutatja ennek a völgynek nagy fontosságát. Maga a Morava- folyó, Nistől 140—230 m. szélességben, kisebb, de sűrű kanyarodások után, Temes-Kubinnal szemben ömlik a Dunába. Elhanyagolt medencéje folytán nagyobb hajókkal nem hajózható, nedves időjárásban mindkét partja mentén meglehetős szélességben elmocsarasodik s igy tekintélyes akadály. Kelet-Szerbiában délre a Morava és Niseva között 1400 —1900 méter magas alpesi, illetve középhegység van, Nisavától Zajczárig pedig egy 1600—1900 m. magas alpesi hegység terül el; mindkét vidék erősen erdős, nehezen járható és gyér lakossággal bir. Egész Szerbiának agyagos talaja van, mely rövid nyári záporeső után is a járhatóságot igen megnehezíti, éppen ezért ott csak könnyű kétkerekű talyigákat használnak teherhordásra. Éghajlati és egészségügyi viszonyok : a kiima teljesen szárazföldi jelleggel bir, hirtelen hősülyedéssel és emelkedéssel. A nyár rendszerint száraz és különösen északon igen forró nappalokkal. A hegyek vízszegények. A síkságokon és völgyekben sok a mocsaras terület, aminek folytán veszedelmes a váltóláz, mely nehéz lefolyású. Sűrűn előforduló betegség még a lélekzési és emésztési zavar. Közlekedési viszonyok: Fővonala a Belgrád—Nis—Vranje-vasut, melyből elágazás van Pirot, Szemendria és Kragujevac felé, valamennyi egyvágányú, normális távközzel, jó karban és a viszonyoknak megfelelő teljesítőképességgel. A Moravián és Nisaván át több vas- és fahíd van, Belgrádtól délre három nagyobb alagút. Az utak, melyek a hegységekbe vezetnek, erős emelkedéssel és éles szerpentinákkal, gyenge alépítményekkel vannak ellátva. Az állami utak körülbelül olyanok, mint a mieink.
