Esztergom és Vidéke, 1914
1914 / 62. szám
1914. augusztus 2. ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 lábainál jajgatókra, a tőle segélyt igénylőkre. Most értem át igazán ama közmondás nagy igazságát: „ Kétszeresen ad az, aki gyorsan ad!“ Itt egy foglalkozás abbamaradt. Az amúgy is szegénysorsú fiatal asszony nem tud mihez kezdeni két csöppnyi gyerekkel. Midőn hallja a tanácsot, hogy azokat menházba kell adni, ha más segítség nincsen, ő pedig addig menjen szolgálni; anyai szive megtörik és sírva, zokogva könyörög, hogy ne válasszák el őt legalább gyermekeitől, ha már férjétől elszakították! Amott egy szegény, beteges özvegyasszony jár koldulni a szomszédokhoz, mert fiának el kellett őt hagynia. Férje pár hónapja hogy meghalt és most nincs, aki eltartsa. Legszomorúbb, ahol kicsiny gyermekek sírása vegyül az esténkint felhangzó lelkes tüntetések ünnepi zajába! Szivek, nyíljatok meg! A hatóság talán tesz valamit, de az édeskevés lesz a szükségletekhez képest! Jótékonyságukról hires főpapok, hófehér, illatos ruhában járó nemeslelkű urhölgyek, magasállásban élő hivatalnokok, jómódú iparosmesterek és kereskedők nyissátok meg sziveteket — és erszényeiteket! Annak a rendőrtisztviselőnek, újságírónak, városi alkalmazottnak, — kik e nyomorúságot közvetlen-közeiből látják, — egy két összeszedett koronája enyhíti tán pillanatnyi szükségét egynek-egynek, de ez édeskevés ahhoz képest, amennyi könnyet le kell törülni, amennyi éhes szájacskát ki kell elégíteni a háborús idők eme még csak kezdődő napjaiban. A város polgármesteri hivatala csak kötelességét teljesiti, midőn az érkező adományokat átveszi és kiosztja az arra igazán rászorulóknak. És ti, — akik semmit sem adhattok, kiknek csak éppen annyitok van, amennyi magatoknak is ép hogy elég ebben a drága világban, — ti imádkozzatok az egek Urához, hogy ez a háború mielőbb véget érjen, el ne fajuljon és hogy minél több jó szív megértse az e cikkben foglaltakat! Riporter. Esztergom és a háború. (Lelkesedés városszerte. — A hadsereg ünneplése. — Alaptalan rémhirek. — A háború és a pénzintézetek. — Az élelmiszerek ára.) Arról az általános és nagyarányú hazafias lelkesedésről, amelyet a háborús hírek az első napokban városunk lakosságánál keltettek, Riporterünk már a múlt számban beszámolt. Ez a nagy lelkesedés nem lohadt le máig sem, jóllehet a háború bizonyos kisebb kellemetlen következményei már most érezhetővé válnak, s a háborús bonyodalmak miatt több apró kényelemről máris kénytelenek vagyunk lemondani. Esztergom uccái és terei, különösen a Széchenyi-tér az egész nap folyamán, de különösen az esti órákban telve vannak járókelőkkel, akik természetesen mindannyian a háború eredményeit és esélyeit tárgyalják. A bandaszóval gyakorlatozásra induló, vagy arról hazaérkező katonaságot mindenfelé nagy ovációban részesítik. Soha nem volt a hadsereg oly népszerű, mint ezekben az izgalmas napokban I Reggel 9 óra után a Széchenyi- téren várja a közönség a reggeli fővárosi lapokat, amelyeket megérkezésük után pár perccel teljesen szétkapkodnak a trafikokból. Délután 4 óra tájban meg valóságos népvándorlás indul meg a vasútállomás felé, hogy hamarább tudomást szerezzen Az Est szenzációs híreiről. A vacsora utáni időkben, a kávéházak asztalait ülikörül a publikum, hangosan olvassák az esti lapok legfrissebb híreit, miközben a cigány szakadatlanul huzza a Rákóczi-, Hunyadi-, KlapkaJenő herceg- és Radetzky-indulókat, a Himnuszt, a Szózatot, a Kossuth-nótát. * A közönség érdeklődését és hiszékenységét egyes lelkiismeretlen emberek arra használják fel, hogy Hiób hírek terjesztésével rémitgessék a lakosságot. Remélhető, hogy a publikum egy-két ilyen hir után meggyőződik az efajta értesülések megbízhatatlanságáról, nem ül fel többé nekik, s a rémhirek terjesztői elnyerik méltó jutalmukat: nevetségessé válnak. * Pénzintézeteinknél a háborús hírek nem okoztak semmi különösebb zavart. Betéteiket inkább csak az alsóbb néposztályokhoz tartozók veszik ki, ezek sem annyira bizalmatlanságból, mint inkább szükségből. A nagyobb betéteket egyáltalában nem mondják fel. Különös elismeréssel kell megemlítenünk, hogy Palkovics László, a párkányi járás főszolgabirája a községi elöljáróságok útján külön is felhívta járása népének figyelmét arra, hogy reá nézve sokkal előnyösebb, ha pénzét a hatósági ellenőrzés alatt álló és kamatot fizető pénzintézeteknél helyezi el, mintha otthon a ládafiában kantatozatlanul őrzi. Kívánatosnak tartanok, hogy Esztergom város és az esztergomi járás vezetősége, de meg az egyes községek elöljárói és lelkészei is felhívnák erre, saját érdekében a lakosság figyelmét. A takarékpénztárban inkább csak a falusi, német és tót- nemzetiségű betevők mondták fel kisebb betétjeiket, amelyeket haladéktalanul folyósítottak is számukra. A forgalom különben alig nagyobb a rendesnél s ez a körülmény is mutatja, hogy a közönség mily nagy bizalommal viseltetik a vármegye legrégibb és legnagyobb pénzintézetével szemben. A Takarékpénztár az 1000 koronánál kisebb betéteket azonnal folyósítja, a nagyobbakat az egyébként is szokásos felmondási idő leteltével. A Kereskedelmi és Iparbanknál hasonló információkat kaptunk. Itt is csak a kisebb betevők vették ki pénzüket, amelyet 1000 koronáig az Iparbank is felmondás nélkül azonnal utalványoz. A Hitelbank forgalma a vezetőség nyilatkozata szerint teljesen normális, s az utóbbi napokban kivett betétek összege alig haladja meg az 1500 K-t. A póstatakarékpénztár igazgatósága a következő nyilatkozatot teszi közzé : „A magyar királyi postatakarékpénztár az 1885. évi IX. törvénycikk 1. §-a értelmében állami jótállás alatt áll, vagyis a felmondott betétek akadálytalan kifizetéséért az állam szavatol. A közönség részéről tehát semmiféle nyugtalankodásra nincsen ok, mert a felmondásokat az intézet akadály nélkül fizeti. Sőt felhívjuk betevőink figyelmét arra a körülményre, hogy a kis betevők betéteik elhelyezésére és megőrzésére sehol biztosabb helyet nem találnak, mint a magyar állam jótállása és őrizete alatt álló intézetünkben, ahol szükség esetén tőkéik azonnal rendelkezésükre állanak.“ A háborús bonyodalmak tehát pénzintézeteinket nem érintik érzékenyebben, ami egyrészt az ő szilárdságukról és megbízhatóságukról, másrészt a közönség higgadtságáról és belátásáról tesz tanúbizonyságot. * A mostani viszonyokat egyes lelketlen élelmiszerárusok arra használják fel, hogy a megélhetéshez feltétlenül szükséges élelmicikkek árát erőszakosan felsrófolják. Különösen a liszt ára emelkedett az utóbbi napokban rohamosan; arra is hallottunk panaszt a lakosság köréből, hogy egyes kereskedők lisztkészletüket egyáltalában nem bocsájtják most eladásra, hogy később még nagyobb árakat csikarhassanak majd ki értők. A közönség, melynél ez a lelketlen eljárás nagy visszatetszést kelt, meg fogja találni a módját annak, hogy az ilyen kufárokon a nyugodtabb idők bekövetkezése után esetleg bojkottal is bosszút álljon. A rendőrség ebben az ügyben egyelőre nem intézkedik, annál is inkább, mert remélhető, hogy a kormány rövid időn belül a legszükségesebb élelmiszerek árát szabályozni és hatóságilag ellenőriztetni fogja.- go. Szerbia hadiereje és erődítményei. Amidőn az egész Monarchia figyelme a Szerbia ellen folytatott harcokra irányul, jó szolgálatot vélünk teljesíteni, ha olvasóinkat a szerb hadsereg létszámával s az erődítményekkel, amelyek előhaladó hős katonáinknak esetleg majd útját állhatják, megismertetjük. * Az 1912. és 1913-iki balkáni háborúig a szerb hadsereg 5 hadosztályra volt osztva. Az 1912. évi török háború és az 1913. évi bolgár hadjárat után az új hódított területeket öt újabb hadosztályba osztották, úgy hogy Szerbiának ezidősze- rint tiz hadosztálya van. Szerbia régi területén tizenöt ezredkerületi parancsnokság van, az új országrészekben húsz, összesen tehát harmincöt. A hadsereg szervezése a bukaresti béke óta folyik és még nem végződött be. A hadsereg 1913. őszén a következő csapattestekből állt : 20 gyalogezred 3—3 zászlóaljjal és zászlóaljanként 4 századdal és egy-egy géppuska-osztállyal. A gyalogság 1899. évi mintájú 7 mm.-es Mauser-puskával van fölszerelve. 7 tábori tüzérezred 9—9 üteggel. Mindegyik üteg 4 Schneider-féle 1907. évi mintájú, 70 mm. kaliberű gyorstüzelő ágyúból áll. 1 hegyi tüzérezred 9 üteggel amelyek mindegyikének 4 gyorstüzelő ágyúja van. 1 tarack-tüzérezred 6 üteggel, továbbá 1 mozsár-üteggel, amelynek 4 ágyúja van. A tarackok 1897-es mintájú Schneider-Canet-félék és 120 miliméteresek, a mozsarak pedig 150 milliméteresek. 2 üteg lovastüzérség Schneider- -féle gyorstüzelővel. 1 vártüzérezred (2 zászlóaljjal és zászlóaljanként 4 századdal). 1 ostromtüzérpark 1 századdal. 1 lovas-hadosztály, amelynek 4 ezrede van 4—4 osztállyal. 2 mérnökkari zászlóalj; az egyik 5, a másik 3 századra oszlik. Fél hidászzászlóalj 2 századdal. 5 vonatszázad. 10 egészségügyi különítmény. 5 betegápoló század. Összegezve a békelétszámon levő hadsereg erejét van 2394 tiszt, 2334 altiszt, 2489 tizedes, 31.121 közlegény, 11.124 ló, 304 ágyú és 96 géppuska. Az 1912. évi mozgósítás alkalmával a teljes hadilétszám igy alakult : Rendes hadsereg öt hadosztállyal, 131.175 ember. A hadosztályi beosztáson kívül levők száma 20.764. Rendkívüli tartalék 16.592. Összesen 168.501. Ehhez hozzájárul még a népfölkelés és pedig az I-ső korosztályból 99.451 a másodikból 56.678. A teljes hadilétszám tehát 1912- ben 324.630 emberből állott. *
