Esztergom és Vidéke, 1914
1914 / 61. szám
1914. julius 30. 5 ESZTERGOM és VIDÉKE. hogy akik hajlandók hadbíróság előtt védő szerepet válalalni — jelentkezzenek. Ha a kereskedő megsérti a pénztár kiküldöttjét. Egy kereskedő a nála helyszíni eljárás céljából megjelent munkásbiztosi tó pénztári tisztviselőnek a szükséges felvilágosításokat megtagadta. A kereskedő ellen, a munkásbiztositási törvény 190. §-a alapján „a tisztviselőnek, mint hivatalos eljárásban levő hatósági közegnek szóbeli megsértése miatt“, vizsgálat tétetett folyamatba. A kereskedő felebbezese folytán az ügyet a belügyminiszter felülvizsgálta és harmadfokú ítéletével kimondotta, hogy a kereskedő eljárása — kihágás. A kereskedő ugyanis, nemcsak hogy a munkásbiztositó pénztar tisztviselőjének a szükséges adatok kiszolgáltatását megtagadta és azok beszerzését lehetetlenné tette azáhal, hogy alkalmazottjainak megtiltotta, hogy a pénztári kiküldöttnek a hozzájuk intézet kérdéseire válaszoljanak, — de a tisztviselőt hivatalos eljárása közben a következő sértő kifejezésekkel illette: Az ilyen embereket meg kellene fogni nyakánál fogva és kidobni. Ilyen módon tehat a munkaadó eljárása magában foglalja a kihágás tényalladékát. Az uj jogszolgáltatási illeték. Múlt héten szavaztak meg az uj jogszolgáltatási illeték törvényjavaslatát. Azuj törvény alaposan —átlagos számítás szerint — mintegy ötven százalékkal emeli a bíráskodási bélyeg és illeték kötelezettséget. Száz korona értékig nem emelik a bélyeg és illeték összegét, 100 koronától 20 000 koronáig pedig fokozatosan emelkednek ezek, úgy hogy 20.000 koronánál az emelkedés 50 százalékos lesz. Az 50 százalékos aztán az emelkedés maximuma. Büntető ügyekben és kihágasi i gyekben eddig minden beadvány és jegyzőkönyv bélyegmentes volt. Ezután az ügyvédi meghatalmazás ez ügyeknél is bélyegköteles lesz. Több értékfokozatot is állítanak be, mint eddig és a bélyeg elnevezés megszűnik : e papiros adót az egész vonalon illetékke nevezik ki. A törvény a polgári perrendtartással együtt 1915. január 1-én lép éleibe. Hogy mily uj tehertöbbletet jelent az a jogkeresőközönség számara, ahhoz hozzávetőleges adatot mutat az 1914—15. évi költségvetés amely a jogszolgáltatási illeték jövedelmet januar 1-től kezdve évi négy millió koronával magasabb összegben irányozta elő. A kormány a nagy emelését azzal okolja meg, hogy a polgári perrendtartás jobb, gyorsabb es biztosabb jogszolgáltatást biztosit és igy ezeket az előnyöket a perlekedőnek kell fizetni. Tetemesebben szaporodnak az igazságügyi kiadások is több biró, több terem kell és más egyébb uj dologi kiadások is szükségessé teszik a jövedelmek fokozását. Másrészt az a cél is lebegett e törvény alkotói előtt, hogy az illeték emelésével gátat vessenek az úgynevezett perlekedési viszketeg elhara- pódzasának. Az öt leggazdagabb német adófizető. A Németbirodalom öt legvagyonosabb személye 22 millió márkát fizet. Ez az összeg a következőképen oszlik meg. A legtöbb hadiadót Krupp Berta fizeti, összeg szerint 8,800.000 márkát, a második helyen Henckel Donnersmack Gudió herceg áll, aki 4,200.000 márkával szerepel, csaknem ugyanennyit, nevezetesen 4,100.000 márkát rónak ki a német császárra. Negyedik helyen a mecklenburg-strelitzi nagyhercegáll 3,400.000 márkával es az ötödik helyen herceg Thurin-Takxis 1,500,000 márkával Ebből azután következtetni lehet az alap vagyonra is. A hadiadó ugyanis az alapvagyonnak fél százaléka. Krupp Berta asszonynak tehát 1760 millió márka a vagyona, gróf Henckel-Donnermarké 840 millió márka, a német császáré 820 millió, a mecklenburg-strelitzi nagyhercege 80 millió, a herceg Thurn Takxisé 300 millió márka. Az öt nagy vagyon összesen 4 4 miliárd márkára rúg. Bizonyos urak felfogása szerint: nem kellene s nem lenne jó ezt is feloszlatni ? ! — A vendég ellen. A kellemetlen vendégek természetrajzát már sokan megírták, de hogy tulajdonképen hogy lehet ellenük védekezni, az még titok. A legáltalánosabb módszer a leta- gaaás, de hogy ez sem vezet mindig sikerre, azt bizonyítja az alábbi kis história. A háziasszony éppen el akart hazulról menni, amikor észrevette, hogy egy látogató közeledik fenyegetően a lakásuk felé. Még pedig milyen látogató ! Egy vén kisasszony, ki több hosszal tartja a pletyka rekordot. Hamar besietett a szomszéd szobába és onnan tanította be a kis fiát: — Ha a néni kérdezi, hogy hol vagyok, mond, hogy elmentem. Úgyszólván végszóra nyitott be a veszedelmes vendég. Barátságosan megsimogatta a kis fiút. — Hol az anyuska ? — Elment. — Úgy? És mikor jön haza? A kis fiút zavarba hozta a kérdés. Egy ideig tűnődött, majd kinyi tóttá a mellékszoba ajtaját és bekiáltotta : — Mama mama! Mikor jössz haza ? A választóösszeirók napidija. A belügyminisztérium napidijat állapított meg a választó küldöttség és a szavazatösszeiró bizottság tagjai részére. A küldöttség tagjai 16 korona, a szavazatösszeirók 8 korona napidijat kapnak. Azonkívül vasúti és egyéb költségeiket is megtérítik. A miniszternek ez az intézkedése nem érinti az esztergomi összeíró küldöttségeket. Ezeknek elnökei és tagjai u. i. polgártársaiknak megérdemelt elismerésén kívül más jutalmat nem kapnak, de sőt a vidéki összeíró küldöttségek tagjai közül is csak azok kapnak napidijat, akiket a választójogosultak összeírásának munkája lakóhelyükről elszólit. Az a munkaadó, aki alkalmazottainak megtiltja, hogy a munkás- biztositó pénztári kiküldöttek kérdéseire válaszoljanak, az 1907. évi XIX. t.-c. 190. §-ának d) pontjába ütköző kihágást követ el, ezt az elvi jelentőségű döntést mondotta ki a belügyminiszter 5431/913. számú határozatával. Királyok életbiztosítása. Ferenc Ferdinand tragikus elmúlása folytán a biztosítók nem veszítenek olyan horribilis összegeket, mint aminőkről az első napokban beszéltek. Ferenc Ferdinánd egy hazai biztosítónál. kötött biztosítást 300.000 koronára, de ezenkívül volt még néhány apróbb biztosítása is. Az erőszakos halállal kimúlt királyok közül a legnagyobb összeget, három milió lírát, a meggyilkolt Umbertó királyért fizettek ki a biztosítók, Sándor szerb király kevéssel meggyilkoltatása előtt 600,000 frankra biztosította életét, azonban jellemző, hogy Péter király életbiztosítását már nem voltak hajlandók megcsinálni a biztosítók. Azon meg éppenséggel nem lehet csodálkozni, hogy Wied herceget is elutasították a biztosítók, akiknek a koronás fők életbiztosítási üzletei több izgalommal, mint haszonnal jártak. A nagyhatalmak hadi flottái. A' harmas entente hatalmai hadihajóinak tonnatartalma eggyütvéve 3830, mig a hármasszövetségé csak 1688. Viszont a hármas szövetség hatalmai újabb és modernebb hadihajók felett rendelkeznek, mig az ententehatalmak flottáiban sok a régi és ma már kevéssé használható hajó. Nem szabad továbbá számításon kívül hagyni, hogy Franciaország három hajóját érte katasztrófa, Oroszország a Japán háborúban elpusztult hajóin kívül 4 páncélosát vesztette el, amennyiben azok a Japánok birtokába jutottak, más részt a Fekete tengeri flottája háború esetén nem játszhatnék szerepet, mert nem juthatnék ki a Dardanellákból. A páncélos hajókat számítva, a két hatalmi csoport tengeri hadiereje igy oszlik meg: Angliának van 100 páncélosa, Franciaországnak 39, Oroszországnak (csak a Balti tenger flottáját számítva) 50. Éz ösz- szesen 189 páncélos. Németországnak van 46 páncélosa, Olaszországnak 20 páncélosa, Ausztria és Magyarországnak 16. Ez összesen 82 páncélos. Csak a dreagnoghtokat véve számításba, az arány jelentősen változik, Anglia 15 Franciaország 9 Oroszország 8 dreadnoghttal szerepel a kimutatásban, Németország 9, Olaszország 3, Ausztria és Magyarország 2-vel. Itt tehát 32 óriáshajó áll szemben 14 óriáshajóval. Mi lenne akkor, haezenóriások szembe szállanának egymással ? M. kir. anyakönyvi kivonat. 1914. julius 19-tól julius 25-ig. Születtek: Tátus Róza Anna földm. leánya, — Gere Antal József földm. fia, — Erős György földm. fia, — Szabó Cimbalmos Kálmán honvédőrmester fia, — Pereszlényi Anna vasúti pá- lyamunkás leánya, — Mekler Anna földm. leánya, — Szatina Margit kádársegéd leánya, — Kneiszel Antal Sándor kövező fia, — Tóth János Károly molnár fia. — Csipke Julianna cserepes leánya, — Páva Anna földm. leánya, — Kis, Tóth János gépkocsivezető fia. Házasságot kötöttek: Horti Gyula zenetanár Budapest és Pálmai Alexandra Esztergom, — Tóth Mihály szabó-segéd és Varga Hermin Esztergom. Meghaltak: Langszammer Ferenc rk. 3 hónapos (bélhurut), — Szatina Margit rk. 3 napos (szül. gyenge), — Krie- schneider Mária rk. 17 éves (veselob), — Farkas Borbála rk. 17éves(tüdő- gümőkór), — Bartus Józsefné, Kovács Borbála rk. 32 éves (tüdőgümő- kór). F IRODALOM. A „Vasárnapi Újság“ julius 26- iki száma érdekes képsorozatot közöl a kecskeméti barackvásárról, Bagdadból, továbbá képeket Albániába menő román katonákról, a longchampsí katonai szemléről, melyet a julius 14-iki francia nemzeti ünnep alkalmával tartotak, továbbá gróf Tisza István miniszterelnök ebédjéről, melyen a kormány összes tagjai jelen voltak, képes közleményeket á moziról, a budapesti kínaiakról, stb. Novellát Szőllősi Zsigmondtóí közöl e szám, költeményeket pedig Sza- bolcska Mihálytól, Lányi Viktortól, Farkas Imrétől és Kosztolányi Dezsőtől s folytatja Kaffka Margit „Állomások“ című eredeti regényének közlését s a rendes heti .rovatok Irodalom és művészet sakkjáték, stb. stb. — A „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyedévre öt korona, a „Világ-kroniká“-val együtt hat korona. Megrendelhető a „Vasárnapi Újság“ kiadó hivatalában (Budapest IV. Egyetem-ucca 4. sz.) Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap“, a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre két korona 40 fillér. Kitüntetve 1885-ben. i T ÁTQ7ÍTV TÁ NHQ KÖNYVNYOMDÁI A »'gén0“ LÄlüZi JV I d All Uü KONYVKOTESZETE ^5^, Magyarország Bíboros Herczegprimásának udv. szállítója. Vidékről érkező megrendelés „Esztergom és Vidéke“ politikai és társ. lap kiadóhivatala. a kívánt időre lesz elkészítve Ajánlja a mai igényeknek megfelelően villamerőre berendezett könyvnyomdáját, köníJvkötészBtét, litásbanjutányosáron készülnek ESZTERGOM, SIMOR JÁNOS UTCA 18-20. S TELEFONSZÁM 21. GYcD
