Esztergom és Vidéke, 1914
1914 / 60. szám
Esztergom. 1914. XXXVI. évfolyam. 60. szám. Vasárnap, julius 26. FOLITIKRIés TRRSRDfíLMILfíP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., HOVA A LAP SZELLEMI RÉSZÉT ILLETŐ KÖZLEMÉNYEK, TOVÁBBÁ ELŐFIZETÉSI ÉS HIRDETÉSI DIJAK STB. KÜLDENDŐK. FŐMUNKATÁRSAK: DR RÉTHEI PRIKKEL MARIÁN és Dr KŐRÖSY LÁSZLÓ LAPTULAJDONOS ÉS A SZERKESZTÉSÉRT FELELŐS : LAISZKY JÁNOS MEGJELENIK: MINDEN VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : EGY ÉVRE . 12 K FÉL ÉVRE . 6 K NEGYEDÉVRE 3 K EGYES SZÁM ÁRA 20 FLLÉR. NYILTTÉR SORA 50 FILLÉR. HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLY SZERINT KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA. Masslagby fevenc. (1864—1914*0 Az őszinte tisztelet érzésétől megihletett lélekkel áll Esztergom városa s az egész esztergomi főegyházmegye Masz- laghy Ferenc, az aranymisés püspök előtt. Áldjuk a jó Istent, hogy a jubiláns főpap életét a bibliai évek határnapjáig nyújtotta, intakt papi méltóságát aranykorral megszentelte, szivét szeretettel megajándékozta s elméjének erejét, szellemének fényét a magyar irodalom nagy erkölcsi kincsévé avatta. Hűségesés ragaszkodó volt a jubiláns mindég Esztergomhoz. Itt élte le gazdagéletpályájának tekintélyes részét, érthető tehát, hogy által- járja lelkünket a szeretet s tiszteletnek melegeés beolvadunkabba az ünneplésbe, melyet Masz- laghy Ferencnek a kegyelet meggyujtott. A katholikus pap működésében mindenkor az erkölcsi világ értékeire s erőire mutat rá. Ezt az értéket segített kiemelni Maszlaghy Ferenc is, midőn munkáival a keresztény szellemet kimélyitette nemcsak az irodalomban, hanem magában az intelligenciában is. Történt pedig ez abban a korban, ami-: kora keresztény szellemű nemzeti szépirodalom az uttörés munkáját végezte. Ebben a magvető korszakban, a múlt század 70-es és 80-as éveiben Maszlaghy volt az első, aki hirdette, hogy a keresztény igazság a szépirodalomban a közönség megnyerése miatt ne annyira a sorokban, mint inkább a sorközökben nyerjen kifejezést. Eső nem pusztán technikai ügyességgel, hanem mesteri tollal értett ahhoz, hogy a nemes gondolat s érzés hullámai el ne mosódjanak a lelkekben. Látta, hogy nemzete meg van rontva, de nincs megromolva; erejében megfogyott, de nem kimerült. Képes a szép, a felemelő, a megnemesitő eszmény és hivatás megértésére, azért állott tehát a szépirodalom mesgyéjére, hogy a keresztény restauráció műtétében nemzete szolgálatára legyen. Átértette, hogy a magyar értelmiség leikéhez, csakis a szépirodalom utján lehet megnyerésre hozzá férkőzni. Az irói nimbusz mellett Maszlaghy Ferenc már a múlt század 70-es éveiben lépett az egyházi közélet szinterére. Mint tanárt, mint a hires Simor-aula tagját; mint budavári plébánost, kiválasztását mindenki szerencsés választásnak tartotta, mert kiváló tudása, papi buzgósága, finom, a francia abbékra emlékeztető európai modora utat nyitott a további érvényesülésre. Az egyházmegye története majd megfogja rajzolni az ő tevékenységének méltó profilját, azért nem is sértjük meg semmiféle dicshimnuszokkal. O maga erre különben se szorul, annyira nyílt az élete. Hisz Esztergomban s az egész országban úgy beszélnek róla, mint a művelt pap típusáról, aki fogalommá avatta, hogy a pap necsak theo- logi tudással, hanem az életben érvényesülő művelt társadalmi gondolkodással s routinnal is bírjon. Maszlaghy hitbuzgó papi egyéniségébe az európai eszmék kultusza vegyül, össze tudta egyeztetni a korrekt papi szellemet a társadalmi beilleszkedés szükségével. Ezért van súlya, imponáló ereje s népszerűsége egyéniségének ma is. Sokat tanult mint ifjú, de még többet az iskolán kívül, s amikor elérte férfikora delét, tudását művészi alakban tudta közkinccsé tenni. Erezzük mindnyájan hatása alatt, hogy aki lelkének rózsáit, egyéniségének, vonzóerejét oly arányban tudta szétárasztani, mint Maszlaghy püspök, az belép a késői emlékezet örökségébe. E visszaemlékezés révén adunk kifejezést, azon szeretettel kisért kívánságunknak, hogy vigye el Maszlaghy püspökhöz mindenki, az egész közélet a ragaszkodás, az őszinte megbecsülés s hódolat adójat. Épüljünk mindnyájan, hogy
