Esztergom és Vidéke, 1914
1914 / 42. szám
1914. május 24. ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 A népszokások összeírása. Temesvármegye közigazgatási bizottsága egy érdekes akciót indított meg abban az irányban, hogy a falusi népszokások, babonák, viseletek, hagyományok és jellegzetes nyelvjárások vármegyéről-vármegyére ösz- szeirassanak. És ennek az ösz- szeirásnak, amelynek hivatalból, közigazgatási úton kellene megtörténni, az lenne az intenciója, hogy az ösz- szeirt lakodalmi, keresztelői, temetési, ünnepi, templomi, búcsúi, babonás és egyéb népszokásokra vonatkozólag megállapíttatnék az, melyek közöttük közegészség és járványrendészet szempontjából büntetendő kihágások, vagy melyek kapcsolatosak büntetendő kihágások elkövetésével. Ezeket a népszokásokat a hatóságok figyelemmel kisérnék és felvilágosítás, vagy ha kell, üldözés útján a köztudatból kiirtani próbálnák, ami közrendészeti szempontból bizonnyára kedvező hatást idézne elő. Kétségtelen ezenkívül az is, hogy az összeírt különböző népszokások ethnografiai tekintetben is kiváló értéket képviselnének. A tudomány már régen foglalkozik a népszokásokkal, az egyes vidékek dialektusával, a képzőművészet már régen felismerte azt az értéket, amit a népnek naiv és nemes művészete termel a különböző vidékeken. És nem szaktudományos, hanem gyakorlati értéke is lett a nép művészetének; gondoljunk csak a kalotaszegi varrattásra, amely már lyében vagyon, mivel nincsen feje; a szeme végén néz ; tavasszal megvetkezik s belőle scorpió támad (úgy tartják); a nagy lábai a legjobb ízűek és a farka, melyet nyakának hínak a dologhoz nem értők; a hold változása szerint az ő húsa is növekedik avagy kevesedik. — A tengeri csigáknak nincsen fejük : ikrából, v. rothadni kezdett sárból lesznek, avagy az olajból, melyek néha a hajókon ragadnak ; tavasszal a parton vannak s ott a harmatot kitátott szájjal ve vén be, belőle aztán gyöngyöket teremnek. A növényvilág leírását nem ismertetem, mert Apátzai Tsere János barátunk mindenütt az ő hasznukat emlegeti, s ez ma már inkább kuru- zsolás-számba menne. Az ásványoknál azonban már jobban érdekel bennünket az ő fölfogása. A köveket igy határozza meg: A kő igen kemény állat, mely kalapáccsal elmorzsolfat- hatik ugyan, de vízzel és olajjal nem oszlattathatik el, hanem csak sok időre, a sebes tűztől eloszlattatván pedig, mésszé vagy üveggé változik. A kő akkor lészen, mikor a párák, gőzölgések, vagy a lelkek a föld menedékében megakadván és erősen egymásba ragadván, elégségesképen megtermékenyednek. A gyémánt ál- tallátszó és igen erős gyöngy; ez egyébként alig törethetik el, hanem csak a bort ivott vagy a petrezselymet evett bak vérétől. — A saphir napkelet felé és Indiában terem, italban bevétetvén a scorpiók ütése (marása) ellen igen hasznos. A smaragd zöld gyöngy, mely a körülötte levő levegőeget is megzőlditi. Akik mamegtette hódító útját a szalonokban is, sőt aki figyelemmel kiséri az angol előkelő, művészi lapokat, az látja, hogy már szinte állandósított rovata minden ilyenfajta folyóiratnak a magyar népművészet. De ennél sokkal magasabb cél az, hogy ezeket a népviseleteket és népszokásokat, amennyire azok nem ellenkeznek a kultúrával, azokat lehetőleg konzerváljuk, vagy a megfelelő stílusban fejlesszük. A nép lelkének megnyilatkozását tapasztalhatjuk nemcsak a beszédben és gondolkozásban, hanem gyak- rak a külsőségekben is; egy ruha, egy különös taglejtés elegendő sokszor ahhoz, hogy megismerjük az illető belső karakterét. Azonban üldözni és pusztítani kell mindazt a népből, ami mint kártékony ősbabona jelentkezik benne. A babonát csak neveléssel, vagy pedig preventív intézkedésekkel lehet gyógyítani. Temesmegyének ez az okos akciója egész bizonyos, hogy lelkes követőkre fog találni. Egészen bizonyos, hogy a közönség és a hatóságok karöltve fognak munkálkodni azon, hogy ezt a szép célt elérhessék. Az angoloknál ez nem egészen újszerű mozgalom. Angliában a Folklore mozgalom J körülbelül tizenöt esztendős. Tudósok kezdték és hatóságok folytatták a népszokások, a festői népviseletek, közmondások ösz- szegyűjtését. K. H. gukkal hordozzák, a kórságtól megót- talmaztatnak (amint tartják). Az ő rezeléki hulladékja ha italban bevétetik, a bevett mérget kiűzi a haj is a fejről lehullván. A karchedon bársony szinü gyöngy, mely mint egy csillag, szinte úgy ragyog. A szomorúságot és a félszet elűzi, az egész test lelkeit megújítván és meg- vidámitván. Az asterit kristály gyöngy melynek telt hold látszik a közepében. — A topáz forró vízbe tétetvén, az ember keze nem ég meg benne. A hyacint vidámságot szerez és a nyakban vagy gyűrűben visel tetvén, kedvességet hoz. A vérkő pedig az igen forró vizet is meghide- giti és akik magákkal hordozzák, a nap hőségétől megótalmazza. Az orrvérzést is megállítja, hacsak kezébe fogja is az illető. Ennyit az Apátzai Tsere János tudományából, hogy e szemelvényekből megismerjük a harmadfél- száz év előtti tudományt. Ő egy 520 oldalas könyvben egybefoglalta mindazt, amit akkor a tudósok fizikából, számtanból, csillagászatból, a kézi- és gazdasági munkákból, a történelemből az ember maga viseléséről s az isteni dolgokról ismertek. Minket legközelebbről a természeti dolgok fölfogása érdekel, sőt nemcsak érdekel, hanem a sok naivság és kezdetlegesség miatt a tudomány mai állásában mulattat. Mindamellett nem végeztünk haszontalan munkát, ha egy régi magyar tudóst megismertünk, mert hiszen végre is az ő vállaikon emelkedtünk fel arra a megtisztult magaslatra, melyen jelenleg állunk. Parcsami Henrik. Lódijazás Köbölkúton. A földmivelési miniszter anyagi támogatása mellett f. évi május hó 20-án Köbölkút községben tartotta az Esztergommegyei Gazdasági Egyesület lódíjazását. Kiosztatott állami díjakban 800 korona. Az anyakancák I-ső díját 80 koronát Szűcs Ferenc kéméndi kisgazda, a 3 éves kancacsikók I-ső díját 60 koronát Varga János kisujfalusi kisgazda, az 1—2 éves kancacsikók I-ső díját Kovács András kéméndi kisgazda nyerte el. A biráló-bizottság elnöke Erős Rezső buzdító szavak kíséretében osztotta ki a díjakat a kisgazdáknak. Az állami méntelep parancsnokság kiküldötte, mint a földmivelés- ügyi kormány megbízottja a lódíjazás eredményével igen meg volt elégedve s a bíráló bizottság is tapasztalta, hogy lótenyésztésünk a megyében szép fejlődést mutat. Az érdeklődés igen nagy volt. Elővezettek 165 drb. anyakancát szopóscsikóval, 37 db. 3 éves kanca csikót és 18 drb. 1 éves kancacsikót, összesen 220 drb. lovat és 160 drb. szopós csikót. Ezen állatdíjazások célja, hogy megyénk állattenyésztése ismertté váljék. Megyénk egyes községei szeretettel karolják fel az állattenyésztést s azokon a községeken meg is látszik a jólét, a vagyonosodás ; hisz az állattenyésztés mindig kifizeti magát, de nem az állatkereskedés, mint azt a legtöbb kisgazda űzi. A legszegényebb kisgazda is hasznot teremthet magának, ha állatját szeretettel s gonddal neveli. Sajnos azonban, hogy igen sok gazda, — még a jobbmódú gazdák között is akad — aki kevés gondot fordít a lovak patáinak ápolására, nem patkokat, nem neveli a körmöt s igy állatja lábát tönkre teszi. Ezen nemtörődömséget tapasztaltuk ezen a lódíjazáson is. (-Ó) A pályaavató mérkőzés ma délután négy órakor okvetlenül meg lesz tartva az Esztergomi Testgyakorlók Körének a szigeten levő gr. Forgách-uti sporttelepén. Amint már annak ijíején megírtuk, az ünnepélyes pályaavatást Vimmer Imre polgármester fogja megtartani. Szünetek közben cigányzene lesz. A ritka sport- esemény lefolyása iránt városszerte rendkívüli nagy az érdeklődés. A mérkőzésre a „Törekvés“ I-ső ifjúsági footballcsapat jön el. Két dalocska. /. A tavasz az ég mosolya, A nyár az ő forró csókja, Az ősz az ő ölelése A tél az engesztelése. II. Szemem ugyan az enyém, Amit látok Istené. A fülem is az enyém, Amit hallok Istené. A szivem is az enyém, Amit érzek Istené. Kőrösy yuliska. jjj HÍREK. |H3| Ünnepély a hercegprímás bíborossá avatása alkalmából. Dr. Csernoch János hercegprímás, mint már megírtuk, a f. hó 25-én tartandó pápai konzisztóriumon lesz bíborossá, mely alkalomból Esztergomban nagyszabású ünnepséget terveztek az alábbi műsorral: Május 25-én a város lobogódiszt ölt. Éste SU 8 órakor általános kivilágítás utána fáklyásmenet. A menetet Meszleny Pál főispán és dr. Perényi Kálmán alispán vezetik. Este V4§ órakor szerenád és üdvözlés a hercegprimási palota előtt. Az üdvözlő beszédet dr. Perényi Kálmán alispán mondja. A dalszámokat a főszékesegyházi, turista és a tanitó- képezdei egyesült énekkar ifj. Buchner Antal karnagy vezetésével, a katonazenét pedig a 26. háziezred zenekara adja. A fáklyásmenet után örömtűz gyűl ki a varos fölött emelkedő Előhegyen. Május 28 án (csütörtökön) érkezvén a pápa kiküldöttje városunkba, ez alkalommal a programm a következő: Reggel 7 órakor ébresztő zene a város utcáin. Mozsárlövések. Délelőtt 9 órakor ünnepi szentmise „Te Deum“-mal a belvárosi plébánia-templomban. Délelőtt 10 órakor díszközgyűlések a vármegyeház nagytermében. Előbb Esztergom vármegye törvényhatósága, utána Esztergom sz. kir. város képviselőtestülete tartja díszközgyűlését. Délelőtt 11 órakor hódoló tisztelgések a hercegprimási palotában. Déli 12 órakor a hajóállomásra érkeznek meg Budapestről az országos intézmények és testületek diszküldöttségei. A vármegye és város elöljárósága fogadja a magas vendégeket. Fölvonulás a hercegprimási palotába, hol O Emi- nenciája fogadja az érkezteket és ezek jelenlétében a pápai követet. Az iskolaszék megalakulása. Esztergom város községi iskolaszéke a Községi Iskolaszéki Utasítás értelmében pénteken d. u. fél 5 órakor tartotta alakuló ülését a városház nagytermében. Az iskolaszék választott tagjai előbb esküt tettek, azután megválasztották elnökké Vimmer Imre polgármestert, alelnökké Dr. Fehér Gyula pr. kanonokot, jegyzővé és előadóvá Mátéffy Viktor plébánost, iskolagondnokká pedig Roth- nagel Ferencz gazd. tanácsost. Majd megállapították a vizsgák sorrendjét, kijelölték a vizsgái elnököket és intézkedéseket tettek a jövő uj tanév megkezdésére vonatkozólag. Az isksz. előadó bejelentette, hogy az Eszter- gom-városi tanítótestület legidősebb és közszeretetben álló tagja, Hagara Antal szentgyörgymezői igazgató-tanító'44 évi, érdemekben gazdag működés után a jövő iskolaév kezdetével nyugalomba vonul. Az iskolaszék teljes elismeréssel az emberöltőn keresztül kifejtett buzgó népnevelői munkásság iránt, meleghangú ovációkban részesítette a nyugalomba vonuló tanférfiút és elhatározta, hogy legközelebbi ülésén kiírja a pályázatot az uj tanítói állásra s egyben ugyanakkor állapítja meg a tanítóknak Ä a jövő iskolaévre vonatkozó osztálybeosztását is. A magyarországi pénzintézetek f. hó 21-én országos kongresz- szust tartottak a fővárosban Széli Kálmán v. b. t. t. elnöklete alatt. A kongresszuson résztvevő mintegy háromszáz főnyi hallgatóság előtt az Esztergomi Kereskedelmi és Iparbank agilis fiatal titkára, Varsányi Ignác lapunk volt felelős szerkesztője is felszólalt és a vidéki pénzintézeteket érdeklő reformtervezetre vonatkozó-
