Esztergom és Vidéke, 1914

1914 / 36. szám

1914. május 3. ESZTERGOM és VIDÉKE. 5 kói előtt soha el nem hervadó érde­meket szerzett. Nélküle, fáradságos munkája nélkül Kisújszálláson plé­bánia aligha keletkezett volna belát­ható időn belül. Épen igy az ő mun­kásságához fűződik a Kaszinó Egy­let helyiségének bebutorozkodása és átalakítása is. Ezek mellett a külön­böző jótékonycélok érdekében ren­dezett műkedvelői előadások, tánc- mulatságok, táncos összejövetelek lelke, apostola részint ő, részint fá­radhatatlan buzgó felesége voltak hosszú, hosszú esztendőkig. A Krasz- nay család távozásával elárvul a leg­nemesebb célt szolgáló Szanatórium egyesület helybeli fiókja. Bárha igaz, hogy pótolhatatlan emberek nincse­nek, mégis . . . mégis nem tudjuk ki kezdi meg újra olyan buzgalom­mal, olyan szeretettel, olyan törhe­tetlen energiával a Szanatórium egye­sület érdekeit szolgáló apostolkodást, mint a hogyan fáradott önzetlenül sokáig a most távozó elnöknő. Tisz­teletükre városunk közönsége néhány nappal ezelőtt fényes sikerű nagy melegségü bucsu-bankettet rendezett, melyen városunk intelligens társa­dalma nálunk szokatlan nagy szám­mal volt képviselve. Szivünkből kí­vánjuk, uj lakóhelyükön legyenek boldogok; közönségünk mindig ro konszenvvel és melegséggel emléke­zik vissza az egész családra és hisz- szük, ők is szeretettel gondolnak vissza a mi városunkra, amely bár poros, sáros, de érckapocsnál erő­sebben forrt velük mégis össze az itt töltött hosszú tizenkilenc esztendő­vel, melyet nem adhatna nekik visz- sza a primási palota mérhetetlen kincstára sem soha. Őszintén örvendünk, hogy az uj közjegyzőben városunk ily agilis, rokonszenves társadalmi férfiút nyert, ki bizonyára hasonló szellemben, hasonló munkakedvvel vesz majd részt az esztergomi társas élet moz­galmaiban is. Bankett. Az Esztergomi Turista Dalárda f. hó 1-én este fényes ban­kett keretében vett búcsút Marschall Pál pénzügyi kirendeltségi számvizs­gálótól, kit, mint mar lapunkban jeleztük, a fővárosba helyeztek át. A távozó a dalárdának egyik leg- szinpatikusabb tagja és gyönyörű hangú szólistája volt A vacsorán Brutsy János, mint a dalárda elnöke intézett megható búcsúbeszédet Mars- challhoz, majd Farkas Elek a turis ták, Draxler Ferenc pedig a Polgári Egyesület nevében mondottak kö­szönetét Marschallnnk buzgó társa­dalmi tevékenységéért. Homor Imre, a dalárda titkára csinos iniciálékkal ékített verses diplomát készített Mar­schall távozása alkalmából, melyet nagy derültség közben Táky Gyula karnagy olvasott fel és nyújtott át emlékül az ünnepeknek. A vacso­rán a dalárdistákon kívül számosán vettek részt Marschall kollégái és tisztelői is, valamint a Polgári Egye­sület és a M. T. E Esztergomi Osztályának több tagja. Halálozás. Waldt Román, az egri főkáptalan hosszúrévi uradalmá­nak főerdesze f. é. április hó 30-án 64 éves korában elhunyt. A meg­boldogult városunk szülötte volt és Esztergymban is kiterjedt rokonság gyászolja. Szombaton d. u. temették a sajógalgóczi temetőbe nagy rész­vét mellett. Uj gyógyszertári gondnok. A Pacsári örökösök tulajdonát képező „Vízivárosi Hercegprimási udvari Gyógyszertár“ vezetésébdn változás állott be, amennyiben Walter Béla okleveles gyógyszerész megválván gondnoki állásától helyébe f. évi má­jus hó 1-től Thoroczkay Sándorok!, gyógyszerész jött. Nevezett a fővá­ros egyik előkelő gyógyszertárában több éven át kitűnő gyakorlatott szerzett s megbízhatóság tekinteté­ben a legkenyesebb igényeknek is megfelel. Sárkány Sándor költeményei­nek sikere. Igaz örömünkre szolgál, hogy lapunk régi munkatársának, Sárkány Sándornak versei mindin­kább előtérbe szorulnak. Mintegy tiz év előtt lapunktól indult ki az első nehéz útjára, s azóta több előkelő fővárosi és vidéki szépirodalmi újság is szívesen adott helyet verseinek. Legújabban a Nótás Hetilap leg­utolsó számában, a legnépszerűbb zeneköltők és szövegírók között ol­vastuk nevét az „Édes anyám — szól a levél“ című poémája alatt, mihez a zenét magyarország egyik legnépszerűbb zeneköltője : Ányos Laci irta. Óvónő előlépése. Kurucz Gi­zella kurali állami óvónő az 1913. évi XXXIX. t. c. értelmében az 1200 koronás fizetési osztályba elő­lépett. Az izr. Betegsegélyző dísz­közgyűlése. Az Esztergomi Izr. Be­tegsegélyző Egylet fennállásának 50 éves évfordulója alkalmából, 1914. évi május hó 3-án vasárnap d. e. fél 11 órakor az izr. hitközség ta­nácstermében díszközgyűlést tart. A díszközgyűlés tárgysorozata : 1. El­nöki megnyitó. 2. Titkári jelentés. 3. A hitközség elnöke üdvözli a ju­biláló egyesületet. 4. A szent egylet elnöke üdvözli a jubiláló egyletet. 5. Spiegel Ármin főrabbi imát mond az elhunyt alapitó tagokért és az egyesület elhalt jótevőiért. 6. Elnöki zárszó. A díszközgyűlés után hála­adó isteni tisztelet a zsinagógában d. e. 11 órakor. Szinielőadás a főgimnázium­ban. A főgimnázium ifjúsága ma délután 5 órakor tartja hangverseny­nyel egybekötött szinielőadását, melyre ez utón újólag is felhívjuk olvasóink figyelmét. A műsor köz­pontja Szigligeti örökbecsű vígjáté­kénak, a „Liliomfi“-nak előadása lesz, melyet bizonyara élvezettel fog végignézni városunk művelt közön­sége. Egy tanítóegyesület feloszlása. A „Mátyusvidéki ref. tanítóegyesület“, melybe vármegyénkből a párkányjá- rasi ref. tanítók tartoztak, feloszlását bejelentette a miniszternek, ki azt tudomásul is vette. Eskütétel. Virosztek Vilma és Dicskó Jolán epöli róm. kath. tanító­nők április 20 an az 1907. XXVII. t.-c. 32. §-ában előirt hivatali esküt dr. Pacséri Károly kir. tanácsos, tan- felügyelő kezébe letették. Tanulmányi kirándulás. Az esztergomi tanítóképző III. és IV. éves növendékei múlt szombaton Komáromba rándultak át Nemes- szeghy István, Obert Ágoston és Nádler István tanárok vezetésével. Itt megnézték a város nevezetessé­geit. A kulturpMotában Baranyay József könyvtárőr kalauzolta őket. Innét a Kisbér melletti vasdinnyei állami tejgazdaságba rándultak at, este pedig Kisbérre mentek, hol szé­pen sikerült hangversenyt rendeztek Nemesszeghy Giziké, Nemesszeghy István és az énekkar közreműködé­sevei. A kisbéri gavalléros fogadta­tás és kalauzolás sokáig emlékezeté­ben fog maradni a tanulmányúton résztvetteknek. Öngyilkossági kísérlet a Fürdő szállodában. Két könnyelmű életű fiatalember borzalmas cselekedetével van tele az egész város. A hét hősei Görtz Brúnó 30 éves esztergomi szü­letésű, bécsi magánzó és Forintos Ferenc 25 éves, állásából elbocsájtott szegedi vasúti hivatalnok. A két jó- barat Szegeden ismerkedett össze s midőn Forintos állását otthagyta, Görtz segítette őt, ki édesanyjától 4000 koronát „ szerzett “(1) s e pénz­zel megindultak egy kis mulatozási körútra. Már ekkor elhatározták, hogy öngyilkosok lesznek, de mielőtt vég­zetes tettüket végrehajtották volna, fenékig ki akarták üríteni az élet örömeit. Esztergomban előbb a „Ma­gyar Király “-ban béreltek szobát, innen azután Velencébe és Lovro- naba utaztak. Görtz már Lovronában megírta Bécsben lakó özvegy édes­anyjának, hogy öngyilkos lesz. 22-én ismét Esztergomba jöttek és 28-ig újra a „Magyar Király “ban béreltek szállást. Pazarló életmódjuk, majd egy gyöngéd viszony megkötésének megkísérlése gyanússá tettek őket s a rendőrségre feljelentés ment elle­nük. A rendőrség a feljelentés alap­ján kihallgatta őket, de itt igazolták magukat. A folytontartó dorbézolást és különleges életmódjukat azonban ettől kezdve szemmel tartotta a ren­dőrség, még akkor is, midőn a „Fürdő“ szállóba költöztek, hol a 11-es számú szobát bérelték ki. A rendőrség figyelő szeme végre bosszantóvá kezdett válni a két fiatalemberre s miután a 4000 koronából már csak pár koronájuk maradt, elhatározták, hogy régebbi szándékukat, az öngyilkosságot végre fogják hajtani. Csütörtökön reggel fél 8 őrá tájban el is dördültek a lövések. Forintos életveszélyesen, Görtz csak könnyebben sebesült meg s jelenleg mindkettőt a Kolos kór­házban ápolják. Szárazság mindenfelé. A már­cius havi túlsók esőzés után e hó­napban beállott a szárazság. Az eső­hiány mindinkább több panaszra ad okot s a földbirtokosok ugyancsak aggodalmasan nézik a tiszta kék eget, amely már hetek óta nem, vagy alig mutatott borúlátót. Es bármily égető szükség is volna az esőre, az ég csatornái nem akarnak megnyílni, ami azért is baj. mert a hosszan­tartó és megújuló szelek még rosz- szabbá teszik a helyzetet. Ez a fur­csa időjárás különben nemcsak ná­lunk okoz ijedelmet, hanem a kül­földi államokban is, ahol szinten nincs eső. Ausztriában, Németország­ban, Svájcban, Francia- és Angol­országban, valamint Itáliábau és a Balkan-államokban egyaránt száraz­ság uralkodik s ha itt ott esik is egy kis eső, az olyan csekély, hogy hasz­nosság szempontjából épen nem ve­hető figyelembe. Ily körülmények között egész Európában reménykedve néznek a május elé, amely rendes körülmények között megszokta hozni az áldást adó bőséges csapadékot. írni és olvasni tudást igazoló állandó választmány megalakí­tása. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1914. évi XIV. t. ez. végrehajtása tárgyában kiadott 1184/1914. ein. számú „Rendelet“ értelmében Esztergom vármegye köz- igazgatási bizottsága 767/1914. kb. szám alatt kelt határozatával a vár­megye területén az Írni és olvasni tudást igazoló állandó bizottságot a következőkép alakította meg : 1. Esz­tergom szab. kir. város területén a a bizottság elnöke: Vimmer Imre polgármester, alelnökei: Peterdy Kál­mán rendőrkapitány, Róthnágel Fe­renc tanácsnok, Ösváth Andor fő­jegyző, a bizottság tagjai: Dr. Bren­ner Antal tanácsjegyző, Fluray Fe- rencz számvevő, Bárdos Sándor közigazgatási gyakornok, Ember Jó­zsef főreáliskolai tanár, Ferency Kál­mán kir. tanfelügyelőséghez beren­delt állami elemi iskolai igazgató ta­nító és Márkus Ferencz elemi isko­lai tanító. 2. Az esztergomi járás te­rületén a bizottság elnöke: Pisuth Kálmán fószolgabiró, alelnökei: Dr. Reviczky Gábor tb. főszolgabíró, Dr. Zsiross Jenő szolgabiró, Gottman István levéltárnok ; a bizottság tag­jai : Gábris Öéön utibiztos, Fenyves Kálmán járási szemvevő, Hegedűs Gyula pilismaróti községi jegyző, Maros Antal, Bardos József és Szo- leczky János esztergomi közs. elemi iskolai tanítók. 3. A párkányi járás területén elnök: Palkovits László fő­szolgabíró, alelnökök: Prikkel Mihály m. aljegyző, Dr. Hoffmann Ferenc tb. m. főjegyző, Reviczky Elemér tb. főszolgabíró, bizottsági tagok : László István párkányi adóügyi jegyző, Kiinda Aladár nánai községi jegyző, Horváth Zsigmond párkányi járási állatorvos, Gyarmati József és Homor Imre esztergomi közs. és Henz Mihály párkányi rk. elemi is­kolai tanítók. Á vizsgálóbizottság megbízatása 1914. és 1915. évekre szól s működését f. hó 15-e után kezdeti meg. A vármegye közigaz­gatási bizottsága egyalkalommal fel­hívta Esztergom szab. kir. város polgármesterét s a két járás főszol- gabiráját, hogy sürgősen intézkedje­nek a f. évi május hóban kitűzendő vizsgálat megtartása iránt; e végből a vizsgálat megkezdése előtt 8 nap­pal tegyenek közzé a helyi szoká­soknak megfelelő hirdetést s abban ismertessék az Írni és olvasni tudás­nak a választási jog szempontjából való jelentőségét, jelöljek meg sza­batosan a vizsgálatok óráját és he­lyét és közöljék, hogy a vizsgálatra a hivatali helyiségben személyesen vagy levél utján lehet jelentkezni a vizsgálat megkezdésének napjáig, to­vábbá a vizsgálatra bocsátás feltéte­leit és azt, a vizsgálat teljesen in­gyenes. Városi közgyűlés. A csütörtöki városi közgyűlésre, mint már jeleztük, egyetlenegy tárgy volt kitűzve. A vil­lamos telep üzemének további tiz évre való bérbeadására vonatkozó üzem­viteli haszonbéri szerződés és az ezen ügyben keletkezett pénzügyi bizott­sági és tanácsi javaslatok felett kel­lett a képviselőtestületnek határoznia. Az ügy előadója Tiefenthal Gyula városi mérnök volt, kinek az ügy mindenoldalú és alapos megvilágítá­sával sikerült a javaslatokat vonzó színben tárni a közgyűlés elé. A vil­lamos telep bérbeadását Német Gábor, Varsányi Ignác, Födi Félix és Bleszl Ferenc felszólalásai után a közgyűlés el is fogadta két szó ellenében. Váj­jon megföllebbezik-e ? Egy kariér története. Pakots Józsefnek, az ismert írónak, Egy kariér története című színművét a minap mutatta be a Nemzeti Szín­ház. A darab, amely a mi sajáisá- gos politikai világunkat es életünket szedi drámai jelenetekbe, érdekes politikai világunk hű tükörképét adja, most könyvalakban is megjelent a Modern Könyvtárban, az Atheneum kiadásában. A négyfelvonásos ko­média a Modern Könyvtárnak 403 —406. száma. Ára 80 fillér. A döntő szó a férjeké lesz. A készülő uj polgári törvénynek ér­dekes részei is vannak. Különösen a házasság jogi részében. Külön in­tézkedés lesz a házasságok, illetve a házasfelek jogviszonyáról. A törvényt tárgyaló képviselőházi bizottságban elfogadják a 25-ik szakaszt, amely kimondja : hogy a házasélet ügyeiben a döntő szó a férjet illeti meg s hogy a háztartás vezetése kizárólag az asz- szony kötelessége. A sétahely szépitő-egyesület alábbi kérelmét intézi lapunk utján kisdunapart háztulajdonosaihoz: Mi­vel az egyesület vagyona nagy ré-

Next

/
Oldalképek
Tartalom