Esztergom és Vidéke, 1914

1914 / 32. szám

1914. április 19. ESZTERGOM és VIDÉKE. 5 imájukba foglalják, s az árvák imá­ja meghallgatásra talál a Magasság­beli előtt. A nemeslelkű emberbará­tot, ki eme jótékony tettével min­denkorra belevéste nevét az Emlé­kezés könyvébe, az egész község igaz részvéte kisérte sírjába. A muzslai népiskola építése. A muzslai emeletes 8 osztályú elemi népiskola építésére vonatkozó szer­ződést folyó évi április hó 16-án ír­ták alá a vállalkozók s a község megbízottjai. Évek hosszú sora óta vajúdott e kérdés megoldása, mig végre Lévay Sándor községi jegyző erélyes kezének sikerült a kérdést megoldani, Mely kérdés megoldása szerencsés befejezést nyert azzal, hogy a muzslaiak ..az építéssel a messze földön ismeretes, megbízha­tósága és kifogástalan munkája foly­tán méltón felkarolt Leimdörfer és Kósik esztergomi céget bízták meg. Államsegélyek. Piszke község­nek 200 K lakbéregyenérték, az esz­tergomi községi iparostanonciskolai tanulók tanulmányi kirándulására 100 K, az esztergomi községi iparostanu­lók megjutalmazására 50—50 K, a süttői községi iparostanonc iskola egy tanulójának megjutalmazására 50 K államsegély utalványoztatott ki az esztergomi m. kir. adóhivatal­nál. Javítják a barátok templomát. Az esztergomi Szent Ferenc-rendi székház templomát utoljára a múlt század 80-as éveiben javították s azóta alaposan megkopott, elfakúlt. A jelenlegi házfőnök, P. Scheirich Bonaventura agilitása az újabb idő­ben több kedves újítással lepte meg a templomlátogató közönséget, sőt az uj harangokkal az egész város lakosságát is. Most a templom bel­sejének újra való festése, helyenként uj falrészek beállítása, uj szentség­ház emelése hataroztatott el, mely­nek eszközlése alatt a templomban nem tartatnak majd istentiszteletek, hanem helyette a zárdának a tem­plom melletti folyosóján lesznek az ájtatosságok. A hivő közönség bizo­nyára szívesen hozzájárul majd ke­gyes adományaival az általánosan tisztelt rend eme szép és nagy ál­dozatokat igénylő tervének megvaló­sításához. A muzslai önkéntes tűzoltó­ság -nak, mely egyike vármegyénk legambiciózusabb tűzoltó testületének a képviselőtestület áldozatkészsége folytán egyik legrégibb óhaja nyert kielégítést. A képviselőtestület ugyanis legutóbbi közgyűlésében egy uj tűz­oltó szertár felépítését határozta el. Remeijük, hogy az uj helyiségben uj otthont nvert tűzoltóság ügybuzgó- sága és hivatásának szeretete csak fokozottabb mérvben fog nyilvánulni. Uj biztosítási főügynökség. A városunkban és az egész környékén legjobban bevezetett Fonciére, Pesti biztosító intézet, amint értesülünk, abból a törekvésből kiindulva, hogy üzletfeleinek pénzügyi kérdésekben is segítségére lehessen, szorosabb ösz- köttetésbe lépett az Esztergomi Ke­reskedelmi és Iparbankkal, amely pénzintézet említett társaságnak fő- ügynökségét elvállalta. Ezen üzleti eseményt mi szívesen regisztráljuk, amennyiben joggal azt következtetjük belőle, hogy az Iparbank átérezve a folyton gyarapodó üzleti nehézsége­ket, kizárólag ügyfelei kedvéért hatá­rozta el magát a biztosítási üzletág művelésére. Megnyugtató ez elhatá­rozásban éppen az, hogy egy régi, komoly, gazdag és annyiszor kipró­bált biztosító intézettel kereste az összekötte ést. Az Esztergomi Keres­kedelmi és Iparbank sok éves üzleti szokásaihőz híven, bizonyára uj mi­nőségében is a régi elvek mellett ke­resi majd a boldogulást és nevének jó hire garanciát nyújt feleinek, a köz­gazdaságilag annyira fontos biztosítási üzlet művelésének méltányosságára. Uj tápsor. Hazánk legnagyobb serfőzdéje az egész nagy világon előnyösen ismert Dreher-serfőzde f. évi április hó 15-én „Excelsior“-táp- sör név alatt újfajta barna sört ho­zott forgalomba, amely a mai na­pon megérkezett városunkba is és minden jobb fűszer- és csemegeke­reskedésben, a Központi-kávéházban, valamint a helybeli főraktárosnál, — tulajdonos Németh Gábor, — állandóan kapható. Kovácspatak eladása. Az Esz­tergomi Helyi Gőzhajó Részvénytár­saság csütörtöki közgyűlése elvben kimondotta, hogy tekintettel a társa­ság súlyos anyagi viszonyaira, Ko­vácspatakot eladja. A társulat tulaj­donát képező Kovácspatak nyaraló­hely eddigi bérlői ugyanis, dacára a társulat nagy anyagi áldozatának, nem tudták a telepet kellőleg felvi­rágoztatni s igy az idénre már bérlő sem akadt. Az igazgatóság először az Iparbanknak ajánlotta fel a telep megvételét, mivel e pénzintézetnél nagyobb tartozásai vannak, de a bank nem volt hajlandó az átvételre. Egyedüli vevőül dr. Bischitz Miksa budapesti orvos jelentkezett, ki meg­felelő biztosítékot is deponált s ezért a társaság nem tehetett jobbat, mint­hogy bizottságot küldött ki az adás- vevési szerződés megszerkesztésére és elhatározta, hogy 15 nap múlva egy uj közgyűlésén véglegesen dönt az eladás ügyeben. Bischitz 115.000 koronát ígért a telepért. Az altisztek iskolája Eszter­gomban. A katonai táborban a leg­közelebbi napodban megalakítják a negyedik, ötödik es hatodik hadtest számára szükséges továbbszolgáló altisztek tanuloszázadát. Az úgyne­vezett instrukciós századok 250 em­berből fognak állani. A kurzus tiz hétig tart és az altiszteket öt száza­dos fogja vezetni. A tanfolyamoknak az a célja, hogy az altiszteket a tá­bori szolgálatban és a harcszerű lö­vészetben gyakorlatilag kioktassák. Ezenfelül arra is súlyt fektetnek, hogy az altiszteket olyan irányban is ki­képezzék, hogy szükség esetén a hiányzó tiszteket pótolni tudják. Azok­nak az altiszteknek, akik a tanfolya­mot eredményesen elvégzik és állandó katonai szolgálatra jelentkeznek, ma­gasabb altiszti állasba való előlépte­tést biztosítanak. Felhívás a vármegye tanítói­hoz. Az Esztergom vármegyei Álta­lános Tanítói Egyesület megalakul­ván, az egyesület vezetősége az alábbi felhívást küldte el a vármegye összes tanítóihoz és tanítónőihez: „Mélyen tisztelt Kartársak és Kartársnők! Esz­tergom vármegyében az 1868. évi XXXVIII. t.-c. 147. §-a értelmében megalakult az „Esztergomvármegyei Általános Tanítóegyesület.“ A vallás- és közoktatásügyi miniszter ur. Ő Nagyméltósaga az egyesület alapsza­bályait 1913. évi október hó 22.-én 131931. szám alatt kelt rendeletevei jóváhagyván, az egyesület 49 taggal szabályszerűen alakult. Az egyesület, miként elnevezése is mutatja, a vár megye minden tanítójának és tanító­nőjének egyesülete, közös otthona, amelyben nemcsak megvan mindegyi­künknek a maga helye, hanem kar­dinális kötelességünk abban egymást megbecsülve, mintegy kéz-kezet fogva egy valamennyiért és viszont vala­mennyi egyért küzdve, lankadást nem ismerő kitartással dolgozni, munkál­kodni, hogy minél eredményesebben részt vehessünk a már régebben fenn­álló, tehát tapasztaltabb, tekintélye­sebb, a munkában kipróbált és meg- edzett testvéregyesületek sorában, életcéljaink, törekvéseink elérését, sokféle bajunk orvoslását célzó min­den néven nevezendő mozgalmakban. A kartársi kölcsönös tisztelet, szere­tet, az együttérzés és a tisztességes, becsületes munka jegyében született, alakult egyesületünk, melynek részt­vevő, munkás tagjaiul kartársi szere­tettel kérjük fel összes nagyrabecsült kartársainkat és kartársnőinket. Szív­leljék meg és vegyék fontolóra jelen hivó szózatunkat, amelynek koránt­sem az a célja, hogy elvonjuk vagy elidegenitsük Önöket vármegyénkben már rég fennálló, munkás tanitóegye sületektől, egyedül az összeró hatal­masságára való hivatkozással keres­sük meg és kérjük fel, sorakozzanak saját érdekükben és teljes bizalom­mal az Esztergomvármegyei Általá­nos Tanítóegyesület kibontott zász­laja alá is, hogy erőink egyesítésével, erős összetartással mint hatalmasabb erő dolgozhassunk s diadalra segít­hessük az össztanitoság hazafias és valláserkölcsös irányú törekvéseit, el­érhessük kitűzött és kitűzendő céljain­kat. Hivó szózatunkat amidőn tisztelet­tel párosult kartársi szeretettel megis­mételjük, kívánjuk, hogy a jó Isten áldja meg egyesületünket, annak minden egyes tágját és támogatóját, minden törekvésünket s munkánkat. Esztergom, 1914. március hó 19-én Kartársi szeretettel dr. Pacséri Ká­roly, sk. kir. tanácsos, tanfelügyelő. Kálnai Károly, sk. egyesületi elnök, Ferenczy Kálmán, sk. Vezér János sk. Sziklai Ferenc, sk. Heinczelmann Antal, sk. Ormai Henrik, sk. Sándor Károly, sk. Stefkó Karoly, sk. Újabb ajándékok a múzeum­nak. Folyó évi április hó 1-től 15-ig a muzeum számara a következő aján­dékok érkeztek: Maszlaghy Ferenc c. püspök, prael.-kanonoktól : VI. Ká­roly császárt (III. Károly magyar ki­rály) ábrázoló tollrajz festéssel, a XVIII. század elejéről és egy kezi- festéssel díszített, égetett népies cse­répkorsó (vadászjelenettel) 1712. év­ből ; Adolf Ede földbirtokostól: Ficzka József rajzolt szabadulólevele a tatai mészáros-céhtől 1820-ból; Dollentz Géza erdésztől: esztergomi várkapu- sarokvas (dunakotrási lelet); Bognár Jánostól: egy harci csákány a XVI. századból; ifj. Spick Ferenctől: régi bronzfüggő ; Grosz Dezsőnétől: egy régi bronzfüggő; Grosz Dezsőnétől: egy török függő és egy kivágott pa- pirkép ; Kis Tóth Józseftől: egy régi kulcs és régi pénz. Régi pénzeket adtak még: Bencze Endre, ifj. Ma­rosi József, Keresztes János, Szokolai Janos, Schmid Gyula, Sipeki József, Baják Ferenc, Szekota István és Or­bán Sándor. A muzslai iskolások kirándu­lása. Április hó 15 és 16 án ran- dult le a muzslai iskola nagyobb tanulóinak húsz főből álló vegyes csapata Kanszky Matild és Erzsi, a két lelkes tanítónő testvér vezetésé­vel Budapestre, hogy megnézzék szépségeit s gyönyörködjenek szép palotáinak soraiban, hogy lássak nyüzsgő-forgó életének élénkségét. Czuczor ismert költeményét lehetett látni megjelenítve, s a költemény rithmusai csengtek fülünkben a gyer­meksereg csodálkozásának nyomán : „Jaj be szép ez a Pest, Istenem, beh szép!“ — De érdekesek voltak ők maguk is, színes ruhájuk, öröm­teljes, élettől duzzadó arcuk moso­lyától. Élvezet volt nézni jókedvüket és csodálni azt a fáradtságot nem ismerő buzgóságot, amelyet kifejtet­tek, — mint tudomásunkra jutott — az útiköltség megszerzése érdekében, mert bőkezű mecénás nem igen akadt, az egy Weber Mihályon kí­vül ; sőt nemhogy pártolták volna az eszmét, még inkább sokan indolen­ciájukkal késleltették az utazást. Hogy miért, annak okát nem tud­juk. — Meg kell emlékeznünk még a vezető tanítónőknek fáradhatatlan ambíciójáról is, mert nem csekély gondot vállaltak magukra e kirán­dulás rendezésével, főleg pedig a bámészkodó gyermekseregnek a fő­városban való vezetésével. De az elért eredmény, — hisszük — bősé­gesen jutalmazta őket lelkiörömmel, a megtett fáradság gyümölcseként. Végül pedig megemlékezünk arról a jóindulatú fogadtatásról, amiben e kis csapatot Tass József főv. igaz­gató részesítette. E sikerült kirándu­lás csak lelkesítheti a megyei taní­tóságot, a példa követésére ! A hasznos madarak érdeké­ben ! A m. kir. földmivelésügyi mi­niszter megküldött rendeletében fel­sorolja a mezőgazdaságra hasznos madarakat, melyeket pusztítani s fészkeiket, tojásaikat, fiaikat elszedni és engedély nélkül forgalomba hozni 100 korona büntetés terhe alatt tilos. A rendőrkapitány felhívja a közön­ség figyelmet ezen a kapitányi hiva­talnál betekinthető körrendeletekre s altalaban a hasznos madarak nagy közgazdasági érdeket képező védel­mére, de különösen kötelességévé teszi a mező- és hegyőröknek, hogy e tekintetben fokozottabb éberséggel járjanak el, s a tilalom áthágóit ha­ladéktalanul jelentsék fel. Hazánk leggazdagabb váro­sai. Budapest után Debrecen követ­kezik 137,966.568 korona vagyon­nal. Szegednek 78,480.191 korona, Nagyváradnak 60,316.780 korona, Szabadkának 55,251.936 korona, Po­zsonynak 48,835 081 korona, Kecs­kemétnek, amely ekként a hetedik helyet foglalja el, 43,315.213 koro­na vagyona van. Hát nekünk ? A győri m. kir. állami felsőbb leányiskolával kapcsolatos inter- nátus 1914 szeptember 1-én meg­nyílik. Az internátusba való felvé­telre azok a feltételek irányadók, amelyek a felsőbb leányiskolába való felvételre nézve fennállanak. A teljes ellátási dij az egész iskolaévre 800 K. A zongoratanitás dija, mely nem kö­telező, évi 200 K. Orvosdij 20 K. Az iskolai felvételi dij 15 K, az évi tanítási dij 90 K. Könyvek, iskolai szerek, kézimunka-anyag, hangje­gyek, gyógyszerek és egyéb apró szükségletek rendkívüli számlára tar­toznak, melyre félévi elszámolás elle­nében 50 K előlegesen a tartásdijjal együtt fizetendő. A felvételre a jelent­kezések a tanuló születési, iskolai, oltási (ujraoltási) bizonyítványaival és hatósági orvosi igazolvánnyal arról, hogy a tanuló ép és egészéges — a győri m kir. állami felsőbb leányis­kola igazgatóságához intézendők lehe­tőleg folyó évi junius 30-ig. Védhimlőoltás a városban. Esztergom város területén a folyó évben végzendő általános védhimlő- oltásnál beoltatnak mindazon gyer­mekek, akik 1913. évben születtek vagy az előző évről elmaradtak, va­lamint a beköltözöttek gyermekei. Ujraoltatnak. az 1904. évben szüle­tett fiú- és leánygyermekek, valamint az elmaradottak és beköltözöttek. Az I. oltási körzetben az újszülöttek beoltását dr. Áldori Mór tanácsorvos f. é. május 3-án, 10-én és 17-én délután 2 — 4 óráig a városház köz­gyűlési termében végzi. Az utószem­lék folyó évi május hó 10-én, 17-én

Next

/
Oldalképek
Tartalom