Esztergom és Vidéke, 1914

1914 / 3. szám

1914. január 8. ESZTERGOM és VIDÉKE. 5 engedményese a dömösiekkel. A ne­vezetes közgyűlésre meghívták dr. Perényi Kálmán alispánt és Pissuth Kálmán főszolgabírót. A vármegyei hatóság részvétele kétségkívül üd­vösen befolyásolná a Visegrá-dömösi villamos vasút részletének jó sorsát. A dömösi müvésztelep — mely­ről már többször megemlékeztünk — megszerezte a Visegrád határán fekvő u. n. Cimbalmos-telkeket. Ez idősze- rint kutat ásatnak. A sziklatlan és igy kedvező talajviszonyok között már húsz méternél mélyebben ha­toltak a homokban a kutásók. Ez a kiadós kút mind a hat müvészlakást ellátja vízzel. A művészeknek közös műtermük és kilátó tornyuk lesz. Magyar művészek uj telepe készül tehát az idén, mely a negyedik mü­vésztelep hazánkban. A művészek doyenja, Zemplényi Tivadar, a klasz- szikus festő. Pásztor János, a hires fiatal szobrász szintén nevezetessége az uj fészeknek. A kiválóbb tagok közé tartozik Laszgallner Oszkár műegyetemi tanár és festő, Prielle Kornélia, a Nemzeti Színház halha­tatlan nevű művésznőjének leánya és még két derék uj óriás. Dömös községe uj utat készít az uj mü­vésztelep számára, mely egyenesen a Dunaparttal köti össze. Az uj mü­vésztelep valóban minden kedvez­ményt megérdemel. A muzeum figyelmeztetése. A történelmi muzeum vezetőségének tudomására jutott, hogy egyes há­zalók (akiknek házalasi vagy ipar- engedélyük nincs) a muzeum nevé­ben és számara szedegetik, illetve vásárolják a régiségeket. Ily felhatal­mazást a vezetőség senkinek sem adott; miért is figyelmez‘etjük az érdekelt közönséget, hogy ily házalók beszédének ne adjon hitelt. Legcél­szerűbb a régiségeket a nyitás ideje alatt (vasár-és ünnepnapokon d. e. 10 órától d. u. 1 óráig) egyenest a mú­zeumba küldeni vagy a városházára Sinka F. Pál muzeumőr hivatalába. Érdekfeszítő előadás. Dr. Hoff­mann Ferenc gazdasági akadémiai tanár, tb. párkányi főszolgabíró fo­lyó hó 10-én (szombaton) este fél 9 órakor a Párkányi Kaszinóban az amerikai társadalmi viszonyokról sza­bad előadást tart. Minthogy dr. Hoff­mann a íöldmivelésügyi kormány megbízásából 3 évet töltött Ameri­kában s igy az ottani viszonyok ala­pos ismerője, az előadás iránt a kö­zönség körében nagy érdeklődés mu­tatkozik. Változások a hercegprimási tisztikarban. Csernoch János dr. hercegprímás 1914. január hó 2-án rendeletet adott ki, melynek erejénél fogva uradalmaiban a következő tiszti kinévezések, áthelyezések és nyug­díjaztatások történtek: I. A főközponti személyzet létszá­mában: 1. A jószágigazgatósaghoz szolgálattételre Kapisztóry Ferenc szentistváni ellenőr; 2. a számvevő­séghez szolgálattételre Praznovszky Ferenc kemencei intéző; 3. ugyan­csak a számvevőséghez szolgálatté­telre Nemess Lajos pozsonypüspökii intéző osztattak be. II. Az esztergomi uradalomban-. 5. A Csenkén székelő jószagfelügye- lőseg mellé szolgálattételre Parcsami József segédtisztet ellenőrré; 6. a csenkei intézőség vezetésére Holényi László ellenőr II o. intézővé; 7. a dunamocsi intézőség vezetésére Vanke Imre jánosházai intézőt; 8. a szent­istváni intézőség vezetésére Keő Au­rél pusztamaróti intézőt nevezte ki a hercegprímás. III. Az érseku'jvári uradalom­ban : 9. A Bajcsőn székelő jószág­felügyelőség mellé szolgálattételre Gállik Géza ellenőrt ugyanezen mi­nőségben ; 10. a bajcsi intézőség ve­zetésére Kelndorfer Károly segéd­tisztet ellenőrré; 11. a jánosmajori intézőség vezetésére Aprily Gyula segédtisztet ellenőrré; 12. a farkasdi intézőség vezetésére Czobor Lajos számvevőt II. o. intézővé; 13. a ha­raszti intézőség vezetésére id. Me- széna Lajos intézőt; 14. a jánoshá­zai intézőség vezetésére Ptacek Aurél intézőt nevezte ki a hercegprímás. IV. A komáromi uradalomban : 15. A Csémen székelő jószágfelü­gyelőség mellé szolgálattételre ifj. Meszéna Lajos segédtisztet ellenőrré ; 16. az öregcsémi intőzőség vezeté­sére Kovács Aladár lándori segéd­tiszt ellenőrré; 17. végre Homicskó Kornél főpénztári ellenőr szolgálatté­telre a lándori intézőséghez nevez­tettek ki. Nyugdíjaztaitak 1914. jamiár 1-től kezdődő hatállyal: Vaczy Amb­rus haraszti tiszttartó 52 évi szolgá­lat után, Feichtinger Sándor bajcsi felügyelő 32 es félévi szolgálat után. Továbbá Farkas Ferenc, Mátray Gyula, Csáky Béla, Szilárd Imre, Alkér Antal, Rapcsák József, Etter Gyula intézők és Vimmer Kálmán tiszttartó, szavatos bérlők szintén 1914. január 1-től nyugdijaztattak. Halálozás. Dvihally Sándor, az Egyesült Tégla- es Cementgyár r. t. tisztviselője f. hó 6-án életének 38-ik, házasságának 12-ik évében Lábatla­non elhunyt. Holttestét ma d. e. 10 órakor beszentelik és Tatatóvárosra szállítják, hol temetése ma délután 4 órakor megy végbe. Az elhunyt­ban Dvihally Géza, az „Esztergomi Friss Újság“ szerkesztője testvérbáty­ját gyászolja. A ref. egyház családi estélye. Az esztergomi református egyház tagjai egyházuk javára 1914. jan. 25-én, a „Magyar Király “-szálloda összes földszinti termeiben szinelő- adással és tánccal egybekötött jóté­kony célú családias estélyt redeznek. Színre kerül: Az idegesek. Bohózat 1 felvonásban. Magyarra átdolgozta Ilosvay Hugó. Ezt követi: Az oroszlán bőr. Vígjáték 1 felvonásban. Irta: Erdélyi Zoltán. Utána tánc és világ posta. A szinelőadás kezdete este 8 órakor. Az Izr. Nőegylet kabaréestélye, mint az előjelekből látni is lehetett, fényesen sikerült. A rendezőség oly kiváló erőket nyert meg az estély szereplőiül, hogy a siker fényes volta iránt kétség nem lehetett. Wilheim Rózsika szép, erős, iskolázott hang­ján operaáriákat énekelt. Gózon Gyula városunk szülötte, ki ma már ország- hirű művészeink sorába emelkedett, vidám és fülbemászó operettrészlete­ket adott elő a közönség tüntető taps­vihara közepette. Helyi erőink közül Schwarz Dezsőt kell kiemelnünk, ki ez alkalommal is derekasan kitett magáért. Hisszük, hogy sikerült ala­kítását a farsang folyamán viszont fogjuk még látni a Polgári Egyesület kabaréján is. Dr. Berényi Zoitán és Székely Henrik szintén megérdemel­ték a tüntető elismerést. Székely ki­tűnő baritonja ismerős már műpár­toló közönségünk előtt és alakításá­nak mesteri voltát legjobban mutatta az a hatalmas tapsvihar, mely minden jelenését követte. A többi szereplő is mind buzgalommal fáradozott a siker kivívásában. A jelenvolt nagyszámú közönség a legszebb emlékekkel tért haza a minden izében sikerült mulat­ságról, mely a jótékonyság oltárára is szép összeget teremtett elő. A „Tanonc Otthon“ karácsonyi ünnepélye. Az esztergomi iparos­tanuló ifjúság kebelében alakult „Ta­nonc Otthon“ kedden délután 5 óra­kor tartotta hagyományos karácsonyfa ünnepélyét a Kath Legényegyesület nagytermében, melyet ez alkalommal zsúfolásig megtöltött az érdeklődő közönség. Az ünnepélyt az iparos­tanulók gondosan összeválogatott, rö- videbb szavalatai nyitották meg. Ma­ros Antal igazgató lépett azután az előadói asztalhoz és az iparostanuló kát a munka szeretetére, gazdáik iránti tiszteletre és igaz, bensőséges vallásosságra buzdította, majd köszö­netét fejezte ki a megjelent közön­ségnek és az iparos mestereknek, amiért az Otthont kegyes adomá­nyaikkal, mind pedig ünnepélyen való megjelenésükkel támogatták. A szép előadást a közönség lelkesen megéljenezte. Az ünnepély fő- és leg­vonzóbb pontja volt Szvoboda Ro­mán esztergomi tanítónak „ Karácsony a műhelyben“ c. egyfelvonásos kis alkalmi színdarabja, melyben ihletett lélekkel mutatta be a jelenlevő kö­zönségnek és az iparos ifjúságnak, hogy milyennek kellené lenni egy iparosmester és alkalmazottai közt levő viszonynak. A színdarabot Lá- bady Mariska kivételével — kit már ügyes színpadi játékáról előnyösen ismerünk — csupa kezdő műkedve­lők játszották és a közönség mégis kedvvel gyönyörködött azon buzgó- ságban és igyekvésben, mely a sze­replőket jellemezte. Igen kedves sze­repe volt Dudás Rózsikénak, ki, ha a darab még egy kissé hosszabbra nyúlik, bizonyosan mint menyasszony fejezte volna be első színi alakítását. Végzetül Szoleczky János, a „Tanonc Otthon“ fáradhatatlan vezetője mon­dott pár buzdító szót a közönségnek, majd Magyary László köszönte meg az ipartestület nevében a ipariskola tanítótestületének azon nemes mun­káját, mellyel az iparostanoncokat oly szép eredménnyel neveli. Az ünne­pély végén az ajándékok kiosztása következeit. Kabaré-estély. Az „Esztergomi Testgyakorlók Köre“ 1914. évi ja­nuár hó 10-én este 8 órakor a „Fürdő“ szálloda emeleti helyiségé­ben, a sportpálya létesítési költsé­geinek fedezésére tánccal egybekö- töttt kabaré estélyt rendez a követ­kező műsorral : 1. Az E. T. K. be­mutatkozása. Előadja 11 játékos. 2. Fogadás. Hangai O. Előadja Lovas Ferenc. 3. Hogy szerettem az elsőt. Farkas Imrétől. Énekli Salgó Miklós. Zongorán kiséri Révész Irénke. 4. A rántott kakas, avagy asszonyok az asztal alatt. Dr. Vrabélyi Ármándtól. Előadja Imely Ferenc. 5. Helyi kup­iék. Előadja Lovas Ferencz. 6. Az örült. Petőfitől. Előadja Merényi Gyula. 7. Hipnotizmus. Gabányi Ár­pádtól. Előadják Révész Irénke és Adorján Gyula. Személyjegy 2 ko­rona, családjegy (3 személyre) 4 ko­rona. A megyeház nagytermének bútorzata. Az átalakított vármegye- háza közgyűlési terme már évek óta készen áll, de használatbavétele még mindig késik, még pedig legnagyobb részben azért, mivel a szükséges bebútorozásra a vármegyének kellő fedezet nem áll rendelkezésére. Az „Esztergomi Takarékpénztár Rész­vénytársaság“ igazgatósaga, hogy a bajon nemileg segítsen, Dr. Perenyi Kálmán alispán kérelmére elhatározta, hogy a nagyterem elnöki asztalának és a dobogónak beszerzési költsé­geire 500 koronát adományoz s ezen összeget „közjótékonyság“ címén számolja el. Egy kereskedőtanonc öngyil­kossága. Szomorú eset hire terjedt el városszerte vasárnap reggel. Sztra- ka Gusztáv 16 éves kereskedőtanonc szombaton este 9—10 óra tájban Jedlicska Rezső füszerkereskedő pad­lásán afeletti bánatában, hogy gaz­dája egy, magában véve jelentéktelen hazugságon kapta rajta, felakasztotta magát és mielőtt észrevették volna, meghalt. Sztraka ugyanis a napok­ban egy inastársától fényképező gé­pet vásárolt, melyet gazdája meglá­tott nála és megkérdezte, hogy jutott a géphez ? A tanuló nem merte meg- vallani, hogy vette a gépet, hanem azzal vette elejét minden további kér- dezősködésnek, hogy azt felelte : „Ajándékba kaptam.“ A gazda nem akarta ezt elhinni és a személyzet többi tagjaitól megtudta, hogy Sztraka vette a gépet apródonkint összegyűj- tö t zsebpénzén. Sztraka megtudván, hogy gazdája már ismeri a gép ere­detét s majd azt gondolja, hogy a pénzhez nem tiszta utón jutott, annyi­ra szivére vette a dolgot, hogy ha­lálra szánta el magát, amit végre is hajtott, Annavölgyön lakó özvegy édes anyjának mérhetetlen bánatára. A fiúnak már csak két hónapja volt hátra a szabadulástól s könnyelmű tette annál nagyobb sajnálkozást ér­demel. Hatósági boncolás után hét­főn temették gazdájának költségén. Alapszabály jóváhagyás. Az Esztergomban székelő „Keresztény Szeretet Orsz. Gyermekvédő Műve“ c. egyesület módosított alapszabályait a belügyminiszter jóváhagyta. Táncmulatság. A „Piszke-kar- vai Olvasókör“ 1914. január 15-én, este 8 órakor, Piszkén, a nagyven­déglő összes termeiben, saját könyv­táralapja javára zártkörű táncmulat­ságot rendez. Belépődíj: személyjegy 2 kor., családjegy 3 kor. Az „Esztergomi Szent István Naptár“ az 1914. évre kiadóhiva­talunkban még mindig kapható. A bő naptári és szépirodalmi részen kívül különös figyelmét kelti fel mindenkinek az „Esztergomi címtár“, mely e naptárt csaknem minden közügy iránt érdeklődőnek nélkülöz­hetetlenné teszi. A szépirodalmi részt tartalmazó szöveget számos sikerült kép teszi változatossá, melyek tár­gya nemcsak a helyi, de a világ- eseményeket is felöleli. Adomatára is méltán versenyez bármely más naptárral. A kritika a legjobb vidéki naptárak között is első helyen lé­vőnek mondotta. Ára 60 fii Töme­ges rendelésnél árkedvezmény. Hogyan fokozzuk a tavaszi kalászosok termését? A tavaszi kalászosok valósággal mostoha gyer­mekei a gazdának. Soha se vet a gazda olyan földbe zabot, árpát vagy tavaszi búzát, amely istálló trágyát kapott. Pedig ezek a növények is nagyon hálásak a jó trágyás föld iránt. A frissen trágyázott földben az árpa meg a zab is igen nagy termést ad és sokszorosan fizeti vissza a trágya árát. Csakhogy persze nincs a gazdának annyi trágyája, hogy a kapás növények alá is, meg a tavaszi növények alá is istállótrágyát adhas­son. De nem is szükséges feltétlenül istállótrágyát adni, mert a helyesen alkalmazott műtrágyákkal akár a tavaszi búza, akár az árpa, akár a zab termését 2—3 métermázsával, sőt többel is lehet fokozni. Az ás­ványi trágyák kiszórásának azonban már most a tél folyamán van ideje, mert minél korábban szórjuk ki vetés előtt, annál nagyobb lesz termésfo kozó hatásuk. Agyagos, vályogos, kötött talajra kb. holdanként 150 kg. szuperfoszfátot kell kiszórni január­februárban hómentes időben és be- fogásolni. Homok talajokra 200 kg. káliszuperfoszfátot kell ugyancsak ilyenkor kiszórni és befogasolni. Amennyiben az illető talaj már 6 — 8 év óta nem kapott istálló trágyát, egymagában a szuperfoszfattal nem érünk el elegendő nagy terméstöbb­letet, mert a talajból egy fontos nö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom