Esztergom és Vidéke, 1914
1914 / 3. szám
1914. január 8. ESZTERGOM és VIDÉKE. 5 engedményese a dömösiekkel. A nevezetes közgyűlésre meghívták dr. Perényi Kálmán alispánt és Pissuth Kálmán főszolgabírót. A vármegyei hatóság részvétele kétségkívül üdvösen befolyásolná a Visegrá-dömösi villamos vasút részletének jó sorsát. A dömösi müvésztelep — melyről már többször megemlékeztünk — megszerezte a Visegrád határán fekvő u. n. Cimbalmos-telkeket. Ez idősze- rint kutat ásatnak. A sziklatlan és igy kedvező talajviszonyok között már húsz méternél mélyebben hatoltak a homokban a kutásók. Ez a kiadós kút mind a hat müvészlakást ellátja vízzel. A művészeknek közös műtermük és kilátó tornyuk lesz. Magyar művészek uj telepe készül tehát az idén, mely a negyedik müvésztelep hazánkban. A művészek doyenja, Zemplényi Tivadar, a klasz- szikus festő. Pásztor János, a hires fiatal szobrász szintén nevezetessége az uj fészeknek. A kiválóbb tagok közé tartozik Laszgallner Oszkár műegyetemi tanár és festő, Prielle Kornélia, a Nemzeti Színház halhatatlan nevű művésznőjének leánya és még két derék uj óriás. Dömös községe uj utat készít az uj müvésztelep számára, mely egyenesen a Dunaparttal köti össze. Az uj müvésztelep valóban minden kedvezményt megérdemel. A muzeum figyelmeztetése. A történelmi muzeum vezetőségének tudomására jutott, hogy egyes házalók (akiknek házalasi vagy ipar- engedélyük nincs) a muzeum nevében és számara szedegetik, illetve vásárolják a régiségeket. Ily felhatalmazást a vezetőség senkinek sem adott; miért is figyelmez‘etjük az érdekelt közönséget, hogy ily házalók beszédének ne adjon hitelt. Legcélszerűbb a régiségeket a nyitás ideje alatt (vasár-és ünnepnapokon d. e. 10 órától d. u. 1 óráig) egyenest a múzeumba küldeni vagy a városházára Sinka F. Pál muzeumőr hivatalába. Érdekfeszítő előadás. Dr. Hoffmann Ferenc gazdasági akadémiai tanár, tb. párkányi főszolgabíró folyó hó 10-én (szombaton) este fél 9 órakor a Párkányi Kaszinóban az amerikai társadalmi viszonyokról szabad előadást tart. Minthogy dr. Hoffmann a íöldmivelésügyi kormány megbízásából 3 évet töltött Amerikában s igy az ottani viszonyok alapos ismerője, az előadás iránt a közönség körében nagy érdeklődés mutatkozik. Változások a hercegprimási tisztikarban. Csernoch János dr. hercegprímás 1914. január hó 2-án rendeletet adott ki, melynek erejénél fogva uradalmaiban a következő tiszti kinévezések, áthelyezések és nyugdíjaztatások történtek: I. A főközponti személyzet létszámában: 1. A jószágigazgatósaghoz szolgálattételre Kapisztóry Ferenc szentistváni ellenőr; 2. a számvevőséghez szolgálattételre Praznovszky Ferenc kemencei intéző; 3. ugyancsak a számvevőséghez szolgálattételre Nemess Lajos pozsonypüspökii intéző osztattak be. II. Az esztergomi uradalomban-. 5. A Csenkén székelő jószagfelügye- lőseg mellé szolgálattételre Parcsami József segédtisztet ellenőrré; 6. a csenkei intézőség vezetésére Holényi László ellenőr II o. intézővé; 7. a dunamocsi intézőség vezetésére Vanke Imre jánosházai intézőt; 8. a szentistváni intézőség vezetésére Keő Aurél pusztamaróti intézőt nevezte ki a hercegprímás. III. Az érseku'jvári uradalomban : 9. A Bajcsőn székelő jószágfelügyelőség mellé szolgálattételre Gállik Géza ellenőrt ugyanezen minőségben ; 10. a bajcsi intézőség vezetésére Kelndorfer Károly segédtisztet ellenőrré; 11. a jánosmajori intézőség vezetésére Aprily Gyula segédtisztet ellenőrré; 12. a farkasdi intézőség vezetésére Czobor Lajos számvevőt II. o. intézővé; 13. a haraszti intézőség vezetésére id. Me- széna Lajos intézőt; 14. a jánosházai intézőség vezetésére Ptacek Aurél intézőt nevezte ki a hercegprímás. IV. A komáromi uradalomban : 15. A Csémen székelő jószágfelügyelőség mellé szolgálattételre ifj. Meszéna Lajos segédtisztet ellenőrré ; 16. az öregcsémi intőzőség vezetésére Kovács Aladár lándori segédtiszt ellenőrré; 17. végre Homicskó Kornél főpénztári ellenőr szolgálattételre a lándori intézőséghez neveztettek ki. Nyugdíjaztaitak 1914. jamiár 1-től kezdődő hatállyal: Vaczy Ambrus haraszti tiszttartó 52 évi szolgálat után, Feichtinger Sándor bajcsi felügyelő 32 es félévi szolgálat után. Továbbá Farkas Ferenc, Mátray Gyula, Csáky Béla, Szilárd Imre, Alkér Antal, Rapcsák József, Etter Gyula intézők és Vimmer Kálmán tiszttartó, szavatos bérlők szintén 1914. január 1-től nyugdijaztattak. Halálozás. Dvihally Sándor, az Egyesült Tégla- es Cementgyár r. t. tisztviselője f. hó 6-án életének 38-ik, házasságának 12-ik évében Lábatlanon elhunyt. Holttestét ma d. e. 10 órakor beszentelik és Tatatóvárosra szállítják, hol temetése ma délután 4 órakor megy végbe. Az elhunytban Dvihally Géza, az „Esztergomi Friss Újság“ szerkesztője testvérbátyját gyászolja. A ref. egyház családi estélye. Az esztergomi református egyház tagjai egyházuk javára 1914. jan. 25-én, a „Magyar Király “-szálloda összes földszinti termeiben szinelő- adással és tánccal egybekötött jótékony célú családias estélyt redeznek. Színre kerül: Az idegesek. Bohózat 1 felvonásban. Magyarra átdolgozta Ilosvay Hugó. Ezt követi: Az oroszlán bőr. Vígjáték 1 felvonásban. Irta: Erdélyi Zoltán. Utána tánc és világ posta. A szinelőadás kezdete este 8 órakor. Az Izr. Nőegylet kabaréestélye, mint az előjelekből látni is lehetett, fényesen sikerült. A rendezőség oly kiváló erőket nyert meg az estély szereplőiül, hogy a siker fényes volta iránt kétség nem lehetett. Wilheim Rózsika szép, erős, iskolázott hangján operaáriákat énekelt. Gózon Gyula városunk szülötte, ki ma már ország- hirű művészeink sorába emelkedett, vidám és fülbemászó operettrészleteket adott elő a közönség tüntető tapsvihara közepette. Helyi erőink közül Schwarz Dezsőt kell kiemelnünk, ki ez alkalommal is derekasan kitett magáért. Hisszük, hogy sikerült alakítását a farsang folyamán viszont fogjuk még látni a Polgári Egyesület kabaréján is. Dr. Berényi Zoitán és Székely Henrik szintén megérdemelték a tüntető elismerést. Székely kitűnő baritonja ismerős már műpártoló közönségünk előtt és alakításának mesteri voltát legjobban mutatta az a hatalmas tapsvihar, mely minden jelenését követte. A többi szereplő is mind buzgalommal fáradozott a siker kivívásában. A jelenvolt nagyszámú közönség a legszebb emlékekkel tért haza a minden izében sikerült mulatságról, mely a jótékonyság oltárára is szép összeget teremtett elő. A „Tanonc Otthon“ karácsonyi ünnepélye. Az esztergomi iparostanuló ifjúság kebelében alakult „Tanonc Otthon“ kedden délután 5 órakor tartotta hagyományos karácsonyfa ünnepélyét a Kath Legényegyesület nagytermében, melyet ez alkalommal zsúfolásig megtöltött az érdeklődő közönség. Az ünnepélyt az iparostanulók gondosan összeválogatott, rö- videbb szavalatai nyitották meg. Maros Antal igazgató lépett azután az előadói asztalhoz és az iparostanuló kát a munka szeretetére, gazdáik iránti tiszteletre és igaz, bensőséges vallásosságra buzdította, majd köszönetét fejezte ki a megjelent közönségnek és az iparos mestereknek, amiért az Otthont kegyes adományaikkal, mind pedig ünnepélyen való megjelenésükkel támogatták. A szép előadást a közönség lelkesen megéljenezte. Az ünnepély fő- és legvonzóbb pontja volt Szvoboda Román esztergomi tanítónak „ Karácsony a műhelyben“ c. egyfelvonásos kis alkalmi színdarabja, melyben ihletett lélekkel mutatta be a jelenlevő közönségnek és az iparos ifjúságnak, hogy milyennek kellené lenni egy iparosmester és alkalmazottai közt levő viszonynak. A színdarabot Lá- bady Mariska kivételével — kit már ügyes színpadi játékáról előnyösen ismerünk — csupa kezdő műkedvelők játszották és a közönség mégis kedvvel gyönyörködött azon buzgó- ságban és igyekvésben, mely a szereplőket jellemezte. Igen kedves szerepe volt Dudás Rózsikénak, ki, ha a darab még egy kissé hosszabbra nyúlik, bizonyosan mint menyasszony fejezte volna be első színi alakítását. Végzetül Szoleczky János, a „Tanonc Otthon“ fáradhatatlan vezetője mondott pár buzdító szót a közönségnek, majd Magyary László köszönte meg az ipartestület nevében a ipariskola tanítótestületének azon nemes munkáját, mellyel az iparostanoncokat oly szép eredménnyel neveli. Az ünnepély végén az ajándékok kiosztása következeit. Kabaré-estély. Az „Esztergomi Testgyakorlók Köre“ 1914. évi január hó 10-én este 8 órakor a „Fürdő“ szálloda emeleti helyiségében, a sportpálya létesítési költségeinek fedezésére tánccal egybekö- töttt kabaré estélyt rendez a következő műsorral : 1. Az E. T. K. bemutatkozása. Előadja 11 játékos. 2. Fogadás. Hangai O. Előadja Lovas Ferenc. 3. Hogy szerettem az elsőt. Farkas Imrétől. Énekli Salgó Miklós. Zongorán kiséri Révész Irénke. 4. A rántott kakas, avagy asszonyok az asztal alatt. Dr. Vrabélyi Ármándtól. Előadja Imely Ferenc. 5. Helyi kupiék. Előadja Lovas Ferencz. 6. Az örült. Petőfitől. Előadja Merényi Gyula. 7. Hipnotizmus. Gabányi Árpádtól. Előadják Révész Irénke és Adorján Gyula. Személyjegy 2 korona, családjegy (3 személyre) 4 korona. A megyeház nagytermének bútorzata. Az átalakított vármegye- háza közgyűlési terme már évek óta készen áll, de használatbavétele még mindig késik, még pedig legnagyobb részben azért, mivel a szükséges bebútorozásra a vármegyének kellő fedezet nem áll rendelkezésére. Az „Esztergomi Takarékpénztár Részvénytársaság“ igazgatósaga, hogy a bajon nemileg segítsen, Dr. Perenyi Kálmán alispán kérelmére elhatározta, hogy a nagyterem elnöki asztalának és a dobogónak beszerzési költségeire 500 koronát adományoz s ezen összeget „közjótékonyság“ címén számolja el. Egy kereskedőtanonc öngyilkossága. Szomorú eset hire terjedt el városszerte vasárnap reggel. Sztra- ka Gusztáv 16 éves kereskedőtanonc szombaton este 9—10 óra tájban Jedlicska Rezső füszerkereskedő padlásán afeletti bánatában, hogy gazdája egy, magában véve jelentéktelen hazugságon kapta rajta, felakasztotta magát és mielőtt észrevették volna, meghalt. Sztraka ugyanis a napokban egy inastársától fényképező gépet vásárolt, melyet gazdája meglátott nála és megkérdezte, hogy jutott a géphez ? A tanuló nem merte meg- vallani, hogy vette a gépet, hanem azzal vette elejét minden további kér- dezősködésnek, hogy azt felelte : „Ajándékba kaptam.“ A gazda nem akarta ezt elhinni és a személyzet többi tagjaitól megtudta, hogy Sztraka vette a gépet apródonkint összegyűj- tö t zsebpénzén. Sztraka megtudván, hogy gazdája már ismeri a gép eredetét s majd azt gondolja, hogy a pénzhez nem tiszta utón jutott, annyira szivére vette a dolgot, hogy halálra szánta el magát, amit végre is hajtott, Annavölgyön lakó özvegy édes anyjának mérhetetlen bánatára. A fiúnak már csak két hónapja volt hátra a szabadulástól s könnyelmű tette annál nagyobb sajnálkozást érdemel. Hatósági boncolás után hétfőn temették gazdájának költségén. Alapszabály jóváhagyás. Az Esztergomban székelő „Keresztény Szeretet Orsz. Gyermekvédő Műve“ c. egyesület módosított alapszabályait a belügyminiszter jóváhagyta. Táncmulatság. A „Piszke-kar- vai Olvasókör“ 1914. január 15-én, este 8 órakor, Piszkén, a nagyvendéglő összes termeiben, saját könyvtáralapja javára zártkörű táncmulatságot rendez. Belépődíj: személyjegy 2 kor., családjegy 3 kor. Az „Esztergomi Szent István Naptár“ az 1914. évre kiadóhivatalunkban még mindig kapható. A bő naptári és szépirodalmi részen kívül különös figyelmét kelti fel mindenkinek az „Esztergomi címtár“, mely e naptárt csaknem minden közügy iránt érdeklődőnek nélkülözhetetlenné teszi. A szépirodalmi részt tartalmazó szöveget számos sikerült kép teszi változatossá, melyek tárgya nemcsak a helyi, de a világ- eseményeket is felöleli. Adomatára is méltán versenyez bármely más naptárral. A kritika a legjobb vidéki naptárak között is első helyen lévőnek mondotta. Ára 60 fii Tömeges rendelésnél árkedvezmény. Hogyan fokozzuk a tavaszi kalászosok termését? A tavaszi kalászosok valósággal mostoha gyermekei a gazdának. Soha se vet a gazda olyan földbe zabot, árpát vagy tavaszi búzát, amely istálló trágyát kapott. Pedig ezek a növények is nagyon hálásak a jó trágyás föld iránt. A frissen trágyázott földben az árpa meg a zab is igen nagy termést ad és sokszorosan fizeti vissza a trágya árát. Csakhogy persze nincs a gazdának annyi trágyája, hogy a kapás növények alá is, meg a tavaszi növények alá is istállótrágyát adhasson. De nem is szükséges feltétlenül istállótrágyát adni, mert a helyesen alkalmazott műtrágyákkal akár a tavaszi búza, akár az árpa, akár a zab termését 2—3 métermázsával, sőt többel is lehet fokozni. Az ásványi trágyák kiszórásának azonban már most a tél folyamán van ideje, mert minél korábban szórjuk ki vetés előtt, annál nagyobb lesz termésfo kozó hatásuk. Agyagos, vályogos, kötött talajra kb. holdanként 150 kg. szuperfoszfátot kell kiszórni januárfebruárban hómentes időben és be- fogásolni. Homok talajokra 200 kg. káliszuperfoszfátot kell ugyancsak ilyenkor kiszórni és befogasolni. Amennyiben az illető talaj már 6 — 8 év óta nem kapott istálló trágyát, egymagában a szuperfoszfattal nem érünk el elegendő nagy terméstöbbletet, mert a talajból egy fontos nö-