Esztergom és Vidéke, 1914
1914 / 29. szám
4 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1914. április 9. mely összeg az összes költségeknek 131149 K 41 fillérnek 80’2 °/o-a. Az orvosoknak kifizetett a pénztár 28974 K 90 fillért; táppénzsegély címén : 37406 K 59 fillért; gyógyszerekért 19756 K 25 fillért; szülésznői dij címén 1030 K 50 fillért; fürdő és szanatórium költség címén 1255 K 51 fillért; gyermekágyas nőket 250 K 25 fillérrel segélyezett; temetkezési költség cimén 1738 K 88 fillért fizetett ki. Kórházi költség cimén pedig 14968 K 03 fillért. Az évi jövedelem 146479 K 38 fillér s az évi felesleg 14979 K 97 fillér volt. A közgyűlés az igazgatóság határozati javaslatait a felügyelőbizottság elnökének jelentése után egyhangúlag elfogadta és az 1913. évre a felmentvényt megadta. Egyúttal kimondotta, hogy a 14979 K 97 fillér feleslegnek a pénztárt illető 73 részéből 4493 K 96 fillért a „Külön segélyalap“ gyarapítására fordít. Az 1913. év eredményes működését a közgyűlés tagjai megelégedéssel vették tudomásul, csak Náb- rádi János kiküldött fejezte ki elégedetlenségét a vezetőséggel szemben. Hibául rótta fel, hogy a pénztár zárószámadása felesleggel zárult. A pénztár vezetőségének a bűne s nem érdeme — úgymond — hogy az ellenőrzés életbeléptetésével megtakarításokat sikerült elérni. Nagy általánosságban megvádolta az orvosi kart, hogy nem úgy gyógykezelnek, amint azt a pénztári tag megkívánhatja. Amikor azonban konkrét esetek felsorolására hivatott fel, azok felett elsiklott, de végül mégis a következő esetet mondotta el. Egy alkalommal N. pénztári orvostól gőzfürdőre kért utalványt, mert lábai rheumásak, az orvos azonban azt tanácsolta, hogy gőzfürdő helyett szénapolyvát főzzön meg, s annak a gőzében fürössze meg a lábát, mert ez eredményesebb hatású. A közgyűlés persze jóizűt mulatott ez eseten s az orvosnak adott igazat, mert a munkásbiztositásnak nem az a hivatása, hogy minél drágább gyógymódokat nyújtson, hanem hogy minél gyorsabban és eredményesebben állítsa vissza a beteg tag egészségét, munkaképességét. Végül-Nábrádi János — akinek felszólalásából erősen kiérzett, hogy nem érzi magát jól a békés, harmonikus együttműködésben, hanem szeretné elhinteni a pártoskodás, a viszály magvait Esztergomban is, ahol dacára Budapesthez való közelségének, a nemzetköziek lábukat megvetni nem képesek — korábban benyújtott indítványát indokolta meg. Indítványában azt kívánta, hogy a közgyűlés a szabadorvos választás rendszerét hozza be. Indítványát azonban Zeke József alelnök felszólalása után, mint ezidő szerint kivi- hetetlent, a közgyűlés elvetette. Látván az indítványozó, hogy a közgyűlés tagjainak józan gondolkodását megmásítani nem sikerült, elhallgatott. Dr. Walter Gyula elnök záróbeszédében örömének adott kifejezést, hogy á pénztár működése kritikában részesült, mert az igazságos kritika nyomán egészséges felfogás alakul ki. Hangsúlyozza azonban, hogy a kritika nem abban áll, ha valaki a a saját sérelmesnek vélt ügyéből kifolyólag mindenkit és minden intézkedést vád alá helyez. Az igazságos kritikának helye van mindenkor, 9 azt állania kell a vezetőségnek. Az egyes panaszok elbírálása azonban nem a közgyűlés elé tartozik, hanem az igazgatóság elé. Felhívja a közgyűlés tagjait, hogy panaszaikkal forduljanak azonnal az igazgatósághoz, amely pártoskodás nélkül fogja betölteni bírói szerepét. Végül Laiszky Kázmér a közgyűlés nevében megköszönte az elnöknek szives fáradozását és kérte, hogy nagy tudásával az intézményt még sokáig támogassa. ..............yVigasztalódás. Gyakran látlak, édes anyám, Borús álmaimban, És látom, hogy fejed fölött Túlvilági fény van. És nem sírok álmaimban, Hisz boldog vagy anyám ! Halhatatlan szereteted • Fénylik most is reám '■ Kőrösy Juliska A hercegprímás f. hó 19-én a budapesti gyüjtőfogházban bérmál, 23-án pedig a budapesti Oltáregyesület kiállítását nyitja meg s e célból az említett napokat a fővárosban tölti. Kihallgatás a pápánál. Megírtuk, hogy dr. Kiinda Teofil és dr. Fehér Gyula prael. kanonokok egy hónapig a délvidéken tartózkodtak, mialatt nagy utazásokat tettek. Útjuk Rómába is elvezetett, hol Őszentsége a két praelátust külön kihallgatáson is fogadta. Di\ Kiinda Teofil Rámában több fontos egyházi ügyben tárgyalt az egyes kongregációkkal. A praelátusok a múlt hét végén érkeztek vissza városunkba. A vármegye alapító tagsága. Az alispán a Magyarországi Tanítok Szanatórium és Üdülőhely Egyesületének Esztergom vármegye alapitó tagsági dija cimén 100 koronát utalványozott. Esküvő. Schatz Ödön, a párkányi keményítőgyár szimpatikus, fiatal pénztárnoka f. hó 26-án tartja esküvőjét Kohn Irénnél, a győri izr. templomban. Névmagyarosítás. Ekstein Vilmos, valamint kiskorú gyermekei, Erzsébet és Magdolna esztergomi lakosok családi nevének „Székely“-re való változtatását a belügyminiszter engedélyezte. Nyugdijmegállapitás. A vármegyei tiszti nyugdijigazoló választmány f. hó 20.-án d. e. 10 órakor ülést tart az alispán hivatalos helyiségében, melyen Bohon Lajos és Czíglényi Lajos lakbérnyugdijának, özv. Kakass Lászlóné nyugdíj- és kiskorú gyermekei után járó nevelési pótlékának, továbbá özv. Mihályi Imréné kisk. gyermeke után járó neveltetési pótlékának az uj nyugdijszabályrendelet értelmében való megállapítását fogják elintézni. Schedl Arnulf levele. Kedves levelet hozott a posta e héten szerkesztőségünkbe. Schedl Arnulf sz. Benedek-rendi lelkész, az egykori népszerű esztergomi főgimnáziumi tanár, volt városi képviselő irta abból az alkalomból, hogy lapunkban olvasta a múzeumi tolvajlás hírét. Az ellopott kép ugyanis Schedl azon rajzának reprodukciója volt, melyet ő az esztergomi szentkirályi földeken 1895. és 1896-ban kiásott templomról vett fel teljes pontossággal. A levelet, melyben Schedl Arnulfnak városunk és a feléledt történelmi társulat iránt való meleg érdeklődése nyilvánul meg, egész terjedelmében közöljük a következőkben : Tekintetes Szerkesztő Ur! Becses lapjának (1914. április 2-án) hírei szerint a történelmi múzeumból egy bekeretezett képet loptak el. Nem kell üldözni az illetőt. Ide mellékelve küldök egy másik képet a szentkirályi ásatások felvételéről. Ez is híven ábrázolja a feltárt templomot. Csak úgy rajzolhattam meg, hogy véletlenül megtaláltam az 1895. és 1896-ban eszközölt felvételekről szóló jegyzeteimet. Lehetséges, hogy ez a rajz talán nagyságban eltér az ellopott rajztól, de azért a tényeket ép úgy tünteti fel. Különben örülök, hogy ilyen hírre vergődött első felvételem. Keretet szíveskedjenek csináltatni ott Esztergámban, a számlát szívesen kiegyenlítem, csak tessék a szerkesztői üzenetben értesíteni engem. Kiváló tisztelettel Csácsbozsok (u. p. Zalaegerszeg), 1914. ápril 5-én. Schedl Arnulf, sz. B. r. lelkész. A levélhez rajz is volt mellékelve. A rajzot (a kedves hangú levéllel egyetemben) a mai napon átadtuk a történelmi muzeum őrének, ki a becses ajándék bekeretezése iránt azonnal intézkedett s igy az husvét hétfőn már közszemlére lesz téve a történelmi múzeumban. A Kath. Kör lelkigyakorlatai. Vasárnap, hétfőn és kedden este folytak le a Kath. Körben az évenként tartani szokott lelkigyakorlatok, melyeket ez idén is dr. Rótt Nándor, prelatus kanonok, a budapesti közp. szeminárium kormányzója tartott. A magas színvonalon álló elmélkedéseket állandóan szép számú férfiközönség hallgatta, kiknek nevében a keddi befejező konferencia végeztével lovag Mattyasóvszky Lajos elnök mondott köszönetét dr. Rótt prelátusnak. A prelátus meghatva mondott köszönetét a szívélyes szavakért és a jelenlevőket az igaz krisztusi erények követésére és törhetetlen, hitvallói életre buzdította. Az árvédelmi munkálatok felülvizsgálata. A földm. miniszter az árvédelmi munkálatok központi felülvizsgálatát elrendelte és annak vezetésével Teleszniczky János kér. vízépítési felügyelőt bízta meg. A felülvizsgálaton a város is képviselteti magát. Közigazgatási bizottsági ülés volt tegnap d. u. a városháza nagytermében, melyen kizárólag a szokásos havi jelentések tétettek meg. A tanítóság körében különösebb érdeklődésre tarthat számot a vármegye kir. tanfelügyelőjének jelentése a VI. oszt. fiútanulók idei záróvizsgálatairól, melyet lapunk más helyén közlünk. A sorozás Esztergom megyében. Az újabb ujoncozási tervezet értelmében az idei sorozások a párkányi járásban f. hó 25, 27, 28, 29, 30 és május 1-én, az esztergomi járásban május 4, 5, 6, 8 és 9-én, Esztergom városban pedig május 30 án, június 2-án és 3-án lesznek. Rendkívüli megyegyűlés. Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsága 1914 évi április hó 18- án délelőtt 10 órakor rendkívüli közgyűlést és ezt megelőzőleg fél 10 órakor állandó választmányi ülést tart, melynek tárgysorozata az uj központi választmány megalakítása és a képviselőválasztási szavazó körök megalakítása lesz. Az Esztergommegyei Gazdasági Egyesület f. évi április 6-án választmányi ülést tartott Erős Rezső elnöklete alatt a választmányi tagok élénk részvétele mellett. Az 1913. évi pénztári számadás és az 1914. évi költségvetés elfogadtatott s jóváhagyás végett a közgyűlés elé lesz terjesztve. A választmány örömmel vette tudomásul, hogy a gazdasági egyesület pénzügyi helyzete teljesen rendbe jön s igy jövő működését az anyagi viszonyok nem fogjak megbénítani. A közgyűlés határnapját a megyei közgyűlés napjának délutáni 3 órájára tűzték ki. Olvastatott a földmivelési miniszter leirata, melyben a f. évben tartandó tenyész- szarvasmarhadijazásra 1000 K-t, a lódíjazásra pedig 800 K-t utalt ki. A választmány ezen leiratot köszönettel vette tudomásul s a díjazások idejének és helyének meghatározását az ügyvezető elnök és három tagú bizottságra bízza. Elfogadta és jóváhagyta a választmány a külső, úgynevezett „Wimmer Ferenc“ szőlő- és gyümölcsfa-telepnek a katonai gyakorló-tábor parancsnoksága részére történt átadását, amely telepnek szerződése 1916. évi május hó 1-én jár le. Ezen átadás, illetve átvétel a gazdasági egyesületre csak előnnyel járt s ennek létrejöttéhez úgy a város tanácsa, mint a katonai gyakorló tér parancsnoksága részéről a legnagyobb előzékenység és jóakarat járult, amiért a választmány köszönetét mondott. Több kisebb ügy elintézése után az elnökileg elintézett folyó ügyek tudomásul vétettek. Értekezlet a tisztujitás ügyében. A városi képviselőtestület számos tagja hétfőn este értekezletet tartott a „Magyar Király“ nagytermében, melyen a tisztujitás ügyét beszélték meg, de ezenkívül még több üdvös határozatot is hoztak. A tiszt- ujitásra vonatkozólag Brutsy Jánost kérték fel, hogy a választási aktus befejeztével fejtse ki a jelenlevő képviselők nézetét. Kimondották, hogy ezután minden közgyűlés előtt fognak tartani hasonló értekezletet azon célból, hogy már jóelőre ismerjék azon ügyeket, amelyek másnap napirendre kerülnek. Elhatározták, hogy indítvány alakjában szóváteszik és elfogadtatják a közgyűléssel, hogy ezután a közgyűlésre szóló meghívók 3 nappal a közgyűlés előtt kézbesit- tessenek s azokban a tárgyalandó pontok érthetően, világosan legyenek feltüntetve. Megállapodtak abban is, hogy a város jobb sorsát a takarékosságnak minden vonalon való keresztülvitelével fogják szolgálni s mivel egyedül e szerencsétlen város helyzetének könnyítését kívánják, már eleve tiltakoznak olyan felmerülhető vád ellen, mintha egyes nekik nem tetsző személyek lehetetlenné tételére szervezkedtek voina. Őszintén kívánjuk, hogy ezen ideális célzattal megindult tömörülés sok hasznára legyen közéletünknek.
