Esztergom és Vidéke, 1914

1914 / 25. szám

4

ESZTERGOM és VIDÉKE.

1914. március 25.

Eg| HÍREK.

Lelkigyakorlatok hölgyek részére. Dr. Rótt Nándor prelátus kanonok, a központi papnevelő intézet igazgatójának vezetésével az idén is tartanak lelkigyakolatokat a vízivárosi zárdában. A lelkigyakorlatok április hó 2., 3. és t4. napjain lesznek a következő sorrendben : Április 2-án, csütörtökön reggel 9 órakor szentmise, utána bevezető elmélkedés. Délután 5 órakor konferencia. — Április 3- án, pénteken reggel 9 órakor szentmise, utána elmélkedés. Délután 4 órakor konferencia, utána sz. gyónás. — Április 4-én, szombaton reggel 8 órakor elmélkedés, utána szentmise, közös sz. áldozás.

Vikár Béla előadása. Vikár Béla akadémiai tagnak, a jeles műfordítónak szombati előadása páratlan élvezetet szerzett azoknak, akik ez alkalomra a főgimnázium dísztermében megjelentek. Eljött az előadásra dr. Csernoch János hercegprímás is. A hallgatók soraiban láttuk Meszleny Pál főispánt, dr. Perényi Kalman alispánt, a helybeli papság számos tagját és szép számú intelligens közönséget. Vikár legnagyobb részben szabad előadásban ismertette a bemutatott gyönyörű képeket, melyek Rusztavelii XII. századbeli geor- giai írónak „A párducbőrös lovag“

c. eposzát illusztrálják. Zichy Mihály remek képei sokszor csalták a nézők ajkára az elragadtatás kifejezését. Vikár valóban nagy szolgálatot tett a magyar kultúrának, hogy a világ- irodalmi remeket nagy fáradság árán nyelvünkre átültette és igaz gyönyörűséget szerzett Esztergom intelligens közönségének is, hogy e munkáját városunkban ily szép előadás keretében ismertette.

Államsegély. A vallás- és köz- oktatásügyi m. kir. miniszter az esztergomi iparostanonc iskola részére a f. évre 5300 koronát utalványozott. Az államsegély igy 500 koronával emelkedett. A többlet, mint értesültünk, az ipariskolában f. évi szeptember hóval kezdődőleg szervezendő női iparostanulók osztályának felállítására lesz fordítva.

Halálozás. Egy jobb sorsra érdemes, törekvő fiatalember felett húzták meg vasárnap reggelre a lélekharangot. Lovas Ferenc ez, a városi segédszemélyzet egyik névtelen tagja, aki azonban műkedvelő fellépései révén városszerte közkedveltségnek örvendett. Még alig egy hónapja, hogy e lap hasábjain elismerő sorokat irtunk róla a szentgyörgymezői kör „Hacacáré estély “-én történt sikeres fellépése alkalmából, mely után nemsokára veszedelmes meghűlés következtében ágynak dőlt és részvéttel kisért súlyos betegsége szombaton elragadta őt soraink közül. Legfelejthetetlenebb alakítása „A molnár és gyermeke“ c. darab esztergomi előadásaiban a sirásó szerepe volt. Sokszor fellépett a szenttamás- és vízivárosi körben is, úgyszintén a Testgyakorlók Egyesületének is lelkes tagja volt. Halálát a nevezett egyesületek gyászlobogóval jelezték és kül- döttségileg képviseltették magukat Párkányban történt temetésén; a szentgyörgymezői kör műkedvelő gárdája pedig gyönyörű koszorút tett a 27 éves korában elhunyt fiatalember sirjára. A temetésen a városi tisztikar nagy számban vett részt.

A szőgyéni primási földek bérlete. Dr. Csernoch János hercegprímás az érsekség tulajdonát képező „Rendeskút“ nevű 137 magyar holdat kitevő magyarszőgyéni birtokot a „Szőgyéni Keresztény Szociális Munkás Egyesületnek“ adta haszonbérbe.

Az építőipari téli tanfolyam bezárása. Az esztergom-városi iparostanonc iskolában szervezett építőipari téli tanfolyam vasárnap f. hó 29-én d. e. 8 órakor tartandó vizsgálattal záródik be.

Vármegyénk beolvasztása Ko- márommegyébe. Az „Alkotmány“ egyik munkatársának alkalma volt részleteiben is megismerni a köz- igazgatás államosítására vonatkozó reformtervezetet, melynek intézkedéseit és alapelveit a lap vasárnapi számában egy, mindenfelé nagy érdeklődést és sok helyütt a reform- tervezet egyes kifogásolható pontjai miatt bizonyára felháborodást is keltő cikkben teszi közzé. A cikk egyik része arról szól, hogy a kormány több kisebb megyei egyesíteni szándékozik. így pl. Győrmegyét Moson- nal, Komáromot Esztergommal, Tu- róczot Zólyommal, Liptót Árvával, Bereget Ugocsával, Csongrádot Csa- náddal, Háromszéket Brassóval, Udvarhelyt Kisküküllővel, Fogarast Nagyküküllővel, amely esetekben az elnevezésben a kettős név érvényesülne. Itt említjük meg, hogy évekkel ezelőtt Esztergom megyének Hont- és Pestvármegyék egyes járásaival való kikerekitéséről volt szó, melyet vármegyénkben mindenfelé nagy örömmel hallottak. Ugylátszik azonban, hogy ez a terv örökre elaludt és helyette mintegy mumusként látjuk feltünedezni ezen újabbat, mely ha megvalósul, könnyen feltehető, hogy városunk még varmegyei székhely jellegét is elveszíti. A sok bajhoz vajúdáshoz még csak ez kellene minekünk !

Aljas gyilkosság Farnadon.

Borzalmas tettről értesít farnadi tudósítónk. F. hó 21-én este megfojtották özv. Tóth Józsefné magánosán lakó 70 éves öreg asszonyt. Növeli a tett utálatosságát az a körülmény, hogy a gyilkosságot Kosa Béla farnadi cigányprímás állatias vágyainak kielégitése közben, részeg fővel követte el a magános öregasz- szonyon. A csúnya tett a farnadiak szégyenére legyen mondva, meglehetős nyilvánosság előtt folyt le. Nem akadt senki, aki a gonosz tettet megakadályozza, jóllehet hallották a segélykiáltásokat, sőt többen az ablakon keresztül tanúi voltak a bestiális cselekedetnek. Siliga Julis cselédleány hallotta először a segélykiáltásokat, aki azonnal segítségért futott. Most már többen, köztük a közelben lakó biró is, a helyszínére jöttek és az ablakrésen keresztülnézve, látták a bűntényt, de senkinek sem jutott eszébe, hogy betörjenek a szobába, pedig akkor még talán megakadályozhatták volna a gyikosságot. A biró az ajtóhoz három legényt állíttatott, hogy lessék meg, ki az a kabátos-nadrágos alak, aki bent van, s eközben ő a törvénybiróért ballagott el. Mikor az érdemes elöljáróság együtt volt, behatolt hivatalos tekintéllyel a már üres szobába, hon- nét az őrök állítása szerint Béla ci gány jött ki időközben. Az öreg Tóthné pedig ott feküdt az ágyon keresztül, száján véres hab, szemei kimeredve. Csak mikor hozzányúltak, vették észre, hogy az asszony halott. A megejtett vizsgálat megállapította, hogy az öregasszony halála szájának zsebkendővel való betömése által, fulladás következtében jött létre. A gyilkos cigányprímást, ki tettét minden bizonnyal részeg fővel követte el — mivel előzőleg társaival a Neu- virth-féle korcsmában mulatott — letartóztatta a csendőrség. Érdekes,

hogy a faluban inkább a magáról megfeledkezett cigányt sajnálják, aki tudósítónk szerint is: „Jó zenész

volt s még sokat várt tőle a bandája.“

Népakadémia. Holnap, csütörtökön este hat órakor az Esztergom Szenttamás és Vízivárosi Katholikus Polgári Kör népakadémiát tart változatos szórakoztató és tanulságos műsorral. A szabad előadást Szoleczky János igazgató-tanitó fogja tartani. Vendégeket szívesen látnak. Belépődíj nincs.

Véres verekedés a városban.

A rendőrségnek valósággal rettegett ismerősei: Meszes Lajos, Meszes

Imre, Szabó István, Sovány János, Kertész Ferenc, Képiró György János és Kertész Ignác szombaton délben a Kovács-fele vendéglőben fogyasztottak a sört s már itt is hangos volt a hangulat, amikor Bábszky rendőr szétzavarta őket. A mulatók egy része ekkor a közeli Kumajner vendéglőbe ment, a többi pedig a Nagy-félét kereste fel, honnét kis idő múlva ezek is Kumajnerhoz mentek. Az itt levők, a két Meszes és Szabó István tudták, hogy ezek utánuk jönnek és illően felkészülve fogadták az „ellenséget“, kikkel valami régebbi verekedés emlékének felújítása feletti vitában kaptak össze. A verekedés megkezdődött. A legények székekkel, padokkal, ölfákkal rontottak egymásnak, miközben a szobában és a konyhában mindent összetörtek. Az elhívott Bábszky rendőr már nem tudott rendet csinálni a nagy zűrzavarban. Egyikük a rendőrt is lefogta, másik pedig a kardját rántotta ki és azzal a rendőr fejét súlyosan bevágták. Megsérült Meszes Lajos is. A legények erre neszét vették, hogy az időközben értesített Vérén rendőrbiztos közeledik, mire Szabó János lakására menekültek. Vérén a törvény nevében kért bebocsájtást, de Szabó csak akkor nyitott ajtót, mikor a legények a szomszédos házakon és kerteken keresztül már elosontak. A rendőrbiztos összeírta a hős legényeket, kik Kumajner korcsmárosnak mintegy 400 kor. kárt okoztak, a kihallgatásukkor felvett jegyzőkönyvet és az ügy iratait pedig felküldte a komáromi kir. törvényszékhez, hol bizonyára méltó büntetésben részesítik a Nagyváros eme hires alakjait.

Nem lesz államosítva a rendőrség. A rendőrség hosszú idő óta azzal biztatta magát és a közönség körében is gyakran elhangzott, mikor a közrendészetről esett szó, hogy a rendőrség államosítva lesz es akkor sok minden másképen lesz. Most arról értesülünk, hogy az 1914. évben tervezett rendőrségi államosításról szóló törvényalkotás bizonytalan időre elmaradt. A tervezet 40 millió terhet hozna az országra, amit a belügyminiszter nem hajlandó a költségvetésbe felvenni.

Bosszúálló béres. Kolozs József szálkái illetőségű béres a kenyérmezői Kalmár-féle szeszgyári gazdaságban volt alkalmazva. A napokban el- bocsájtották a szolgálatból, mire ő bosszúból vasvillával az egyik gondjára bízott ökröt annyira összeszurkálta, hogy a több helyen súlyosan megsebesített állatot le kellett vágni A bosszúálló cselédet a kir. járásbíróság 14 napi fogházra ítélte.

Munkásbiztosító pénztár közgyűlése. Az Esztergomi Kerületi Munkásbiztosító Pénztár 1914. évi március hó 29-én vasárnap délelőtt fél 11 órakor az esztergomi ipartestület tanácstermében (Kossuth Lajos ucca 40. sz.) tartja rendes évi közgyűlését a következő tárgysorozattal: 1. Elnöki megnyitó, a közgyűlés szabályszerű egybehivásának igazolása,

jegyzőkönyv vezetőjének és hitelesítőinek kijelölése. 2. Az Országos Pénztár alapszabályai 127—142. §§- ban és a helyi pénztár alapszabályának 23 §-ában foglalt tárgyalási ügyrendnek felolvasása. 3. A pénztár 1913. évi zárszámadásának és mérlegének, valamint az ezekre vonatkozó igazgatósági és felügyelőbizottsági jelentéseknek tárgyalása és ezzel kapcsolatban határozathozatal a felesleg egyharmadrészének hova- fordítása és a felmentvény megadása iránt. 4. Az 1914. évi pót- és 1915. évi költségelőirányzat megállapítása. 5. Az alapszabályok 22. §-a értelmében kellő időben beérkezett és szabályszerűen kitűzött indítványok tárgyalása. A közgyűlésen csak kiküldöttek vehetnek részt, akik részvételre való jogosultságukat a részükre megküldött igazolvány felmutatásával igazolni kötelesek.

Ostrom egy korcsma ellen.

Szombatról vasárnapra virradó éjjelen meglehetős beszeszelt állapotban dalolva faluztak végig Lábatlan és Uj- piszke uccáin Brunner János péksegéd, továbbá Csabák András, Laczki Imre, Mauer Ferenc, Szűcs István és Zsalezsák Ferenc lábatlani, valamint Kerekes József ujpiszkei földmivesle- gények. Széles jókedvük hangos kur- jantásokban és félbenmaradt nótákban nyilvánult, mígnem elérték úgy éjjeli 2 óra tájban Kohn Hermann ujpiszkei korcsmáros házát. Kohnt felzörgették, hogy eressze be őket és adjon nekik pálinkát, amire azonban Kohn nem volt hajlandó. A legények erre ostromhoz fogtak és kövekkel beverték Kohn ablakait. Az ostromlásban Brunner János úgy vett részt, hogy a nála levő pékkosárból süteményeket irányított az ablaküvegeknek. A csendőrség hamarosan kézre- keritette a garázda legényeket, kik ellen hivatalból tett feljelentést, mivel a korcsmáros a legények bosszújától való félelmében megbüntetésüket nem kívánja.

Hadkötelesek figyelmébe. A

honvédelmi miniszter körrendeletét bocsátott ki, amelyben szigorúan utasítja a járási sorozó tisztviselőket, hogy a fősorozásról elmaradt állítás- köteleseket a legszigorúbban vonják kérdőre az elmaradás oka iránt és ha mulasztásukat okmányokkal igazolni nem tudják, véderő elleni vétség kihágás miatt ellenök az eljárás nyomban megindítandó.

Csendélet a Ferenc József úton. A napokban egyik este, úgy kilenc óra tájban vig fütyörézéssel tartott a kaszárnya felé egy 76 os káplár a Ferenc József utón. Ahogy a vízivárosi gyógyszertár elé ért, a sötét Czuczor Gergely uccából három négy jassz sapkás fiatal ember toppant eiéje. Halt! — kiáltotta az egyik a káplárra. A káplár se volt ijedős természetű, hanem gyiklesőjét kirántva támadói felé tartotta védel- mül. Az egyik jassz sapkás azonban a panganétot figyelembe se véve nekirontott a káplárnak és pedig olyan eredménnyel, hogy a feléje tartott panganét hegyébe szaladt úgy, hogy mellén könnyebb szúrás érte. Most a gyönge katasztrófától a támadók megijedve, a sötét uccato- rokban eltűntek. Nagyon jót tenne a rendőrség, ha az ilyen apacs színezetű jassz sapkások kedvét holmi könnyebb természetű rendszabályokkal elrontaná.

A megyei árvaszékek decentralizálása. A árvaszékek jelenlegi működése sok tekintetben nem felel meg a modern kivánalmaknak, miért is a kormánynak hir szerint az a terve, hogy a közigazgatás reformja kapcsán az árvaszékeket decentralizálják. Az