Esztergom és Vidéke, 1914

1914 / 24. szám

1914. március 22. ESZTERGOM és VIDÉKE. 5 emelvényre. S impozáns .megjelené­sükhöz méltó volt énekük. Hangjuk majd a tavaszi égzengéshez, majd a lágyan csobogó patak suttogásához volt hasonló, azonban mindig szivet- igézőn zsongott a levegőben. A hall­gatóság valósággal extázisba esett s zugó tapsviharral honorálta művésze tűket, melynek a rendezőség babér- koszorúval adózott. Utóbb Ruwinszky operaénekes ejtette újabb bámulatba a hallgatóságot pompás hangjával, melyet oly finoman tud modulálni, mint kévés más ez országban. Köz­ben Knisch Lipót és Kövesi István szórakoztatták kuplek és dalok tehet­séges előadásával a jelenvoltakat, Weisz Anci ügyes technikára valló zongorakisérete mellett. Nem kevésbbé arattak tetszést: Schwarc Irma a Rózsa c. monológ megkapóan bájos előadásával és Göndör Arnold, aki vonzó egyéniségével egy csapásra meghódította a közönséget. Az elő­adást tánc követte, hol a pesti ifjak csakúgy derekasan megállták helyü­ket, mint a színpadon, — szépeink nem csekély örömére. A rendezés körül Spiegel Ármin főrabbi és Ducks Gábor fáradoztak sikerrel. (X.) Konferencia beszédek. Az esz­tergomi Kath. Legenyegyesületben marc. hó 25-en, szerdán d. u. fél 7 órakor, 26, és 27-en, csütörtökön és pénteken este 8 órakor konferencia­beszédek lesznek iparosok részére, amelyekre az iparos mester és segéd urakat ez utón is meghívja az el­nökség. Az Esztergomvidéki kőszén­bánya r.-t. március hó 24.-én tartja 17-ik rendes közgyűlését, amelynek napirendje: Az igazgatóság jelentése az 1913. évi december hó 31-én le­zárt évről és a zárszámadás előter­jesztése. A felügyelőbizottság jelen­tése. A zárszámadás jóváhagyása és úgy az igazgatóság, valamint a fel­ügyelőbizottság részére adandó fel­mentvény iránti határozat. Az igaz­gatóságnak választás utján való ki­egészítése. A felügyelőbizottságnak megvaiasztása. A vallalat mérleg- szamlaja: Tartozik: 1. Földbirtok­számla 13.660 36 K. 2. Épületszámla 543.073'20 K. 3. Gépek és leltár- számia 765.224.91 K. 4. Bányamű­vek számla 1,351.669 41 K. 5. Almás­füzitői vasút részv.-számla 20.000 — K. 6. Részvényilletékszámla 20.160— K. 7. Kamatszámla 56.501'16 K. 8. Központi költségszámla 35.289'55 K. 9. Banyaköltségszamla 363.595'18 K 10. Anyagszámla 12.464'60 K. 11. Pénztárszámla 1.940'55 K. 12. Adó­sok számlája 16.840'48 K. Összesen 3,200.419'40 K. Követel: 1. Reszvény- tőkeszámla 3,200.000'— K. 2. Munka- bérszámla 419.40 korona. Összesen 3,200.419'40 K. Mikor járnak a személyhajók? A dunagőzhajós társaság közhírre teszi, hogy személyhajói még ebben a hónapban megindulnak. Első lesz a budapest —bécsi hajó, melyet bár kevésbbé használnak az utasok, de az állami szubvenció miatt köteles még márciusban forgalomba állítani. Ezért az első bécsi hajó állomásun­kat Budapestről március 29 én este tizenegy órakor, Bécsből jövet már­cius 31-én este öt órakor érinti. Újra járni fog a budapest—esztergomi hajó is, de a társaság már okult a korai indításon és visszatért a régi menet­rendhez. Budapestről ez a hajó először április 11-én indul d. u. 2 óra 30 perckor, megáll az összes dunamenti községeknél s Esztergomba este 7 óra 35 perckor érkezik. Április 12*én lesz az első völgymenet Esztergomból reggel öt órakor s Budapestre kilenc órakor érkezik a helyi hajó, mely a 72 kilométeres utón 15 állomásnál fog a nyáron naponta kikötni. Újabb ajándékok a múzeum­nak. A történelmi múzeumhoz tolyó év március 1-től 15-ig a következő ajándékok érkeztek : Magos Sándor kúriai bírótól Esztergom vármegye közönségének 1861. január 21 - érői kelt felirata, a hercegprimási régi palota és a bazilika eredeti tervének képe; Mátéffy Viktor plébánostól: Temesvár közönségének 1582-ben XIII. Gergely pápához intézett ma­gyar nyelvű levele (hiteles másolat), özv. Haizl Antalnétól: A Frankner család nemességére és múltjára vo­natkozó okiratok s egy régi hamu­tartó szaruból, Láhny Mihálytól : az „Országos Védegylet Esztergom-vi­déki osztályának biztossága“ pecsét­nyomója a 60 as évekből, Pitlovits Vlihálytói: egy római edény (terra sigillata, egy könyvtábla-felsődisz (vörösréz dombormű), egy vörösmár­vány tartály, régi ajtózár, teafőző és gyufatartó; özv. Scheicher Mihály- nétól: Kossuth Lajos kormányzó egykorú arcképe ; Kőszeghy Károly- tól : egy 1848-as díszes pengéjű kard, Tóth Lajostól; Nemzeti Ka­lendárium 1868.-ból, Torda Páltól; hat darab régi fénykép (a király és királyné, Rudolf és Stefánia, Deák Ferenc és Andrássy Gyula, Lencsés Ferenctől: egy régi zabla. Régi pén­zeket és érmeket adtak : Eggenhofer Ernő, Brenner Gyula, Globotshnig József, Szimon Sándor, Oroszky Gyula, Szel János, Szabó Pál, Me­szes Ignácz, Scheffer Mátyás, ifj. Belkovits István, Sovány Alajos és József, Sfau Berta, Hegedűs Ignácz, Hiros Lajos, özv. Kéli Gyuláné és Grosz Dezsőne. Ki akar tengerészaltiszt lenni? A m. kir. belügyminiszter értesítette a törvényhatóságot, miszerint a leg­kiterjedtebb módon tegye közzé, hogy a sebenicoi hajósuhanc isko­lát tengerész altiszti iskolává alakí­tották át s igy mindazon ifjak, kik a tengerészeti pályára kedvet és hi­vatást ereznek, ezen iskolába igen könnyen bejuthatnak. Felvételi fel tételek a városházán, a polgármes­teri előadónál, vagy községekben a közs. elöljáróságnál megtekinthetők. Március 15-ike Szőgyénben. A szőgyeni tantestület, mikent az elmúlt, úgy a folyó tanévben a teli hónapok alatt ismeretterjesztő előa­dásokat és [elolvasásokat tartott a helyi értelmiség bevonásával. Az elő­adások száma összesen 20 volt s egy-egy előadásra 68 hallgató esett. Ezen előadások sorozatát a f. hó 15-én több száz főnyi hallgatóság jelenlétében megtartott hazafias ün­nepély zárta be. Az ünnepély mű­sora a következő volt: 1. „Tavasz elmúlt“ férfi négyes, énekelte a szőgyéni dalárda. 2 Ünnepi beszéd. Tartotta Hajnaly Kálmán tanító. 3. Talpra magyar. Szavalta Gábris Bol­dizsár földm. 4. Előre. Szavalta Sá­rai Gáspár földm. 5. Talpra magyar. Ének. Énekelte a szőgyeni dalárda. 6. Magyar lányok. Szavalta Szabó Klári III. o. t. 7. A magyar zászló Szavalta Csák György földm. 8. Édes apám. Szavalta Szabó Endre tanító. 9. Hymnus. Biró Béla k.-ta­nító vezetése mellett. Külön ki kell emelnünk Hajnaly Kálmán gyönyö­rű beszédét, melyben megkapó szí­nekkel ecsetelte a nagy idők ese­ményeit. Az ünnep fényét emelte Duron Mihály 48-as honvéd jelenléte ki az egész ünnepség alatt kivont karddal kezében a nemzeti zászlót tartotta. Kanyaró a városban. Dr. Be­rényi Zsigmond városi kerületi or­vos jelentette a polgármesternek, hogy kerületében a kanyaró járvány- szerüen fellépett. Szigorúbb rend­szabályok életbeléptetésére, iskolák, vagy ovodák bezárására egyelőre nincs szükség, mivel a járvány na­gyobb kiterjedést eddig még nem öltött. Tűz Pilismaróton. Pilismarót községben f. hó 16 án nagy tűz pusz­tított, mely Marosi János ottani gaz­dának 1040 K kárt okozott. Marosi­nak a szérüskertben levő kazlai gyul­ladtak ki, minden valószínűleg bűnös kezek munkája révén. A tűz Marosi vejének, Lik Jánosnak kocsiszínjére is átcsapott. A csendőrség erélyes nyomozást indított a gyújtogatok ellen. Az összes kár mintegy 1200 koronát tesz ki, melyből 870 korona biztosítás révén megtérül. Gladiátorok (Spartacus) a Für­dő mozgókép színházban. Klasz- szikus filmtragédia 1 előjáték és 5 felvonás. A szabadsághős alakjához, aki elsőnek mondta oda a régi Ró­ma világot uraló zsarnoki hatalmá­nak : „Senki ne legyen ur, senki se legyen rabszolga“, az emberiség leg­nagyobbjai emelték fel szemüket. Festmények és szobrok állítják a bátor gladiátort kalandos éle;e tör­ténelmi pillanataiban mindig a zsar­nok erőszakosságaival küzdve a sze­gények és az elnyomottak oldala mellé. Az ideálok e forrásából kelet­keztek a legtökéletesebb művészi al­kotások. A randa színművészet két iró zseniális teremtőerejének köszön­heti e hatalmas hatású szomorújá­tékot, melynek történeti középpont­jában Spartacus, mint egy rendkí­vüli szenvedélyes esemény hőse je­lenik meg, Sauria Bernardt József és Hágen Hippolit lélekemelő költe­ményeiből merítve alkották meg e filmszomorujátékot, mely rendkívül megragadó és nagyon tragikus tet­teket mutat és hatalmasan ható ké­pét nyújtja a régi rómaiak hatalmá­nak és uralmának. Bemutatja a F'ür- dő mozgókép színház 1914. marc. 24, 25 és 26-án vagyis kedden, szer­dán és csütörtökön. Alljas bosszú. Borz János esz­tergomi halászmester szombaton fel­jelentést tett a rendőrségen ismeret len tettes ellen, aki nyilván bosszú­ból a Kisdunán levő bárkáján őrzött 3 drb. hálóját annyira összevagdalta, hogy az hasznavehetetlenné lett. Kára közel 600 korona. A rendőr­ség erélyes nyomozást indított a tet­tes ellen, kit letartóztatas után a kir. járásbírósághoz fognak átkisérni. Súlyos baleset érte Bauer Fe­renc polgártársunkat, ki a napokban síkos utón elcsúszott és a karját kö­nyökben kificamította. Jelenleg a „Ko­los“ kórházban ápolják, mert baja annyira súlyosbodott, hogy az ottani kezelés nem volt már célravezető. Házvezetőnőnek ajánlkozik na­gyobb háztartás vezetésére ebben kitűnő jártassággal biró nő. Cim a kiadóhivatalban. Állatkínzás. Füle István hely­beli mészarossegéd egy ökröt, mi­közben a vágóhidra kisérte, egy nagy husánggal embertelenül összevert. Székely Henrik városi állatorvos emiatt hivatalból feljelentette őt a rendőrségen, hol állatkínzás miatt 12 órai elzárásra ítélték a brutális segedet. Ezt a büntetést minden ál­latkínzó megérdemelné, aki nemcsak az esztelen állatot és botránkozó embertársait, de Isten nevét is sérti hasonió esetek elkövetésekor. A történelmi muzeum március hó 22-en vasarnap és 25-en szerdán nyitva van délelőtt 10 órától délután 1 óráig. Ajándék-régiségeket a mu­zeum szívesen fogad el, vételre kí­nált régiségeket a muzeum őre, Sinka Ferenc Pál közgyám vásárol. Tanügyi hír. Miután Esztergom vármegye területén működő községi és hitfelekezeti elemi iskolai tanítók és tanitónőknek az 1903. évi XVI. t. c. 3. 4. és 17 §-ai szerint megfe­lelő természetbeni lakásra és 1/4 hold kert, vagy ezek nemlétében az állásuknak javadalmi jegyzőkönyvé­ben értékelt lakpénz és az 1913. évi XVI. t. c. 4. §-ában meghatározott lakáspénz közötti különbözeire, mint lakpénzpótlékra, továbbá 20 korona kertilletményre jogos igényük van. A vármegyei közig, bizottság felhívja a vármegye területén levő összes köz­ségi és hitfelekezeti iskolafentartó- kat, illetve iskolaszékeket, hogy a hatóságuk területén működő elemi iskolai tanítók és tanítónőik lakását, lakpénzét, lakpénzpótlékait, illetve kert illetményeit a törvénynek meg­felelően biztosítsák és tekintettel a törvény 33. §-ára 1913. évi január hó 1-től kezdődőleg szolgáltassák ki. Megjegyeztetik, hogy a községi és hitfelekezeti tanítók és tanítónők lakpénzének-, illetve lakpénzpótléká- nak megállapításánál az 1908. évi XXII. t. c. irányadó azzal a figyel­meztetéssel, hogy a lakbérosztályba nem sorozott községekben a VII. lakbérosztály szerinti lakpénz állapí­tandó meg. Tavaszi állatvizsgálat. Eszter­gom város területén a tavaszi állat­vizsgálat f. hó 26-án reggel 8 órakor lesz megtartva az állatvásartéren. — Felhivatnak az összes állattulajdono­sok, hogy a birtokukban levő összes lovakat, öszvéreket, szamarakat, úgy­szintén a tartásra kiadott katonai kincstári lovakat az állatvásártérre büntetés terhe mellett vezessék elő megvizsgálás céljából. Ismét megszökött egy város­házi rab. Legutóbbi számunkban irtuk, hogy egy csavargás miatt le­tartóztatott egyén az árnyékszéken keresztül megszökött s szombat reg­gel ismét hasonló eset történt A na­pokban letartóztatta a rendőrség Kli- mann Erzsébet 50 éves, állítólag nagy- sallói illetőségű asszonyt, ki az utcán igen gyanúsan viselkedett. Mivel itt­létének célját kellőleg nem tudta iga­zolni, bekísérték, hogy illetősége és előélete iránt érdeklődjenek. Az uj rab azonban ugyanazon az utón, amelyen egy hét előtt történt egy szökés, eltávozott. Az iskolában a gyermekek és a tanítók tanúi voltak a menekülésnek s nyomban jelentet­ték a rendőrségnek, mely még a dél­előtt folyamán el is csípte a fürge fejérszemélyt. Tolvaj a hetivásáron. Nagy Imréné sz. Páldi Rozália szálkái la­kosnőt épen akkor érték tetten, midőn a szombati hetivásáron Lerner Kál­mán helybeli cipészmesternek a ben­cés székház előtti sátorából egy pár cipőt 13 kor. értékben el akart tün­tetni. A bűnös asszonyt a rendőr­ségre kísértek. Szerkesztői üzenet Afr. Verse bevált. Mihamarabb sorra fog kerülni. — K. DÖmÖS. Köszönet és szives kartársi üdvözlet. Faj futja valódi sodeni ásványpasztillája csaknem 3 évtized óta bevált kö­högés, rekedtség s a légutak hu- stb. ellen. r 1 valódi sodeni ásványpasztillája I — s csakis az ! készül az ismert J Soden községi 3. és 18. sz. for­rásnak régóta rendelt gyógyitóvizéból. r ■ valódi sodeni ásványpasztilláját I Ql hatarozot-tan kérje, ha csakugyan J e források hatásos sójából ké­szült pasztillát akarja kapni. Egy doboz 1'25 K. mindenütt kapható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom