Esztergom és Vidéke, 1914

1914 / 22. szám

4 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1914. március 15. tál, Sipeki Antal, Stricz Lajos, Szatz- lauer Gyula, Székely Imre, Sztahovits Jenő, Tindler Ignác-, Toldy János, Vodicska István, Zibrinyi Márton. Az egyéb indítványok során Kra- lóvszky Géza bádogos mester kért szót s hosszú beszédének magva tu­lajdonképen az volt, hogy helytele­níti az ipartestületnek a szegénysor- su iparosok segélyezése iránti törek­vését s az e célra rendezett tombola­játékot. Felszólaló álláspontja — mint azt nyíltan jelezte, a „Nem kérek senkitől, de nem is adok senkinek“ alapelven nyugszik. Szerinte e se­gélyezés koldulás, mi az iparosra nézve szégyenletes. A közgyűlés e beszédet megüt­közése dacára türelmesen hallgatta végig s amennyiben az nézetével nem egyezik, az inkorrekt indítvány fölött egyszerűen napirendre tért, sőt fölkérte újból az elnökséget, hogy a felebaráti szeretet alapelvén eddig nagylelkűen gyakorolt segélyezése­ket az arra érdemes iparos özvegyek és munkaképtelen iparosok iránt a testület anyagi erejéhez mérten to­vábbra is fenntartani szíveskedjék. Ezzel a közgyűlés véget ért. Az újonnan választott elöljáróság másnap havi gyűlést tartott, melyen alelnökül újból Bartalos Vince és Pelczmann László; pénztárossá Kit- zinger József s a haznagyi állasra Kleppek Alajos választattak meg. E gyűlésen a segélyért folyamodók ré­szére az elöljáróság 70 K-át utalt ki. Tudósitó. ♦-♦♦♦♦ ++ »» ♦♦ ♦» ♦» -♦» -♦ A legszebb nők hazá­jából. Ritka műélvezetet igér Vikár Béla akadémiai tagnak márc. 21-én a fő­gimnáziumban tartandó ily című elő­adása. Mintegy 70 vetített kép kísé­retében ismerteti Rusztaveli georgiai költőnek „A párducbőrös lovag“ c. époszát, mely a XII. századból való s a regi irodalomnak csodaszép ter­méke. A képek között vannak Zichy Mihálynak remek alkotásai, melyek legutóbb a Nemzeti Szalonban vol­tak kiállítva, de minden magyarázat nélkül, s csak most, a jeles fordító­nak előadásában fognak megeleve­nedni előttünk. Érdekes e képek tör­ténete. Zichy Mihály a 80-as évek végén az akkori cárral, mint annak udvari festője, nagy utazást tett a Kaukázusban. Tifliszben, a georgiaiak egyik főfészkében, csupa főrangú urakból és hölgyekből álló nagy kül­döttség járult a cár elé s igy szólt hozzá: „Felség, neked van egy világhírű művészed, Zichy Mihály, nekünk pe­dig van egy ősrégi remek nemzeti hőskölteményünk: A párducbőrös lovag. Add ide nekünk néhány hó­napra a te nagy művészedet, hogy a mi legnagyobb költőnknek gyö­nyörű munkáját illusztrálja.“ Zichy megkérdezte a cárt, vállal- kozhatik-e erre a feladatra? A cár azt felelte, hogy nincs ellene kifo­gása. így maradt Zichy hónapokon át Georgiában, s ott az ország leg­szebb férfiai és női szolgáltak mo­dellekül ezekhez az illusztrációkhoz. A képekből készült díszkiadás soha­sem jutott forgalomba és semmi pénzért meg nem szerezhető. Vikár Béla gróf Zichy Jenőtől kapott egy példányt, melyet a grófnak egy geor­giai herceg ajándékozott. E díszkia­dás után készültek a vetítendő le­mezek. Megjegyezzük, hogy „A párduc­bőrös lovag“ tudós fordítója ezen előadást tisztán jótékonycélból tartja, amennyiben a bevételnek megfelelő számú „Gyorsíró Otthon“ sorsjegyet ad a főgimnáziumi Gyorsíró Körnek és a Gyorsíró Egyesületnek. Fönn­tartott helyek ára: L60 K, ülőhely 1 K, állóhely 60 fill. Az előadás kez­dete 6 órakor. Parcsami Henrik. Városi közgyűlés. A napirend előtt. A péntek délután lefolyt rendki vüli városi közgyűlés megint nagy érdeklődést keltett a városi képvise­lők körében. Úgynevezett „népes“ ülés volt, mely nem szűkölködött ese­ményekben sem. Mielőtt a napirendre sor került volna, Brutsy János kért szót az ügy­rendhez való hozzászólás cimén. A polgármester először nem adta meg a szót Brutsynak, nehogy is­mét izgalmak uralják a közgyűlés lefolyását, amire Brutsy a jelenle­vőkhöz fordult és a közgyűlést kér­dezte meg, hogy beszelhet-e. A köz­gyűlés zajos helyesléssel adta bele­egyezését, itt-ott hallatszottak csak tiltakozó szavak. Ekkor a polgármester rendelte el a szavazást, igy tevén fel a kérdést: „Megadja-e a közgyűlés Brutsy kép­viselő urnák a napirend előtti felszó­lalás jogát a polgármester enunciá- ciója ellenére? Akik „igen“-nel sza­vaznak, alljanak fel.“ A közgyűlés ismét többséggel adta meg a szót Brutsy Jánosnak, ki a legutóbbi közgyűlésén történteket tette szóvá. Ha izgalmakat keresünk, úgy­mond, ez az alkalom épen jó arra. A múlt közgyűlésen a képviselőtes­tület tekintélyét nagyban sértette az, hogy a polgármester egy neki nem tetsző határozatot egyszerűen felfüg­gesztett. Ha tudatosan tette, szembe­helyezkedett a szabályzattal, mely világosan kimondja, hogy izgalmas hangulat esetén a közgyűlés 5 percre felfüggeszthető. Ha pedig a polgár- mester elvesztette a fonalat és nem volt a helyzet ura, abból az követ­kezik, hogy már nem rendelkezik azzal a képességekkel, amelyek a polgármesteri szék betöltéséhez szük­ségesek. Amik pedig a közgyűlés fel­függesztése után a tanácsban történ­tek, azok városszerte megbotránko­zást keltettek. A mai napirendben nem látja a múlt közgyűlés el nem intézett legfőbb tárgyát, a tanácsosi állás betöltését. Ez a kapkodás jel­lemző. Egyszer szükség van taná­csosra, máskor nem ? Az uj szerve­zeti szabályrendelet elkészítésének késedelmeztetésében is súlyos mu­lasztást konstatál. Szüntelen közbeszólásoktól kisért ezen felszólalása után Brutsy indít­ványt nyújt be, melyre névszerinti szavazást kér. Brutsy szavaira a polgármester válaszol. 15 évi polgármestersége után azt az ítéletet, melyben ma Brutsy az ő személyét részesítette, el nem fo­gadja és kíméletlenségnek bélyegzi. A múlt közgyűlésen a határozatot azért nem hirdethette ki, mert óriási zaj es lárma volt, már pedig a ki­hirdetéshez nyugalom lett volna szük­séges. Az idő különben is későre járt mar ahhoz, hogy pár percnyi felfüg­gesztés után a gyűlés újból meg­kezdhető legyen. A tanácsosi állás betöltése ma azért nem került napi­rendre, mert Hoffmann Ferenc pénz­ügyi tanácsos neki írásban bejelen­tette, hogy tekintettel a jelenlegi han­gulatra, nyugdíjaztatása iránt tett szó­beli bejelentését visszavonja. A pol­gármester a közgyűlés színe előtt ki­jelenti, hogy a pénzügyi tanácsos e lépése az ő hozzájárulása nélkül tör­tént. így tehát a tanácsosi állás nem ürült meg, ennélfogva betöltésének ügyét napirendre sem lehetett tűzni. Ami az uj városi szabályrendelet ügyét illeti, a küszöbön levő orszá­gos változtatásokkal szemben nem volna aktuális annak mostani elké­szítése, mert radikális szabályrendelet nem dolgozható ki addig, mig az uj városi törvény teljes egeszeben életbe léptetve nem lesz. A polgármester válasza általános­ságban megnyugvást keltett, kivéve a pénzügyi tanácsos visszalépéséről szóló bejelentést, melyet a képviselő- testület nyilvánvaló többsége nem helyeselt. Brutsy indítványának szavazás alá bocsájtását sürgeti. Prokopp Gyula v. főügyész elis­meri, hogy Brutsynak a napirend előtti felszólalása jogos volt, de a mai közgyűlés rendkívüli lévén, ezen önálló indítvány nem tehető. Brutsy bárkijelenti, hogy indítványa igy nagyrészt „eső után köpönyeg“ lesz, beleegyezik abba, hogy azt a legközelebbi rendes közgyűlés tár­gyalja. (Az indítványt híreink közt ismertetjük.) Ember József szóváteszi, hogyha a pénzügyi tanácsosi állás megürül, be lesz-e töltve vagy sem ? Indítvá­nyozza, hogy mondja ki azt a köz­gyűlés, hogy azt az állást nem tölti be többé. Brutsyt és Zwillingert itt rendre- utasitja a polgármester, amiért indu­latosan kiáltozták, hogy e tanácsosi állással valóságosan játékot űz a vá­ros tanácsa — a közönség rovására. Ember felszólalása minden nyom nélkül hangzott el és igy hamarosan sor került a tárgysorozatra. A tárgysorozat első pontja az ellenőrző bizottság ötödik tagjának megvalasztása volt. A tanács javaslatára Bleszl Ferencet választotta meg a közgyűlés e tiszt­ségre. Utána sorra került : Schwarz Adolfnak a februári köz­gyűlésen felvetett azon indítványa, hogy a város tegyen lépéseket az állami Dunahidon gyakorolt hidvám- szedés eltörlésére. A tanács az ügyet a képviselőtestülethez vezérelte és indítványozta, hogy intézzen feliratot ez ügyben a kereskedelemügyi mi­niszterhez, továbbá küldöttségileg ke­resse fel őt, valamint a hercegprímást az ügy mielőbbi kedvező elintézése érdekében. A felirat tervezet felolvasása után, melyhez Schwarz Adolf és Födi Fé­lix szófiák, a közgyűlés úgy határo­zott, hogy a vármegyével es a keres­kedelmi társulattal együttesen terjeszti fel a feliratot az illetékes szakminisz­terhez. A Szépitészeti Egyesület javára tett Frey Vilmos-féle alapnak a városi szépitészeti célokra való korlátlan fel- használására is egyhangúlag megadta az engedélyt a képviselőtestület. A főreáliskola javára tett 2000 K-ás Bogisich-féle alapítvány (mely­ről annak idején megemlékeztünk,) miniszteri jóváhagyását örömmel vette tudomásul a közgyűlés. A városi erdő állami kezelésbe való adásának és igy az erdőmesteri állás eltörlésének terve ellen senki­nek sem volt kifogása és igy ez a fontos tárgy is egyhangúlag elfogad­tatott. Egy számtiszti állás eltörlése. A közgyűlés ezután az áprilisi tisztujitást megelőző intézkedések tár­gyalására tért át. A legutóbbi tiszt- ujitás 1908. április hó 6-án történt s igy az idén lelépes folytán az elöljá­róság és a kezelő személyzet több tagja uj választás alá esik. Brutsy ismét felszólal és szám­adatokkal kívánja bizonyítani, hogy fest a mi varosunk adminisztrációja 20 más hasonló hazai városéhoz ké­pest. Kimutatja, hogy az adminiszt­rálás költségeiben Esztergom vezet. Most már eljutottunk oda, ahonnan tovább nem mehetünk, Az erők okos és célszerű kihasználásával kell most már pótolni azon kiadásokat, melye­ket eddig a tisztviselői kar létszám- emelésére és gavalléros díjazására fordítottunk. Kívánja, hogy az elha­lálozás folytán megüresedett állás el- törültessék. A polgármester Brutsy felhozott adatait porhintésnek minősiti, mivel más városokról előterjesztett adatai még az 1912. évről valók. A váro­sok adminisztrácionális költségeinél nemcsak a személyzet számát és a kiadások összegét kell figyelembe venni, hanem számos más helyi kö­rülményt is, melyek a helyzet képét lényegesen megváltoztatják. Brutsy visszautasítja a porhintés vádját. Adatai hitelesek. Arról nem tehet, hogy a statisztikai hivatal még nem adta ki a városok múlt évi álla­potáról szóló adatokat. Ha kívánja a közgyűlés, ő beszerez ennél is újabb adatokat, magátol a belügyminisz­tertől. Az ismét kitörni készülő vitának Marosi József higgadt felszólalása vetett véget, mely Brutsynak is, a polgármesternek is megadta az elis­merést, de mindkettőnek hibáira is rámutatott. A polgármesterről elis­meri, hogy 15 évi polgármesteri mű­ködése alatt többet alkotott, mint elődei három évtizeden keresztül, amiért neki Esztergom szüntelen há­lával tartozik. A város gazdálkodási ferdeségeinek okolásánál necsak a tanácsra és a polgármesterre, de magunkra is vessünk. Ö is a takaré­kosság hive és beismeri, hogy a szó- banforgó számtiszti állásra szükség nincsen és annak eltörléséhez szíve­sen hozzájárul. Arra kell törekedni, hogy 6—8000 koronát okvetlen megtakarítson a város e megin­dult megtakarítási akció eredmé- nyekép. Bleszl Ferenc azt indítványozza, hogy a számtiszti állást a legköze­lebbi választásnál hagyjuk függőben s csak ha szükség mutatkoznék rá, későbben töltsük be azt. Zwillinger Ferenc a választásig terjedő három hetet oly rövid idő­nek tartja, hogy addig minden ná- pot ki kell használnunk a választá­sok törvényszerű, helyes előkészíté­sére. A képviselőtestület kérje meg az alispánt, hogy a számtiszti állásra ne hirdessen pályázatot. Indítványoz­za, hogy a kijelölő bizottságba Ma­rosi Józsefet és Bleszl Ferencet vá­lassza meg a közgyűlés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom