Esztergom és Vidéke, 1914

1914 / 20. szám

1914. március 8. ESZTERGOM és VIDÉKE. 5 El| HÍREK. I® A primási udvarból. Dr. Cser- noch János hercegprímás szerdán d. u. Budapestre utazott. Csütörtökön délelőtt felkereste a képviselőházban gróf Tisza István miniszterelnököt, akivel hivatalos ügyekben értekezett. A képviselőházból báró Hornig Ká­roly veszprémi biboros-püspök fővá­rosi lakasára hajtatott, majd felke­reste az egyetem rekor-magnifikusát, K. Kováts Gyulát es végül a köz­ponti papnevelőintézet elöljáróit. Más­nap a keresztény iskolatestvérek Is- tenhegyi-uton levő Szent József fiú­nevelő intézetében tett látogatást, hol bement az egyes osziályokba is és a növendékekkel kegyesen elbeszél­getett. Az egyházfejedelem szomba­ton délután fél 1 órakor érkezett haza Esztergomba autóján, dr. Lépőid Antal titkár kisereteben. Vármegye adományai. Eszter- gomvármegye törvényhatósága özv. Halzl Antalné Frankner Marianna ré­szére néhai özv. Frankner Károlyné temetési költségeinek fedezésere a tiszti nyugdíjalapból 250 koronát, az Általános Közjótékonysági Egyesület támogatására 20 koronát, Benedek Aladar költő ötven eves jubileumára 20 koronát szavazott meg a rendel­kezési alapból. Tanitóválasztás. Fejes István esztergomi születésű tanítót a napok­ban a csákvari róm. kath. iskolához választották meg kántortanitónak. Őszintén kívánjuk, hogy a fiatal, képzett tanító uj állasában városunk méltó büszkeségének bizonyuljon. A takarékpénztár közgyűlése. Az Esztergomi Takarékpénztár R.-t. ma d. e. 10 órakor tartja évi ren­des közgyűlését saját helyiségében. A közgyűlés lefolyását legközelebbi számunkban bővebben ismertetjük. Előadás a kath. Legényegye­sületben. Ma este 6 órakor dr. Ka­tona Sándor ügyvéd tart előadást „Az ember a természetben“ címen. Riedl Lujzika Rofi valcerét játsza zongorán, Oroszky Gyula költeményt, Sörden Jenő, Molnár Károly, Kele­men Gyula, Apró Andor jelenetet adnak elő. Turista Egyesület évi közgyű­lése. Ma délután 5 órakor tartja a Magyar Turista Egyesület Esztergomi Osztálya 111. évi rendes közgyűlését a „Magyar Király“ szálloda nagyter­mében. Az elnökség ezúton is fel­kéri tagjait és azok családtagjait, hogy úgy a közgyűlésen mint az azt követő társasvacsorán minél számo­sabban jelenjenek meg. Vacsora ét* lap szerint. Tagok által bevezetett vendégeket szívesen lát az elnökség. Kik repültek Esztergom fe­lett? Szerdán d. u. 1 és 2 óra kö­zött berregő repülőgép állította meg az uccán a járókelőket, mely körül­belül 200—300 m. magasságban ha­ladt el a város felett. A repülőgép, mint a fővárosi lapok írjak, három óra tájban szállt le a káposztásme­gyeri Károlyi-féle uradalom terüle­tén. A gépen Konschel Ferdinand becsi pilóta és Stampel Arthur bécsi magánzó ültek. Mikor a repülőgép siklórepüléssel leszállt, nekiütődött egy fának, miközben a gép jobb szárnya meg is sérült. Az utasok­nak semmifele komolyabb bajuk nem esett. A repülőgép d. e. 11 óra 20 p.-kor szállt fel utasaival az asz- perni repülőtéren. A légi utasok még aznap, az esti vonattal visszatértek Bécsbe. A vármegyei lóavató bizott­ság elnökéül az esztergomi járásba Erőss Rezsőt, a párkányi járásba Boronkay Jenőt, az Esztergomvárosi bizottságba pedig Perényi Árpádot választotta meg a törvh. bizottság. Március 15-ének megünnep­lése. A szentgyörgymezei kath. kör ma este 6 órakor ünnepli meg 1848. március 15-ének emlékét. Az ünne­pély műsora a következő: 1) Hu­nyadi induló Erkél Ferenctől. Játsza a kör zenekara. 2) Nagyasszonyunk­hoz. Költemény. Szavalja Psenák Mariska. 3) Hajós dal. Énekli a kör dalárdája Math Gyula vezetésével. 4) Ünnepi beszéd. Mondja Gamauf Ist­ván vízivárosi káplán. 5) Honszere­tet. Egyveleg Eitler Józseftől. Játsza a zenekar, ö) Március 15. Költemény Ábrányi Emiltől. Szavalja Merényi Gyula. 7) Az éj. Schuberttól. Énekli a kör dalárdája. 8) A rab Petőfi Sándortól. Szavalja ifj. Ridling Já­nos. 9) A német sógor. Alkalmi színdarab 1848. márc. 15-ére. Sze­mélyek : Zivatar Endre iró: Imelyi Ferenc. Csermely Imre deák: Do- maniczky József. Tömöri színész : Merényi Gyula. Egri Guszti poéta: Pach László. Knődel Bernat sváb korcsmáros: Szalva Ferenc. Poldi, a fia : Székely Imre. Magyar genusz : Zajda Juliska. Este 8 órakor tarsas- vacsora a Körben. Egy teríték ara bor nélkül 1 K 40 fii. Az érdekes­nek Ígérkező ünnepélyre ez utón hívjuk fel a közönség figyelmét. Főiskolai énekkar Esztergom­ban. F. hó 14-én, szombaton este hangversenyt rendez az Izr. Ifjak Gyakorló Köre, amelynek szenzációja lesz a Budapesti O. M. I. K. E. Fő­iskolai Hallgatók Énekkarának közre­működése. A kitűnő énekkar, amely a budapesti egyetemi egyesületek kö­zött igen előkelő helyet foglal el, Burger Lajos karigazgató vezetése mellett fényes programmjaval teszi nívóssá az estét. A programm számai közül kiemeljük : Ei-uchnem-et. (Rész­let „Szibéria“ c. operából.) Kol-nid- reh-t, amelyben a szólót Ruwinsky Raffael operaenenes énekli. Hoppe- Lavotta: Reményhez stb. Az ének­kar nemcsak a fővarosban, hanem több vidéki városban (Kecskemét, Ipolyság stb.) rendezett hangversenyt. Az elért sikereinek a kulcsa kiváló es precíz tudásukon kívül az is volt, hogy tagjai, mint fáradhatatlan tán­cosok a hangversenyt követő tánc- mulatság sikerét is biztosították. A közreműködők közül Ruwinsky Raf­fael operaénekes kitűnő tenor hang­jával az Opera ösztöndíját nyerte meg. Helyszíni eljárás. Az únyi pa­tak (Öreg árok) medrének és part­jainak jókarba helyezése, továbbá a szükséges munkálatok költségeinek megállapítása tárgyában f. évi ápr. hó 15-én Sárisáp községházánál az alispán, esetleg helyettesének elnök­lete alatt helyszíni eljárás fog tar­tatni. A tervek és szakértői nyilat­kozatok ugyanott és az űnyi köz­ségházánál f. hó 14-től kezdődőleg 30 napon át lesznek közszemlére téve. Jóváhagyott szabályrendelet. A vármegyei tisztviselők és más al­kalmazottak, valamint azok özvegyei­nek és árváinak nyugdíjintézetéről alkotott szabályrendeletet a belügy­miniszter jóváhagyta. A történelmi muzeum ma va­sárnapon nyitva van délelőtt 10 órá­tól délután 1 óráig. Ügyeletes Ein- czinger Ferenc takarékpénztári tiszt­viselő. Előadás a belvárosi körben. A belvárosi kath. olvasókörben ma d. e. 11 órakor Huray Ferenc városi főszámvevő tart ismeretterjesztő elő­adást az adózási rendszerről. Népakadémia a szenttamási körben. Csütörtökön tartotta ez évi második nagybőjti népakadémiai fel­olvasó estélyet az Esztergom Szent­tamás és Vízivárosi Kath. Polgári Kör, amelyen szerfelette sokan jelen­tek meg. A műsor első számát Fejes Mariska kedvesen előadott magánje­lenete képezte. Ezt Kissné Miklóssy Juliska és Kiss Gábor pompásan kre­ált dialógja követte. Az estély tulaj- donképeni slágere Drahos János dr., primási levéltáros magas színvonalon álló szabad előadasa volt az olvasás művészetéről, annak hasznáról és ká­ráról és a jó, egészséges irányú köny­vekről, melyet a jelenlevők meleg érdeklődéssel hallgattak. Majd Jano- vits Tériké és Mayer István ügyes monológjai után Sághy Ilona szavalt el érzéssel egy verset, végül Mikler Ferenc kuplézott nagy derültség között. Békéltető bizottság választása. Az esztergomi ipartestület kebelében fennálló békéltető bizottság segédtag­jait 1914. évi márc. hó 15-én vasár­nap délelőtt 10 órakor a város szek- házának tanácstermében tartandó közgyűlésén fogják megválasztani és pedig 25 rendes, 4 póttagot. Szava­zati joggal bírnak Észtergom szab. kir. város területén működő összes segédmunkások, kik testületi tagnál dolgoznak. Baleset. Nagel Mihály 77 éves, magyarszőgyéni földműves penteken reggel ki akart menni az udvarra. Amint a konyhán keresztül haladt, megcsúszott és balkezén kitörte a hüvelykujját. A „Kolos“ kórházban ápolják. Régiségeket a muzeum szíve­sen fogad el ajándékul; vételre kí­nált régiségeket a muzeum őre, Sinka Ferenc Pál városi közgyám vásárolja. Pasteur intézet panasza. A belügyminiszter a budapesti Pasteur intézet igazgatósága panaszára, uta­sította a vármegyét, hogy az inté­zetbe a már kitört veszetségben szen­vedőket, annak túlzsúfoltsága miatt, nem szabad beszallitani, hanem azo­kat a tartózkodási helyükön megfe­lelően elkülönítve kell gondozás alá venni, mivel a már kitört veszett­ségben szenvedőket meggyógyítani ezidő szerint úgy sem lehet. Címer az iskolákban. Tudni- levő egy néhány esztendő előtti ren­delet arról szól, hogy minden isko­lában ki legyen függesztve Magyar- ország címere. Úgy látszik, az is­kolák kezdenek a rendelettel nem törődni, mert újabban a közokt. mi­niszter utasította a tanfelügyelősége­ket, hogy a rendelet betartására szi­gorúan ügyeljenek. Veszett ló. Szekszel József do­rogi földműves lova szerdán délután veszettségi tünetek között megdühö- dött, s a határban, hová gazdája szántani vitte, kiszakította magát a kötelékek közül s párját megmarva, a falu fele vágtatott. Weck János dorogi lakos látva a szabadon szá­guldó lovat, eléje állt, hogy megfé­kezze, mire a ló Weck kezébe ha­rapott. Később Tölgyessy kántorta­nító kocsisát harapta arcon, ki Weck segítségére sietett. A dühös állathoz ezután már seki sem mert nyúlni. Szerencsére meglátta a ló garázdál­kodását Csepcsányi Csaba gyógysze­rész és vadászfegyverével leteritette a dühödt lovat. A megmart embe­reket, valamint a lelőtt ló agyvelejét a Pasteur-intézetbe szállították. A magyar védőegyesület (Bu­dapest, VII., Szentkirályi-utca 3.,) azon kérelemmel fordult a magyar iskolákhoz, hogy a bekövetkező már­cius 15 íki ünnepélyek alkalmával az ifjúság elmélkedjék, vitatkozzék, írjon pályaműveket arról, miként le­hetne Széchenyi oktatásainak az életbe való átültetésével, közgazda- sági viszonyaink javítását elérnünk ? Fejtegessék, miként lehetne megaka­dályoznunk, hogy a föld ne sikam- lódjék ki lábaink alól ?! Mit tegyünk az idegen áruk kedvelése ellen, ami elszegényedésünknek legfőbb oko­zója ?! Miként védekezzünk az el­len, hogy az idegen iparcikkek fo­gyasztása révén ne adózzunk a kül­földnek naponta öt milliót meghaladó koronával ?! Tanulmányozzák, miként lehetne a magyar ipar föllendítésé­vel vérünknek a kivándorlás útján való kiszipolyozását megakadályozni?! Ifjúságunk ezeknek a kérdéseknek megvitatásávat foglalkozzék különö­sen az önképzőkörökben és ezeket a kérdéseket tárgyalják ünnepi szó- nokais március Idusán, megszívlel­vén, hogy nemzetünk jövője meg­kívánja, hogy haladásának határjel­zői közgazdasági alkotásaink legye­nek. Műtrágyázási kísérletek. A földmivelésügyi miniszter leirata értelmében Szakolca városa gazdál­kodási viszonyainak tanulmányozása és a határbeli talajok minőségének megállapítása után a m. kir. növény- termelési állomás a szakolcai gazdák között 1911. év őszén beható mű­trágyázási kísérleteket végzett. Össze­foglalva az eredményt, kitűnik, hogy valamennyi kísérletezés célravezető volt annyiban, mert általa nagyjában megállapítani sikerült, hogy Szakol- cán a könnyebb talajokon, a szuper­foszfát, chilisalétrom és kálitrágya együttes alkalmazásával fokozhatok leginkább a termések, mig a kötött talajokon a kálitrágya elmaradhat. Szóval a kísérletezés teljesen eleget tett Szakolca város közönsége ama kérelmének, hogy a város határában levő földek trágyaszükséglete meg- állapittassék. Hernyóirtási rendelet. Eszter­gom vármegye alispánjának rendelete értelmében az Esztergom sz. kir. vá­ros polgármestere, a hernyók, csere­bogarak, vértetü és darazsak, a cukor- és takarmányrépát pusztító bogarak, mezei pockok és a marok­kói sáska, valamint az aranka, szerbtövis és egyéb tüskés gazok irtása tárgyában a következőket rendelte el a város területére : „Min­den birtokos köteles a fák rügyeinek fakadása előtt, legkésőbben azonban március végéig, a belsőségekben, majorokban, szőlőkben és kertekben lévő fáit és bokrait a kártékony hernyóktól, illetőleg hernyó-fészkek­től és lepketojásoktól megfisztittatni s az összegyűjtött hernyókat, her­nyófészkeket és hernyótojásokat elégetni. A később mutatkozó kár­tékony hernyók, valamint a cserebo­garak tömeges megjelenésük alkal­mával és megfelelő módón puszti- tandók. Eme rendelkezés egyéb fér­gek kötelező irtására is vonatkozik. Szigorúan elrendeli tehát a polgár- mester hogy a hernyóirtást (hernyó­fészkek leszedését, tojáscsomók és tojásgyürük letakaritását) minden fatulajdonos, úgy a város belterü­letén, mint a külterületen, a fák rügyeinek fakadása előtt, de legké­sőbb folyó évi március hó végéig annál is inkább teljesítse, mert egyéb­ként a mulasztók 100 koronáig ter­jedhető pénzbüntetéssel fognak suj- tatni, azonkívül a hernyóirtás saját költsége hatóságilag fog eszközöltetni. Április hó 14-én a hernyóírtás mi­kénti foganatosításáról maga á pol­gármester is meggyőződést fog sze­rezni s e végből a város belterüle­tén és a külterületén szemlét tart.

Next

/
Oldalképek
Tartalom