Esztergom és Vidéke, 1914
1914 / 20. szám
1914. március 8. ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 tóttá kiemelni, hogy egy jótékony intézménnyel akarunk többet varosunkban ! Mert mig ezreket küldünk a szerencsétlen tüdőbetegek utolsó óráinak meg- hosszabbitására, addig elfelejtünk szanatóriumot állítani a magunk tüdejének megtisztitá- sára. De még jókor van az áldozat. S a Turista Egyesület csak akkor lehet igazán büszke, ha nem papiroson szemléljük tagjainak hosszú sorát, hanem lesz lelkes, működő, kiránduló gárdája; ha megéri azt, hogy az ő szárnyai alatt intézetek, egyesületek, társasagok özönlenek a hegyekre; s ha ott lobog majd zászlója a Vaskapu magaslatán, hívogatva a város lakóit s hirdetve, hogy az Egyesület magasztos céljait emoer- feletti erővel igyekezett megoldani. Amit eddig is tett a Turista Egyesület, azt nem az én feladatom méltányolni, de meg nem is találunk varosunk érdekeit szivén viselő embert, ki azt ne ismerné. Azt is tudom, hogy a további kitartó munkához is meg van a kedv, az erő, a lelkesedés az Egyesület vezetőségében és tagjaiban. De áldást kivánok működésére, sikert törekvéseire, virulast jövőjére! Városi közgyűlés. Régen volt oly izgalmas közgyűlés a városházán, mint a csütörtöki, melyen teljes erővel nyilatkozott meg a polgárság közhangulata a mai városi vezetőséggel szemben. Tudósításunk lehetőleg tárgyilagosan örökíti meg a zajos közgyűlés lefolyását, a dolog többi részével vezércikkünkben foglalkozunk annak érdeme szerint. Egy interpelláció. A közgyűlés röviddel d. u. 4 óra után kezdődött s a tanácsterem tömve volt képviselőkkel. Nem egy városatyát hosszabb idők óta ma láttunk először a közgyűlésen, ami mindenesetre a szőnyegre kerülő tárgyak fontos és közérdekű voltát bizonyítja. Mielőtt a napirendre tért volna a közgyűlés, Nádler István intézett interpellációt a polgármesterhez. Beszédében a csatlakozott városrészek, de különösen Szentgyörgymező polgárságának tiltakozását fejezte ki azon felmerült terv ellen, hogy egyesek a létesítendő uj vágóhidat a belváros határában óhajtják felállittatni s evég- ből már küldöttségileg is jártak a miniszternél, ügy értesült, hogy a miniszter szakközegeket is küldött már ki az ügy megvizsgálására. Ha e terv megvalósulna, Szentgyörgymező, mely a csatlakozás óta a belváros rovására egyre visszafejlődik, elesne egy oly intézménytől, mely eddig, ha sok hasznot nem is, de valamit mégis csak jelentett a kerület részére. Vimmer Imre polgármester válaszában kijelentette, hogy bár az a küldöttség, melyet tudomása szerint szakiparosok vezettek a minisztériumba, elérte azt, hogy a miniszter szakközegeket küldött le az ügy megvizsgálására, de úgy értesült, hogy a kiküldöttek is oda nyilatkoztak, hogy a vágóhíd Szentgyörgymezőn maradjon, hová különben már megkötött építési szerződés is köti a várost. E megnyugtató válasz után került sor a tárgysorozat első két pontjára. Az első két pont minden felszólalás nélkül, egyhangúlag lett elfogadva. Az első egy miniszteri leirat volt, melyben a vallás- és közoktatásügyi miniszter utasítja a várost, hogy a kezelésében levő nemzeti iskola-alapról alapitó oklevelet készítsen. A város tanácsa ezt szükségtelennek jelentette ki, mivel az alapítvány tulajdonképeni célja megszűnvén, a kamatok évről-évre az iskolák dologi kiadásainak fedezésére fordittatnak s igy is vannak felvéve a jóváhagyott költségvetésbe. A második pontnál özv. Holly Sándorné volt v. számtiszt özvegyének nyugdíj és gyermeknevelesi járulék megállapítása iránt beadott kérelme felett kellett határozni. A nyugdijválasztmány a városi tisztviselők nyugdíj-szabályzatának megfelelőleg az özvegynek évi 1200 korona nyugdíjat, a két árva részére pedig egyenkint évi 480 kor. neveltetési járulékot állapított meg, melyet a közgyűlés is jóváhagyott. A felhők gomolyognak. A teremben nagy hőség volt, annyira, hogy egyesek azt a gyanút táplálták a városi vezetőség ellen, hogy ki akarja fűteni a teremből a képviselőket. Mikor a város főjegyzője előadta a tárgyat, mely a nyugdíjazás folytán megüresedő pénzügyi tanácsnoki állásnak közig, tanácsnoki állássá való átszervezését, az erdőmesteri, a tanácsjegyzői, két gyakornoki és egy pénzügyi állásnak beszüntetését, ellenben az árvaszéki jegyzői állás betöltését és a számvevőségnél egy II. o. számtiszti állás szervezését, továbbá a városi erdőknek állami kezelésbe való átadását, a főmérnöknek műszaki tanácsosi címmel leendő felruházását és végül a városi pénztárak egyesítését, a számvevőségi, pénztári és pénzügyi szolgálatnak számfejtő rendszerbe való állítását tartalmazta, mindenki tisztán látta, hogy ekkora tárgyhalmazt egyszerre tárgyalni lehetetlen. A jó ügy rovására történt, hogy ilyetén beállítás mellett a vízzel együtt a gyereket is kiöntötték, mert a bekövetkezett szavazáskor, tekintettel arra, hogy a javaslatban a helyes és közóhajt tartalmazó ügyek mellett olyanok is voltak, melyeket senki sem helyeselt, az egészet 12 szótöbbséggel elvetették. Dörög az ég. A számok beszélnek. Az előadó a javaslatban foglalt változásokat a következő számadatokkal tette világosabbakká : Azon javaslat, melyet Brutsy János terjesztett a pénzügyi bizottság elé s melyet annak idején lapunk ismertetett, összesen 19600 korona megtakarítást jelentene a városnak. Mivel azonban a tanácsi javaslatban foglalt újabb állások szervezése 11600 koronába kerülne, így a megtakarítás mindössze csak 8000 koronát tenne ki, melyből, ha a II. o. számtiszti állás, (mely most haláleset folytán megüresedett,) megmarad, még 2630 korona is levonódik. ílyképpen a nagy apparátussal megindult „spórolási akció“ mindössze csak mintegy 5000 korona megtakarítást jelentene annak csaknem négyszerese helyett. Ezzel szemben a közel jövőben bekövetkezendő nyugdíjazások ismét mintegy 10°/o-al növelik a pótadót s igy igen érthető, hogy az egész akció kezdeményezője,'.Brutsy János és társai nem egyeztek bele a tervezett uj állások szervezésébe. Brutsy kérte a közgyűlést, hogy hallgassa meg a p. ü. bizottsághoz intézett beadványát, melyet egész terjedelmében kíván felolvastatni. A beadvány igen szép munka. Helyenként ugyan sújt, csipked, korhol, de alapjában a város terheinek csökkentését célozza s ezért megérdemli, hogy komolyan vegyék annál is inkább, mivel alapos utánjárások és tanulmányozások nyomán készült mindenre kiterjedő figyelemmel. Szavak zápora. A beadvány felolvasása után Brutsy szólalt fel és névszerinti szavazást kért az általa benyújtott indítványok minden egyes pontjára. Különösen zokon esik neki a szerinte szükségtelen közig, tanácsnoki állás betöltése, mely csak a jelenlegi tanácsjegyző mindenáron való előlépési vágyát van hivatva kielégíteni. A törvény által kívánt két tanácsnok helyett igy hármat szervezünk, mert a főmérnöki állásnak műszaki tanácsnokká való átszervezésével teljesen pótoljuk a most megüresedett és betölteni többé nem szándékolt p. ü. tanácsosi állást. Ahelyett tehát, hogy csökkentenék, szaporítják az állások számát. Dr. Fehér Gyula sajnálkozásának ad kifejezést, hogy az ideális célzattal megindult vitát Brutsy személyes térre terelte. Ismerteti a tanácsi javaslat célzatait. A főmérnöknek a tanácsba való behozatala s ott szavazati joggal való felruházása mindenki által elismert és helyeselt közérdeket szolgál, mig a közigazgatási tanácsnoki állás betöltésével a törvény betűinek óhajtunk eleget tenni, mely megköveteli, hogy az egyik tanácsnok jogvégzett legyen. Hogy eddig nem volt ez így és felettes hatóságaink elnézték ezt, nem ád jogot a jövőre nézve. Azt a 600 koronát, mely a közig, tanácsosi állás szervezésénél mint kiadási többlet muta kozik, megéri nekünk az a nyugalom, hogy megfeleltünk a törvény követelményének is. Az első villám. Jakus Jánosnak nem a lényegbe vágó felszólalása után dr. Szilárd Béla kért szót. A törvényből azt magyarázta ki, hogy a műszaki tanácsos nem lévén jogvégzett, nem töltheti be a jogvégzettséget kívánó tanácsosi állást a városnál. Majd azt fejtegette, hogy a tanácsjegyzői állást azért nem lehet beszüntetni, mert a jelenlegi tanácsjegyző élethossziglan van megválasztva, azt pedig, hogy a közgyűlés az esetleg szervezendő közig, tanácsosi állásra valóban a jelenlegi tanácsjegyzőt emeli-e, előre nem lehet tudni. Dr. Szilárdnak ezen utóbbi kijelentése villámcsapásként hatott. Észre lehetett venni, hogy erre az eshetőségre senki sem gondolt. Dr. Zwil- linger Ferenc azonnal ki is használta az uj ágyút a tanácsi javaslat ellen és miközben heves támadást intézett az uj városi szabályrendelet elkészítésének késedelmei miatt, azzal végezte, hogy a város főjegyzője is lehetne utóvégre közig, tanácsos és akkor mi lenne az eltörült tanács- jegyzőséggel ? Huray Ferenc v. számvevő arra kérte a közgyűlést, hogy ne a számtiszti állást szüntessék be, hanem inkább néhány gyakornokit törüljenek el. Ha a pénztárak egyesítése megtörténik, ő a jelenlegi személyzettel el fogja látni az összes pénzügyi szolgálatokat. Ez utóbbi kijelentéséért megéljenezték, de az előbbi indítványát figyelmen kívül hagyták. A második villám. Bártfay Géza a városi főügyészt kérdezi, hogy mint a város jogi képviselője, magyarázza meg a közgyűlésnek, lehet-e a műszaki tanácsos a törvénynek megfelelő második tanácsosa a városnak ? Fejtegette továbbá azt is, hogy e közgyűlés az erdőmesteri állás eltörlése és az erdőknek állami kezelésbe való átadásáról érvényes határozatot nem hozhat, mert a meghívóban ez a tárgy sehol sem volt jelezve. Beszéde közben sűrűn hallatszottak egyes képviselők ajkáról a megbotránkozás szavai, mert Bártfay erősen személyeskedő és gúnyos kijelentésekkel bőven tarkázva adta elő mondanivalóját. Dr. Prokopp Gyula, városi főügyész nyomban válaszolt a felszólításra. Mivel olyan személyi dolgokról van szó jelenleg, melyekben magát érdekeltnek érzi, nem tartotta illőnek, hogy az egész dologba beleszóljon. De mivel provokálták, készséggel eleget tesz a kérésnek és megmondja véleményét, mely a törvény betűivel megegyező. A törvény csakugyan két tanácsost ir elő és mint főiskolát végzett egyén, a főmérnök is lehet tanácsos. Abban is igazat ad Bártfaynak, hogy az erdőmesteri állásról hozandó mai határozatot jogosan meg lehet fellebbezni, mert nincsen benne a tárgysorozatban. Mivel azonban a szervezési szabályrendelet mó-
