Esztergom és Vidéke, 1914
1914 / 2. szám
1914. január 1. ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 gasabb rangban vannak, — használni nem szabad. Az érdeklődést fölötte felcsigázta ez a rendelet. Seregével támadnak a különféle kupiék e rendelettel kapcsolatban ; s a suszterinasok, — akik általában jó hírnévnek örvendenek, hangos bizonyítékát adván kitűnő zenei hallásuknak, — uccák hosszat fütyülik a csattanó refréneket, amelyek épületes rigmusokban kipellengérezik e hóbortot. A tábornok úr saját külön privát titka, hogy mi indította e hirtelen intézkedésre. Lehet, hogy az úgynevezett magasabb taktikai szempontok vezérelték; vagy valamely nagy koncepciójú sztratégiai műveletnek előkészítő munkálata e rendelet. Körültekintő, óvatos tábornoki szemével bizonyára jobban láthat, mint mi, gyászos civilek. Itt két eset lehetséges. Vagy társadalmi tekintetek sarkalták az arany- galléros földi hatalmasságot, amiért legjobb esetben, — leggyengébb szavakban kifejezve — általános elitélést vívhat ki a nagy társadalom köreiben. Mert hiszen e század a demokratizmus százada. Vagy csakugyan katonai szempontból intézkedett, okul hozván fel, hogy a törzstiszti tekintély mindenkori súlyát oltalmazza. Ez volna az egyedül menthető indító ok — társadalmi szempontból. Katonai szempontból ez az ok nagyon gyenge. Nagyon gyenge azért, mert az alantos és főtiszteknek éppen úgy van szükségük arra a bizonyos tekintélyre az altisztek és a közbakák előtt, mint a törzstiszteknek. Sőt tovább megyünk ! A zászlósnak, a hadnagynak, főhadnagynak és kapitánynak még nagyobb tekintélyre van szükségük a legénység előtt, mert ők naponta és közvetlenül érintkeznek a legénységgel ; a törzstisztek — tudvalevőleg — csak nagyon ritkán. Tehát, ha katonai szempontból a tekintélynek ártalmára van az a körülmény, hogy egy őrnagy egy villamos kupéban, sőt tálán sokszor egymás mellett — van egy közlegénnyel, vagy altiszttel : éppen annyira árt az iskolából most kikerült zászlósnak, sőt még jobban, mert nála még az is hiányzik, ami az arany gallérosoknak tulajdonuk : — a hajlottabb kor, amely eltekintve mindentől, már magában véve is tiszteletet érdemel. Lucifer. HÍREK. Nagy robbanás Lábatlanon. 2 halott, 8 sebesült. Pénteken -délután rémes szerencsétlenség hírét jelentette a táviró az esztergomi főszolgabiróságnak. A lá- batlani cementgyár sárkánylyuki kőbányájában vigyázatlanság folytán egy dinamittöltény felrobbant és a robbanás színhelyén tartózkodó 11 ember közül a szerencsétlenség okozóját egy másik munkással együtt azonnal megölte, egyet súlyosan, hetet könnyebben megsebesített s csak egy kerülte ki szerencsésen a robbanás okozta sérüléseket. A szomorú esetről tudósításaink a következők: Az első távirat. A központi főszolgabiróság pénteken délután a következő táviratot vette : „Főszolgabiróság Esztergom. A cementgyár sárkánylyuki kőbányájában ma délben a dinamit annak tiltott módon történt melegítése alkalmával felrobbant s az ebédre a melegítő kamrába jött munkások közül kettő halálos, egy súlyos, hét köny- nyebb balesetet szenvedett. A mulasztás a munkavezetőt terheli, aki meghalt. Helyszíni szemle megtartva. Nyomozás folyamatban, ügyészség értesítve.“ A robbanás. A kőbányában dolgozó, jobbára bajóti bányamunkások, úgymint Szal- kay Pál, Mótuz József, Sujbert János, ifj. Farkas István, Katona Adolf, Szal- kay József, Török János, Ördög István, Lévay András munkások és Balog Ferenc motoros a bánya területén levő melegítő kamrába gyűltek össze pénteken délben, hogy ott a magukkal hozott sovány ebédet elköltsék és a reggel 7 óra óta szakadatlanul a szabadban töltött nehéz testi munka után kissé megpihenjenek. Komáromi Mihály munkavezető szintén bejött közéjük és egy fagyos dinamitot hozott magával, amit a melegítő kamra kályháján akart meg- melegiteni, holott e célra rendes dinamit melegítő is áll a bánya rendelkezésére. A többiek gyanútlanul fogyasztották ebédjüket és nem is nagyon figyeltek a munkavezetőre Fel egy óra tájban a kályhán levő dina mit óriási dörrenés közben felrobbant. A kis helyiség csaknem összedőlt, a falak megrepedeztek és sűrű füst lepte el az egész szobát. Rémes or- ditozás, jajgatás következett erre. Kinek arca, kinek keze, vagy lába sérült meg és emberi testek roncsai ütődtek az arcokhoz és a falakhoz. Egyedül Balog Ferenc motoros, nyer- gesujfalusi lakos volt az eset olyan szemtanúja, ki a robbanás okozta óriási zaj miatt kapott fülzúgáson kívül semmiféle külső sérülést nem szenvedett. A halottak. A szerencsétlenséget hamar észrevették és azonnal hivatták dr. Deuts Ármin nyergesujfalui orvost, ki a sebesülteket a legszükségesebb első segéllyel ellátta, de a szerencsétlenséget okozó Komáromi Mihályon és a kályhához közel tartózkodó Szalkay Pálon már csak a beállott halált konstatálhatta. A halottakat borzalmasan össze- csonkitotta a robbanás ereje. Komáromi Mihály 32 éves, nős kőtörő előmunkás, 2 gyermek atyja, lábatlani lakosnak a jobb könyök- és kezizülete kificamodott, a jobb comb tövében roncsolt sebekkel lett borítva, a jobb allábszara a térden alul kiszakadt és a bal allábszáron nyílt csonttörést szenvedett. Azonnal meghalt. Szálkái Pál bajóti bányamunkás a másik halott. 51 éves, nős és 5 kiskorú gyermek atyja. Épen ebédelt, midőn a robbanás érte. Több bordája eltörött a jobboldalon, a balalkaron a lágyrészek összeroncso- lódtak és a csontok szilánkokra törtek. A hasfal alsó jobb része hiányzik, a hasüreg nyitott, ami borzalmas látvány. A jobb alsó végtag teljesen hiányzott, a ballábszár pedig a középen lett kiszakítva. Az orvosi látlelet felvétele után a két halottat felravatalozták es a kir. ügyészség engedélyével ma temetik. A súlyos sebesült. Az életbenmaradottak közt a legsúlyosabb sérülést Török János 35 éves bajóti illetőségű munkás szenvedte, kit a lábatlani gyári kórházban ápolnak. Török a jobb szemöldök táján, jobb terdizülete alatt, az allábbszar külső felén, a bal combon és bal térdizület belső felén hatalmas roncsolt sebeket kapott, bal térdének kötőhártyáján nagy véraláfutások láthatók és a kis ujjának megfelelő kéz középcsontjában nyílt csonttörést szenvedett. Legalább is két hónapig kell az ágyat őriznie és akkor sem bizonyos, hogy visszanyeri-e egészen régi munkaerejét ? A többi sebesült. Könnyebb, vagyis néhány héten belül gyógyuló sebeket szenvedtek ezenkívül: Mótuz József 29 éves bajóti munkás, kit lakásán ápolnak. A balkéz kis ujján szakított seb van, jobb füle pedig a robbanás következtében keletkezett légnyomástól vérezni kezdett s azóta hallási képessége gyengült. Sujbert János 34 éves bajóti munkás mellkas zúzódást szenvedett és hallása gyengült. Ifj. P'arkas István 25 éves bajóti munkás balkezének mutató és gyűrűs ujján horzsolások láthatók. Mindkét fülén gyengült a hallása. Katona Adolf 18 éves bajóti munkás roncsolt sebeket kapott a homlokán és bőrhorzsolásokat a jobb kéz ujjain. Szalkay József 23 éves, nős, bajóti munkás roncsolt sebet kapott a bal kéz fején, horzsolásokat a bal comb tövén. Nincs kizárva, hogy részben munkaképtelen lesz. Ördög István 28 éves, nős, lábatlani lakos a jobb fülén és a jobb arcán égési sebeket kapott, ugyancsak jobb szemének felső és alsó héján is. Lévay András 41 éves, nős, 3 gyermek atyja a bal szemöldök tájékán és a balcombon szenvedett zú- zódásokat, mely 3 héten belül gyógyul. A szerencsétlenség hire vármegye- szerte nagy megdöbbenést okozott és mindenfelé őszinte részvét nyilvánul a szerencsétlenül járt munkások és hozzátartozóik iránt. Olvasóinkhoz! Azok neveit, akik lapunk mai számát is megtartják, előfizetőink törzskönyvébe iktatjuk és részükre bérmentve el fogjuk küldeni a megígért kedvezményt, a közkedveltté vált 1914. évi „Esztergomi Szent István Naptárt“. Kérjük őket, hogy az előfizetési összeg beküldését mielőbb szíveskedjenek eszközölni és mi ígérjük, hogy a lapot idejeben és lelkiismeretesen fogjuk expe- diálni. Kinevezés. A magyar kir. igazságügy miniszter Dr. Hulényi Győző esztergomi ügyvéd, vármegyei főügyészt a kir. Curia kebelében szervezett ügyvédi tanács tagjává kinevezte. Thallóczy Lajos Esztergomban. Thallóczy Lajos v. b. t. t., a közös pénzügyminisztérium első osztályfőnöke szombaton Bécsről Esztergomba érkezett. Tisztelgett a hercegprímásnál. Dr. Csarszky István hercegprimási irodaigazgató kíséretében látogatást tett a főegyházmegyei könyvtárban, hol Keményfy Kálmán könyvtárőr kalauzolásával a kalendárium szakosztályt nézte át. Majd Keményfy Kálmán kíséretében a városházára ment, hol a főjegyzőnél ama kalendárium iránt érdeklődött, melyben Thaly Kálmán annakidején állítólag az „Esztergom megvételéről“ szóló kuruc-éneket megtalálta. A kalendáriumot sajnos ez ideig nem találták meg városunkban. Thallóczy a déli gyorssal Budapestre utazott. Sacelláry György udvari tanácsos. A hivatalos lap legközelebbi száma egy olyan kitüntetést közöl, amely széles körökben kétségtelenül osztatlan rokonszenvet fog kelteni. Sacelláry György orszgy. képviselő, aki a politikától függetlenül, közgazdasági, társadalmi és sportkörökben egyformán népszerű, a testnevelés és a közjótékonyság terén szerzett érdemei elismeréséül, udvari tanácsosságot kap. Az uj méltóságos ur aki a képviselőházban a dorogi kerületet képviseli, a tőzsdének is igen jelentékeny alakja. Cége egyike a legelőkelőbb bankbizományi cégeknek, neve fogalom a tőzsdén és a kitüntetés az ő személyén keresztül az üzleti életnek is szól. A tőzsdén már napok óta tudnak Sacelláry kitüntetéséről és meg lehet állapítani, hogy a hirt nagy örömmel fogadták. Bogisich püspök alapítványa. A hét folyamán tartotta a budapesti „Nemzeti Zenede“ évi közgyűlését gróf Zichy Géza elnöklete alatt. A közgyűlésnek különösen kiemelkedő és nagy lelkesedést keltő eseménye volt Kern Aurél titkár azon bejelentése, hogy Bogisich Mihály c. püspök, esztergomi kanonok, a zenede volt növendéke és titkára 5000 koronás alapítványt tett a zenede tehetséges növendékeinek részére. Esküvő. Blank László a Magyar Folyam- és Tenger-hajózási Társaság ellenőre oltárhoz vezette a kedvelt dömösi tanítónőt, Gottschall Mariska úrhölgyet. Dr. Janits Imre távozása. Dr. Janits Imre kir. tanácsos, esztergomi kir. közjegyző, mint a hivatalos lap legutóbbi száma jelenti, Budapest- Ferencvárosba neveztetett ki kir. közjegyzővé. Eljegyzés. Rencz János, a derék dömösi kántortanitó eljegyezte Kirchner Nellyke kisasszonyt Rezső- házán. Lapunk uj munkatársa. Sebők Zsigmond, a Kisfaludy Társaság tagja, a Budapesti Hírlap belső munkatársa, a Jó Pajtás szerkesztője. Örvendünk, valahányszor szellemes krónikáit közölhetjük az illusztris iró szülőhelyéről. Magyar nemesség jutalmazta dr. Selcz József kúriai bírót nyugdíjazása alkalmával. O Felsége ugyanis Selcz sokévi hű és buzgó szolgálata elismeréséül neki és törvényes utódainak nyergesujfalusi előnévvel a magyar nemességet adományozta. Selcz József egyébként városunkban kezdte bírói működését a járásbíróságon. Hutta primási orvos Szeréna leányát vette feleségül és mindig kedvelt tagja volt előkelő társadalmi köreinknek. Halálozás. Balog Ambrus jónevű esztergomi magyar szabó f. hó 1.-én délután 57 éves korában hirtelen meghalt. Szélhüdés érte. Temetése szombaton d. u. 3 órakor volt nagy részvet mellett. Egy évtized óta jegyző Dömö- sön Roskoványi Andor. Rendezetlen viszonyok közt vette át hivatalát. Sokat lendített buzgalmával a község érdekében. De még rendkívül sok rendezni való közérdekű kérdés maradt napirenden. Ezen csak úgy j lehetne segíteni, ha segédjegyzőt j kapna, mert egyedül csakugyan alig győzi tömeges irodai dolgait és igy kevésbbé szentelheti idejét községe javára. Adomány a Szépítő Egyletnek. Mattyasóvszky Lajos lovag újabban 10 koronát adományozott az esztergomi sétahely szépítő egyletnek, mely összeggel a korábban adományozott 40 koronával az egy-
