Esztergom és Vidéke, 1914

1914 / 17. szám

4 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1914. február 26. Kernstock pártfogolja. Vár­megyénk egyik büszkesége, Kerns­tück Károly festőművész nemes je­lét adta a nép iránti érdeklődésének. Maul János nyergesujfalui fiút, kiben nagy tehetséget fedezett fel az üveg műfestészetre, hosszas utánjárás mel­lett állami ösztöndíjhoz juttatta. A fiú most magát teljesen kiképezheti ezen újabban igen kedveltté vált művészeti ágban, melyben Kerns- tocknak is vannak már örökbecsű alkotásai. Bizony hány igaz tehetség szunnyadozik népünk gyermekei kö­zött fölfedezetlenül, kiaknázatlanul; míg a fórumon tömegesen grasszal- nak a nagyhangú, magacsinált tehet­ségtelenek. Bárcsak minden igaz te­hetségnek akadna egy-egy Kerns- tockja; mindjárt nem lennének az állami ösztöndíjak olyan sokszor ab­lakon kidobott* pénzek! A Gyorsíró Egyesület rendes havi összejövetelét ma, csütörtökön délután 6 órakor tartja a női keres­kedelmi tanfolyam helyiségében. Kereskedő Ifjak mulatsága. Szombaton este tartotta ezidei far­sangi mulatságát az Esztergomi Ke­reskedő Ifjak Önképző Egyesülete a Fürdő-szálloda nagytermében. A tánc- estélyen többek közt Tamássy Béla nyug. altábornagyot, Molnár Szupic főgimn. igazgatót, továbbá kereskedő és iparos világunk több kitűnőségét is láttuk. A műsor első száma ifj. Buchner Antalné gyönyörű, művé­szies zongorajátéka volt. A művész­nőnek sok tapsot aratott zeneszáma után Gőzön Gyula, a Népopera ki­váló tagja énekelt el több pompás dalt. Majd Szekeres Bónis, az egye­sület agilis elnöke tartott magas ní­vójú felolvasást sok figyelem között, melynek végeztével Taky Gyuláné graciózus énekszáma következett, aki ifj. Buchner Antalnak két dalszerze- ményet énekelte el az ő lebilincselő, szépen csengő hangjával. Úgy ifj. Buchner Antalné, valamint Táky Gyuláné a rendezőségtől egy-egy remek virágcsokrot kapott élvezetes szereplésükért. Majd ismét Gőzön Gyula énekelt néhány finom pesti kupiét. Meleg tapsviharban részesült ő is. A műsor után tancra perdült a fiatalság és vidám jókedvvel járta egész reggelig. Halálozás. Simon Ernőné szül. Kramer Szeréna, Kramer Rezső esz­tergomi divatáru kereskedő leánya, boldog házasságának 4 évében f. hó 21-én meghalt. A korán elhunyt fiatal szép asszonynak temetése f. hó 23-án volt nagy részvét mellett. A Kath. Kör estélye. Az „Esz­tergomi Kath. Kör.“ szombati far­sangi estélye fényesen beigazolta ama többször hangoztatott állításunk igazságát, hogy a kör jelenlegi he­lyisége mai állapotában nem marad­hat sokáig, helyiségeinek szűk, al­kalmatlan volta miatt. íme szomba­ton is egy igazi művészi színvona­lon álló és páratlanul kedvesen szó­rakoztató estély műsorát élvezhet­ték volna a kör tagjai, ha beférnek a „nagy“-terembe, mely azonban a megjelent közönségnek alig egyhar- madát fogadhatta csak magaba. A megjelentek legnagyobb része tehát az előszobából, a billiárd teremből és az olvasószoba nyitott aj tain át figyelhette csak az előadottakat és természetesen több bosszúság, mint élvezet lön osztályrésze. Akik azon­ban beférhettek a nagyterembe, ki­tünően mulattak az előadott élveze­tes számokon. A műsort egy tréfás énekes magánjelenet nyitotta meg, melyet „Stör ich!“ címmel Parecco H. Vilmos adott elő Zsiga János zongorakiséretével. Utána szavalat következett Burián Lilly bájos elő­adásában. Ezt egy páratlanul ked­ves szindarak követte, mellnek cime „Kis kadét.“ ,A címszerepet Havas László, a szigorú ezredest Margó István, az aranyos Jozefin hálás szerepét pedig Magyarász Béláné játszotta feledhetetlenül kedves és szép előadásban. Magyarász Béla mint tisztiszolga nyújtott kacag­tató alakítást. A derűs jelenet után csakhamar parázs zivatar tört ki a színen, midőn Wavrecka Rudolfné kezdte el kacagtató jelenetét. „A ha­ragos feleség“-et. A közönség kaca­gását a végén hosszas tapsvihar kö­vette, miből egy kis rész a partnert, Prikkel Mihályt is megillette, bár az ő szerepe ez esetben nem volt jelen­tős. Egy négyes férfikar (Sympho- nia) elhangzása után Skopetz Gyula jutott szóhoz egy humoros magán­jelenettel. Alig csillapult le a kaca­gás, mikor Parecco lépett ismét a pódiumra jóízű esztergomi riportjai­val. Sajnos, hogy a szomszéd szo­bába, hol e sorok írójának hely jutott, legtöbbször már csak a kitörő kacagás, meg a tapsok zaja hallat­szott el. A műsort természetesen tánc követte, mely a helyszűke miatt ugyan mérsékelt számban, de annal kedélyesebben folyt igen sokáig. Megyegyülés. Esztergom vár­megye törvényhatósági bizottsága kedden d. e. 10 órakor tartotta meg közgyűlését a városház nagytermé­ben. A közgyűlésen Meszleny Pál főispán elnökölt Igen sok megyebi­zottsági tag maradt otthon ez alka­lommal, aminek oka nemcsak a húshagyó kedd gondtalan eltöltésé­ben, de abban is keresendő, hogy a tárgysorozat, — melynek nevezete­sebb pontjait mi is közöltük lapunk­ban, — nem foglalt magában sem­miféle nagyjelentőségű és vitát igénylő pontot. A főispán indítványára a vár­megye üdvözölte Ferenc Ferdinánd trónörököst 50. születésnapja alkal­mából. Brutsy János pedig indítvá­nyozta a mozik rendszabályozását, különösen az erkölcstelen filmek el­tiltása és a fejletlen gyermekek mozi­látogatása szempontjából. A közgyű­lés elhatározta, hogy az elfogadott indítványt megküldi valamennyi tör­vényhatóságnak hozzájárulás céljából. A 158 pontból álló tárgysorozat rö­vid háromnegyed óra alatt letárgyal- tatott minden különös emóció nélkül, mely után a kötelességüket teljesített bizottsági tag urak nyugodt lelkiisme­rettel mehettek szét a húshagyó kedd örömeinek kiélvezésére. Jégzajlás és árvizveszedelem. Szombaton éjjel a Duna jégpáncélja egyszerre nagy rianásokat okozva megrepedezett és csendesen megin­dult. Előzőleg a Duna vize annyira megdagadt, hogy komolyan árvíz­veszélytől lehetett tartani. A megindult jég a partok menten helyenként meg­akadt, mire az utána úszó óriási erejű jég megtorlódott s némely helyen ház- magasságu jégtorlaszokat teremtett. Ilyen jégtorlasz jelentékeny károkat is okozott, amennyiben városunkban a „Magyar Folyam- és Tengerhajó­zási Részvény Társaság“ kikötőjének raktárhelyiségét alaposan megrongálta. Dunamocson is több partmenti házat ki kellett lakoltatni s a jég Kocsis József ottani lakos malmát teljesen össze is törte. Vasárnap délután vá­rosunkban valóságos bucsujárás in­dult meg az agentia elé, hogy a ha­talmas jégtorlasz ritka látványosságát megtekintse. A zajló jég különösen a déli órákban rombolt elemi erővel. Délután a jég a veszélyeztetett állo­más felett megállott s bár Hajagos Imre műszaki tanácsos, az árvédelmi kirendeltség főnöke és Tiefenthal Gyula városi főmérnök mindent meg­tettek a megindítás érdekében, az emberi erő gyönge volt e célra. Köz­ben a viz szemmelláthatólag emelke­dett s a szigeti sétányt csakhamar el is öntötte. Az árvizveszedelem bekö­vetkezésétől csakis úgy menekült meg városunk, hogy hétfőn megindult a megakadt jégtömeg s ettől az időtől fogva az apadás is csendesen meg­kezdődött. Ma már mindenfelől apa­dást jelentenek s igy az árvízveszély­től egyelőre nincs mit tartanunk. Népakadémia. Ma d. u. 6 órakor tartja első nagybőjti népakadémiájat az Esztergom Szenttamás és Vízi­városi Kath. Polgári Kör a saját he­lyiségében gazdagon összeállított műsorral kapcsolatosan. Vendégeket szívesen látnak. Nincs belépődíj. Pénzügyi bizottsági ülés volt hétfőn a városházán, melyen többek közt a pénzügyi tanácsos és az erdő­mesteri állás megszüntetesének fel­merült eszméje felett volt hosszabb vita. Úgy ^halljuk, hogy a városi erdők állami kezelésbe való átadását sürgetik egyes képviselők s ezen gondolattal a bizottság nagy része rokonszenvez. A legKözelebbi köz­gyűlésén több felszólamlás készül ezen ügyben. A villamtelep bérbeadása. A városi villamtelep házi kezeléséről szóló szabalyrendelet-tervezetet, mint megírtuk, a városi közgyűlés nem tárgyalta, hanem a tanács és a pénz­ügyi bizottság javaslatára elhatározta, hogy felszólítja a Ganz-cégét két héten belüli nyilatkozattételre, hogy mennyiért venné a telepet bérbe ? A cég be sem várva a kétheti határi­dőt, válaszolt a kérdésre. Válaszá­ban közli, hogy hajlandó a telep ki- bérlelésére a tiszta nyereség 25%-ért. (A tiszta jövedelemből jelenleg 45% a Ganz cégé.) Az eléggé kedvező ajánlat felett legközelebb dönt a vá­ros közönsége. A tárggyal mai ve­zércikkünk bővebben foglalkozik. A II. számtiszti állás betöltése. Holly Sándor halálával megüresedett II. számtiszti állásra már megindul­tak a pályázatok. A városi képvise­lőkhöz több erdekelt városi alkalma­zott most körlevélben fordult és kéri őket, hogy a II. számtiszti állást a a fokozatos előléptetés elvénél fogva töltse be. Ha e kétségkívül méltá­nyos kérelem meghallgatásra talál, a megüresedett helyre Magyar Endre III. számtiszt, ennek helyere Gerley Dénes IV. számtiszt, mig, utána Ehr­lich Dezső végrehajtó kerülne. „Garda Moreno.“ Dr. Pécsi Gusztáv e című 6 felvonásos törté­nelmi drámáját mint jeleztük, vasár­nap délután 5 órakor adták elő a szeminárium növendékei nagyszámú közönség részvétele mellett. Az elő­adáson dr. Csernoch János herceg­prímás is megjelent. A helybeli közép­iskolák és a tanítóképző tanárai, a gyalogezred tisztikara, a főkáptalan számos tagja, a helybeli papság leg­nagyobb része, sőt több fővárosi és vidéki vendég nézte végig e páratla­nul érdekfeszitő es úttörő drámát, mely nemcsak a benne megnyilvánuló mély vallásosság, hanem a tökéletes drámai szerkezet és a hatásos jelene­tek gazdagsága miatt is méltó arra, hogy minél szélesebb körben ismert legyen. A darab ezeken kívül Pécsi mély filozófiával telitett nyelvezete és a gondolatok bősége miatt is meg­érdemli azt a sikert, mely csak kiváló alkotást illet meg. Ha ez a darab vé­letlenül jambusokban íródik, főleg gondolatbősége miatt méltán volna sorolható Bank Bán, vagy Madách hallhatatlan remeke mellé. A darab párbeszédei, hatásos jelenetei méltók volnának legelső drámai színészeink ajkára. Sajnos azonban, hogy a da­rabnak a szabadkőművesek ellen irányult erős tendenciája miatt ez talán csak akkor valósulhatna meg, amikor a szabadkőművesekről már úgy lehetne beszélni, . . . mint „Bánk Bán“-ban a meraniakról. (—.) Farsangzárás. Az „Esztergomi Polgári Egyesület hagyományos far­sangzáró estélyét kedden tartotta meg a „Magyar Király“ zsúfolt nagy­termében. A műsor 8 óra után kez­dődött és egész éjfélig szórakoztatta a közönséget jobbnál-jobb számok­kal. Kár, hogy műsort nem adott ki a rendezőség s igy az egyes szá­mokról csupán emlékezetből írhatunk, előrebocsájtván, hogy minden egyes szám kitünően sikerült. Legelsőbben a „Turista Dalárda“ énekelt, melyet a rendezőség külön felkért ez esté­lyen való szereplésre. Utána Sördén Jenő mondott el kitűnő monológot a nőkről es egy kacagtató verset Gábor Andortól. Marshall Pál remek baritonján szép műdalokat énekelt felesége műveszi zongorakisérete mellett. Székely Henrik kitűnő ak­tuális kuplékat dalolt, melyeken igen sokat kacagott a közönség. Majd a „Kis kadét“ cimü egyfelvo- násos került színre, amelyről la­punk más helyén is megemléke­zünk. Itt csak azt jegyezzük meg, hogy a közönség nagy lelkesedéssel tapsolta a szereplőket, kik meg is érdemeltek minden elismerést. Taky Gyula mint „Mozizongoras“ aratott páratlanul fényes sikert. Az ő neve különben is össze van forr­va a Polgári Egylet mulatságaival, mint azok tapasztalt, ügybuzgó és kifogyhatatlan humorú rendezője. Nagyon szép volt Taky Gyuláné és Magyarász Bélané duettje is, melyet ifj. Buchner Antal, főszékesegyházi karnagy kisért zongorán. A „Haztűz- nézés“ c. kis egyfelvonásos szintén sok derültségnek volt okozója. Ezt Walter Béla gyógyszerész, Báthy Dénes ebedi kantortanitó és Szalva Ferenc adtak elő kitűnő összjátékkal. Walter kupiéi különösen sok tapsot keltettek, de a jó humoru előadó is valósággal elemeben volt. A kuplékat Báthy kisérte hegedűn igen sok fi­nomsággal. Végül Schwarz Albert és Sztahovits Jenő adtak eiő egy dialó­got, mely koronája volt a programúi­nak mind művészi játék, mind hatás tekintetében. A tapsvihar alig akart véget érni. A gazdag programmot a dalarda éneke fejezte be. Ápolási dij a Kolos-kórház- ban. A m. kir. belügyminiszter egyik legutóbbi körrendeleteben az eszter­gomi „Kolos“ közkórház napi ápo­lási dijat 2 kor. 28 fillérben állapí­totta meg. Befagyott holttest. Csév köz­ség határában húzódó országút ár­kában a napokban egy holttestet ta­láltak, mely teljesen be volt fagyva az árok vizébe. A holttest már ré­gebben kerülhetett az árokba s a jég teljesen megóvta az elromlástól. A hulla középkorú, tisztességesen felöltözött férfié, ruháiban azonban semmiféle jelet nem találtak, miből kilétére lehetne következtetni. Dr. Reviczky Gábor tb. főszolgabíró és Dr. Huszár Gyula jarásorvos a hely­színén megvizsgálták a hullát, de az orvosi vizsgálat külerőszak nyomait nem találta rajta. Abból, hogy sem pénz, sem ékszer nem volt nála, rablógyilkosságot sejtenek. A nyo­mozás megindult. Szerkesztői üzenet K. DÖmÖS. Köszönet a küldeményekért. Mindre rá kerül majd a sor. — K. Muzsla. Versének alaki fogyatkozásai vannak. — F. Virág. Helyben. Novelláját közölni fogjuk. — K. Helyben. Egy kis türelem. — S. Helyben. Legközelebb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom