Esztergom és Vidéke, 1913
1913 / 75. szám
4 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1913. szeptember 25. sziréni hangok szállnak a levegőben : Beszámoló lesz, politikai beszámoló ! — Egyszerű beszámoló ? Egyszerű, száraz beszámoló ? Ez nem lehet ! Ez helyrehozhatatlan politikai hiba volna ! — Csak nyugodtság ! Nincs hiba, nem lesz hiba: nagy vacsora fogja beszámolót megelőzni, olcsó vacsora ! — Nagy vacsora ? Olcsó vacsora ? Így már lehet beszélni! Azaz még jobban lehet ingyen vacsora mellett! Vannak politikai hagyományok, melyekből nem szabad engedni! Esztergom lakossága konszervativ ! Esztergom népe legalább is annyira ragaszkodik a vacsorához, mint a beszámolóhoz. Sőt az utóbbinál elnéző is tud lenni a vacsora jóságának arányában ! Ily töprengő gondolatok dúlják ez idő szerint az esztergomi „munkaszerető“ politikus agyakat; s a sópénzből egykoron ingyen lakmá- rozott nemzeti gyomrok erős kocogásokkal jelzik várakozó álláspontjukat a készülő politikai eseménnyel szemben . . . — Beszámoló ! Beszámoló ! Egy pihenő pont, egy ünnepnap a munkás hétköznapok után ! Egy „magnum áldumás“ a derekasan végzett nemzeterősitő munkára ! Egy útmutató a honmentés jövő céljai felé ! — Készüljetek az áldomásra esztergomi polgárok: öröm várakozik ott rátok, mert hallani fogjátok, mi mindent — nem tett képviselőtök várostokért; és mi mindent tett meg Tisza (a boldogtalanul boldogult Lukács kegyelméből) a magyar alkotmány erősítéséért. Beszámoló lesz, de miről ? Semmi esetre se arról, amit a benneteket mesziről szerető képviselőtök művelt három hosszú év alatt, mert az — Isten bocsássa meg neki! — nem sokkal több a semminél ; hanem beszámoló lesz arról: milyen nagy hazafi Tisza, milyen hazafiatlan az ellenzék és milyenek a jövő nemzetjózanitó tervei hazánk korlátlan nagyurának. Vagyis tulajdonképpen nem is „képviselői beszámoló“ lesz a szombati áldomás, hanem: 1 Tiszadicsőités 2 ellenzékszidás és 3 államositási bejelentés. Mindezt előre lehet tudni, anélkül, hogy a csillagokból olvasna az ember. Miért? — Mert a többi „munkapárti“ képviselő is (már t. i. aki be mert számolni!) ugyanezekről „számolt be“ — egységes előírás szerint! De azért ti, esztergomi polgárok csak menjetek el a „beszámoló“ áldomásra ! Ellenzékieknek is szabad a bemenet a munkapárt vezetőségének gavallériájából. (Hálás köszönet a múlt választástól is jól ismert bőkezű gavallériáért!) Aki nem restell jelentkezni a gavallér vezetőségnél, bizonyosan örömmel látott vendég lesz a „nemzeti munka“ esztergomi ünnepén, föltéve, hogy moccanásra nem merészkedik (mert akkor országgyűlési módon fogják letörni obstrukcióját!) Mi csak egyet szeretnénk hallani a képviselő úrtól: annak magyarázatát, ad-e a biróílag bebizonyitottan eltulajdonított pénz erkölcsi jogot egy többségnek arra, hogy az ország házában törvényes jusson helyet foglaló kisebbséget onnan gyalázatos módon eltávolítsa és minden ellenőrzés nélkül nekirohanva alkossa a nemzet legéletbevágóbb törvényeit ? Minthogy azonban erről aligha fog őszintén szólani, mi teljesen fölösleges dolognak tartjuk, hogy pusztán szalmacsép- lés és szerecsenmosás számba menő „beszámolóijára elfáradjunk. Egyébként jó étvágyat a vacsorához ! Lengyel vendégek Esztergomban. A múlt hét folyamán több lengyel egyetemi tanár tartózkodott Esztergomban, hol az érseki és főkáptalani levéltárakat és a főegyházmegyei könyvtárt keresték fel kutatás céljából. Mindnyájan Krakkóból érkeztek. Neveik : Dr. Lás János, a szláv filológia, Dr. Ptásnik János a művelődéstörténet tanára és Dr. Zachorowszky Szaniszló egyet, magántanár. Velük voltak még Dr. Baran László, a czartoryski muzeurh könyvtárosa és Dr. Dabrowski János krakkói főgimn. tanár. Kinevezés. Az igazságügyminiszter Tamás Sándor esztergomi kir. járásbirósági irodatisztet a párkányi kir. járásbírósághoz telekkönyvvezetővé nevezte ki. Az esztergomi Gyorsíró Egyesület f. évi alakuló gyűlését ma d. u. 6 órakor tartja a női kereskedelmi tanfolyam helyiségében, melyen az uj tisztikart fogja megalakítani. A beszámoló szombaton lesz ! Dr. Janits Imre kir. tanácsos, közjegyző, mint a helybeli munkapárt elnöke lapunkkal közölte, hogy a múlt számunkban jelzett beszámolói dátum változást szenvedett, ameny- nyiben Gr. Széchenyi Emil orszgy. képviselő nem októberben, hanem e hét szombatján, f. hó 27-én tartja meg beszámoló beszédjét a „Fürdődben rendezett társasvacsorán. Az állandó választmány ülése. A vármegye törvényhatósági bizottságának a legközelebbi rendes őszi közgyűlésen tárgyalandó ügyek közül a vármegyei 1914. évi költség- vetés előkészítése már most foglalkoztatja a megyei hatóságokat. E célból az állandó választmány f. hó 26-án ülést is tart a városi székház nagytermében. Az „Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat“ szeptember 22-én tartotta újjáalakulása óta első igazgatóválasztmányi ülését dr. Perényi Kálmán alispán elnöklete alatt. Mindjárt az ülés elején elnök kegyeletes szavakkal emlékezett meg dr. Hampel József a Magyar Nemzeti Muzeum régiségtára igazgatója és a társulat tiszteletbeli tagjának elhunytáról. Majd bemutatta az ujjonan választott tiszteletbeli tagoktól érkezett köszönő leveleket. Az ülés további folyamán a társulat a Múzeumok és Könyvtárak Országos Szövetsége által folyó év október 4—5 napjain Sopronban tartandó közgyűlésére Keményfy K. Dániel osztályigazgatót küldötte ki. Tudomásul vették, hogy Sinka Ferenc Pál muzeumőr résztvett a Budapesten tartott egyházművészeti tanfolyamon, ahol alkalma volt Fieber Henrik műegyetemi tanárra], az Esztergomban felállítandó egyházművészeti muzeum tervezőjével is megismerkedni. Dr. Molnár Szulpic, a régészeti osztály igazgatójának jelentését a társulati muzeum helyiségének bérletéről és szekrények megrendeléséről tudomásul vették. A muzeum a rendőrkapitánysággal átel- lenben a Schalkház-féle házban lesz berendezve. A muzeumőr jelentését régiségek vételéről, újabb ajándékokról és könyvadományokról tudomásul vették, nemkülönben azon kijelentését is, hogy a társulat múzeuma a jövő évtől kezdve rendes államsegélyben fog részesülni. Eincin- ger Ferenc bejelenti, hogy a társulat pénzvagyonát átvette. Keményfy Kálmán plébános mint a történeti szakosztály igazgatója a társulat választmányi üléseinek- tárgy. sorozatát akkor látja értékesnek, ha azokon felolvasó ülések is tartatnak, s azokat a nagy közönség számára is hozzáférhetővé teszik. Midőn tehát indítványozza a választmányi ülések ilyen beállításán egyben javasolja, hogy a társulat Értesítőt vagy Évkönyvet is adjon ki működéséről, hogy ezzel is életképességet s nagy nyilvánosság előtt működésének súlyát igazolja. Organum nélkül semmiféle egyesület se működhetik aktuálisan s valamint a felolvasások a nagy közönség érdeklődését keltik fel egyesületünk iránt, viszont az Értesítő kifelé képviseli a társulatot. Az Értesítő számára, mely évenkint egyszer jelennék meg, úgy a felolvasások mint egyéb dolgozatok a társulati tagoktól elegendő anyagot szolgáltatnának. Különben sincs szó egy vaskos könyvről, hanem egy, a társulati tevékenységet feltüntető füzetről. Többek hozzászólása után dr. Perényi Kálmán ügyvezető elnök közvetítő indítványt tett, hogy a felolvasást az igazgató választmányi ülésre ne mondjuk ki obligatórius- nak; egyébként az indítványt helyesli, mert a társulat történelmi osztálya felolvasások és publikációk nélkül életjelt sem adhatna magáról. Az elnök módosításának elfogadásával elhatározta a választmány, hogy a társulat a meglevő anyag tekintetbe vételével Évkönyvet vagy Értesítőt ad ki és üléseit, amennyire lehetséges, felolvasásokkal fogja kapcsolatba hozni. A muzeumőr indítványára felkéretett a vármegye alispánja egy rendelet kibocsájtasa iránt a megye összes községi elöljáróságaihoz, hogy azok a régiségeket megoltalmazzák, összegyüjtsék és a társulat múzeumába küldjék. — Ép úgy megkerestetik az Esztergomi Főkáptalan is, hogy a Bibliothéká- ban (könyvtári helyiségben) egyes plébániákról odakerült régiségeket engedje át a társulat múzeumának. A társulat belép rendes tagul az „Országos Régészeti és Embertani Társulatiba és a „Magyar Történelmi Társulatiba, valamint keresni fogja az összeköttetést a többi rokon egyesületekkel is. Újabb tagok felvétele után az igazgatóválasztmányi ülés az elnök éljenzésével véget ért. Lapdarúgás. Az Esztergomi Testedzők Egyesületének lapdarúgó csapata és a Komáromi Ifj. Sportegylet között vasárnap d. u. lefolyt lapdarúgó mérkőzés eredménye 4: l volt az esztergomiak javára. A szennyvizek kiöntése. A kolerás idők legsúlyosabb egészség- ügyi óvintézkedése a hatóság azon rendelete, hogy a lakóházak szennyvizei az utcai nyílt csatornákba ne öntessenek. Dacára a szigorú rendeletnek, mégis azt látjuk, hogy sokszor a legpiszkosabb szennyvizek vigan folydogálnak kifelé a házakból. A rendőrségre kedden és szerdán mintegy 40 feljelentés érkezett e miatt és úgy halljuk, hogy a feljelentett háztulajdonosok egytől-egyik közegészség elleni kihágás címén lesznek felelősségre vonva, mely címen tudvalevőleg 600 koronáig terjedhető pénzbírsággal büntethetik a vigyázatlan, vagy könnyelmű háztulajdonosokat. Uj vasút Bleuer Ödön old. mérnök budapesti lakos engedélyt nyert a kereskedelemügyi minisztertől egy szabványos nyomtávú gőzüzemű hév. vonal előmunkálataira. A vonal Komárom téglagyár állomástól kiindulva Irsa, Kurtakeszi, Marcelház, Madar, Bátorkeszi, Búcs, Mocs, Karva, Muzsla és Ebed községek érintésével Párkánynána állomásra ágaznék be, s innen Párkány község határán át a Dunáig lenne vezetendő. Katalin estélyek. Az „Eszter gomi Szentgyörgymezői Kath. Olvasókör“ november 16-án, az „Esztergomi Szenttamási és Vízivárosi Kath. Olvasókör“ pedig november 9-én tartja Katalin-estélyét, melyre már mindkét körben megkezdődtek az előkészületek. A sótartók alkonya. A vendéglők és étkezőasztalok egyik díszére, a só- és paprikatartókra csakhamar elkövetkezik az elmúlás korszaka Esztergomban. A polgármester ugyanis, mint I. fokú közegészségügyi hatóság, a rendőrség megkeresésére elrendelte, hogy nyilvános helyeken a só és paprika csakis olyan zárt edényekben tartható, melyekből a sót és paprikát hinteni lehet. Ugyancsak egyidejűleg elrendelte a polgármester, hogy a péksütemény fiók kiárusítok a megmaradt süteményeket a főüzletbe vissza nem szállíthatják, ezért naponként csak annyi süteménykészletet szerezzenek be, amennyit tapasztalatuk alapján eladni képesek. Ebmarás. Jelűnek Ignác esztergomi lakos kutyája f. hó 23-án d. u. 3 óra tájban megmarta Róna Dezső III. o. reáliskolai tanulót. A szükséges intézkedéseket a hatóság elrendelte. A megyei virilisek névjegyzéke. Az 1914. évre Esztergom vármegyében szavazattal biró legtöbb adófizetők névjegyzéke már egybe- állittatott és f. hó 27.-től október 4.-ig a vármegyei főjegyző hivatalos helyiségében közszemlére van téve. Október hó 6-án d. e. 10 órakor ugyanott az igazoló választmány ülést tart, melyen a beérkezett felszólamlásokat fogják tárgyalni Bleszl Ferencz igazoló választmányi elnök vezetése mellett. Turista kirándulás. A Magyar Turista Egyesület Esztergomi Osztálya vasárnap a következő kirándulást teszi: Szob—Márianosztra —Kóspallag —Kismaros. Indulás az esztergomi csavargözössel reggel 5 óra 40 p.- kor. Élelmet mindenki magával hozzon. Gyaloglás 4 óra. Vezető : Kecském éthy János. Aki a kiránduláson részt óhajt venni, az idejében jelentkezzék a kirándulás vezetőjénél. A tagok számos részvételét kéri az elnökség. Repülő huszkoronások. Az eddigi huszkoronás bankjegyeket, melyek 1907 január 2-iki keltezéssel jelentek meg, ez év végén bevonja az Osztrák-Magyar bank s helyette 1913. január 2-iki kelettel újakat ad ki. A most forgalomban levő husz- koronásokat 1915. dec. 31-ig lehet beváltani. Az uj huszkoronások leírására visszatérünk. Iparkamarai közgyűlés. A győri kereskedelmi és iparkamara 1913. évi szeptember hó 29-én délután 27a órakor saját székházának üléstermében rendes közgyűlést tart, melynek tárgyai közül különösen kiemelendő : Az üzleti záróráról szóló 1913. évi XXXVI. t -c. végrehajtása. (A kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur 6550/913. ein. sz. leirata s Eszter- gommegye alispánjának 7010/913. számú megkeresése). Az esztergomi üzletek zárórái. Az Esztergomi Keresk. Társulat véleményt adott be a város tanácsához, melyben a kötelező üzleti zárórának megállapítását javasolja. A vélemény alapján most szabályrendelet készül a városnál, mely a zár-
