Esztergom és Vidéke, 1913

1913 / 53. szám

2

ESZTERGOM és VIDÉKE.

1913. július 6.

iparosaink, addig hasztalan várunk arra, hogy fejlettebb iparunk legyen és hasztalan várunk arra, hogy olcsóbban jussunk az iparcikkekhez, melyeket a külföldiek tartanak kezükben. És nagy és rendes kereskedelem nélkül is hiaba várjuk terményeink és termékeink elhelyezését.

Ne csak azon szülők adjak az ipari pályára gyermekeiket, kik rosszul vagy egyáltalán nem tanultak, vagy ne ijeszgessék azzal a fiaikat, ha nem tanulnak, iparosnak adják. Kár az ördögöt a falra festeni és kár az ipari pályát mumusnak beállítani. így már a serdülő gyerekbe befog oltódni a kereskedő és iparos pálya iránti iszonyat. És ha véletlenül mégis csak iparos vagy kereskedő lesz belőle, saját foglalkozásától fog undorodni. Elképzelhető ezekután, hogy az ilyenmódon lett iparosok menynyire ártanak, semmint használnának e két fontos közgazdasági ágazatnak. Az ilyenekből lesznek kontárok és zugkereskedők. Csak rontanak a kereskedelmen és iparon, de nem járulnak hozzá felvirágoztatásukhoz.

Ezért helyesen teszi ama szülő, akár módos vagy nem módos, ha kötelességtudó és tanuló fiát nem épen a diplomás pályára adja, mely téren szerencse dolga jórészt a magasba jutás; viszont ügyes,

tött az ura kezére vizet, mikor a munkától hazatért. Hanem összetépett ruhában feküdt a földön.

A gazda igy szólt hozzá :

— En vagyok, a ki szólok hozzád !

Az asszony feleié :

— Ne szólj hozzám ! Az öcséd, mikor vetőmagért járt idehaza, egyedül talált engem és igy szólott: Töltsünk együtt egy jó órát.

De én nem hallgattam csábítására, hanem ezt mondtam neki : Nem vagyok-e édesanyád helyett anyád és nem apád az apád helyett a te bátyád, az én uram ?

Ekkor az öcséd nagyon megijedt, mert erőszakot vett rajtam, hogy ne szólhassak többet. Ha életben hagyod, akkor megölöm magamat.

Anepu, az idősebbik testvér olyan haragos lett, mint az oroszlán. Gyorsan megköszörülte a kardját és az istálló ajtaja mögé állott, hogy leszúrja az öccsét, mikor a jószágot haza tereli.

És az ifjú alkonyaikor megérkezett sok takarmánnyal megrakodva.

Az a tehén, a melyik legelőször lépett az istállóba, megszólal:

— Nagyon féltelek jó pásztorom, hogy leszúr a bátyád !

Szalu az istálló ajtaja mögött csakugyan észrevette a leselkedő bátyja lábát. Gyorsan eldobta a takarmányt és eliramodott. De a bátyja mindenütt a nyomában volt. A szokötelességét tudó, tanulni szerető ifjúból elsőrendű kereskedő és iparos könnyen válhatik, mert e pályákon a tudás, az ügyesség, a szakértelem lényegesen elősegíti a gyors és eredményes előmenetelt. Ügyességével, tudásával itt boldogul és nem lesz kénytelen várni, mig kenyérhez jut. Tekintélyt, pénzt szerez és nem cserél nem egy diplomás emberrel. Mert az intelligencia nem a diplománál kezdődik, hanem a tisztességnél, becsületességnél, tudásnál, műveltségnél, mely kellékekkel rendelkezik sok kereskedő és iparos; viszont van számos diplomás ember, akire nem igen lehetne az „intelligens“ jelzőt használni.

Félre tehát minden balitélet- tel és iszonnyal, mely a kereskedői és iparos pálya iránt még mindig ily nagy mértékben bennünk él! Neveljük igenis fiainkat a kereskedői és ipari pályákra és az igazi kereskedőnek és iparosnak nevelt fiaink soha se fognak ezért nekünk szemrehányásokat tenni, sőt hálával lesznek eltelve irántunk, mert boldogságuknak alapját megvetettük. Viszont hány diplomás ember kárhoztatja azt az órát, mikor a továbbtanulásra unszolták és mindenképen lateinert akartak belőle faragni!

Lássuk be, hogy kitűnő kereskedőkre és iparosokra époly nagy szükségünk van, mint kirongatott ifjú az ég istenéhez Rához fohászkpdott:

— Én jó uram istenem, te bebizonyítod, hogy hol az igazság és hol az erőszak !

Az isten meghallgatta az ifjú es- deklését. Azonnal folyót teremtett teli krokodilusokkal a testvérek közé. Úgy hogy az egyik az innenső, a másik a túlsó partra került.

Ekkor Szalu igy szólt Anepu-hoz.

— Várd meg a reggelt. Majd mikor a nap főikéi, előtte akarom veled dolgomat megbeszélni, mert én nem vétkeztem ellened !

Mikor Ra már az égen ragyogott, a testvérek egymás mellet állottak és a fiatalabbik ezt mondá :

— Miért üldözesz, mikor soha még csak rossz szót sem ejtettem ellened. Öcséd vagyok és apámnak becsüllek mindig. Feleségedet pedig anyám gyanánt tiszteltem. Talán azért tört rám haragod, mert haza- küldtél vetőmagért ? És mert az asszony azt akarta, hogy feküdjem melléje és ő bizonyosan elfordította az igazságot. Nem érdemiem meg tehát, hogy kioltsad életemet.

És ekkor Szatu fölemelt fejjel megesküdött Ra istenre, hogy igazat mond. És kést vevén elő, levágta tagját és beledobá a folyóba. A halak megették.

Aneput nagyon megindította ez az eset. És fájdalmában és haragjában sírni kezdett.

váló orvosokra, mérnökökre, fiskálisokra, tanárokra, és hogy amazok is csak akkor lehetnek elsők, kiválók, ha tanulnak, tudnak és dolgoznak. Amazoknak még az a nagy előnyük is megvan, ha szaktudások a komolysággal és józansággal párosul, feltétlenül boldogulnak, mig emezek sokszor tisztességes munkájuk, szaktudásuk és iparkodásuk dacára se tudnak boldogulni. Mercator.

Kovácspatak jövője.

Kovácspatak — úgy látszik — mégis csak a mai kor színvonalára fog emelkedni és rövid időn belül a nyaraló- és fürdőhelyek között azt a helyet fogja elfoglalni, ahova a fenséges természet predestinálta.

A csavargőzös r. t. és az uj bérlő vállvetve nagy ambícióval dolgoznak a fellendítésén, mig a tervek keresztülvitelét Schäffner Béla ny. huszárfőhadnagy, Kovácspatak igazgatója, sok jóizléssel párosult szorgalommal vállalta magára.

Ismerjük a vezetőség nagyszabású terveit, amelyeket azonban hamarosan keresztülvinni nem lehet, de ami eddig történt Kovácspatakon, az magánviseli a célirányos és komoly munka nyomait.

Persze, hogy van még sok tenni és javítani való, de az ami máról-holnapra történt Kovácspatakon, az bizalommal tölthet el mindannyiunkat, Jdk érSzatu folytaié :

— Most már magad gondoskod- hatol marháidról, mert én nem maradok tovább házadban. Elmegyek az ákácok völgyébe.

Beszéd közben még azt is elmondta bátyjának, hogy egy ákác viruló lombjába rejti el lelkét. De ha azt az ákácot valaki kivágná, akkor az ő bujdosó lelke a földre esik és akkor meg kell halnia.

Keresse meg azonban bátyja ezt az ákácot és tegye a szivét áldozati edénybe, akkor újjászületik.

Anepu szomorúan hazament. Kezeit fejére tette, port hintett hajára és gyászolt

És azután megölvén gonosz feleségét, tetemét a sertések elé vetette.

Szalu ezalatt az ákácok völgyében viskót épített és szivét ákác- virágok közé rejtette.

Egy napon az istenekkel találkozott, akik Égyptomot jöttek meglátogatni.

Az istenek megsajnálták az ifjút és olyan szép lányt teremtettek számára, a milyen még nem volt ezen a világon.

Szalu elmondta a szép lánynak szomorú történetét.

Egy napon történt, hogy a szent folyó hullámai a szép nő felé csapkodtak, a ki ijedten menekült a viskóba.

Mert a Nílus bevallotta forró

dekkel viseltetünk a mi kies. kirándulóhelyünk iránt.

Nekünk esztergomiaknakkü- lönösen fontos Kovácspatak fellendülése, mert ezáltal városunk idegenforgalma és kereskedelme sokat nyer.

Az ujonan létesített homok- partfürdő és uszoda látványosság számba megy, ahol szép meleg napokon a tengerparti fürdőkre emlékeztető színes, eleven élet folyik. Kuglizó, az átalakított és megnagyobbított teniszpálya csónakház mindmegannyi eszközei a közönség szórakoztatásának. Megemlítést érdemel az előtér parkírozásának gondozottsága, amely igen kellemes benyomást tesz az érkezőre.

Az „Esztergomi Kaszinó“ — igen helyesen — nyári helyiségét Kovácspatakon létesítette. A megnyitás egy családias társasvacsora keretében katonazene és tűzijátékkal csütörtökön volt s amint halljuk, a nyári idényben a kaszinó vezetősége több mulatság rendezését tervezi. A többek között jótékony célú tombola, kabaré, hangversenyt.

Vasár- és ünnepnap cigányzene, minden szombaton délután katonazene hangversenyez az étterem terasszán. Kitűnő konyha, polgári árak, olcsó „menü“ rendszerű ebédek és vacsorák, bizonyára szintén vonzó hatással lesznek a közönségre. Ha pedig a vezetőség a vásár- és ünnepnapokon mutatkozó kiszolgálási nehézségeket is megfogja oldani, úgy elmondhatjuk, hogy megtörténtek az első intézkedések Kovácspatak fényes jövőjére vonatkozolag.

szerelmét az ákácfának a tündérszép leány iránt és a virágzó fa női hajfürtöt dobott a szerelmes hullámokra.

A szent folyó pedig végighöm- pölygöú egész Egyptomon és magával ragadta a csodaszép és illatos női hajfürtöt, melyet az emberek bevittek Fáraó udvarába.

Es ekkor összegyülekezének ő szentsége tanácsosai, a kik mindent tudnak és igy eképen szólának :

— Ez a hajfürt a nap leányának hajékességéből való. Az istenek varázsereje rejlik benne. Kerestesd tehát egész országodban az istenek leányát.

Az ákácok illatos völgyébe küldött követek közül csak egyetlenegy tért vissza. Mert a többit agyonütötte Szalu.

Ekkor a király aranyból vert hadikocsijára ült és fegyvereseket vett maga mellé, hogy elhozza a szépséges isteni leányt.

És egész Egyptom megcsodálta a tüneményt, a kit a Fáraó trónjára emelt.

Az isteni nő a király patotájában meg akart szabadulni első házasságától és elmesélte az álmélkodó Fáraónak a szívet rejtő ákácfa titkát.

Erre egész sereg katona kivonult a völgybe. Kegyetlenül levágták az ákácfát és azon pillanatban vége volt Szalu szellemének.

A mikor Anepu kereste az ákác-