Esztergom és Vidéke, 1913
1913 / 18. szám
1913. március 2. ESZTERGOM és VIDÉKE. 5 kifolyólag oly ügyek képezték, melyek 'esetleg alkalmasak voltak az eltérő vélemények kifejtésére. E tekintetben tehát a tárgysorozat néhány pontjának sorrendje változást szenvedett, ami azonban csak fokozta az érdeklődést az illető ügyek iránt, már csak azért is, — mert politika volt bennük. így legelőre került Budapest székesfőváros közönségének kérelme Tisza Kálmán Budapesten felállítandó szobrának költségeihez való hozzájárulás iránt. A mai politikai helyzet, az országszerte felébredő ellenzéki hangulat ezidőszerint egy cseppet sem kedvez a Tisza-kultusznak és az állandó választmány épen arravaló tekintettel, nehogy a vármegyei ellenzék részéről már eleve leszavaztassék, ügyes taktikával azt indítványozta, hogy a szobor költségeihez Eszter- tergom vármegye törvényhatósága ne járuljon hozzá. Az ügy oly szokott sablonos módon volt elreferálva, hogy a megye atyáinak csak bólintani kelljen, hogy hát: „Jó, helybenhagyjuk az állandó választmány határozatát és mehetünk tovább.“ Azonban nem igy történt. Az ellenzéki részen természetesen meg volt a hajlandóság arra, hogy a kérelem „ad acta“ tétessék, de épen oly helyről csapott le a bomba, ahonnan legkevésbé lehetett volna várni. Hollósy Károly pilismaróthi ref. lelkész állott fel és tüzes szónoklatot mondott az öreg Tisza emlékének érdekében. Heves beszédét az ellenkező véleményen levők zajos közbeszólása kisérte, de a szónok érces hangja mindazáltal erősen kihallatszott a zugás közül. Nem kívánt többet, csak legalább 100 koronát a szoborra. Az ügyet szavazás döntötte el. Hollósy indítványát nagy szótöbbséggel elvetették, igy hát a Tisza- emlék esztergomi pénz nélkül fog felállittatni Budapesten. Az utána következő fontos átirat Pozsony vármegye közönségének átirata volt, melyben a vármegyéknek államosítását szorgalmazó feliratuk pártolását kérték a pozsonyiak. Az ügyet Pongrácz Kázmér főjegyző referálta és az egész közgyűlés beleegyező moraja követte szavait, melyekben kijelentette, hogy különösen a mai kuszáit politikai viszonyok mellett egyenesen nemzeti öngyilkosság volna a vármegyéket, az alkotmány ezidőszerinti legbiztosabb őreit, a kormány föltétien rendelkezése alá szolgáltatni. Még nem múlt el egy évtized azóta, mióta kizárólag a vármegyék józan hazafisá- gán törött meg egy nemzetellenes kormány minden törvénytelen intézkedése és ezt már a jó pozsonyiak annyira elfeledték, hogy készséges szívvel kínálnák fel magukat a változandó kormányok mindenkori ké- nye-kedvének. Zajos éljenzés követte az alispán azon szavait, melyekben kijelentette, hogy a gyűlés az átirat felett napirendre tér. Nem utolsó érdekességű volt Kassa város törvényhatóságának azon átirata sem, mely a mostani kormány által beterjesztett választójogi törvénytervezet egyes intézkedéseinek módosítását hozza javaslatba, illetve a módosításnak pártolólag való felterjesztését kéri megyénktől. Itt ismét a vármegye ellenzéki többségének hangulata nyilvánult meg, mert az alispán, mint a vármegye közönségének határozatát mondotta ki, hogy mivel Esztergom vármegye az ellenzéki pártok választójogi törvényjavaslatát tette magáévá, a kormány javaslatának még módosításai felett sem kíván semmiféle határozatot hozni.; Miután az öreg agyúként szereplő tárgyak ekképen csöndben elhallgattak, következett a tárgysorozat rendes menete. Legelsőbben néhány miniszteri leiratot vettek tudomásul, majd az újonnan szervezett II. oszt. aljegyzői állást töltötték be. Az uj állásra Prikkel Mihály tb. aljegyző választatott meg egyhangú szavazással. A megye közönségének ezen megnyilvánult egyhangú bizalma ügybuzgó, lelkiismeretes tisztviselőt tüntetett ki. A megye dolga lett elintézve az árvaszéki nyilvántartói állás átszervezésével és fizetésrendezésével is. Majd hosszú sorban következtek a községek belső ügyei. Kisbirók, éjjeli őrök, tehén pásztorok, harangozok fizetését állapították meg elég gyors ütemben, majd adóügyek, községi számadások történtek meg a szokásos módon. Közben egy ily című pont is belekeveredett a sablonos referádák közé: „A varmegyei tiszti főorvos által előterjesztett szabályrendeleti tervezet, a községi fertőtlenítő, ill. községi közegészségügyi ellenőri állások szervezéséről, nevezettek kötelmeiről, jog- illetve hatáskörük és járandóságaik megállapításáról.“ Ennél a pontnál Berényi József köbölkúti jegyző állott fel szólásra és kifejtette, hogy a kontemplált szabály- rendelet mennyi visszásságot rejt magában, mennyi fölösleges terhet ró a községre és hatása mégis más megyékkel való összeköttetésünk folytán, mily semmis volna, — épen járványok esetén. Az alapos készültségre valló beszéd végén az alispán kijelentette, hogy a vármegyei főorvos időközben vissza is vonta javaslatát, tehát az ügy eképen el lett intézve. Jelentékeny érdeklődési váltott ki az ebtartási szabályrendelet jóváhagyásának ügye is, melynél Gogola Rezső csévi jegyző indítványára a gyűlés kimondotta, hogy a házőrző ebek után községekben csupán egy korona adó fizettessék. „Luxuskutyák után lehet kivetni 100 koronát is“ toldotta meg valaki a kihirdetett határozatot, mely különben a Gogola-féle módosítást leszámítva változatlanul fogadtatott el. Vargha Dezső kőhidgyarmati plébános ennél a tárgynál, szintén pártolva Gogola indítványát, azon kérelmet intézte az alispánhoz, hogy hasonló szabályrendeletek, előzetes áttekintés végett már a gyűlést megelőzőleg közöltessenek a hivatalos lapban. Sokszor a községeket a legintenzivebben érdeklő dolgok kerülnek ily szabályrendeletekben szőnyegre s a jelenlévőknek csupán a hirtelen, pillanatnyi belátás alapján lehet csak pro- vagy kontra hozzá- szólniok. Holott, ha előzőleg megismernék a biz. tagjai, talán sok egészséges kritikának tüzében megtisztulva léphetnének életbe ily szabályrendeletek. Az elnöklő alispán belátva a felszólalás igazságát, megígérte, hogy ezután ily szabályrendeletek, ha nem is a hivatalos lapban, de külön lekopogtatva minden bizottsági tagnak meg fognak küldetni. Igen fontos szociális dologban határozott a megye akkor is, midőn a mezőgazdasági munkások helyzetének javítása céljából kiküldött bizottság előterjesztésére kimondotta, hogy ezután pálinkát és egyéb szeszes italt munkásoknak kialkudott fizetés gyanánt adni, vagy ilyent munkáért elfogadni súlyos pénzbírság terhe mellett tilos. A szabály- rendelet csupán három pontból áll. Rövid, de velős. A kérvények tárgyalásánál rövid vita után elvetették a köbölkuti gyógyszertár engedélyezése tárgyában beadott kérvényt. Steiner Simon és társai kérelmére pedig a megyegyűlés megengedte a dömösi korcs- márosoknak, hogy tekintettel a Dö- mösön megforduló idegenekre és nyaralókra, üzleteiket a nyári időszakban vasár- és ünnepnapokon nyitva tarthassák, kivéve az isten- tisztelet idejét. Dömösön a községi képviselőtestület nemrégiben ugyanis úgy határozott, hogy szombat este 6 órától hétfő reggel 6 óráig a községi korcsmák zárva tartandók. Ily- képen a pénteki gyűlés határozata nagyon is élét veszi ezen üdvös intézkedésnek. Majd néhány nyugdijmegállapi- tás felett hozott a megye jóváhagyó határozatot. Özv. Marton Viktorné 720, Pet- rik Ignác vm. hivatalszolga 690, özv. Reviczky Győzőné 1600, özv. Bartal Árminná 800 korona nyugdijat fog ezután kapni a kimondott határozatok értelmében. A megyegyűlés utolsó érdeklődést keltett pontja az állam által útjavításra kiutalt 3000 koronának az úny-kirvai közút megjavítására való felhasználási ügye volt. Itt ugyanis Soós Károly búcsi ref. lelkész aziránt tett javaslatot, hogy az említett összeg ne az úny- kirvai, hanem a köbölkút-búcsi út kiépítésére fordittassék, melynek tűrhetetlen állapota szégyene az egész vármegyének. Némethy József műszaki tanácsos válasza után az úny- kirvai út nyerte meg a 3000 koronát. A köbölkút-búcsi és még vagy 18 hasonló karban lévő út a fedezet hiánya miatt csak lassan, majd évek múlva fog megjavulni. Nem mintha az illetékes hatóságok volnának közömbösek az utak iránt. Nem ! Hanem — mert tetszik tudni, — a pénzt ilyesmire az állam adja és attól biz mostanában bajos valamit kicsikarni. A többi pont,köztük a megyeház átalakításának fontos ügye is, (melyről lapunk más helyén szólunk) a tag urak zajos készülődései közben pergett le, mert közben megszólalt a déli harangszó és haza indult mindenki. Ki vasúton, ki automobilon, ki pedig gyalogosan. HÍREK. A hercegprímás itthon. Dr. Csernoch János hercegprímás szombaton délelőtt a 11 óra 22 perckor érkező vonattal tért vissza székvárosába. Előléptetés. A m. kir. belügy- minister Dr. Kemény Imre főispáni titkárt belügyministeri segédfogalmazóul nevezte ki és szolgálattételre állandóan Budapestre rendelte. Névmagyarosítás. Pauncz Róza párkányi lakos családi nevének „Pártos“ -ra való változtatását a belügy- minister engedélyezte. Lelkigyakorlatok. A hölgyek számára tartandó lelkigyakorlatok az idén f. hó 6. 7. és 8-án lesznek a vízivárosi zárdában, melyeket dr. Rótt Nándor p. prelátus-kanonok, a budapesti papnevelő intézet igazgatója fog vezetni. A lelkigyakorlatok 6-án reggel 9 órakor a zárdatemplomban tartandó szentmisével kezdődnek. Adományozás. Réger István fürdőbérlő az Esztergom Szenttamás és Vizivátosi Kath. Polgári Kör házalapja javára 24 koronát volt szives adni, mely kegyes adományt hálás szívvel köszön meg a vezetőség. — Ehelyütt említjük még meg, hogy a kör által megválasztott disztagoknak a legközelebbi napokban foyja az egyesület küldöttségé a disztagság- ról szóló művészies kivitelű díszokleveleket átadni. Szabadság. Szemerédi Ágoston csévi áll. el. iskolai tanító 3 havi szabadságot nyert betegség címén. Emléklapok. Guzsvenitz Vilmos tb. kanonok, tanitóképző-intézeti igazgató összeállításában szép kiállítású füzet jelent meg legutóbb Buzárovits Gusztáv kiadásában. A füzetben dr. Csernoch János hercegprímás székfoglalásának története van kegyeletes tollal megírva. Közli továbbá az emlékfüzet a hercegprímást üdvözlő nevezetesebb feliratokat, táviratokat is, valamint az azokra küldött válaszokat. Hercegprímásra vonatkozó cikkeket írtak e füzetbe a szerkesztőn kívül még dr. Machovits Gyula, dr. Vargha Dezső, Pauer Károly, Számord Ignác, Mátéffy Viktor, Mattyasóvszky Marianna, dr. Haiczl Kálmán, Mattyasóvszky Kázmér és Mattyasóvszky Lajos, verseket pedig dr. Perényi Kálmán, Szvoboda Román és Homor Imre. Tanító változások. Eltávozott tanitók: Szimhart Lajos rk. Dágról, Dankó János rk. Kicsindről, és Ákos József rk. Köbölkútról. Érkezett tanitók : Tury Sándor rk. Kicsindre, Hasenbekné Pilinyi Mária Csolnok- Augusztabányatelepen. A megyeház ügye. Esztergom vármegye törvényhatósági bizottságának pénteki gyűlésén szóbakerült
