Esztergom és Vidéke, 1913
1913 / 12. szám
1913. február 9. ESZTERGOM és VIDÉKE. 5 Kiváló finom almákat a legnemesebb és legtartóssabb fajokból szállit kilogramonként 35 fillérért 5 klg. posta csomagokban 2 kor. 20 fillérért Max Pauly re- dakterur Köflach in Steiermark. Az esperantisták figyelmébe. A magyar esperantisták hivatalos orgánumának „La Verda Standardodnak melléklapja gyanánt a folyó évben „Magyar Esperanto Ujsag“ címmel uj havi folyóirat jelent meg, melyet az Orsz. Esperanto Egyesület megbízásából tanulók és továbbképzők részére Robicsek Pál szerkeszt. Robicsek, ki a múlt évben városunkban tartott esperanto tanfolyam alkalmából nálunk is megfordult, midőn az időközben megbetegedett ifj. Manch Ágostont helyettesitette, e lapjában az esperanto fontosságát és hasznát tárgyaló cikkeken, a haladók részere szolgáló magyarázatos olvasmányokon kívül még egy teljes esperanto tanfolyamot is nyújt a kezdők szamára, úgy, hogy ennek nyomán magántanulással bárki könnyen megtanulhatja az uj világnyelvet. A lap előfizetési ára egész évre csak két korona. Megrendelhető a lap ki- adóhivatalában : Eger, Gimnáziumutca 3. szám alatt. Una Esperantisto. „Katholikus Kántor.“ Luspay Kálmán egri rk. tanító, oki. kántor és ifj. Buchner Antal esztergomi főszékesegyházi karnagy szerkesztésében uj kath. egyházzenei szaklap indult meg „Katholikus Kántor“ címmel, mely a róm. kath. kántorok alakítandó orsz. egyesületének és nyugdíj szövetségének hivatalos közlönye. A lap minden hó 1-én és 15-én jelenik meg, mindenkor kottamelléklettel. Előfizetési ára egesz évre 10 korona. Kiadóhivatala Egerben van, Gimnázium-utca 3. sz. alatt. A „Vasárnapi újság“ február 2-iki szama szenzációs képeket közöl a francia elnökválasztásról, a konstantinápolyi forradalomról, a Művészház új palotájáról és kiállításáról. Divald Kornél czikke sok képpel régi magyar és külföldi művészi kályhákat mutat be. Szépirodalmi olvasmányok; Krúdy Gyula regénye, Majthényi György novellája, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső és Szabolcska Mihály versei, egy érdekes francia regény. Egyéb közlemények : Rajner főherceg arcképe, az uj francia kormány csoportképe, Károly Ferenc József prezump- tiv trónörökös újszülött fiának képe, Pálya Tibor rajza, haditengerészetünk hidroaeroplánja, képek a pesti utcáról s a rendes heti rovatok: Irodalom és művészet, sakkjáték stb. — A „Vasárnapi Újság“ előfizetésiára: negyedévre öt korona, a „Világkrónikáival együtt hat korona. Megrendelhető a „Vasárnapi Újság“ kiadóhivatalában (Budapest, IV., Egyetem-utca 4. szám. Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap“, a legolcsóbb ujsag a magyar nép számára, félévre két korona 40 fillér. (Az istenért, mit jelent ez? Most már a Pali is kezd köhögni és négy gyerek köhög a házban. A cukortól elrontották a gymmru- kat, teával, meg begöngyöléssel pedig nem lehet őket folyton kínozni. — De kedves asszonyom, vegyen néhány doboz Fay-féle valódi ásványpasztillát! Ez ' sohasem fogy ki nálunk és hurut, köhögés stb. sohasem hatalmasodik el nálunk, mert azonnal szedünk sodeni pasztillát. Vásárlásnál vigyázzon a Fay névre, ha olyan pasztillát akar kapni, a mely a gyógyhasználatra való sodeni forrás vizéből készült. Egy doboz ára csak 1.25 kor. 4. MELLÉKLET IA pilismaróti Dobozy emlék. Irta : Hegedűs Gyula, a Dobozi emlék bizottság elnöke. Folytatás. Pilismarótól! Dobozy Mihály és hitvese hősi halálának kultusza régi évszázadokra nyúlik vissza a múltba. Az egyszerű nép ajkán élt, kik a régi forrásmunkák s levéltárak elsárgult lapjait nem szokták forgatni, s apáról fiúra szállott át örökség gyanánt. Azt állítják a legújabb kutatók, hogy a régebbi történetírókat megtévesztették a helyi hagyományok s azért jelöltek meg Pilismarótot Dobozy halála helyéül. Nem hiszem, de ha úgy volna is, vájjon a helyi hagyományokat ki vagy mi téveszthette meg s miből táplálkozott a nép Dobozy kultusza, ha nem abból a mit elődei közvetlen láttak s tudtak. Mert azt elhiszem, hogy a nép idők folyfián kiszínezte a hősi eseményeket, de az esemény lényegét magát csakis elődeitől, a szemtanuktól vehette át. így volt és van Pilismaró- ton is. Dobozyról regél a nép sok helyt nem álló adatokat is, melyeket az újabb kutatóknak nem nagy fáradságába került megdönteni, de egyben egybenhangzó a szájhagyomáy abban, hogy a Dobozy Pilismaróinál a törököktől üldeztetve feleségéi leszúrta s ő maga hősi halált halt, a hol emlékükre a falu népe hat nyárfát ültetett. Dobozy fái voltak azok mindig, emlékfák körbe ültetve szépen, mintha csak egy szent ereklyét zárnának körül. Hozzájuk fejszés nem nyúlt soha kegyelettel őrizték mindig, pedig tulajdonosának, a földes úrnak egy-egy faóriás is szépen jövedelmezett volna. Hármat az idő őrölt meg, vihar törte le korhadt derekukat Három ma is él és büszkén hirdeti Dobozyék emlékezetét. Sorsát — tudjuk ez a három sem kerülheti el. Óriás testükön óriás sebek tátonga- nak. Ezért nehogy az élő emlékekkel a hős kultusza is porba hulljon, a pilismaróti egyszerű polgárok, élén a lelkes és hazafias eszmékért rajongó immár megboldogult Vadászy Jenő erdőtanácsossal, felvetették az eszmét: Dobozy és hitvesének emlékét a Dobozi fák helyén maradandó emlékoszloppal kell megjelölni. Az eszmét a kivitel gyorsan követte. Az emlék bizottság Vadászfy elnöklete alatt megalakult s nyomban akcióba lépett, Néhány sikerült mulatság, községi gyűjtés e célra és megvolt az alap. Majd belügyminiszteri engedéllyel gyűjtést tartottunk a vármegyében és az egész országban. Minden eszközt megmozgattunk, hogy Dobozyhoz méltó emléket állíthassunk fel. Az alap több évi törekvés és minden forrás kimerítése után közel két ezer koronára emelkedett. Ekkor az emlékbizottság a kivitelhez fogott és szakértő vállalkozókkal tárgyalásba bocsátkozott. Több ajánlat érkezett be s igen sikerült emléktervek kerültek választás végett a bizottság elé. A tervezgetéseket azonban megzavarta dr. Bagyari Simon boldogult bencés tanárnak az esztergomi gymnásium 1907-8 évi értesítőjében megjelent történelmi tanulmánya Dobozyról, melyben Dobozy eleste helyéül egyes régi levelek és kútfor- forrásokból az esztergomi primási Marótpusztát jelölte meg s határozottan állította azt, hogy Dobozyhoz Pilismaróinak semmi köze nincsen. Noha a Bagyari Simon által közlött források és szemelvények adatai, melyekben Dobozy és neje hősi halála emlittetneks a hely leírása teljesen ráillettek Pilismaróira és csupán két körülmény, egy az, hogy Brodarics úgy említi Marót helységet mint az esztergomi érsekek kedvenc kiránduló s vadászi helyét, más az, hogy Verancsis a magyar menekülők lemészárlását Maróinál és Heregynél egy tó mellé teszi, — látszott a helyi viszonyokkal kevésbé ismerősök előtt a hagyományok ellen szóllani; a bizottság a kételyek elosztására, nem a saját, hanem a viszonyokkal ismeretlen nagy közönség megnyugtatása végett a kérdés eldöntését a Magyar Történelmi Társulatra bizta. A íYIagyar Történelmi Társulat megbízottja Sörös Pongrácz, közleményem első részében ismertetett jelentésének közreadásával Marót puszta mellett foglalt állást. A Történelmi Társulat azonban kijelentette, hogy Sörös tagtársának helymeg- állapitásához semmi hozzáadni valója nincsen, az tehát szerintünk Sörös Pongrácznak egyéni véleményét képezi és nem a Történelmi Társulatnak végleges döntéséi. III. Említettem, hogy a pilismarótiak az újabb kutatók véleménye dacára Dobozyt magukénak tartják s ezért a hős és hitvese emlékét Pilismaró- ton emlékkel akarják megjelölni. Ennek a következő okai vannak. Dobozy Mihály és hitvesének tragikus halála Pilismaróton — mint azt fentebb mondottam — a nép ajkán él, hagyományként apáról fiúra szállott s kiirtani a leikéből azt nem szabad, nem is lehet. Ezt a hagyományt a régi történetírók, bizonnyal szintén tudományos történelmi kutatások alapján, megerősítették s ily módon köztudatba ment át. Pilismaróton Dobozy emleke él a Dobozi fák ban, azokban a több évszázados fákban, melyeket a hős eleste helyén kegyelete jeléül ültetett a nép. Öreg emberek még öregebb emberektől emlék gyanánt vették át, dédelgették szeretettel gondozták és a mindenkori földesurak azokat a „Dobozi réttel“ együtt hazafias célokra a lakosságnak átengedték. A fák emlék jellegét azok formája is igazolja. A hagyomány szerinti s ma is közhasznált helyi elnevezések, úgymint a „Basaharcz“ „Basakert“ „Hamza part,, „Sáncok Orma“ hol az ágyuk körsáncait ma is mutogatják, a talált mannyiségű II. Lajos korbeli magyar és török harci eszközök, egy 20 méter hosszú és 10 méter széles tömeg sirhalom a Hamza part és Sánczok orma mellett folyó patak parton, egyes mesterséges földtöltések a határban, mind arról tesznek néma tanúságot, hogy azok helyén véres tusák folytak magyarok és törökök között s ezek a helyi hagyományok komoly alapját látszanak megerősíteni. (Folyt, köv.) a 'xv Siessen addig, mig nem késő egészségét visszaszerezni! Egy jelentéktelennek látszó meghűlés az összes légzőszervek legkülönfélébb megbetegedését vonhatja maga után. Igyekezzünk idejekorán elejét venni a bajnak, mert a könnyelmű elhanyagolás sokszor végzetessé válhatik. A meghűlésből eredő köhögés, rekedtség, meghűlés, nehézlélegzés és a légzőszervek hnrutos megbetegedéseinél kitűnően bevált az orvosi előkelőségek fl IDEDIKI Mindenütt kapható. Egy üveg ára 2 korona 50 fillér , által javasolt 1 WDEKI|v| egy nagy üveg ára 5 korona. Postán legkevesebb 8 üveg rendelhető meg utánvétellel az egyedüli főraktárból: Diana-gyó&yszertár, Budapest, Károly-körut 5. szám
