Esztergom és Vidéke, 1913

1913 / 15. szám

4 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1913. február 20. 3| A merénylő szerelmes. Piski Lujza cselédleány hétfőn este félté­kenységből egy nagy késsel rátá­madt Billwachs Józef 76-os katoná­ra a Schalkház féle ház átjáró ud­varán. A katona erre torkonragadta az elszánt leányt és a kést elvette tőle. Aztán azonnal a rendőrségre ment és feljelentést telt a leány el­len. Másnap azonban visszavonta a panaszát azzal a megokolással, hogy a leányt kedden reggel eljegyezte és igy a nagy harag egy vidám akkord­dal végződött. Temetkezési egyletek meg- rendszabályozása. Az uj biztosí­tási törvénnyel kapcsolatban a be­lügyminisztériumban tervezet készül a falusi u. n. temetkezési egyletek megrendSzabályozására. Az uj és tervbe vett rendelkezések szerint ezen egyletek rendes halálesetre szó­ló biztositó intézeteknek fognak te­kintetni és megfogják tőlük követel­ni a rendes biztosítéki alap kimu­tatását. Ha ilyet nem tudnak felmu­tatni tudni, azokat irgalmatlanul fel fogják oszlatni. Az uj biztosítási tör­vény szerint ezek a megmaradó te­metkezési és leánykiházasitó egyle­tek is az országos biztosítási hiva­tal felügyelete alá fognak tartozni. A biztosítéki alap a törvény szerint 200'000 korona. Ideje volna tehát, hogy ezek a temetkezési társulások érdekeik megóvása céljából már most egy országos tömörülést készítené­nek elő s egymás között szövetsé­get létesítenének tagjaik érdekében. A búcsi példa. Megírtuk annak idején, hogy a párkány-járási Búcs község képviselőtestülete Soós Ká­roly ref. lelkész előterjesztésére oly értelmű üdvös határozatot hozott, mely szerint a községben „vasárnap és ünnepnapokon a délelőtti isten- tisztelet alatt, valamint a délutáni istentisztelet alatt is, a korcsmák és egyéb italmérő helyiségek zárva tar­tandók, abban ital sem álló, sem ülő vendégeknek ki nem szolgáltatható. A helyiségek az isteni tiszteletet meg­előző harmadik harangszó után azon­nal bezárandók és mindaddig zárva tartandók, mig a hívők a templom­ból haza nem távoznak.“ A határo­zatot a vármegye törvényhatósága jóváhagyta és másolatban minden vármegyei község képviselőtestületé­nek kiadta „hasonló szellemű hatá­rozathozatal végett.“ Ebből kifolyó­lag a vármegye közönsége azt is el­határozta, hogy a községi és körjegy­zők vasár- és ünnepnapi hivatalos óráit is megállapítja, már csak azért is, hogy tehetővé tegye az elöljáró­ságnak, miszerint az isteni tisztele teken résztvehessen. Ezek szerint a f. évtől kezdődőleg vasár- és ünnep­napokon a jegyzői irodákban a hiva­talos óra délelőtt 8 órától 9 óráig tart. Az elegáns hölgy, ki toilettjei- nek raffineriájaval és testének egész­séges szépségével minden tekintetet maga felé irányit, jól tudja, hogy tiszta, világos arcszine és gondosan ápolt rózsás bőre, egyedüli titka szép­ségének és elegánciájának. A napi fürdéshez és minden kéz- és arcmo­sáshoz csak enyhe, ártalmatlan va­lódi Steckenpferd-liliomtejszappant használ, mely oldólag hat a faggyú- mirigyekre és a pórusok munkáját elősegíti, tehát egy elegáns hölgy toilette-asztaláról sem hiányozhat. Ingyen óvó a vak gyermekek­nek. A vakok budapesti orsz. kir. nevelő- és tanintézetével kapcsolato­san (VII. István-ut 95.) óvó tartatik fenn 5 — 7 éves korú világtalan gyer­mekek számára. Az óvóba szegény­ségi bizonyítvány alapján ingyenesen vétetnek fel a vak gyermekek. Az internátus vezetését irgalmas nővérek látják el s az oktatás pedagógiailag képzett nőkre, illelve irgalmas nővé­rekre van bizva. — Az intézmény humanisztikus volta elismert. A szülők idejekorán felszabadulnak vak gyer­mekük gondozása alól s viszont a vak gyermekek szakképzett vezetés mellett a rendes oktatásra előkészít­tetnek. A felvételekhez szolgáló űrla­pokat díjmentesen bocsájtja a szülők rendelkezésére az intézet igazgató­sága. Felhívjuk mindezekre a lelké­szek, jegyzők, orvosok, tanítók és szülők figyelmét. Hercegprímás és a várbeli énekesek. A primási palotában fo­lyó tisztelgések alkalmával mindenki bámulja dr. Csernoch János herceg­prímás emlékező tehetségét. A ne­vek, arcok annyi év után is teljes frisseségben vannak meg memóriá­jában. Vasárnap azonban, midőn a főszékesegyházi énekkar küldöttségét fogadta, ez a bámulatos memória igen érdekes helyzetet teremtett. Az üdvözlő beszéd és válasz után a hercegprímás a tőle megszokott nyá­jassággal cerclet tartott az énekesek között és a régebbeket mind néven szólította. — Ön ugye Zsolt hegedűművész­nek édesatyja, nemde ? A Zsakovetz. — Időközben ő is Zsolt lett, se­gítette ki Bogisich püspök a meg­szólítottat. Majd a mellette levőre mutatott a prímás és vidáman szólt: — Á, Borovicska bácsi . . . — Borús már az ő neve azóta, szól ismét a püspök. — Ez meg a mi Kampits Félixünk, — megy tovább a prímás. — Nem, kegyelmes uram, Kán- tor-ra magyarosította a nevét. A hercegprímás már kissé za­varba jött. Azonban szerencsére ott állott az énekkar legújabb basszis­tája. — Reményiem, szólt most öröm­mel, az Iványi Lajos még mindig Iványi ? És ezután már a többi énekes is csakugyan mind a régi néven látta viszont az egykori bazilikái plébá­nost. A többtermelés kérdéséhez. Egy gazda olvasónk írja hozzánk a következő sorokat: Hogy föídünk minnél többet teremjen, az a célja ma nagy és kisgazdának egyaránt. És en a magam tapasztalatát mon­dom. Mióta szőllőmet állati trágyá­val és pedig a Budapest Kőbányai Trágyaszár itógyár által forgalomba hozott szál itott sertéstrágyával javí­tom, remek terméseket érek el. Bát­ran mondhatom, hogy a szárított kőbányai hizó sertéstrágya csodás eredményeket szolgáltat nemcsak ka­lászos és kapás növényeknél, de ne vezetesen a szőlő, dinnye, gyümöl­csösök és konyhakertek termését több mint kétszeresre növeli. A kő­bányai szárított hizó sertéstrágya hatása mindig teljesen biztos, kima- radhatatlan és gazdaságossaga ab­ban rejlik, hogy mindaz, amit a nö­vény rögtön az első évben belőle fel nem használ, készletként megma­rad a földben mintegy elraktározva, hogy azután a következő évben jus­son érvényre; ebből magyarázható a szárított sertéstrágyának sokszo­rosan bebizonyosodott előnyös utó­hatása. Figyelmet érdemel azon kö­rülmény is, hogy a kőbányai szárí­tott sertéstrágya a növényt • megerő­síti és igy ellentállóvá teszi minden­féle növényi betegségekkel szemben, a beérést elősegíti és igy éppen a normális érés idejében állani szokott elemi csapások ellen nyújt védelmet. A kőbányai száritott hizó sertéstrá­gya foszforsav, káli és nitrogén tar­talmánál fogva teljés trágyázásra al­kalmas, de a típusos szervetlen trá­gya-alkatrészeken kívül tetemes mennyiségű szerves trágyaanyagokat is tartalmaz. A trágyát előállító gyár a Budapest Kőbányai Trágyaszáritó- gyár Bcsányi, Schietrumpf és Társa Budapest, IX. Üllői ut 21. 15 éves tapasztalat és a gazdák elismerő le­velei alapján a legelőnyösebb ter­méseredményekről számolhat be és a levelek másodlatát közjegyzőileg hitelesítve kívánatra szívesen és in­gyen meg is küldi. Tessék ezt a kis füzetet elolvasni és minden kételye megszűnik. Egy kis körülírás. Főszolgabí­rói hivatalunkban történt nemrégiben. Egy környékbeli atyafi kopogtatott be a szolgabiró hivatalos szobájába : — Mi járatban van ? Kérdezte a szimpatikus szolgabiró az ügyes­bajos embert, aki csak úgy szemei szögletéből nézegette, méregette a szolgabirót. Meglátszott rajta, hogy nem tudja, kivel áll szemközt. A szemöldökeit tudálékosan összevonta és illedelmes, halk köhintés után, bizonyos rátarti óvatossággal nem a hozzá intézett kérdésre felelt, hanem puhatolódzni kezdett: Hát, — mondotta tartózkodva, húzódva — mielőtt szót eresztenék, azt tessék megmondani az urnák, kit tisztelhetek benne. Mert hát av­val, szemre fülre nézvést első szem- pillantásra, nem vagyok tisztában. Azt szeretném tudni, hogy maga itt fogalmaz-e vagy csak úgy üldögél ?. . . Hogy szómmal ne vétsek. A szolgabiró kedélyesen vette a dolgot: — Hát én fogalmazok is, meg ülök is, de ha kell büntetek is. Ráz­za már ki kend a szájából, hogy mit akar ? A paraszt erre hétrétgörbült. Majd három lépéssel hátrább vonult, illő távolból aztán egy lélekzetre elmondta az instanciáját: — Megkövetem alázattal a tekin­tetes szolgabiró uramat, egészségére kívánom az éjszakai nyugodalmat, meg a fröstököt, gratulálok magam­nak és a tekintetes vármegyének, hogy ilyen derék, kedves finom urat tart a hivatalban, aki szót ért. Köszö­nöm a hozzám való leereszkedést és a szentenciát, mert kerülöm a látvá­nyosságokat és megidézest, ösmer- vén a törvény döntvényeit, a ható­ságok okszerű befolyását és azoknak kifolyását a közrendre, fegyverhasz­nálati megértés és károsulási szem­pontok figyelembe vetele hozott ide. A szolgabiró kiadta neki a kért fegyverhasználati engedélyt. Uj napilap. A fővárosi zsurna­lisztikának uj szenzációja, melyről a beavatottak és be nem avatottak kö­zött hónapok óta folyik az izgatott találgatás, március 3-án pattan ki. Akkor jelenik meg a „Pesti Tükör“ mely naponta este 6 órakor jut a publikum kezébe Valószínűleg azért került ez a groteszken érdekes cim az uj esti lap fölé, mert olyan akar lenni, mint a tükür, mely szépítés és torzítás nélkül, hü őszinteséggel sugározza vissza az eléje tartott ké­pét. A „Pesti Tükör“-nek Biró Lujos, az európai hírű drámairó és a ragyogó tollú publicista lesz a főszerkesztője. Dr. Bethlen Oszkár, a Pesti Naplónak hosszú időn át volt főmunkatársa, ez a brilliáns újságíró a felelős szerkesz­tője és a legkitűnőbb zsurnaliszták nagy gárdája lesz azon, hogy a leg­modernebb, legjobb és legérdekesebb újságot csinálják meg. A „Pesti Tü­kör“ a legtökéletesebb függetlenség­gel indul, sem a kormányhoz, sem a pártokhoz nem fűződik egyetlen érdekszála, egészen szabad gazdasági politikát folytat, s minden törekvése, hogy igazat és érdekeset Írjon. Az uj lap egyes száma 4 fillér lesz, előfi­zetési ára egy hónapra egy korona 20 fillér. Szerencsés megjelenési ideje lehetővé teszi, hogy az egész nap eseményeiről beszámoljon és korán reggel mégis ott legyen az ország legtávolabbi vidékein is. Szerkesztő­sége és kiadóhivatala Budapesten, VII. Erzsébet-körut 27. sz. alatt van. A „Vasárnapi Újság“ február 16 iki száma folytatja gróf Pálffy János a szépművészeti múzeumba került képtárának ismertetését, a né­met és holland festők képeinek be­mutatásával, dr. Téréi Gábor cikké­vel. A futuristák kiállításáról is be­mutat néhány képet. Dobay István cikke érdekes képek közlésével mu­tatja be az oxfordi diákéletet. Egy szép képsorozat a József főherceg kisjenői méneséből való lovakat mu­tat be. Szépirodalmi olvasmányok: Beöthy Zsolt Kisfaludy Társasági megnyitó beszéde. Krúdy Gvula re­génye, Szép Ernő cikke, Bán Ferenc regénye, Szabolcska Mihály, Farkas Imre es Lovászy Károly versei, egy érdekes francia regény. Egyéb köz­lemények : cikk a Pressburger Zei- tug 150 éves jubileumáról, aktuális arcképek s a rendes heti rovatok. „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyedévre 5 korona, a Világkróni­kával együtt hat korona. Megrendel­hető a Vasárnapi Újság kiadóhiva­talában (Budapest. IV., Egyetem-u. 4. sz.) Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap“, a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre két korona 40 fillér. „Én és a tükör“ cim alatt kezdi a „Kultúra“ most megjelent 3. száma Büky György nagyon érdekes és fi­gyelemreméltó munkája közlését; Karinthy Frigyes „Háborúsport“ cí­men szintén érdekes tanulmányt irt ugyané számba, mig Rexa Dezső „Zichy Mihály 12 illusztrációja Faust­hoz“ című cikkét folytatja. Ha még felemlítjük dr. Nernényi Bertalan „Köz- gazdasági kultúra“, Zöldi Márton „Etős partner“ című dolgozatait és a verseket, könnyen megérthető, mi oka annak, hoyy a Kultúra ez évben oly rohamos fejlődésnek indul, hogy előfizetői nehezen várják a következő számot. A fokozottabb érdeklődés oka az is, hogy Szász Menyhért „Kár a tavaszért“ című kedves regénye foly­tatásokban jelenik meg a lapban, melynek kiállítása már első megje­lenése óta havonként kétszer ismét­lődő szenzáció-számba megy. A mű­vészeti rovatban Franyó Zoltán a futurista festőkről számol be és újra bebizonyul, hogy a „Kultúra“ kritikai része felülmúlja az összes magyar­országi lapokét. A Kultúra „Kutura“ rovata magára vonta az egész ország figyelmét, mert eddig még nem ta­pasztalt nyíltsággal es szarkazmussal ostoroz aktuuis kérdéseket. Alkoholista folyóirat. A legé­lénkebben szerkezteit alkoholellenes folyóiratunknak, az „Alkoholizmus Ellen “-nek most jelent meg gazdag s változatos tartalommal a januáriusi száma, amelyet a szerkesztőség jó­részében az iskolai alkoholellenes nap céljaira szentelt és a magyar tanítóságnak ajánlott fel. Az iskolai alkoholellenes napon szavalható ver­sek, párbeszédek mellett több ko­moly cikk és gazdag rovatok: — „Jövőért“ (ifjúsági), „Vasárnapért“ (a korcsmák vasár és ünnepnapi, valamint a választások napja alatti 36 órás zárvatartása érdekébeni mozgalom hű tükrei, „Innen-Onnan“, „Mozgalmunk“, „Irodalom,“ —teszik a lapot pártolásra érdemessé. Ádám Éva szerkesztésében állandó mellék-

Next

/
Oldalképek
Tartalom