Esztergom és Vidéke, 1913
1913 / 14. szám
2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1913. február 16. tudja magához láncolni a fiatalembereket, pedig már tizennegyedik évét múlta ! ? Komoly panaszt hallottam apától, hogy a fia elég ostoba : tudományos könyveket búj a kártya helyett. Ez csak néhány tünet. Van tömérdek más is mai nemzedékünk aggodalomba ejtő lelkiállapotáról ! Hol van manapság a választófal gyermek- és ifjúkor között? Hol van az átmenet a férfikorból az aggkorba ? — Nincsenek ilyenek; vagy pedig elmosódott színeikkel egybefolynak. Elragadó gyermeki naivitás későbbre fennmaradó tarka álmaiddal — be ritka vagy már! Mi színezi majd vénségünk napjaiban szemünk szürkülő határát, ha gyermeki játékainknak és a gyermekkor hamisítatlan örömeinek nem maradtak fenn emlékei? Fokozott ingerek, felsrófolt életenergia egyenes arányban állanak a testi erőknek szerfölött gyors és mértéktelen fogyasztásával. Ez pedig az emberi létet melegházi növényhez hasonlóvá teszi, melynek ismertető jegyei: friss, erős hajtások — hirtelen érés, virág és gyümölcs gyors egymásutánban. Az ilyen mesterséges, erőltetett érlelésnek azonban megvan a fonákja: a látszatra szép és tökéletes formák alatt, dúsan területe is ide tartozván, az ottani közutak és közbiztonság jobb állapotban voltak mint pl. mostanában. A parádés rendőr helyett sokkal inkább megfelelt egy egyszerű paraszt subás csősz, aki nemcsak jelentette alássan a neki a károsult féltől bejelentett károkat, hanem sajátkezűleg megfogta a gyümölcstolvajokat. Aztán áradások után maga is kapát ragadva elvezetgette jókor a felesleges vizeket. Közérdekűnek vélem, ha az akkori jó ismerőseim közül néhány markánsabb vonású nevezetesebb egyénről is dióhéjba foglalt ismertetéssel szolgálok. Ott van mindjárt a sötét szakál- lú, de annál kedélyesebb természetű, alacsony zömök testalkatú Győrffy Iván iskolaigazgató, aki zamatos szókimondó székely eredetű humorával, kitűnő beszélő és szónoki tehetségével általában kedvelt egyéniséggé nőtte ki magát. Néhány jóízű könyve is hirdeti ezen állításom igazságát. Ha valakire barátai közül megharagudott igen eredeti módon tudta nyilvántartani. Annak a nála levő arcképét bekeretezve a szobája falán fejjel lefelé akasztotta szögre. Originális ismert alak volt az öreg Szmatanai egyébként igen szorgalmas reverenda-szabó, akit örökké nagy átvető fekete köpenyben és saját maga alkotta ulános-sisak forma házisapkában lehetett az utcán látni. keringő nedvek árjában ott les- kelődik a gyors enyészet, beteges átalakulás és aránylag rövid időtartam. Komolyan figyelemre méltó jelensége korunknak az emberi lélek folyton izgatott hangulata: sik tükre a víznek, mely a legcsekélyebb érintéstől mély és tartós hullámverésbe megy át. Ez az izgatott hangulat szereti a szélsőséget: a szeretet és gyűlöletben egyaránt való csa- pongásokat, a változó élvezetek kifogyhatatlan sorát. A szertelen nagyravágyás, a versengés őrületes hajszája minden téren, az élvezetek nyújtotta mámor szédületessége, az érzéki ingerek állandó fölcsigázottsága — mind-mind okai a jelen nemzedék általános kimerülésének és a jövő nemzedékre kiható satnyulásnak. A természet megbosszulja magát azon a társadalmon, mely'vele egyezségre lépni merészkedik! Belenyúltunk az idő kerékküllői közé és a jelen javáért kockára tesszük a jövőt! Ez a szédületes gyors haladásnak szomorú eredménye. . P. Városi közgyűlés. Esztergom sz. kir. város képviselőtestülete pénteken d. e. 10 órakor, majd folytatólagosan aznap d. u. 4 órakor népes közgyűlést tarLegnagyobb ambícióját a községi biró jelöltségben merítette ki. Mindazon által ezt soha el nem érhette. Pedig Justicia bekötött szemű istenasszony képviselésére kiválóan praedestinálva volt, amennyiben: nagyot halló is volt — szegény ! Itt lakott szintén sok ideig a várbeli énekesek közül híressé vállt Schill nevű basszista is. Ennek mély színezetű erőteljes orgonaszerű hangja mellett, gyermek naivságra valló huncutságok kieszelésére volt kiváló talentuma. Eredeti és szellemes vicceitől az egész város értelmisége, de ő maga is kaczagtató gömbölyüségre tett szert. A gyönyörű citerajátékáról, meg festőművészi képességéről hires Bla- ha Károly is itt lakott ezen utcában. Ő egyébként Simor prímás udvartartásában mint francia szakács működött. Ideális szép Rembrandt-szakál- lával s finom modorával elég tekintélyes szerepet játszott a Vízivárosban. A kedves jó Wimmer Ferenc bácsit csak azért nem dicsérem ki különösképen, — pedig nagyon is megérdemelné — mivel lekötelező nyájas modorával, mindenkivel jót tenni akaró szives előzékenységével, nagy tudású tapasztaltságával, munkás életével sokaknak élénk emlékezetében él még ma is. — Ha tőlem függne : szobrot állíttatnék néki, melynek talp- zatán aranybetűkkel állana az elistott, melynek fontos tárgyai a jelenlevő képviselők érdeklődését igen lekötötték. A közgyűlés lefolyásáról a következőkben számolunk be. Napirend előtt. Vimmer Imre polgármester megnyitó szavai után, mielőtt a tárgy- sorozat első pontja a napirendre került volna, Brutsy János kért szót egy a város közönségét érdeklő ügyben. Tudomására jutott, — mondotta, — hogy a városhoz egy vállalat részéről igen kedvező ajánlat érkezett a határban levő felfedezett szén kutatására és kiaknázására. Mivel ezen ügy a város népét hosz- szabb idő óta közvetlenül érdekli, kérdi, hogyan áll ezen dolog, van-e remény a fényesnek látszó üzlet megkötésére, mely nagyban maga után vonná a város anyagi helyzetének javulását ? A polgármester úgy az interpelláló képviselőt, mint a közgyűlést, megnyugtatandó, azon kijelentést tette, hogy az ügy még azon stádiumban van, melyen semmi bizonyosat nem mondhat. Azonban biztosítja a város közönségét, hogy úgy ő, mint az ezen ügyben kiküldött szűkebb bizottság azon van, hogy a város részére ez a dolog a legelőnyösebb és legnagyobb mértékben biztosított legyen. Mihelyt a tárgyalások befejeződtek, ezt az ügyet azonnal a közgyűlés elé vezérli, hol alkalma lesz a képviselőtestületnek a dolgot minden oldaláról a legbehatóbban megtárgyalni. Az Unger ügy. A közgyűlés ezután áttért a napirend egyes pontjaira. Éljenzéssel vette tudomásul Vaszary Kolos volt hercegprímás és esztergomi érsek búcsúzó levelét, valamint Dr. Prohászmerés : „A polgári erények mintaképének.“ Még egyet említek meg a régi Víziváros vezető emberei közül, az akkorában 25-ik szolgálati évét ünneplő Tóth József közs. biró nagy- rabecsült személyét. Az örökké magasszárú csizmával magyar ruhát viselő, puritán jellemű, egyenes járású s lengő szakállú, szép magyar ember, kitűnő pomologus is volt, a miről szépen jövedelmező szigeti gyümölcsös kertje, meg a tőle ültetett szigeti diófa-sor még ma is ta- nuskodhatik. Sok ideig ő volt a kir. város fáskertjének is gondnoka, hol sajátkezű oltásokkal a fatenyésztésben nagymesterként szerepelt. Még a lantpengetést is kedvvel gyakorolta, ha ideje engedte a Pegazust meg- megnyergelni, úgy hogy nagyobb versgyűjtemény is látott tőle napvilágot. A 88 éves korig kertészkedő eleven öreg úr is elmúlt: kedvelt vízivárosi lakából egy jobb világba költözött. És alig van hasonmása már a mai világban. Nem volnék vérbeli esztergomi nyárspolgár ha a papság akkoron szereplő egyes kiváló alakjairól is meg nem emlékeznék, persze nem a tudományosság, vagy egyéb erényeik méltatása szempontjából hanem csak annyiban, amennyiben a polgárokkal való szives érintkezésük felől módomban állott tapasztalatokra szert tennem. Scitovszky és Simor prímások ka Ottokár püspök szívélyes válaszát a 30 éves jubileuma alkalmából hozzá intézett üdvözlésre vonatkozólag. Tudomásul vette azonkívül a belügyminiszternek lapunkban már szó- vátett azon leiratát is, melyben a közgyűlésnek azon alkotott szabály- rendeletét, mely szerint a külhatár- ban való lakás korlátoztassék, jóvá- hagyhatónak nem találta. Ezután került sorra a városnak sokat vitatott tengeri kígyója, az Unger-ügy. A városatyák mozgolódásán látszott, hogy nagy percekre készülnek. Torkok - köszörülődtek, székek csigorgása hallatszott és a miniszteri leiratot olvasó főjegyző hangja eleinte csaknem elveszett a készülődés okozta zajban, hogy később annál nagyobb csendben hallassák a leirat minden igéje. A készülődés azonban korai volt. A város tanácsának és jogügyi bizottságának a leirathoz fűzött magyarázó sorai annyira világosak, érthetőek és ami a fő, elfogadhatók voltak, hogy a közgyűlés minden alaposabb felszólamlást nélkülözve, (mert azért szó nélkül nem maradhatott) egyhangúlag elhatározta, hogy Unger Hugó volt rendőrkapitányt a 2400 korona volt régi fizetése után az 1909. évtől kezdődőleg 1104 korona évi ellátással nyugdíjazza. A megkönnyebbülés sóhaja hallatszott az atyák ajkáról, hogy ezt a nehéznek látszott ügyet ily lapidári- san el lehetett végezni. Ha ugyan vége van már az ügynek ! No, majd meglátjuk 1 ' Tudomásul vétetik. A belügyminiszter leirata az árvédelmi munkálatok költségeihez való hozzájárulás címén az esztergomi takarékpénztártól felvett 200,000 koörökké való hírnevet biztositó népszerűségén kívül legméltóbb karriert ért el a közszeretetben élt apostoli buzgóságú: Máj er István püspök, Írói néven is nagy eredménnyel működő, hírneves : István bácsi, kinek jóságos arcvonásait temetőnkben levő síremléke reilefjén mindig nagy kegyelettel szemlélem. Hát a furcsa és sokszor paprikás szavakkal fűszerezett egyházi szónoklatairól hires Krotky kanonok volt még csak igazi jó pap és emberbarát! Amilyen szigorú s Abraham a Santa-Clara szt. beszédeihez hasonló szavakkal rótta meg híveit a szószékről, oly páratlan kedves modora volt a magánéletben mindazokkal szemben, kikkel a barátság vagy jótékonyság terén csak találkozhatott. Engem is minden előzmény nélkül, csupán hallomás után értesülve egy véletlen kisebb balesetből származott betegségemről, az ágyamnál látogatott meg s őszinte részvét balzsamával igyekezett vigasztalást nyújtani. És azután is többször tréfásan úgy szólított: Hogy van, hogy van. Nincs már semmi baj ? Komámuram! Most már, sajnos por és hamuvá váltak mindannyian. Hagyjuk hát mi is oda szépen a Vízivárost! Úgy sem szeretném a nálamnál külömb helyi krónika-irók jogát megrövidíteni azzal, hogy mindent elírjak előlük véletlenül.
