Esztergom és Vidéke, 1913
1913 / 11. szám
2 ESZI i^GOM és VIDÉKE. 1913. február 6 XXVI. t. c. alapján úgy is megkaptunk volna. Eddig rólunk; és most a javaslatról ! El kell ismernem, hogy nem tekintve a városi tanitók speciális helyzetét, a fiatal tanitók jövőjét jobban biztosítja, mint az 1907. évi rendezés, de vannak óriási hibái is. Ha már a javaslat beállította a 3200 kor. végfizetést, miért nem gondoskodik róla, hogy ne 1893 október 1-től számitassék a szolgálati idő, mert úgy tudom, hogy érdemes tanitók már 93 előtt is szolgáltak, és ezek bizonyára tettek annyi szolgálatot a hazának, amiért nemcsak fényesebb temetés Ígéretével kell őket eltolni az útból. A javaslatnak szelleme az, hogy megszünteti az állami tanító és nem állami tanító közötti fizetési külömbözetet, ami a tanitók régi óhaja volt. Látszatra igy is áll a dolog, de csak látszatra, mert annak dacára, hogy 40 évi szolgálat után mind az állami, mind a nem állami tanító 3200 koronával mehet nyugdíjba, de ezen 40 év alatt az állami tanító 89,200 kor., a nem állami tanító csak 84,400 kor. fizetést élvezett összesen, mert az állami hamarább jut az egyes fizetési csoportba, mint a nem állami. Ilyen látszólagos és a közönséget megtévesztő javaslaa Loreley-termő sziklák alatt igy nyögdécsel: Én nem tudom, mi lehetett, Hogy olyan bús levék, De hogy mit Írjak most neked, Nem tudom most se még. Egy aggódó férj sóhaja nejéhez, Törökbecséről: „Otthon nem spórolsz sört és bort, Tojást, vajat, zsírt és szidalmat, De tintát ugyan nem pazarlasz, Hogy vagytok, — erről tollad hallgat.“ A „Hotel Fenice“ jelzésű levelezőlap magyar áldása hazafelé : Rossz ágy, rossz bor, Lelkem komor, Rághatlan pecsenye. Lusta személyzet, Idő : ítélet, Egye meg a fene ! Még egy Klapphorn-költő is akad a vidám utazók között: Együtt mentünk fel a sziklára, Margit elől, én meg utána, De lefelé gurulni kezdve, Nem nézheténk az etikettre. Azonban egy közönséges fehér levelezőlap is jutott a kezembe, melyen rajta volt ugyan az „Üdvözlet“ de minden kép nélkül. Erre egy el- rökönyödött pasasér e verses nyögést irta: Le vagy cáfolva Ben Akiba, Hiába volt igéd megírva : Van mégis uj a nap alatt: E sáros Kis város, Hol képes lev. lap nem akadt. tot nem szabadna beterjeszteni. Ha már az állami tanító több javadalmazásban részesül, mint a nem állami és igy mégis csak külömbséget tesz a javaslat köztünk, miért kell azt még azzal is tetézni, hogy a mig a férfi tanító 3200 koronával mehet nyugdíjba, addig a tanítónő csak 3000 koronával mehet, ugyancsak h 0 évi munka után ? A tanítónő ugyan azt a munkát végzi osztályában, mint a férfi tanító. Sőt — ha meg nem vernek a kollégák — még azt is megmondom, hogy az elemi iskola alsóbb osztályaiban nevelés szempontjából értékesebbnek tartom a nő munkáját, mint a többé-kevésbbé keményebb lelkű férfiét. Ezért kell annak kevesebb nyugdíj és az élvezett összfizetésben is kisebb összegé A férfi és nő között fizikai munkában van külömbség, de a szellemi munka ezt nem ismeri — sőt tekintve a nő gyengébb fizikumát, azt jobban őrli a szellemi munka, mint a férfit. Egyenlő munkáért egyenlő fizetést kérünk ! Ez nem csak igazságtalan, hanem lealázó is a nőtanitókra nézve ! Hát a kántor-tanitók ? Ezeknek a kantori teendőkért járó fizetésük még mindig betudható a tanítói fizetésbe ? Vagy nem képez külön munkát a kántori teendő elvégzése ? Lehet egyszerre tanítani és temetni is? Ezen sérelem ellen tiltakoz- niok kell a felekezeteknek is, mert majd úgy járhatnak, hogy nem kapnak kántort, mert senki sem fog vállalkozni egy fizetésért két munkát végezni, és erre semmiféle törvénnyel sem lehet a tanítóságot kötelezni. (Bef. köv.) HÍREK. A hercegprímás első érseki funkciója. Dr. Csernoch János herceg- prímás a főszékesegyházban vasárnap végezte első érseki funkcióját. A Bazilikát ez alkalommal nagyszámú és előkelő közönség töltötte meg. A városban futótűz gyanánt terjedt el a hir, hogy a Bazilika ismét egyházi funkció teljesítésében láthatja főpasztorát, ami Vaszary Kolos gyengélkedése miatt 13 év óta nem történhetett meg. Dr. Csernoch János herme- lines, a hercegprímást megillető bíborral díszített érseki palástban, diszhintón vonult fel harangzúgás között palotájából a Bazilikába, amelynek ajtajában a főkáptalan és a kebelbéli papsága fogadta és kísérte a szentélyben levő trónusához. Dr. Rajner Lajos felszentelt püspök, általános érseki helynök lendületes, klasszikus latinság- gal megszerkesztett beszéddel üdvözölte az uj főpásztort, a főkáptalan és a papság nevében. A hercegprímás meleg hangon szintén remek latin- sággal körülbelül a következőket mondta: Igazán csodálkozik a Gondviselés különös intézkedése felett, hogy őt, kinek előbb ez az egyházmegye anyja volt, most ugyanannak jegyesévé tette és igy azon polcra helyezte, amely Magyarországon a legmagasabb egyházi dignitás. Csak úgy érti meg ezt, hogy tudja, Isten nem egyszer a kicsinyeket és alázatosakat választja ki terveinek megvalósítására. Meghajol tehát ü szentsége és O felsége kívánsága előtt és a nyugalom helyett nagy és nehéz munkákra vállalkozott, mert nagyon jól tudja, hogy mily nagy teendők várnak reá. Reméli, hogy a főkáptalan, amelynek még nemrég tagja volt, támogatni fogja őt nehéz feladataiban, valamint jeles papsága is, amelyet ő is szeret. Amit két egyházmegyében tapasztalt, azt most uj egyházmegyéjében értékesíteni fogja Isten dicsőségére és a reá bízott hívek lelki üdvösségére. Szavai után hódolatra indult főpásztora elé először a főkáptalan, aztán a gremiális papság és végül a növendékpapok. Bevégződvén a hódolat- nyilvánitás, a hercegprímás a gyertyaszentelés szertartását végezte el, amely után a nagymise következett, melyet Graef- fel János prelátus-kanonok, nagypréposthelyettes pontifikáit. Mise közben, az evangélium után, a szószékre lépett a főpásztor és a Baziiika kupoláját majdnem egészen betöltő népsokasághoz őszinte, közvetlen, szívhez, lélekhez ható szentbeszédet intézett. Megköszönte nekik a szives ragaszkodást, amelynek tanujelét adták az által, hogy oly számosán egybegyűltek a templomban, továbbá megmagyarázta nekik, hogy ő Krisztus követségében jár. Intette őket, hogy a hithez szigorúan ragaszkodjanak. O amennyire csak lehet, mindenkor fogja köztük Isten igéjét hirdetni, csak aztán a hivek tartsák is meg a katholikus egyház törvényeit, parancsait. Ajánlja egyúttal magát a hivek buzgó imájába. iMise után oly sorrendben, mint ahogy fogadta, kikisérte a főkáptalan, a papság és a növendékpapság a távozó főpásztort a templom ajtajáig, aki aztán még délelőtt a papnövelde elöljáróinak tisztelgését fogadta, kijelentvén, hogy menynyire szivén-lelkén fekszik a papnevelés ügye, mert hiszen azon fordul meg az egész, egyházmegye sorsa, mert valamint „akié a gyermek, azé a jövő“, úgy-, amilyen a növendékpapság, olyan lesz maga a papság is. Tanujelét is adta azonnal ezen kijelentett érdeklődésének, mert délután félöt órakor megjelent a papnöveldében a növendékpapok szinielőadásán. A kispapok Albániának 500 éves török rabságból való felszabadulása alkalmából a „Skander bég“ cimü 5 felvonásos történelmi drámát adták elő. Húshagyó kedden azután, midőn a növendékpapság egy tréfás vígjátékot adott elő, ugyancsak eljött ismét a főpásztor az előadásra, mely alkalommal őt az egybegyült nagyszámú közönség tüntető ovációban részesítette. Hamvazószerdán a herceg- prímás maga végezte a hamva- zási szertartást a Bazilikában. Esztergom öröme alig festhető le mindezen megnyilvánuló kegyesség és tüntető szeretet láttára. Dr. Csernoch János herceg- prímás esténkint a városban gyalogsétára is indul, mely alkalommal az eléje kerülő régi ismerőseivel a legszivélyesebb hangon beszélget el. Nagybőjti beszédek Vízivárosban. A szokásos nagybőjti sz. beszédeket a vízivárosi plébánia templomban minden pénteken délután 5 órakor fogják megtartani. Az első beszéd holnap lesz. Szónokok lesznek: Dombay Nárcisz főgimnáziumi tanár, Dr. Breyer István főszentszéki jegyző, Dr. Dangelmayer Lipót szemináriumi tanár. Keményffy Kálmán plébános és Pomothy Gábor káplán. A vármegye tisztelgése a hercegprímásnál. A vármegye tisztikara kedden délben testületileg jelent meg Dr. Csernoch János hercegprímás előtt, hogy üdvözölje őt, mint a vármegye örökös főispánját. Az üdvözlő küldöttséget meszleni Meszleny Pál főispán és Dr. Perényi Kálmán alispán vezették. Szentségimádás a Vízivárosban. A háromnapos farsangzáró Szentségimádás a hivek óriási részvéte mellett folyt le a vízivárosi plébánia templomban. Ezen alkalomból folyólag a főoltár pompás élő virágdíszbe öltözött s gyertya, villamos láng fényözönében volt a Szentség kitéve. Jó szónokok hirdették a Szentségimádás lelki hatásait: a hires Butykay Antal ferencrendi Budapestről, Keményfty Kálmán vízivárosi plébános s László Dániel bencés főgimnáziumi tanár. Butykay Antal kiváló beszéde által általános érdeklődést s megfelelő hatást keltett városszerte. Az intelligencia is nagy számban hallgatta. Városunk ezen ősi s leglátogatottabb áj tatossága nem hogy veszítene fényéből, de inkább emelkedik, amit jóleső lélekkel konstatálunk. Vármegyénk a budapesti mértékhitelesítő kerületben. Múlt évi március 27-én az alispán felterjesztést intézett a keresk. miniszterhez Esztergom vármegye területének a győri állami mértékhitelesítő hivatal kerületéből való kivétele s a budapesti áll. mértékhitelesítő hivatal kerületéhez való csatolása tárgyában.
