Esztergom és Vidéke, 1913

1913 / 95. szám

4 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1913. december 4 kot adta elő, mely a többi számmal együtt igaz élvezetet szerzett a jelen­voltaknak. A turisták országos nagygyű­lése. November 29-én és 30-an folyt le az országos turista nagygyűlés a Sándor-utcai régi országházban, me­lyen 45 hazai egyesület vett részt 11,662 turista képviseletében. A gyű­lésen mintegy 500 kiküldött tag vett részt. A Magyar Turista Egyesület Esztergomi Osztályát Farkas Elek elnök vezetésével fírilli Gyula, Ein- czinger Ferenc, Kerschbaummay'er Viktor, Laiszky Jenő, Laiszky Káz- mér és Oltósy Rezső képviselték. A gyűlés szombaton este 7 órakor kez­dődött, melyen Vita Emil dr. szé­kesfővárosi tanácsos elnökölt, ki meg­nyitó beszédében a szövetség előké­szítésének történetét vázolva, öröm­mel állapította meg, hogy a hazai turista egyesületek csaknem kivétel nélkül képviseltették magukat. A föld­mi velésügyi miniszter Csik Imre mi­niszteri tanácsossal képviseltette ma­gát, mig Bárczy István dr., a szé­kesfőváros polgármestere nagy elfog­laltsága miatt a gyűlésen meg nem jelenhetvén, meleghangú levélben üdvözölte a nagygyűlést. Az elnöki megnyitó után Tas József, a Ma­gyar Tanítók Turista Egyesületének titkárja „A cserkészőrszem-mozga- lom es a turistaság viszonya“ címen vetített képek és mozgóképek kísé­retében bemutatta az ifjúsági test­nevelésnek ezt a fontos működését és a szabadban táborozó valódi tu- rista-ifjak számos képben való fel­vonultatása meggyőzött mindenkit, hogy a hazai turista-egyesületek a cserkeszőrszem-nemzedéktol várhat­nak állandó, friss elemet. Este 9 órakor a Dréher-pincében ismerkedő­est volt, melyen mintegy 200 turista kiküldött vett részt. A nagygyűlés második napján, november 30-án, Vita Emil dr. elnök délelőtt fél 10 órakor nyitotta meg az ülést, mely után Thirring Gusztáv dr., a Ma­gyar Turista Egyesület elnöke „A modern turista-kalauz szerkesztésé­ről“ Votisky Zoltán, a Budapesti Egyetemi Turista Egyesület elnöke pedig „Az önkéntes mentés a Magas Tátrában“ címen tartott rendkívül érdekes felolvasást. Ezután Vita Emil dr. elnök a nagygyűlés rende­ző-bizottságának mandátumát letette és a nagygyűlés átalakult a Magyar Turista Szövetség alakuló közgyűlé­sének. Az alakuló közgyűlés elnök­nek egyhangúan Teleki Sándor gró­fot, a Magyar Kárpát Egyesület el­nökét, társelnöknek Thirring Gusz­táv drt és Münnich Kálmánt válasz­totta meg. Teleki elnök megnyitójá­ban kifejtette, hogy a szövetség mily hathatós szerepre hivatott az óriás lendülettel fejlődő hazai turistaság terén. Fölkérte a jelenlevő egyesüle­tek képviselőit, hogy testvéries együtt­működésben ne a versengés, de a közös cél lebegjen előttük. Ezután az igazoló-bizottság javaslatára a 45 egyesület kiküldötteit igazolták és e'döntötték, hogy az alapszabályok tárgyalásánál az egyesületeket ne egy-egy szavazat illesse meg, hanem taglétszámuk arányában minden 20 tag jelentsen egy szavazatot. Ezen az alapon 456 szavazati jogot iga­zolt a közgyűlés. Vigyázó János dr. előadta pontonként a 64 szakaszból álló alapszabály-tervezetet, amelynek beható tárgyalása délután fél 3 óráig, majd 4 órától folytatólag este 8 óráig tartott. Este fél 8 órakor ki­mondotta a nagygyűlés, hogy a „Magyar Turista Szövetség“ megala­kult s elnökké gróf Teleki Sándort, ügyvezető elnökké dr. Thirring Gusz­távot, a Magyar Turista Egyesület elnökét választotta meg. Megválasz­tották azután még az egész tisztikart és a Szövetségtanácsot is. A szigorú vasút. A vármegye alispánja megkeresést kapott a Ma­gyar Államvasutak igazgatóságától, melyben a vasútigazgatóság arra kéri a hatóságot, hogy tegye a legkiter­jedtebben közhírré, miszerint a vasúti személyzet a legszigorúbban utasit- tatott, hogy minden egyes esetben, midőn valami rendellenességet tapasz­tal, a legerélyesebben járjon el. Az utazó közönségnek azon részé tehát, mely néminemű előjogokat követel magának a kalauzzal és a szerényebb utitársakkal szemben, ezután alapo­san megjárhatja. Félünk azonban, hogy ez a rendelet sok alkalmazott­nak megnöveli majd a szarvát s olyankor is érezteti majd a hatalmat, mikor arra semmi szükség nincsen. A közönségen tehát a sor, hogy ren­des, tisztességes viselkedéssel vegye elejéi mindennek, ami összetűzésre adna alkalmat s az utazás kellemet­lenségeit szaporítaná. Az Esztergomi Sétahelyszé- pitő Egylet rendkívüli közgyűlése szombaton d. u. folyt le élénk ér­deklődés mellett a városház nagy­termében. A közgyűlésen Bleszl Fe­renc elnökölt. A közgyűlés főtárgya volt afelett határozni, hogy az egye­sület vagyona, mely néhai Haben- thaller Jánosné 2020 kor. hagyomá­nyából, valamint néhai id. Lucen- bacher Pál 2000 korona adományá­ból, továbbá ezek időközi kamatjai­ból áll s mely kamatok már az alaptőkének több, mint kétszeresét teszik, — felhasználható legyen a jelenleg folyó szépitészeu munkála­tokra. A közgvülés ezen főtárgyán kívül, mely egyhangúlag megszavaz­tatott, az elnök bejelentette, hogy az egyesületnek jelenleg 27 alapitó és 114 rendes tagja van. A tagok létszámának gyarapodásához nagy­ban hozzájárult az a lelkes felhívás, melyet az egyesület az év folyamán a város intelligens közönségéhez in­tézett s melynek eredményeként 4 alapitó és 42 rendes taggal szaporo­dott az egyesület. Az uj alapító ta­gok között van dr. Csernoch János hercegprímás is. A jelentések során az elnök beszámolt a Kisdunapart most folyó szépitési munkálatairól is. .Az idei munkálatok 4000 koro­nába kerülnek. A Dunapart szépíté­sére felhasznált celtisz és platánfák i gr. Zichy József vedrődi uradalmá­ból valók s ültetésüket Sziklai Ödön helybeli jónevü kertész végzi, kinek szakavatott munkáját általános meg­elégedéssel szemlélhetjük. A köz­gyűlés köszönettel vette tudomásul, hogy Meszleny Pál főispán a Kis­dunapart szépítésére 50 drb. díszfát ajánlott fel. A héten kezdődtek mega Mattyasóvszky bástya mellett létesí­tendő park előmunkálatai is. A parkba és az útvonal több helyére is padok jönnek, melyek nagyobb részét az egyesület Kobek Kornél orsz. gyűlési képviselőtől már be is szerezte igen jutányosán. Az egye­sület ezenkívül elhatározta azt is, hogy a szigeti sétányt a tél folya­mán kavicsoztatni fogja. Az egye­sület tevékenységét nagy örömmel látjuk és jóleső megnyugvásunkra szolgál, hogy hosszas stagnálásából épen mi ráztuk fel az egyesületet. Készséges szívvel állunk melléje közhasznú munkásságában Eszter­gom egész müveit közönségével együtt. Tűz. Nagysápon a napokban tűz ütött ki, mely Kis János gazda szé- rüskertjében mintegy 200 kor. kárt okozott. A tüzet a gyermekek gyufá­val való játéka okozta. A gondatlan szülők ellen megindult az eljárás. Ismét megfogadták egy taná­csunkat. Egy alkalommal vezércikk­ben tettük szóvá azon anomáliát, hogy városunkban nincsen nyilvános illemhely s ezért különösen hetivásá­ros napokon mellékutcáinkban a köz­szemérem elleni kihágások a legna­gyobb nyilvánosság mellett űzetnek, köztisztaságunk nem nagy dicsősé­gére. Hogy szavunk nem volt pusz­tában kiáltó szó, a közel jövő fényesen igazolja. A Kisdunaparti szépitészeti munkálatokkal kapcsolatban ugyanis a Héviz-u ca torkolatánál egy vas­betonból készült nyilvános illemhely fog emelkedni 3000 korona költséggel, mely köré egy kis parkot is ültet a szépítő egyesület A hely kétségkívül szerencsésen van megválasztva, de csak akkor, ha a piacnak az a része, mely most a Széchényi téren van, mielőbb beköltözik a Héviz-csatorna helyére Lám, lassan mégis csak rend­bejövünk, ha hallgatunk a jóakaratú tanácsokra. Bolgár rendszerű kertészet Esztergomban. Majthénvi József helybeli jónevü konyhakertészünk, aki az országban egyike volt a leg­elsőknek a bolgár rendszerű kerté­szet bevezetéseben, újabban ismét 308 kor. államsegélyt kapott a föld­mi velésügyi minisztériumtól konyha­kertészete öntözési berendezéseinek költségeire. Jellegzetes adoma. Kiss Józse­fet jubiláljuk ma érdem szerint Új­ságíró barátai azonban a reklám har­sonáival ünnepük, ami sehogysem illik a szerény költő jubileumára. Kétségkívül számottevő költő Endrődi Sándor, Ábrányi Emil, Szabó Endre és mások között De nem „a lírai költők fejedelme.“ Kiss József spe­cialitás irodalmunkban. Tiszta ma­gyarsággal dolgozó zsidó költő, akinek maradandó alkotásai is van­nak. A túlzások azonban sehogysem illenek a szerény öreg költő koszo­rújába. Még olyan adomák sem, ami­lyenek közül való például ez. Minden­honnan érkeznek elismerések. Még a távoli Kopenhágából is „jutott neki ajándék.“ Nem közvetlenül ugyan, csak közvetve. A dolog úgy történt, hogy Kiss József meglátott a napok­ban egy ismerős művészbarátja fején egy feltűnően finom kalapot. — Ko- penhágai pénzből való! — dicseke­dett a fiatal művész. — Ejha ! — csodálkozol Kiss József. Majd hir­telen eszébe jutott valami poétika licencia, lekapta a művész kalapját és igy szólt: — Kopenhágából még úgy sem kaptam ajándékot! És a fiatal művész kalapja lett „az ünne­pelt fejedelem“ koronája. Ritka szép karácsonyi ünnep készül december tizennegyedikén Pilismaróton. A Magyar Turista Egye­sület ugyanis huszonnégy szegény sorsú iskolás gyermeket ruház föl ünnepséggel. Az idei felruházó kará­csonyi ünnep azért is érdekes, mert jubiláns esemény. Ugyanis huszonöt év előtt rendezte az elsőt a derék és népszerű Magyar Turista Egyesület Pilismaróton, ahol akkor Csupor Ist­ván volt az erdőmester és Tirts a a gyakornok. Ma pedig Tirts Rezső a tevékeny és lelkes főerdőmérnök. A rendezőség meghívja a község és a környék előkelőségét is. A pilis­marón iskolás gyerekek szorgalma­san készülnek énekes és szavaló előadásra. Természetesen az eszter­gomi ? testvér turista-egyesület sem marad el. A huszonnégy szerényebb sorú tizenkét fiút és tizenkét leányt a következő méltányos rendszerrel válogatják ki: a közalapítványi ura­dalom kijelöl hatot, a község elöljá­rósága ugyanannyit, a róni. kath. és ref. iskola szinten hatot. Kedvező időjárásban a lélekemelő karácsonyi ünnepet a templomtéren tartják meg. Kedvezőtlen időben födött helyiség­ben. Délben pedig a pilisrnaróti ven­déglőben jubiláris bankettre gyüleke­zik össze az ünneplő közönség. A kasszafúrás elkövetője. Meg­írtuk, hogy Strasser és König pár­kányi cég irodájában a múlt hét fo­lyamán betörést kíséreltek meg. A párkányi csendőrség igen súlyos gya- nuokok alapján Gonda István ebedi lakos volt váci fegyőr ellen indított meg vizsgálatot, ki a betörés napján nem volt otthon s lakásán feszitő vasakat és csavaros fúrót találtak. A fúróhoz, mely épen beleillik a fel­törni próbált pénzszekrényen levő részekbe, még friss acélpor is volt tapadva, mely kétségtelenné tette, hogy még csak nemrégiben is hasz­nálták. Gonda már több betörést is követett el s igy a gyanú igen ala­posnak látszik. A „Párkányi Önkéntes Tűz­oltó Testület“ 1913. évi december hó 7.-én délután fél 4 órakor a köz­ségi tanácsteremben rendkívüli köz­gyűlést tart a következő tárgysoro­zattal: 1. Elnöki megnyitó. 2. Nemes Flórián alparancsnok és Német József őrparancsnok királyi kitüntetésének bejelentése. 3 A testület verseny­csapatának a kéméndi versenyen nyert kitüntető díszoklevél átadása a szövetségi elnök által. 4. Jutalmazási alap kiosztása. 5. Esetleges indítvá­nyok. Mozgalom a húsdrágaság ellen. Az „Esztergomi Belvárosi Kath. Olvasókörében vasárnap dél­előtt népes értekezlet volt, melyen fóldmives gazdáinkon kívül számo­sán vettek részt az intelligencia kö­réből is. Az értekezlet kimondotta, hogy mozgalmat indít egy szövetke­zeti alapon létesítendő hússzék fel­állítására, melynek alaptőkéjét 20 ko­ronás részesjegyek kibocsájtásával óhajtja előteremteni. Ha elegendő számú részesjegy elkel, úgy a hús­szék még a folyó évben megalakul. Ma este ismét értekezlet lesz ebben az ügyben, melyen a mozgalom ve­zetői az aláírások eredményéről fog­nak beszámolni és a további teen­dőket beszélik meg. A „Fürdő“ mozgókép színház műsora. December 6 —7.-én : A kis „Jack“ 4 felv. dráma, Daudet Alphons világhírű regénye után rendkívül meg­ható és minden izében páratlanul álló műsor. Hétfőn, 8.-án a „Felhők kö­zött“ 4 felv. minden részleteben iz­gató detektív dráma kerül bemuta- tatásra. Kedden, szerdán és csütör­tökön, 9, 10, 11.-én a „Márta" Fedák Sári nagy művésznő a főszerepben. Budapest után az első vidéki varos Esztergom, hol bemutatásra kerül a kedvelt és világhírű magyar művész­nő a „filmen“ megjelenik s művé­szetével a közönség érdeklődését mindvégig leköti. Szemünk előtt bon­takozik ki a kis manicür leányból lett világhírű művésznő carrierje. „Vigyázzunk az egészségünk­re!“ Niko'inmentes dohányárút (ál­talános jövedék és különlegesség) árusít a „Denikó“ r. t. Budapest, V. Szent István-tér 2. A társaság ár­jegyzéket és leírást ingyen küld. M. kir. anyakönyvi kivonat. 1913. november 23—30-ig. Születtek: Meszes Julianna rk. kőbányamun­kás leánya. — Eckstein Magdolna izr. vegyeskereskedő leánya. — Bábszki Borbála rk. földm. leánya. — Schiller András rk. földm. fia. — Labancz Borbála rk. földm. leánya — Szeder Borbála Erzsébet rk. asztalos leánya.

Next

/
Oldalképek
Tartalom