Esztergom és Vidéke, 1913

1913 / 10. szám

4 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1913. február 2. rint nem életbe vágók is, de ame­lyeknek már tényleges élvezetében volt súlyos pótadókkal terhelt váro­sunk, melyek elvesztése tehát nél­külözést jelentene a múlthoz képest» és ezen tekintetből igen kívánatos únne, ha a hercegprimás-utód azok­ról diszkrét módon értesittetve, ne­mes szívvel megtartarthatná a városi a kérdéses segélyek élvezetében. Egyik ilyen segély a kórház épí­tési kölcsön törlesztésére adott évi 4000 korona. Ezen összeget Vaszary Kolos bíboros hercegprímás 0 eminenciája annak idején olykép volt kegyes felajánlani, hogy azt élete fogytáig adni fogja. Már most fogja-e ezután is adni, oly kérdés melyre igenlő választ adni alig lehet; mert a feltevés, melyre az ígéret alapítva volt, a primási jövedelmek holtiglan való teljes élvezete, várat­lanul megváltozott, sőt megszűnt. Másik 4000 koronát az aggok háza fenntartásának költségeire, illetve szegényügyi kiadásaira kapott évente a város ; erre nézve már értésünkre adatott, hogy ezen adományt jövőre az uj hercegprímástól kell remény­lenünk ; s hasonló reményben, kell ehhez képest immár azon 200 koronára nézve is lennünk, melyet minden évben szegény gyermekek felruházásához való járulásképen karácsony táján kaptunk. A város jövőbeli nagyobb felada­tai tekintetéből legközelebbi aktuali­tással bir az iskolák kérdése. Ezen ügy avval a célzattal lön utóbbi időkben újból napirendre hozva, hogy a községi iskola elvi alapján törvé­nyes cime legyen a városnak túlter­helő kiadásai enyhítése céljából az elemi iskolák államosítását kérni, s legalákb is kiadóbb állami segélyt nyerni, minthogy a vonatkozó tör­vény szerint községi iskolákra, a község, illetve város az egyenes adók 5 °/o-nál súlyosabban nem terhelhető, nálunk pedig nagyon is sokkal töb­bel terhelve van A magyar közigazgatási bizott­ság a kormány által kijelölt alapon, statusquó alapján a községi iskola mellett döntött; ekkor a város, mely iskolai költségei leszállításért óhajtotta a községi iskolát, most iskolái fele­kezeti jellegét kívánta mégis meg­menteni, és a közigazgatási bizott­ság határozatát megfellebbezni ren­delte; a kormány azonban a felleb­bezés elutasításával a községi isko­lai jelleget állapította meg, mint a közig, bizottság. Már most a kérdésnek vagy a községi jelleg utján kell tovább fej­lődnie, vagy — mert ehhez a köz­ségnek joga van, — újabb határozattal kellene a felekezeti iskolákhoz álla­nia ; az utóbbinak azonban csak az­zal lehetne biztos alapját letenni, ha a magas klérus a maga nemes segélyével illetve annak felajánlásá­val juttatná a várost azon helyzetbe hogy a keresett könnyebbülést meg­nyugvást nyújtó mértékben a feleke­zeti iskolában is megnyerhetné. Megkell itt jegyeznem, hogy mind Vaszary bíboros hercegprímás ő eminenciája, mind a méltóságos fő­káptalan tettek ugyan a felekezeti iskola segélyezésére nézve a ható­sági döntés előtt segélyajánlatokat, melyek azonban sem az állandóság biztosítására sem az összeg tekinte­tében nem voltak a községi iskola utján kapott könnyebbülés remény- letével szemben elég megnyugtatók. Kétségtelen, hogy az általam itt vázolt iskolaügy az uj hercegprí­más ő főméltóságát a katolikus nevelés szempontjából, magas hiva­tása szerint érdekelni fogja; de a kezdeményezésnek a felekezeti jelleg érdekében bizalmas kapcsolatai utján már most tőle kellene kiindulni, mert a város hivatalos vezetőségének már most a felsőbb hatósági határozatok­ban ki van adva az útirány, melyet követnie kell, ha a városnak előnyö­sebbet nem proponálhat; és a város képviselőtestületének utóbbi határo­zatát, mely már a primásváltozás idejében hozatott arra nézve, hogy a tanács tegyen az iskolaügyben tovább teendők iránt a képviselőtes­tületnek előterjesztést és javaslatot, mely határozatban ezen előterjesz­tésre hosszabb határidő adatott, a képviselőtestületi tagok azon belső óhajtása irányította, hogy az ügynek további fejlesztése előtt az uj herceg­prímás intenciói is kifejezésre juttas­sanak, aki időközben immár magas egyházfejedelmi székét elfoglalta. A város köztisztasági, egészségi és kényelmi viszonyaira igen fontos vízvezeték ügyét, mely a tárgyalások­ban már jelentékenyen előhaladott, az okból találom itt felemlitendőnek, mert a főméltóságú hercegprímás­nak alkalma lesz ezen ügyet a létező primási vízvezeték igényei vagy vélt jogai kérdésében elfoglalandó állás­pontjával megkönnyebbiteni, vagy megnehezíteni. A kérdés ugyanis az lesz, vájjon a primási vízvezeték jelenlegi élvezői igenyeltetnek-e a maguk részére valamely kivételeket vagy előnyöket a város közös víz­vezetékével szemben; máskép kife­jezve, bevonhatók-e a primási vízve­zeték által ellátott helyek a városi vízvezeték iránt mások terhére meg- állapitandó fizetési kötelezettségekbe. A városban kialakult nézetek szerint: igen, de nem is kecsegtetné az el­lenkező nézet érvényesülése nagy előnyökkel a primási vízvezeték tu­lajdonosát és részes haszonélvezőit ; mert köztudomású dolog, hogy a primási vízvezeték már az érdekeltek által nagyon is ismert és tudott, oly nagy áldozatot igényel fentartására, és szolgáltató képessége kiegészíté­sére, melyekkel hasonlatban a közös vízvezeték élvezetébe való lépés ál­dozatokot alig követelne. Ennyit ez ügyről itt felemlitendőnek találtam, hogy a vízvezetéket indokoltan fel­sorolhassam a jövő azon tervei és létesítményei között, melynek sorára a főméltóságú hercegprímást állás- foglalása tetemes könnyebbitéssel vagy nehezítéssel járhat. A város jövőbeli fejlődését nagy­ban érdekli a város törvényhatósági jogéinak és törvényszékének kérdése is, melyekhez alkalmas időkben ő főméltósága meleg érdeklődése és támogatása mellett ugyhiszem siker reményével lehetne kérelmezni. Törvényhatósági önállóságát e város történelmi hagyományai dacára azon rideg törvény alapján veszítette el királyi városi cime meghagyásával, mely a törvényhatósági jogú városok minimális lélekszámát tízezerben szab­ta meg. Nos kérem tisztelettel, a vá­ros lélekszáma a külvárosokkal való egyesülés által immár 18.000-re emel­kedett ; minthogy másrészt a királyok hajdani székhelyének, s az ország prímása székvárosának más nyomós okai is vannak, hogy ősi joga resti- tuálásával a megyei gyámkodásból kiemeltessék, valóban csak méltót és igazságosat kérelmezne alkalmas idő­ben ő főméltósága segélyével, ha törvényhatósági önállóságának vissza­adását kérelmezné. Nagy sérelme Esztergomnak az is, hogy törvényszékét elvették, s most forgalmi érdekei rövidítésével, még arra fizetendő pénz- és időbeli áldozatokkal kénytelen a szomszéd megyébe járni törvénylátásért. Nehéz feladat, de a hercegprímás hathatós gyámolitásával mindent meg kellene tennie a városnak, hogy törványszé- két visszakaphassa, mely siker alapos reményt nyújtana arra is, hogy Esz­tergom megye a vármegyék előbb utóbb napirendre kerülő kikerekitése alkalmával kibővittetnék, mert hiszen alig képzelhető, hogy Esztergom me­gye, mely mai terjedelmében valóban kicsiny, központjával, kultúrintézmé­nyeivel, a primási székvárossal, a Lévát vagy Ipolyságot központul uraló vármegyék valamelyikéhez csatoltas- sék vagy köztük felosztassák. Esztergom sz. kir. városnak nagy érdeke volna, hogy Párkánnyal egye- sitessék: nem akarok itt az okokra bővebben kiterjeszkedni, csak meg­jegyzem tapasztalati ténykép, hogy Párkány Esztergomnak városias elő­nyeit élvezi, forgalmát pedig a város terheihez való járulás nélkül teteme­sen megrövidíti; ép úgy és annyi okkal egyesitendők volnának, mint hogy Ujszöny Komárommal egyesit- tetett; de e kivánalom teljesítése annál nehezebben vihető keresztül, mert a vármegye is kicsiségében ellene van megyei területe sorvasz­tásának ; de méltó ez a kérdés is arra, hogy a főméltóságú herceg meleg érdeklődésébe ajánltassék, hogy benne a város akkorra, midőn a kérdés aktuálissá válhatik, jóakaró kegyes pártfogót találhasson. Pénzügy igazg a lóság o t évek óta igér a kormány városunknak, de évről-évre halasztja ígérete beváltá­sát. A kezdeményezés stádiumán ebben az ügyben a magas kormány is régen túl van; de a befolyások mérkőzése között hathatós pártfogóra van szükségünk. Végül a nagy dunai hidváin meg­szüntetését bátorkodom figyelembe ajánlani, mely vámmegszüntetés Esztergom forgalmának beláthatatlan lendületet adhatna, mert ezidőszerint a párkányi járásnak kivált kocsi forgalma a drágábban elérhető Esz­tergom előtt annak dacára • is meg­akad, hogy az állandó vashid csak mint egy utca választja el a két helyet egymástól, holott a befelé törekvő párkányi járási közönségnek vajmi sokszor oka és kedve lenne ügyes bajos dolgai intézése végett a megye székhelyére is bejönni, ha már Párkányig jutott, de a be és visszafelé fizetendő hidvám ott visz- szatartja — különösen a fogatos járművön közlekedőket. Komáromnak legalább már mél­tányos feltételek alatt bérbe adta az állam a dunai hidját; evvel a meg­oldással is foglalkozni fogunk, de ebben is, mint oly sokszor tapasztaltuk befolyásos pártfogóra lenne szügsé- günk, s ezt ő hercegsége magas személyében fogjuk kérelmünkkel keresni. Legjobb véleményem szerint anya­got kívántam a városom részéről nagyrabecsülendő és köszönettel vett ezen intencióhoz nyújtani, melyről a tek. Szerkesztőség soraiból értesül­tem ; méltóztassék feljegyzéseimet saját belátása és tapasztalata szerint felhasználni. Kiváló tisztelettel Vimmer Imre polgármester. Dr. Fehér Gyula praelátus kanonok. Tekintetes Szerkesztő Úr! E hó 18-án kelt becses soraira válaszolva a kérdéses ügyre vonat­kozó véleményemet a következők­ben foglalom röviden össze. Esztergom kulturális és gazda­sági haladásának tényezőjévé az Új főpásztor csak úgy lehet igazán, ha Esztergom az ő székhelye lesz a szószoros értelmében, vagyis ha itt lakik. A város kulturális és anyagi ügyei most, azt lehet mondani, összetorlód­tak. Hogy melyik intéztessék el előbb, az a városon kívül álló tényezőktől is függ az ügyek természetszerű sürgősségén kívül. A főpásztor, ha közöttünk él, látni és tudni fogja, hogy mi a legsürgősebb és mi vihető keresztül és mindig ahhoz fogja odaadni az ő hathatós támogatását, amire nézve kétség fönn sem forog­hat. Most tehát csak azt kell előtérbe tolni, hogy itt legyen, közöltünk éljen, ez az előfeltétele és biztosítéka is ügyeinek előbbrevitelének. — Ezt a sajtó utján is lehet kérni; a rész­letek a város hivatalos képviselete által terjesztendők a főpásztor elé. Kiváló tisztelettel Dr. Fehér Gyula prelátus kanonok. Dr. Perényi Kálmán alispán. Tekintetes Szerkesztőség! Folyó hó 18-án kelt nagybecsű soraira van szerencsém értesíteni, hogy a magam részéről Esztergom fejlesztését illetőleg, az új egyházfe-

Next

/
Oldalképek
Tartalom