Esztergom és Vidéke, 1913
1913 / 93. szám
4 ESZILRGOM és VIDÉKE. 1913. november 27. érnők el vele, hogy mi huznók a rövidebbet. Tisztában kell lennünk tehát már mostan arra nézve, hogy Ausztria bomlása esetén mi az a legkevesebb, amit a magyar királyság érdekeinél fogva biztosítanunk kell magunknak. Erre nézve megadja az útbaigazítást Magyarország mostani térképe. Eszerint u. i. kereskedelmi, ipari és stratégiai szempontokból nagy szüksége van a magyar királyságnak arra a területre, mely Budapesttől délnyugati irányban Triestig húzódva a tengerhez vezet. Annak idején tehát ki kell tolnunk Magyarország határait a Semmering gerincéig, a Mur völgyéig illetőleg a mostani olasz határig, oly formán, hogy Stájerországnak és Krajnának ez a része, úgyszintén Istria félszigete a magyar királyság tartozékai legyenek. Számos bajaink közepette nem ok nélkül emeli aggodalmainkat az a körülmény sem, hogy a szocialista demagógiára és az oligárchiára irányuló törekvések jelei is tel-feltűnnek politikai életünkben. Az elvakult hatalomvágytól távol álló középosztályra, tehát a magyar társadalom gerincét tevő intelligens polgárságra hárul az a szép haza fiúi feladat, hogy biztosítván magának a józan politikai vezetést, az ország érdekében megvédje a helyes középutat, melyet mindkét oldalról a szélsőségek veszedelme fenyeget. „Esztergom és Vidéke“ különös kedvezménye!! Nem kiméivé a rendkívüli nagy anyagi áldozatot, sikerült szerződéses viszonyt létesítenünk a 20 év óta fennálló, népszerű és az egész országban elterjedt „Háztartás“ Magyar Asszonyok Lapja kiadóhivatalával, melynek értelmében „Esztergom és Vidéke“ minden előfizetője a „Háztartás“-t 1 évi 12 kor. helyett 10 kor. ért » 0 » >i 5 „ V* n 3 „ „ 2-50 „ előfizetési árért kapja. Külön kedvezményül mindazon előfizetőnk, akik legalább félévre fizetnek elő a „Háztartásira, minden ráfizetés nélkül, ingyen és bérmentve megkapják a „Háztartás Könyvtára“ most megjelent pompás húsz kötetét. A „Háztartás“ mindent felölel, ami az asszonyt érdekli. Divat, Kézimunka, Hasznos tudnivalók, Gyermekszoba, Kertészet, Egészség, Szépség, Falusi Major stb. rovatai megfigyelésre méltó ezernyi tanácsokkal szolgálnak, Konyha rovata pedig rendkívül sok kipróbált ételreceptet tartalmaz. A Kürthy Emilné szerkesztésében kiváló gonddal szerkesztett dústartalmú illusztrált folyóirat havonta háromszor jelenik meg. Ingyenes mutatványszámot kívánatra készséggel küld az „Esztergom és Vidéke“ kiadóhivatala ahova az előfizetések is küldendők. Városi közgyűlés. Tegnap tartotta Esztergom város költségvetést megállapító közgyűlését. Közgyűlés előtt Gróh József szólalt fel, ki a legfontosabb autonom jog, a költségvetés tárgyalásakor az ön- kormányzati jog fontosságát hangoztatta. Rámutatott arra, hogy ez idő szerint mindenki kéri az autonómia jogait az államra ráruházni. Mi magunk is, amidőn az iskola, a rendőrség, az erdőkezelés államosítását sürgetjük. Önkormányzat nélkül úgymond olyan az állampolgár élete, mint a katonáé, aki csak kötelességeit viseli, de nem gyakorolja a jogokat. Az önkormányzat ősi erényeire hivatkozva a legnagyobb őszinteségre és takarékosságra figyelmeztet. E figyelmeztetésnek azonban nem sok eredménye volt, mert a közgyűlés mindent megszavazott. Sok olyat is, amit bátran mellőzni lehetett volna. Igaz, ez azért is történt, mert nem volt ott a takarékosság igazi képviselője — Brutsy János. Dr. Fehér Gyula felhívta az orvosok figyelmét a gyenge népességre, amit tiltott műveletekkel talal összefüggésben. Áldori főorvos nem tiltakozott ennek lehetősége ellen, de utalt arra, hogy a hatóság résen van es minden tiltott műveletet szigorúan üldöz. Nagyobb vitát provokált a reáliskolára felvett 200.000 kor. kölcsön után fizetett kamat. A telekhez csak 125.000 korona kellett; de a város már felvette azt az összeget is, ami a telek rendezésre kell, noha az Isten tudja csak, hogy az állam mikor épit. így azután ezen összeg az esztergomi takarékpénztárban kamatozik 4%-al, viszont a város ezután 63/4°/o-ot fizet. Hiába mutattak rá a helyzet viszás- ságára — a közgyűlést nem érdekelte. Elvégre a károsodás csak 1000 kor. évenkint. Számos panasza volt a földműves osztálynak. A rossz utak, a rossz külső világítás és a felemelt legelőbér miatt. Ez utóbbinál Erős, főkáptalani jószágigazgatóban — ki mindig kitűnik értékes felszólalásaival — és Gróh József ügyvédben hathatós védőkre találtak, akik reálisan ecsetelték a földművesek helyzetét s a közlegelő nyomorúságát. Az eredmény meg volt — a fűbért leszállították, az idegen marhákat a közle- .gelőről kitiltották. Közben Schwarc Adolf képviselő és a rendőrkapitány között kellemetlen incidens történt. Schwarc szükségtelennek találta a detektívet, a kit itt mindenki ismer, s a ki itt ép ez okból komoly szolgálatot nem teljesíthet. A rendőrkapitány ezt azzal vélte kimagyarázni, hogy Schwarc Adolfnak már kellemetlenkedett a detektív, azért nem szívleli. Schwarc Adolf tiltakozott ezen rusinuabió ellen. Véleményünk szerint is helyesen, mert nincs arra ok, hogy valaki egyéni ügyeit — a miről a rendőrkapitány hivatalosan tud — elegendő ok nélkül 100 képviselő előtt pertraktaljon sejtett formában. Ezektől eltekintve a közgyűlés úgy szavazott, mint egy gép. Maga az előadó is — Brenner Antal — úgy sietett, mintha terhére lett volna az előadás, a mit ezúttal ő teljesített, mert Osváth Andor a közgyűlési tagok között foglalt helyet. A közgyűlés tovább is tartott volna, de nem volt ott a sokszemü Zwillinger Ferenc s úgy délre le volt darálva az egész költségvetés. A primási udvarból. Dr. Cser- noch János hercegprímás titkára kíséretében pár napi tartózkodásra Budapestre utazott. Tb. vármegyei főügyész. Dr. Vimmer Károly fővárosi ügyvédet, polgármesterünk fiát Meszleny Pál főispán Esztergom vármegye tiszteletbeli főügyészévé nevezte ki. A Kath. Kör Konstantin ünnepélye. Fenyes ünnepéllyel ülte meg vasárnap az „Esztergomi Kath. Kör“ a kath. Egyház felszabadulásának 16 százados évfordulóját. Az ünnepélyen, mely pontban délelőtt 11 órakor vette kezdetét, nagyszámú intelligens úri és hölgyközönség jelent meg s eljött ez alkalommal dr. Csernoch János hercegprímás is, kit a kör helyiségének bejáratánál Maitya- sóvszky Lajos lovag, a Kath. Kör elnöke fogadott a tisztikar élén. Az ünnepély Beethoven-nak „Isten dicsősége“ c. vegyeskarra írt himnuszával kezdődött, melyet Táky Gyula karnagy vezetésével műkedvelő vegyeskar adott elő. A gyönyörű dal méltó bevezetője volt a magasztos ünnepély műsorának. Utána Skopecz Gyula lépett a pódiumra és Kiss Menyhértnek : „In hoc signo vinces“ c. alkalmi ódáját szavalta el gyönyörű hanghordozással és mély át- érzéssel. A közönség lelkes tapsban nyilvánította tetszését a remek szavalatért. Majd dr. Szilárd Béláné énekelte el szép csengő szopránján Kühnei „Ave Maria“ c. szerzeményét vegyes kar kísérettel. Az áhítatra keltő gyönyörű szerzemény a matiné egyik legbajosabb száma volt. Az ének végeztével id. Borús Adolf főszékesegyházi karénekes, ismert jeles hegedűművészünk játszott el két művészi zenedarabot ifj, Buchner Antal zongorakisérete mellett. A remek játék nagy tetszést keltett a közönség körében annál is inkább, mert Borúst már régen nem élvezte az esztergomi közönség ily nyilvános alkalommal. Dr. Lépőid Antal hercegprimási titkár mondotta el ezután ünnepi beszédét Konstantin császárról paratlan hatást keltve. Dr. Lepoldnak ez volt Esztergomban az első nyilvános szereplése és elmondhatjuk, hogy a temperamentumos szónok, ki ezen alkalommal teljesen magával ragadta a közönséget, s kinek már ezen legelső alkalommal sikerült magát a közönség szivébe fészkelnie, nagy nyeresége társadalmi életünknek. Beszédében Konstantint, mint a legelső katholikus érzelmű fejedelmet mutatta be, ki nemcsak a kor szellemének bámulatraméltö megértője, hanem mint igaz keresztény is a legnagyobb elismerésre és tiszteletre méltó. Milánói rendeletét méltatva, úgy jellemezte, mint a vallás- szabadság eszméjének oly mintaszerű okmányát melyből a mai keresztény államférfiak is sokat tanulhatnának. A beszédet percekig tartó taps és éljenzés követte. Végül Táky Gyula vezetése mellett a műkedvelő- férfikar adott elő egy klasszikus szerzeményt a „Krisztus mennybemenetele“ c. oratóriumból, mely az ünnepély zárószáma volt. A közönség a hercegprímást éltetve, egy szépen sikerült ünnepély emlékével oszlott szét. Halálozások. Pászthy József sző- gyéni körorvos november 22-én, 77 éves korában Szőgyénben elhunyt. Temetése 23-án délután 4 órakor volt a szőgyéni róm. katholikus sirkertbe. — Perényi Ferenc do- rog-ujbányatelepi igazgató-tanitó f. hó 23-án életének 49-ik évében hosszabb betegség következtében elhunyt. Perényi szorgalmas, törekvő, lelkiismeretes tanító volt, ki a bányatelepi idegen ajkú gyermekek megmagyarositásáért több Ízben kitüntetésben is részesült. Az „Esz- tergom-járási róm. kath. tanítói kör“- nek hosszabb időn át volt jegyzője, mely tisztét, mint a kör jegyzőkönyvei ékesen szólóan bizonyítják, ritka ügybuzgalommal viselte. A f. év nyarán ünnepelte tanítói működésének 30 éves évfordulóját. Tani- tótársai mindenkor lelkes szeretettel vették körül és enyhítették nagy szenvedéseit több hónapon át tartott betegsége alatt is. Halálát özv. édesanyja gyászolja, kinek egyetlen támasza, segítője volt a megboldogult. Temetése kedden ment végbe Dorogon nagy részvét mellett. Megyegyűlés. Esztergom várm. törvényhatósága a virilis névjegyzék bemutatása, a megyebizottsági tagválasztások kitűzése és beérkezett egyéb sürgős természetű ügyek elintézése céljából f. évi dec. hó 4-én d. e. 10 órakor a városház nagytermében rendkivöli közgyűlést tart. A tárgysorozat nevezetesebb pontjai: A vm. alispánjának előterjesztése az egyenes adókivető bizottságba két rendes és két póttagnak megválasztása tárgyában. Esztergom vm. alispánja bemutatja az 1914. évre egy- beáilitott legtöbb adót fizetők névjegyzékét. A vm. alispánja intézkedést kér a megyebizottsági tagválasztási határnap megállapítása és a választási elnökök kiküldetése iránt. A vm. alispánjának előterjesztése az 1913. év végével lejárt vmegyei pótadóknak a szükséges célokra 1914. évre való megajánlása tárgyában. A vm. főjegyzője bejelenti, hogy a jog- és államtudományi továbbképző tanfolyamon résztvet dr. Perényi Kálmán alispán részére 250 kor. átalányt utalt a háztartási alapból. A párkányi járás főszolgabirá- jának jelentése a panasznapok újabb megállapítása tárgyában. Esztergom város 1913. évre kivetendő községi pótadó százalékának az 1913. évi adóalapon való megállapítása tárgyában. Esztergom vm. törv. hatóságának utbiztosai és utkaparóinak szolgálat közben történt baleset esetén való ellátásáról alkotott szabály- rendelet. A községi vadászati jog értékesebbé tételének előmozdítása céljából bemutatott szabályrendelet. Esztergom vm. alispánjának felhatalmazása az 1914. évben működő sorozóbizottsági tagok kiküldése iránt. A községi és körorvosok mellékjárandóságairól szóló szabályrendelet módosítása. A törvh. hordójelző hivatalról szóló szabályrendelet módosítása. Dr Zwillinger Ferenc felebbezése a városi képviselőtestületi ülés órájának megállapítása tárgyában hozott képviselőtestületi határozat ellen. Dr. Zwillinger Ferenc felebbezése Esztergomban egy kereskedelmi fiúiskolának felállítása tárgyában hozott képviselőtestületi határozat ellen. Cseresznyés László és társai felebbezése a nagysápi róm. kath. hívők által felállítandó kereszt ügyében. Erzsébet ünnepély. A főgimn. Czuczor önképzőkör vasárnap délelőtt sikerült diszgyülést tartott bold. Erzsébet királynénk emlékezetére. Az ünnepély műsora a következő volt: 1. A gyűlés megnyitása és jegyzőkönvvhitelesités. 2. A bíráló gyűlés eredményének kihirdetése. 3. Arany János: A dalnok sírja; szavalta Vanek Jenő VIII. o. t. zongorán kisérte : Kiinda Károly VII. o. t. 4. Erzsébet királyné emléke ; mondta : Ölveczky Dezső VIII. o. t. 5. Dancla : Szimfónia ; hegedűn : Kőry József VI. o. t. zongorán: Kiinda Károly VII. o. t. játszották. 6. Er*
