Esztergom és Vidéke, 1913

1913 / 9. szám

4 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1913. január 30. ságos hajlamokat eláruló kapkodásai folytán egy pillanatra úgy voltunk, mint Hercules a válaszúton. De csak pillanatra; mert a másik percben az egyik komondor egy jól kiszámított ugrással a nyakamban volt, és nem épen lojális rángatódzással lefejtette rólam a bőrkabátot és mint aki kö­telességét a legpontosabban teljesítet­te, a miveletet hallgatagon néző pré­daleső társaival együtt elvonultak, magukkal cipelve a kabátot, a me­lyet közös erővel addig téptek, mig bélése darabokban nem úszott a légben. Az első percben feltűnő volt, hogy mért elégedtek meg a kabáttal, de a légben száldogáló szőrme csak­hamar megfejtette az egészet. Ugya­nis bőrkabátom szőrme ezüst nyúl volt. Megérezték rajta a nyulszagot. HÍREK. Farsangi naptár. Febr. 1-én. Rendőrbál a Fürdő nagytermé­ben. ,, 2-án. Esztergomi Kath. Legényegylet szinielőadással egybekötött tánc- mulatsága a Fürdőben. „ 2-án. A Szentgyörgymezői Kath. Kör tréfás estélye saját helyiségében. ,, 2-án. Táncmulatság a Belvárosi Olva­sókörben. „ 4-én. A Polgári Egyesület farsangzáró estélye a Magyar Királyban. Esztergomi küldöttség a her­cegprímásnál. Esztergom városa a legelsők között volt, kik Dr. Csernoch Jánost hercegprímássá való kinevez- tetése alkalmából üdvözölték, mind- azáltal üdvözlő küldöttség csak hét­főn, f. hó 27 én ment az uj herceg- prímáshoz, melynek célja volt az uj hercegprímásnál személyesen is ki­fejezni a város hódolatát és tájékoz­tatni őt a város jelenlegi sorsa és jövendő tervei felől. A küldöttség tagjai Vimmer Imre polgármester vezetésével Mátéffy Viktor plébános és Bleszl Ferenc takarékpénztári igaz­gató voltak. A hercegprímás előtt délben äU 1 órakor jelentek meg és a kihallgatás teljes ötnegyed óráig tartott. A hercegprímás páratlan szí­vélyességgel fogadta az esztergomi küldöttséget és teljes otthonossággal, fesztelen hangulatban, a legőszintébb bizalmassággal beszélgetett a küldött­ség tagjaival. Elmondta Esztergomra vonatkozó terveit, nézeteit, és meg­ígérte, hogy minden egyes esetben a legnagyobb jóakarattal fogja támo­gatni a város ügyeit, mely iránt, mint a múltban, úgy ezután is a leg­melegebben fog érdeklődni. A pol­gármester különösen a város azon elsőrangú kívánságát említette fel a hercegprímás előtt, miszerint a tör­vényszék visszaszerzése a közel jövőben biztosittassék. A főpásztor erre vonatkozólag a legmesszebbmenő támogatását ígérte meg és szemé­lyes utánjárását is kilátásba helyezte. A primási palota mellett levő „Kolos“- hid felemelését azonban elitélte és annak leszállítását a primási palota és a vízivárosi plébánia templom ér­dekében forrón kívánja Sok más aktuális dologról is szó esett, de a. küldöttség előtt újból és nyomatéko­san kifejezte abbeli akaratát, hogy Esztergomba való jövetele alkalmá­ból a város őt semmiféle ünnepi fogadtatásban ne részesítse. Idejö­vetelének idejére nézve azt a kije­lentést tette, hogy mihelyt a primási palota második emeletén kijelölt lak­osztályát, — hol nagynevű előde, Simor is lakott, — rendbehozták, azonnal Esztergomba fog érkezni, ami valószínűleg még a hét folyamán meg is fog történni. A küldöttség tagjai a főpásztor tapasztalt jóindu­latának és lebilincselő egyéniségének varázsa alatt azon boldog tudatban váltak meg a hercegprímástól, hogy ideérkezésétől kezdve Esztergom ké­pe teljesen meg fog változni és vá­rosunk a nagy protektor révén eddigi stagnált, nyomott helyzetéből a tö­rekvő fejlődő és boldogulásra hiva­tott városok sorába lép. Isten hoz­za körünkbe Őt és érezze magát olyan jól miköztünk, mint a jóságos Atya szerető gyermekei között! A káptalani jószágigazgató alapítványa. Erős Rezső, az eszter­gomi főkáptalani uradalmak jószág- igazgatójának páratlanul nemes gon­dolkozásra valló tettéről adunk hirt olvasóinknak. Erős ugyanis 40.000 koronás alapítványt tett azon rendel­tetéssel, hogy az összeg évi kama­taiból az esztergomi főkáptalani, to­vábbá a szepesi és nagyváradi püs­pöki uradalmak gazdatisztjeinek leá­nyai férjhezmenetelük alkalmával se­gélyt nyerjenek. A boldogságnak test­vére — boldoggá tenni másokat! A püspöki kar búcsúja Vaszary bíborostól. A múlt héten tartott püs­pöki konferencia elhatározta, hogy ünnepieseri, feliratban vesz búcsút Vaszary Kolos bibornok, volt herceg­prímástól. A felirat átadása szomba­ton délelőtt történt, midőn a püspöki kar képviseletében dr. Csernoch Já­nos uj hercegprímás, valamint Szmre- csányi Lajos egri érsek és Radnai Farkas besztercebányai püspök kül- döttségileg tisztelegtek Vaszary Kolos bíborosnál, a budai hercegprimási palotában. A hercegprímás fővárosi láto­gatásai. Dr. Csernoch János herceg­prímás, mielőtt városunkba érkezne, Budapesten elintézi a szokásos ud­variassági látogatásokat, melyek leg­nagyobb része mind egy egy nagyobb tervének keresztülviteléhez szerzi meg az illetékes tényezők lekötelező jó­indulatát. így hétfőn délelőtt, udvari titkára kíséretében a fővárosi város­házán jelent meg és látogatást tett dr. Bárczy István polgármesternél, Rózsavölgyi Gyula, dr. Vaszilievits János és dr. Bódy Tivadar alpolgár­mestereknél. Ezen látogatások a fő­városnak, mint kegyuraságnak szóltak és a fővárosi plébániák rendezésének égető kérdésében bizonyára döntő súllyal esnek a latba. Eltávozás. Vadas Aladár v. közigazgatási gyakornok Jolsva r. tan. város (Gömör m.) ellenőr szám­vevőjének választatott meg. Állását már február 1-én elfoglalja. Szentségimádás. A szent Anna templomban ma lesz az évi szentség­imádás ; délelőtt minden órában szt. mise tartatik, délután 5 órakor pré­dikáció, litánia és szentségbetétei. A börtönvizsgáló bizottság megalakítása. A vármegye köz- igazgatási bizottsága a börtönvizs­gáló bizottság elnökévé dr. Fehér Gyulát, tagjaivá pedig Brutsy János és dr. Vargha Dezső bizottsági tago­kat választotta meg az 1913. évre. A lefolyt bálok. Az ipartestü­leti bál. Szombaton este 8 órakor kezdődött meg az Esztergomi Ipar­testület bálja a Magyar Királyban, mely látogatottság tekintetében fe­lülmúlta a múlt évieket. A táncmu­latságot énekek és két kacagtató színdarab előziék meg. A kezdő és befejező énekszámokat a legényegye­sületi tagok vegyeskara adta elő Ne- ményi Károly tanító, ipartestületi tit­kár szakavatott vezetése mellett. Az utánna következett „Szórakozott apák“ c. egyfelvonásos vígjátékot, melyben Székely Imre, Schweiczer Jánosné, Kindl Gyula és Schweiczer János játszottak, sok taps és derült­ség szakította félbe. A műsor kivá­lóan szép száma Táky Gyulánénak szólóéneke volt, melyet ifj. Buchner Antal főszékesegyházi karnagy ki­sért zongorán. Az éneket azután dialóg követte, melyben Krajniker Ferencné és Vörös Antal kacagtat­ták meg a közönséget ügyes mó­káikkal. A műsort tánc fejezte be, melynek a reggeli harangszó vetett végett. — Az altiszti bál. Az Esz­tergomban állomásozó helyőrség (csendőrség) hivatásos altisztjei a „P’ürdő“ nagytermében tartották meg táncestélyüket, melynek jövedelme a „báró Salis-Soglio nevét viselő cs. és kir. 76. gy.-ezred hivatásos al­tisztjeinek segélyalapjáét gyarapította. Ezen a bálon is igen nagy számban vettek részt nemcsak a tisztikar tag­jai, hanem a polgárság köréből is. A papság részéről dr. Csárszky Ist­ván primási irodaigazgató és Haliczky Z. Béla érseki titkár jelentek meg. A pompásan földiszített teremben a katonazene hangjai mellett késő reg­gelig folyt a tánc vidám jókedvvel. — A kereskedő ifjak bálja. Vasár­nap tartotta az Esztergomi Keres­kedő Ifjak Önképző Egyesülete mű­soros táncestélyét a „Fürdő“ nagy­termében, mely az idei farsang leg­fényesebb és leglátogatottabb bálja volt. A régi hires kereskedő bálokat láttuk ezúttal felelevenülni, mikor az ízlésesen feldíszített táncterembe lép­tünk, melyet városunk intelligenciája úgyszólván zsúfolásig megtöltött. Nem hiába volt a rendezőség fárad­hatatlan buzgalma és tapintatos el­járása, mert megtermetté gyümölcsét. Láttunk, illetve átélveztünk egy olyan sikerült mulatságot, melyben már régen nem volt részünk. A siker egyik főtényezőjének kell declarál- nunk ama mindenkire kedvező be­nyomást gyakorlott tényt, hogy a bálon intelligens közönség vett részt. Előkelőségeink közül ott láttuk: meszleni Meszleny Pál főispánt, Bo- gísich Mihály v. püspököt, fogarasi Tamásy Béla ny. altábornagyot, Kö­per niczky Ferenc praelátus kanonokot, Gnzsvenitz Vilmos tb. kanonok, fő­tanfelügyelőt, dr. Molnár Szulpic fő- gimn. igazgatót a bencés tanári kar számos tagjával. Szép számmal volt képviselve a 26-ik és 76-ik gyalog­ezred tisztikara is. A siker másik fő­tényezője az élvezetes és változatos műsor volt. A műsor Henning Árpád művészi tárogatószólójával kezdődött. Lindtner Ellyke és Element Irénke egy kedves dialógot adtak elő, mely­ben alaposan megfürösztötték a mai könnyelmű fiatalembereket, kik meg­számozott módszerek szerint udva­rolnak s kik ellen legalkalmasabb mód volna a velüknemtörődés, ha — a leánykák is oly hiúk nem vol­nának A bájos előadok meglepő ter­mészetességgel adták mindezt elő és sok tapsot és virágot kaptak játékuk végeztével. Wilheim Rózsiira fővá­rosi énekművésznő két Ízben produ­kálta gyönyörű szopránját. .A kö­zönség nem tudott betelni a szép énekekkel és többször kihívta a mű­vésznőt, kinek nehéz darabjait Wil­heim Ernő kisérte zongorán igen ügyesen. Marosi Ferencné zongora- játéka is kedvesen lebilincselte a hall­gatóságot és a szép játékkal felkel­tett hangulatot ifj. Borús Adolf pom­pás hegedűjátéka ifj. Büchner Antal kíséretével sokáig fenn is tartotta. Végül Jedlicska István énekelt ré­szint cigányzene, részint zongoraki- séret mellett ügyes helyi kuplékat és fővárosi újdonságokat nagy de­rültség közben- A tánc kezdődött el ezután, melyet kereskedő ifjaink a hagyományos kitartással roptak majd­nem — a boltnyitásig. A tancestélyen jelenvolt hölgyek névsora a következő: Dr. Berényi Zoltánné, Berényi Sza- binka (Köbölkút), ifj. Buchner An- talné, Bruckner Ödönné, Borz Jó- zsefné, Erzsiké és Mariska, Brilli Gyuláné, Berger Vilmosné, Dankó Sarolta, Dominigg Rudolfné és El- lácska, Deutsch Sándorné (Budapest), Deutsch Margit, Ekesy Berta, Dr. Földváry Istvánné, Főgely Magdus, Grószner Berta, Havas Vincéné és Irma, ifj. Heischmann Ferencné, Henning Jánosné, Hirschhorn Nán- dnrné, Herczegh G. Lajosné, Dr. Hamza Józsefné, Jacoby Ernőné, Jedlicska Rezsőné, Mariska és Etel­ka, Iványi Lajosné, Element István­né, Annuska és Irénke, Kerschbaum- mayer Károlyné, Dr. Katona Sán­dorné, Klein Gyuláné, Kuhn Gá- borné, Kiss Sámuelné, Kántor Ró- zsika, Dr. Kőmives Lászlóné, Kiss Ignácné és Erzsiké (Bpest), Kolen- csik Józsefné, Lindtner Jánosné, Ella és Etelka, Laiszky Jánosné és Nel- lyke, Leitgeb Jánosné, Lobog Róza, Marosi Józsefné, Marosi Ferencné, Miazovszky Akosné, Magurányi Gi­zella, Milakovszky Lászlóné, Mack Edéné és Paula, Miinek Zsigmondné, és Emmuska. Mérei Józsefné, Nagy Pálné, Nelhiebel Gusztávné és Aran­ka, Német Lászlóné, üsztreicher Katuska (Párkány), Pauncz Sománé (Párkány), Pártos Ilonka (Pelsőcz), Porgesz Sándorné, Dr. Palkovich Je- nőné, Pach Jolán, Reusz Ferencné, Rudolf Istvánné, Reinhold Gézáné, Révész Mórné és Irén, Ridner Idus (Nagysurány), Dr. Sándorné, Ko- perniczky Borisba, Dr. Sebők Fe­rencné, Scheiber Rezsőné, Szvoboda Románné, Scnőffer Jenőné és Irénke, (Párkány), Schwon Juliska (Bajna), özv. Szalkay Józsefné, Skopecz Gyu­láné, Schönbeck Mihályné és Stefi, Schleiffer Annuska, Steiner Bernátné (Párkány), Schvach Sándorné, Szántó Gyuláné, Steiner Gyuláné és Berta, Schiebl Károlyné és Fanny, Stéger Margit és Gizi, Vajda Árminná, Vö­rös Józsefné és Mancika, Dr. Ván­dor Ödönné, Wilheim Adolfné Ró­zsiba és Janka (Budapest), Vav- recska Rezsőné. — Kér. Szociálista bál vasárnap este a „Magyar Király“ szálló termében folyt le, melyen az épitőmunkások és hozzátartozóikon kívül iparospolgárságunk, valapnint a papság képviselői is résztvettek. Az egyesület műkedvelői a „Rang és mód“ c. színművet adták elő azzal a készültséggel, mely a nagy misz- sziót teljesítő egyesület műkedvelőit annyira jellemzi. A mulatság is igen derült kedéllyel folyt le és egész reggelig tartott. A megyei dijnokok kérelme. A vármegyei dijnokok egy része aze­lőtt tagja volt a tiszti nyugdíjalapnak, mig a többi része, aggkorában való megélhetését biztosítani akarván, nem egyszer kérelmezte abba felvételét. A törvényhatósági bizottság legutóbbi közgyűlésén Perényi Kálmán alispán mutatta be a dijnokoknak újból be­adott kérvényét, melyben a várme­gyei tiszti nyugdíjintézetbe újból való felvételük után a nyugdíjalap javára visszamenőleg fizetendő 3370 K 62 fillér nyugdijjárulék elengedését, il­letve a vármegye által leendő átvé­telét kérelmezik. A törvényhatóság teljesítette a méltánylandó kérelmet annál is inkább, miután a dijnokok­nak a tiszti nyugdíjintézet tagjai kö­zül való törlése kizárólag a belügy­miniszter együk intézkedése folytán történt s igy a nyugdíjalap fizető tagjai önhibájukon kívül szűntek meg lenni. A törvényhatósági bizottság a

Next

/
Oldalképek
Tartalom