Esztergom és Vidéke, 1913
1913 / 85. szám
4 ESZTERGOM és VIDÉKE. 191 a. október 30. Esküvő. Fényes esküvő színhelye volt hétfőn déli 1 órakor a vízivárosi plébánia templom. Ekkor vezette oltárhoz Bende János, az uj libádi jegyző bájos aráját, Schleiffer Annus- ka oki. tanítónőt, néhai Schleiffer Lajos özvegyének, a „Fürdő“ szálloda bérlőjének leányát. Az esküvőn, mely előkelő fénnyel és gyönyörű keretben folyt le, a násznagyi tisztet dr. Perényi Kálmán alispán és Palkovich László főszolgabíró viselték. A templomot nagyszámú közönség töltötte meg, kik mindnyájan örömteljes szívvel kívántak boldogságot az ifjú párnak. Miniszteri elismerés. A vall. és közokt. minisztérium f. évi okt. 15-én kelt 153.798 számú rendeletével elismerését fejezte ki Hasenauer Andornak főreáliskolánk egyik kiváló tanárának azon önzetlenségért, mely- lyel a fizikai gyakorlatokért őt megillető dijját 3 éven át az intézet fizikai szertárának gyarapítására adományozta s igy a fizikai szertár állományát 370 kor. értékű szerrel gyarapította. Caldieroi győzelmi emlékünnep. Az esztergomi 26 ik gyalogezred, mint minden évben, úgy az idén is október 30.-án ünnepli a caldieroi győzelem napját. Ma d. e. 9 órakor ünnepi istenitisztelet lesz a belvárosi plébánia templomban, mely után Mátéffy Viktor plébános magyar, német és tót nyelven méltatja a nap jelentőségét. A szent misét Eitner Elemér Ákos főszékesegyházi igazgató mondja. Déli egy órakor a tiszti étkezőben diszebéd lesz, melyre egyházi és világi előkelőségek is hivatalosak. Az Esztergomi Gyorsíró Egyesület ma esti fél 7 órakor tartja október havi összejövetelét a női keresk. tanfolyam helyiségében, melyre az elnökség ezután is felhívja a tagok figyelmét. Városi közgyűlés. Esztergom szab. kir. város képviselőtestülete ma délután 3 órakor rendes közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. A magyar királyi belügyminiszternek folyó évi 56735/XIII. sz. határozata Pálfi Rezső rendőrirnok fegyelmi ügyében. 2. Az esztergomi sétahely- szépitő egyesület bejelentése, működési terve tekintetében, főmérnöki javaslat ugyanerre vonatkozólag a Dunasor szabályozási vonalának megállapítása tárgyában. 3. A szab. kir. város házi-, járda-, mezőőri-, közmunka- és kórházpénztárának 1912. évi zárszámadásai és az ezekre vonatkozó pénzügyi bizottsági és tanácsi javaslatok. 4. A folyó évi október havi pénztárvizsgálatokról szóló jegyzőkönyvek. Szabászati és varroiskola Esztergomban. Özv. dr. Mihály ímréné úrnő városunkban egy szabászati és varróiskola felállitásását határozta el, melyben oly kiképzésben részesíti a növendékeket, hogy azok a kurzus végeztével a francia-, az angol- valamint a háziszabászatban- otthonosak legyenek. Az oktatás időtartama általában hat hónap. Foglalkozás: naponkint d. e. 9—-12, d. u. 2—5 óráig, vasár és ünnepnap kivételével. Felvétel folyó évi november hó 1-től bármikor. Tandíj havonként 20 korona, géphasználati díj havi 2 korona. Felvételre jelentkezni lehet november hó 1-től Lőrinc-utca 11. sz. alatt, hol az érdeklődőknek szívesen nyújtnak felvilágosítást. A rendőrirnok hivatalvesztése. Pálfi Rezső, Esztergom városi ren- dőrirnokot még 1909-ben különféle szabálytalanságok miatt felfüggesztették hivatalától és azóta folyton fegyelmi alatt állt. Majd kisebb, majd nagyobb büntetésekre Ítélték őt az egyes fórumokon, melyek ítéleteit ő mindannyiszor megföllebbezte. Azalatt Pálfi már a vidéken jó állást kapott, de amellett húzta a város pénztárából is itteni volt fizetése harmadrészét. Most azonban a belügyminiszter leiratban értesítette a várost, hogy Pálfit az ellene indított fegyelmi ügyben hivatalvesztésre ítélte. A leirattal a mai városi közgyűlés foglalkozik, mely bizonyára megnyugvással veszi tudomásul, hogy a város pénztára ismét felszabadul egy kellemetlen fizetési kötelezettségtől. Esztergom sz. kir. városi tanítók kérelme. Az esztergom sz. kir. városi tanító testület kérvényt intézett a város tanácsához és képviselőtestületéhez, melyben a családos tanítók részére családi pótlék engedélyezését és annak fokozatos folyósítását kéri. A város tanítótestülete, melynek minden tagja fontos, sőt sok tekintetben nélkülözhetetlen kulturmunkat végez az iskolán kívül is, megérdemli, hogy a város képviselőtestülete méltányosan ítélje meg azon kérelmet, mely egyik legközelebbi városi közgyűlésen kerül megvitatás alá. Mert mit kérnek a tanítók ? A kérvény szavait idézzük: . . . „méltóztassék elvben kimondani, hogy e város tanítótestületének a családi pótlékot megadja, de a város pénzügyi helyzetére való tekintettel azt nem egyszerre, hanem csak successive, azaz három egymásután következő esztendőre beosz tott részletben tartja megadhatónak s azt a három, két s egy gyermekes család-fentartó tanítók részére az 1914 — 15—16. évi költségvetésekben biztosítja.“ A családi pótlékot, melyből ez időszerint csakis a községi és felekezeti tanítók gyermekei vannak kizárva, folyó évben már több város megadta tanítóságának és az ezt megadó határozat mindannyiszor miniszteri jóváhagyást is nyert. A tanítótestület a kérelmet minden egyes városi képviselőnek is meg- küldötte tanulmányozás céljából. A sertéshús kimérését ismét engedélyezik. A város polgármestere az esztergomi gazdák kérelmére ismét megengedte, hogy azok saját nevelésű sertéseiket november hó 1-től kezdve a piacon kimérhessék. A kimérés és árusítás természetesen a legszigorúbb egészség- ügyi óvintézkedések szemmeltartásá- val történhetik, melyre a polgármester a kérelmezőket különösen utasította. Ki akar pénz nélkül építeni? Vidéki városaink pénztelenségének már külföldön is nagy hire van. A napokban ugyanis több vidéki városunk Berlinből a Westfälische Bauindustrie Aktien-Gesellschafttól igen érdekes és figyelemre méltó ajánlatot kapott Nevezett vállalat azt Írja, hogy hajlandó az egyes városok által szükségelt középületeket, vízvezetéket, csatornázást stb. évtizedekre terjedő törlesztés mellett megépíteni. Figyelemre méltó az ajánlat nem abból a szempontból, hogy városaink tényleg építtessék meg középületeiket és közműveiket egy külföldi vállalattal, hanem abból a szempontból, hogy hazai pénzintézeteink affiliált építési vállalataival csinálják meg nemes verseny utján ugyanazt. Nagyobb pénzintézeteink legtöbbje szoros összeköttetésben van egy vagy több építési vállalkozóval, úgy hogy nem is volna nehéz dolog a vidéki városok közszükségleteit ilyenformán kielégíteni és nem kellene a magyar városoknak ezért — a szomszédba menni. Ilyenformán a bankok megtalálnák számadásaikat, A vállalkozók is keresnének, a munkások pedig a már oly régen nélkülözött munkához jutnának. Szóval az építési ipar ismét fellendülne. És mindezt meg is tehetnék nagy bankjaink minden humanitás nélkül, saját, jól felfogott érdekeik szem előtt tartásával. Kolera. A félelmetes járvány még mindig rettegésbe tartja a vármegye közönségét. Az a muzslai koleragyanus eset, melyet múlt számunkban már említettünk, a /megejtett vizsgálat során csakugyan ázsiai kolerának bizonyult. A beteg Bagota Imre muzslai lakos tehát valóságos kolerában fekszik. Az alispán az egész községet zár alá helyezte olyanképen, hogy Muzslaról semmiféle élelmicikket kivinni nem szabad. A lábatlani kolerás esetek ügye is még mindig sok gondot ád a hatóságnak. Azon 18 munkás kö zül kiket megfigyelés alá helyeztek egy Zsorela József nevű 35 éves munkás megszökött. A komáromme- gyei Tardoson találták meg őt, hova a kolerát elhurcolta magával és most ő is kolerában fekszik. Az alispán szigorú vizsgalaton indított, vájjon kit terhel a szökés miatt felelősség. — A legnagyobb ijedelmet azonban kedden okozta Párkányban egy Angyalik Ferencné nevű oO éves kéméndi-pusztai illetőségű béresasszony. Az asszony a párkányi vásáron fügét vett, melyből evett és ettől nagyon rosszul érezte magát. Erre Kufler párkányi körorvoshoz ment, kinek rendelőjében koleragyanus tünetek között összeesett. Azonnal a járványkórházba szállították, vele volt leányával együtt, kit 5 napi megfigyelés alá vettek. Intézkedtek arról is, hogy az asz- szonnyal egy kocsin jött 2 férfi és egy nő is kellőleg fertőtlenittessenek. A vármegyei tiszti főorvos a hir vétele után azonnal elrendelte, hogy a már úgy is oszlófélben levő vásár azonnal beszüntettessék és szerdán reggelre onnan minden bódé eltűnjék. A hatóság itt is szigorú vizsgálatot indít most avasárra felügyelt csendőrség ellen, mivel a füge árusítás határozottan el volt tiltva a vásáron és azt mégis többen árusították. A füge ugyanis hozzánk legnagyobb részben a kolerafertőzött Törökországból jön s igy annak nyílt árusítása mostanában határozottan közegészségellenes. A katonai altisztek nősülése. A honvédségnél és bizonyára a közösöknél is uj szabályzat készült, amely az altisztek nősülésére vonatkozik. Amint a szabályzatból kitűnik, a hadfiak házasodási kedvét kissé visz- szaszoritják, amennyiben a nősülést bizonyos föltételekhez kötik. Ezentúl csakis az az altiszt veheti el ideálját aki huszonhat éves és harmadfél évet töltött szolgálatban. Ez azonban még nem elég. A hadügyi kormányzat a jövőben arra is súlyt fektet, hogy a kiválasztott menyasszony a követel ményeknek megfeleljen, vagyis olyan előéletű és olyan családból származott legyen, hogy a katonai tisztességgel kellően harmonizálhasson. Megkívánják ezenkívül azt is, hogy a menyasszonynak legyen mit aprítani a tejbe, vagyis hogy bizonyos hozománnyal rendelkezzek. E tekintetben azonban némi engedményeket tesznek, de csak annyiban, hogy altiszt feleségétől nem kívánnak meg megszabott összegű kauciót, miként a tiszteknél. E helyett azzal is megelégszenek, hogy az altiszt felesége olyan megfelelő mellékfoglalkozással bírjon, amelynek jövedelmével a háztartásköltségeihez járuljon. Az persze, ha a kisasszonynak vagyonkája van, nem baj, sőt előny, amiből az is következik, hogy az altiszteknek ezentúl nemcsak a leányzók szépségét, de vagyoni viszonyait is figyelembe kell venni. Autó közlekedés Esztergom és Párkánynána között. Molnár Jenőné a párkánynánai vasútállomás vendéglőjének bérlője engedélyt kért a párkányi főszolgabiróságnál bérautó közlekedésre, melyet meg is nyert. A vállalkozó a járatokat a jövő héten kezdi meg egy teljesen uj és modern autóval, mely 6 személyre való hellyel van ellátva. A vállalkozó bővebb tájékozást a lapok útján közli a közönséggel. Mennyi lehet a húshoz a nyomtaték. ? A földmivelésügyi miniszter 1911. évi május hó 12-én kelt 44. 400—III—1. sz. rendeletében a hus- vágási és huskimérési szabályrendeletek alkotásáról és átdolgozásáról rendelkezve, szóról-szóra a következőket mondja: „Célszerűnek látszik továbbá ezen szabályrendeletben a marhahús kimérése alkalmával adható- nyomtaték menyiségét megállapítani. E kérdésben leghelyesebb akként intézkedni, hogy a pecsenye- húshoz, valamint leveshusok közül a levesnek való hátszínhez legfölebb tiz százalék, a többi húsféleséghez pedig legföllebb öt százalék nyomtaték adható, mig a vékony oldalashoz és vállhoz nyomtatékot adni tilos és hogy nyomtatékul csupán láb csontok és a fejnek csontos husrészei, továbbá az úgynevezett tarja csontrészei, vagy vese, máj, lép, szív és tőgy adhatók. “ így szól a kormány- rendelet, amely azonban még ez eddig nincs betartva. Tessék ezt a nyomtatékot otthon megmérni, hogy hány százaléka az a tiszta húsnak. Dijnokok Adómentessége. A kereskedelemügyi miniszter a vármegyéhez intézett leiratával elrendelte, hogy az állami hivataloknál alkalmazott és Írásbeli értesítéssel ellátott dijnokok a dijnoki járandóságukra, valamint a nyugdijukra es ellátásukra kivetett állami egyenesadók után utadómentességben része- sitendők és hogy kézi napszám teljesítésére, illetve megváltására sem kötelezhetők. A hús és kolbász konzerváló vasport kitiltották. A belügyminiszter leiratot intézett a városhoz, melyben értesíti, hogy a hús, kolbászkonzerváló, nagyrészben kénkőből álló szereknek, „vaspor“ nevű készítménynek a behozatalát, használatát és áruba bocsátását a föld- mivelési és pénzügyi miniszterekkel egye tértőleg megtiltotta 1293/1913. Hirdetmény. A süttői volt úrbéres birtokosság területén gyakorolható vadászati jog Süttő község házánál 1913. évi november hó 7-én d. e. 9 órakor nyilvános árvetés útján évi 100 kor. kikiáltási ár mellett újabb hat évre bérbeadatni fog. A körülbelül 2000 holdnyi területből 125 hold erdő. Egyéb feltételek a jegyzői hivatalban betekinthetők. Süttő, 1913. okt. 25-én. Gősi György Sterczer János jegyző. bíró.
