Esztergom és Vidéke, 1913
1913 / 81. szám
1913. október 16. ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 dezett Esztergomba, Mellinger Rudoií kétszázötven díszpéldánnyal és szerkesztője kíséretében, vasúton Nagymarosra rán- dult ki, hogy ott a bécsi hajó díszes társaságának személyesen ossza ki az „Esztergom és Vidéke“ ünnepi tiszteletpéldányait. A lap szerkesztője néhány szép szóval üdvözölte útközben az írókat és művészeket a város aranyifjúsága nevében. És Mellinger boldogan osztogatta lapját. Majd minden nagy írónk és művészünk már előre au- togrammokat és közleményeket adott a szerkesztőnek. És így Esztergomig a mi lapunkban gyönyörködött a díszes társaság. Mellinger Rudolf már akkor érezte, hogy a lap népszerűsége majd annyit ér, mint egy jó nagy bokréta előfizető. Országos figyelemben részesült az első esztergomi ünnepi kiadás, mely azután busásan gyarapította olvasóinkat és hirdetőinket. Tizenkét esztendeig szerkesztettem a legkedveltebb esztergomi lapot. Azért volt legkedveltebb, mert az egész akkori aranyifjúság írt bele és a fővárosi irók és költők, Bársony Pistától és Reviczky Gyulától kezdve egész kis légióval támogatták. Érdekes és feledhetetlen adat, hogy akkor volt az „Esztergom és Vidéke“ legjobb szedője Laiszky János, aki később szerencsésen önállósította magát és új faktorrá vált városunk szellemi életében. Mellinger Rudolf azonban egyszerre eladta papirkereske- dését, nyomdáját és lapját és Budapestre költözött. Nagyobbik fia, Medvei Zsiga virágzó papirkereskedést alapított a Váci-köruton. Másik fia, gyakorló orvos lett. Leányai is a fővárosban mentek férjhez. Medvei Rezső ekkor meg heti képes néplapot szerkesztett és adott ki Budapesten több ezer példányban. Vállalata azonban több hírnevet gyümölcsözött, mint jövedelmet. Mert a lap kiállítása és adminisztrációja sokat követelt. Medvei Rezsőnek szinte első szedője volt Berényi Zsigmond, Dr. Berényi Gyula orvos öccse, a ki a Stern-családba nősült és sorrendben lapunk második kiadótulajdonosa lett, A szerény és buzgó fiatal ember azonban egy-két év múlva váratlanul kidőlt. Azt hittük, hogy ólommérgezésben hunyt el. Ekkor fiatal özvegye örökölte férje vagyonát. Özv. Berényi Zsigmondné Stern Szidónia úrnő azonban gyermekei és üzleti gondjai miatt nem maradhatott sokáig támasz nélkül. így történt, hogy a Tauber-család egyik tagja, Tábor Adolf vette feleségül. Ekkor már ő lett az „Esztergom és Vidéke“ negyedik tulajdonosa. De Tabor Adolf is legszebb fiatalember korában halt meg. így indult meg lapunk sok örvendetes és sok szomorú eseménnyel. Medvei Rezső azonban fiai és leányai körében élete legszebb vívmányának és örömének tartotta az „Esztergom és Vidéke" megteremtését. Bevégezte ugyan életét és hivatását, de nevét följegyzi az esztergomi sajtó története. Mi vagyunk valóban legilletékesebbek első kiadónk, Medvei Rezsőnek, emlékét elismerésünk és szeretetünk virágaival disziteni. » ♦» ♦» ♦» ♦» ♦» »♦ ♦» ♦» ♦» ♦» »» -♦ Az iskolák a Gyermekszanatóriumért. A beteg gyermekekről való gondoskodás fontos ügyét szolgálja a gróf Zichy János kormányzata alatt álló Gyermekszanatórium Egyesület, amely ez áldásosán működő Balatonalmádi Zsófia Gyermekszanatóriumot ez évben egy újabb pavillonnal is kibővítette és benne a szenvedő szegény iskolaköteles gyermekekápolását teljesen ingyen nagy áldozatkészséggel végezi. — De az első magyar gyermek szanatórium csak elenyésző kis töredékét képes az ápolásra szorulóknak befogadni, miértis állami és társadalom együttes áldozatkészségével szervezi most a Gyermekszanatórium Egyesület a Rózsadomb egy szép fekvésű nagy telkén Bókay Jánosnak a gyermekgyógyászat hírneves tanárának programmja szerint a Zsófia központi gyüjtőgyermekkórházat. — Ezen magasztos feladat érdekében fordul most a gyermekszanatórium kormányzósága segítségért a nemzet mindig hü és önzetlen munkásaihoz : a nemzet oktatóihoz. Jankovich Béla vallás és közoktatásügyi miniszter ugyanis, aki tár- czája terhére a tervet szintén messze- menőleg támogatja, most minthogy a gyermekek egészségügyének felkarolása olyan feladat, amelynek megoldására az államnak és a társadalomnak karöltve kell fáradoznia és minthogy a szegénysorsu beteg gyermekek fel- segitésének ügye a tanulóifjúság lel- kületéhez is legközelebb áll, engedélyt adott arra, hogy a tanulóifjúság a gyermekszantórium érdekében gyűjtést eszközölhessen. Ezúton is azzal a kérelemmel fordul a gyermekszanatórium kormányzósága a közönséghez és főleg a tanulóifjúsághoz, hogy néhány fillérrel a központi Zsófia gyermekkórház létesítéséhez is hozzájáruljanak. A gyűjtött összeg feltüntetésére szolgáló iveket a tanintézetek tanárai és tanítóitól lehet átvenni és ugyancsak az iskolákhoz kell a begyűjtött összeget átszolgáltatni. Minden fiilér, melylyel a gyermekszanatóriumot szolgálja, örömet és áldást fog fakasztani, mert nincs a világon irgalmasság szebb és meghatóbb, mint amely a szegény beteg gyermekek ágya fölé hajlik ! Felkérjük tehát a tanulóifjúságot, hogy a legmelegebb érdeklődéssel támogassák a Gyermekszanatórium vezetőinek törekvését, hogy a gyermekszanatóriumi gyűjtés minél eredményesebb legyen! hogy a magyar gyermekvédelem legújabb vára a Zsófia Központi Gyermekkórház is megépülhessen. Vikárius helyettes. Dr. Csernoch János hercegprímás a jelenleg Rómában lévő dr. Rajner Lajos félsz, püspök, általános érseki helynök vi- káriusi hivatalának helyettesítésével dr. Machovits Gyula praelátus kanonokot bízta meg. Névnap. A vármegye népszerű alispánjának, dr. Perényi Kálmánnak hétfőn volt a névnapja, mely alkalommal Pongrácz Kazmér főjegyző vezetése alatt a vármegye tisztikara és kezelő személyzete testületileg tisztelgett az alispán lakásán. A város üdvözletét Vimmer Imre polgár- mester tolmácsolta. Az alispánt egyébként is számosán keresték fel üdvözletükkel a város és vármegye vezető emberei közül. Temetés. Kedden d. e. volt Kiinda Péter aranyérdemkeresztes nyug. államvasuti főellenőrnek, dr. Kiinda Teofil praelátus kanonok elhunyt édesatyjának temetése a belvárosi Jó Pásztor kápolnából. A temetés előtt dr. Fehér Gyula prelátus kanonok gyászmisét mondott a megboldogult lelki üdvéért, majd a temetési szertartások végeztével sírboltba helyezték a koporsót, a pár hónap előtt elhunyt Kiinda Péterné úrasszony koporsója mellé. A temetésen a nagyszámú rokonságon kívül szép számban láttuk a nemes jótékonyságáért általánosan szeretett Kiinda praelátus tisztelőit és barátait. Memorandum a törvényhatóságért. Múlt számunkben röviden jeleztük, hogy a város az ősi törvényhatósági jog visszaszerzése céljából nagyszabású felirattal fordul a belügyminiszterhez: A felirat tervezetet a város tanácsa lapunknak is megküldötte s mi vasárnapi számunkban ismertetjük részletesen az érdekes feliratot. Lollok József halála. Lollok József lazarista szerzetes, volt esztergomi kanonok, Lollok Lénárd prael.- kanonok bátyja, életének 89.-ik évében elhunyt. A megboldogult 66 éves korában lemondott az esztergomi kanonokságról és jámbor lelkének vágyait követve mint egyszerű szerzetes működött tovább az Ul^szőíő- jében nagy buzgalommal es önfeláldozással. Temetése tegnap ment végbe a rákoskeresztúri temetőben. Lelki üdvéért a lazaristák gát-utcai székházának templomában mondották a gyászmisét. Lollok praelátus Bozen- ből, hol jelenleg állandóan tartózko dik, sietett bátyja temetésére. Az esztergomi főkáptalant a temetésen dr. Koperniczky Ferenc és dr. Rótt Nándor praelátusok képviselték. Jegyzői értekezlet. Palkovics László párkányjárási főszolgabíró f. hó 13.-ra értekezletre hívta össze járásának jegyzőit a párkányi szol- gabiróság hivatalos helyiségébe, mely értekezleten áz újabban érkezett felsőbb rendeletek egyöntetű végrehajtását beszélték meg példás egyetértéssel. Halálozás. A Hungária Biztositó rokonszenves fiatal titkára, Fleckenstein Ödön vasárnap hajnalban rövid szenvedés után elhunyt. Temetése az esztergomi halottasházban történt beszentelés és elszállítás után Budapesten volt kedden d. u. fél 4 órakor az uj köztemető halottasházából meleg részvét mellett. A temetésen a Hungária Biztositó esztergomi ügynöksége, az Esztergomi Takarékpénztár, a Kaszinó és a Gyorsíró Egyesület küldöttségileg képviseltették magukat. A gyászba- borult család a következő gyászjelentést adta ki: „Dr. Fleckenstein Ferenc és neje sz. Breinfolk Anna mint szülők, Mariska férj. Fridrich Lajosné, Kamilla, Alfonz, Tibor, Ferenc, Blanka és Aranka mint testvérei, özv. Breinfolk Ferencné szül. Stampf Mária mint nagyanyja, Breinfolk Gizella mint nagynénje, Fridrich Lajos és Fleckenstein Al- fonzné sz. Lappay Irénke és Fleckenstein Tiborné szül. Floth Katica mint sógora, illetve sógornői úgy a maguk, valamint az összes rokonok nevében is fájdalmas szívvel tudatják, hogy forrón szeretett gyermekük, jó testvérük, unokája, unokaöccse, sógoruk, illetve rokonuk Fleckenstein Ödön, a Hungária Biztositó titkára folyó évi október hó 12.-én reggel fél 5 órakor, áldásos életének 25.-ik évébén, rövid szenvedés és a haldoklók szentségének ájtatos felvétele után az Urban csendesen elhunyt. Drága halottunk hült tetemeit folyó évi október hó 13.-án délután 3 órakor fogjuk az esztergomi temető halottasházában a róm. kath. egyház szertartása szerint beszenteltetni és onnét Budapestre szállitván, az uj köztemető halottasházában folyó hó 14.-én délután fél 4 órakor történendő újólagos beszentelés után ugyanazon temetőben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent miseáldozatot az elhunyt elki üdvéért folyó évi október hó 16.-án délelőtt 9 órakor fog az erzsébetvárosi plébániatemplomban a Mindenhatónak bemutattatni. Budapest, 1913. október hó 12.-én. Áldás és béke poraira ! Kérelem a turistákhoz. Ezúton kéri fel az esztergomi turista osztály elnöksége tagjait, hogy a kik a most összeálli'andó őszi és téli kirándulások vezetését vállalni akarják, ebbeli óhajukat f. hó 18-ig az elnökségnek értésére adni szíveskedjenek. Negyvenévig színigazgató kevés volt eddig Magyarországon. Vidéken pedig csak az egyetlen Krecsányi Ignác, aki mielőtt Temesvárt és Budát meghódította, állandó téli és nyári szezonra, Esztergomban is többször működött kitűnő színtársulatával. Majd három évtizede annak, hogy Kiss Muki népszinműénekes, neje Kissné, Hegyesi Mari (ma Kaffka Lászlóné a Nemzeti Színházban) Sóly- mossi Elek, a Népszínház híres komikusa, Püspöki, a művész baritonista, Erdélyi Marietta operette diva és Erczy Ferenc operetténekes elsőrendű színpadi élvezetet nyújtottak városunk és megyénk előkelő közönségének. Lapunk akkori szerkesztője szintén gratulált a jubiláló színigazgatónak. Közérdekű sorai a következők : „Nagys. Krecsányi Ignác színigazgató urnák Temesvár. Kedves Igazgató Ur! Negyven esztendős színigazgatói érdemeit nemzeti színészetünk története fogja ismertetni. Az ünneplők között azonban vannak egész városok is. Ilyen Esztergom. Sohase felejti el a magyar Róma leg- ambiciózusabb és legjobb színigazgatójának legkiválóbb társulatát. És
