Esztergom és Vidéke, 1913

1913 / 81. szám

1913. október 16. ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 dezett Esztergomba, Mellinger Rudoií kétszázötven díszpél­dánnyal és szerkesztője kísére­tében, vasúton Nagymarosra rán- dult ki, hogy ott a bécsi hajó díszes társaságának személye­sen ossza ki az „Esztergom és Vidéke“ ünnepi tiszteletpéldá­nyait. A lap szerkesztője néhány szép szóval üdvözölte útközben az írókat és művészeket a vá­ros aranyifjúsága nevében. És Mellinger boldogan osztogatta lapját. Majd minden nagy írónk és művészünk már előre au- togrammokat és közleménye­ket adott a szerkesztőnek. És így Esztergomig a mi lapunk­ban gyönyörködött a díszes tár­saság. Mellinger Rudolf már ak­kor érezte, hogy a lap népsze­rűsége majd annyit ér, mint egy jó nagy bokréta előfizető. Országos figyelemben részesült az első esztergomi ünnepi kia­dás, mely azután busásan gya­rapította olvasóinkat és hirde­tőinket. Tizenkét esztendeig szer­kesztettem a legkedveltebb esz­tergomi lapot. Azért volt leg­kedveltebb, mert az egész ak­kori aranyifjúság írt bele és a fővárosi irók és költők, Bársony Pistától és Reviczky Gyulától kezdve egész kis légióval tá­mogatták. Érdekes és feledhetetlen adat, hogy akkor volt az „Esztergom és Vidéke“ legjobb szedője Laiszky János, aki később sze­rencsésen önállósította magát és új faktorrá vált városunk szellemi életében. Mellinger Rudolf azonban egyszerre eladta papirkereske- dését, nyomdáját és lapját és Budapestre költözött. Nagyob­bik fia, Medvei Zsiga virágzó papirkereskedést alapított a Váci-köruton. Másik fia, gya­korló orvos lett. Leányai is a fővárosban mentek férjhez. Medvei Rezső ekkor meg heti képes néplapot szerkesztett és adott ki Budapesten több ezer példányban. Vállalata azonban több hírnevet gyümölcsözött, mint jövedelmet. Mert a lap ki­állítása és adminisztrációja sokat követelt. Medvei Rezsőnek szinte első szedője volt Berényi Zsigmond, Dr. Berényi Gyula orvos öccse, a ki a Stern-családba nősült és sorrendben lapunk második ki­adótulajdonosa lett, A szerény és buzgó fiatal ember azonban egy-két év múlva váratlanul kidőlt. Azt hittük, hogy ólommérgezésben hunyt el. Ekkor fiatal özvegye örökölte férje vagyonát. Özv. Berényi Zsigmondné Stern Szidónia úrnő azonban gyer­mekei és üzleti gondjai miatt nem maradhatott sokáig támasz nélkül. így történt, hogy a Tauber-család egyik tagja, Tá­bor Adolf vette feleségül. Ek­kor már ő lett az „Esztergom és Vidéke“ negyedik tulajdo­nosa. De Tabor Adolf is leg­szebb fiatalember korában halt meg. így indult meg lapunk sok örvendetes és sok szomorú eseménnyel. Medvei Rezső azonban fiai és leányai körében élete leg­szebb vívmányának és örömé­nek tartotta az „Esztergom és Vidéke" megteremtését. Bevé­gezte ugyan életét és hivatását, de nevét följegyzi az eszter­gomi sajtó története. Mi vagyunk valóban leg­illetékesebbek első kiadónk, Medvei Rezsőnek, emlékét elis­merésünk és szeretetünk virá­gaival disziteni. » ♦» ♦» ♦» ♦» ♦» »♦ ♦» ♦» ♦» ♦» »» -♦ Az iskolák a Gyermekszanatóriumért. A beteg gyermekekről való gon­doskodás fontos ügyét szolgálja a gróf Zichy János kormányzata alatt álló Gyermekszanatórium Egyesület, amely ez áldásosán működő Balaton­almádi Zsófia Gyermekszanatóriumot ez évben egy újabb pavillonnal is kibővítette és benne a szenvedő sze­gény iskolaköteles gyermekekápolását teljesen ingyen nagy áldozatkészség­gel végezi. — De az első magyar gyermek szanatórium csak elenyésző kis töredékét képes az ápolásra szo­rulóknak befogadni, miértis állami és társadalom együttes áldozatkészségé­vel szervezi most a Gyermekszana­tórium Egyesület a Rózsadomb egy szép fekvésű nagy telkén Bókay Já­nosnak a gyermekgyógyászat hírneves tanárának programmja szerint a Zsófia központi gyüjtőgyermekkórházat. — Ezen magasztos feladat érdeké­ben fordul most a gyermekszana­tórium kormányzósága segítségért a nemzet mindig hü és önzetlen mun­kásaihoz : a nemzet oktatóihoz. Jankovich Béla vallás és közok­tatásügyi miniszter ugyanis, aki tár- czája terhére a tervet szintén messze- menőleg támogatja, most minthogy a gyermekek egészségügyének felkaro­lása olyan feladat, amelynek megol­dására az államnak és a társadalomnak karöltve kell fáradoznia és minthogy a szegénysorsu beteg gyermekek fel- segitésének ügye a tanulóifjúság lel- kületéhez is legközelebb áll, engedélyt adott arra, hogy a tanulóifjúság a gyermekszantórium érdekében gyűj­tést eszközölhessen. Ezúton is azzal a kérelemmel fordul a gyermekszanatórium kor­mányzósága a közönséghez és főleg a tanulóifjúsághoz, hogy néhány fillér­rel a központi Zsófia gyermekkórház létesítéséhez is hozzájáruljanak. A gyűjtött összeg feltüntetésére szolgáló iveket a tanintézetek tanárai és ta­nítóitól lehet átvenni és ugyancsak az iskolákhoz kell a begyűjtött összeget átszolgáltatni. Minden fiilér, melylyel a gyermekszanatóriumot szolgálja, örömet és áldást fog fakasztani, mert nincs a világon irgalmasság szebb és meghatóbb, mint amely a szegény beteg gyermekek ágya fölé hajlik ! Felkérjük tehát a tanulóifjúságot, hogy a legmelegebb érdeklődéssel támogassák a Gyermekszanatórium vezetőinek törekvését, hogy a gyer­mekszanatóriumi gyűjtés minél ered­ményesebb legyen! hogy a magyar gyermekvédelem legújabb vára a Zsófia Központi Gyermekkórház is megépülhessen. Vikárius helyettes. Dr. Csernoch János hercegprímás a jelenleg Ró­mában lévő dr. Rajner Lajos félsz, püspök, általános érseki helynök vi- káriusi hivatalának helyettesítésével dr. Machovits Gyula praelátus ka­nonokot bízta meg. Névnap. A vármegye népszerű alispánjának, dr. Perényi Kálmánnak hétfőn volt a névnapja, mely alka­lommal Pongrácz Kazmér főjegyző vezetése alatt a vármegye tisztikara és kezelő személyzete testületileg tisztelgett az alispán lakásán. A vá­ros üdvözletét Vimmer Imre polgár- mester tolmácsolta. Az alispánt egyébként is számosán keresték fel üdvözletükkel a város és vármegye vezető emberei közül. Temetés. Kedden d. e. volt Kiinda Péter aranyérdemkeresztes nyug. államvasuti főellenőrnek, dr. Kiinda Teofil praelátus kanonok el­hunyt édesatyjának temetése a bel­városi Jó Pásztor kápolnából. A te­metés előtt dr. Fehér Gyula prelátus kanonok gyászmisét mondott a meg­boldogult lelki üdvéért, majd a te­metési szertartások végeztével sír­boltba helyezték a koporsót, a pár hónap előtt elhunyt Kiinda Péterné úrasszony koporsója mellé. A teme­tésen a nagyszámú rokonságon kí­vül szép számban láttuk a nemes jótékonyságáért általánosan szeretett Kiinda praelátus tisztelőit és barátait. Memorandum a törvényható­ságért. Múlt számunkben röviden jeleztük, hogy a város az ősi tör­vényhatósági jog visszaszerzése cél­jából nagyszabású felirattal fordul a belügyminiszterhez: A felirat terve­zetet a város tanácsa lapunknak is megküldötte s mi vasárnapi szá­munkban ismertetjük részletesen az érdekes feliratot. Lollok József halála. Lollok József lazarista szerzetes, volt eszter­gomi kanonok, Lollok Lénárd prael.- kanonok bátyja, életének 89.-ik évé­ben elhunyt. A megboldogult 66 éves korában lemondott az esztergomi kanonokságról és jámbor lelkének vágyait követve mint egyszerű szer­zetes működött tovább az Ul^szőíő- jében nagy buzgalommal es önfelál­dozással. Temetése tegnap ment vég­be a rákoskeresztúri temetőben. Lelki üdvéért a lazaristák gát-utcai szék­házának templomában mondották a gyászmisét. Lollok praelátus Bozen- ből, hol jelenleg állandóan tartózko dik, sietett bátyja temetésére. Az esz­tergomi főkáptalant a temetésen dr. Koperniczky Ferenc és dr. Rótt Nán­dor praelátusok képviselték. Jegyzői értekezlet. Palkovics László párkányjárási főszolgabíró f. hó 13.-ra értekezletre hívta össze járásának jegyzőit a párkányi szol- gabiróság hivatalos helyiségébe, mely értekezleten áz újabban érkezett fel­sőbb rendeletek egyöntetű végrehajtá­sát beszélték meg példás egyetértéssel. Halálozás. A Hungária Bizto­sitó rokonszenves fiatal titkára, Fleckenstein Ödön vasárnap hajnal­ban rövid szenvedés után elhunyt. Temetése az esztergomi halottasház­ban történt beszentelés és elszállítás után Budapesten volt kedden d. u. fél 4 órakor az uj köztemető halot­tasházából meleg részvét mellett. A temetésen a Hungária Biztositó esz­tergomi ügynöksége, az Esztergomi Takarékpénztár, a Kaszinó és a Gyorsíró Egyesület küldöttségileg képviseltették magukat. A gyászba- borult család a következő gyászje­lentést adta ki: „Dr. Fleckenstein Ferenc és neje sz. Breinfolk Anna mint szülők, Mariska férj. Fridrich Lajosné, Kamilla, Al­fonz, Tibor, Ferenc, Blanka és Aranka mint testvérei, özv. Breinfolk Ferencné szül. Stampf Mária mint nagyanyja, Breinfolk Gizella mint nagynénje, Fridrich Lajos és Fleckenstein Al- fonzné sz. Lappay Irénke és Flecken­stein Tiborné szül. Floth Katica mint sógora, illetve sógornői úgy a maguk, valamint az összes rokonok nevében is fájdalmas szívvel tudatják, hogy forrón szeretett gyermekük, jó test­vérük, unokája, unokaöccse, sógoruk, illetve rokonuk Fleckenstein Ödön, a Hungária Biztositó titkára folyó évi október hó 12.-én reggel fél 5 órakor, áldásos életének 25.-ik évébén, rövid szenvedés és a haldoklók szentségé­nek ájtatos felvétele után az Urban csendesen elhunyt. Drága halottunk hült tetemeit folyó évi október hó 13.-án délután 3 órakor fogjuk az esztergomi temető halottasházában a róm. kath. egyház szertartása szerint beszenteltetni és onnét Budapestre szállitván, az uj köztemető halottas­házában folyó hó 14.-én délután fél 4 órakor történendő újólagos beszen­telés után ugyanazon temetőben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesz­telő szent miseáldozatot az elhunyt elki üdvéért folyó évi október hó 16.-án délelőtt 9 órakor fog az erzsé­betvárosi plébániatemplomban a Min­denhatónak bemutattatni. Budapest, 1913. október hó 12.-én. Áldás és béke poraira ! Kérelem a turistákhoz. Ezúton kéri fel az esztergomi turista osztály elnöksége tagjait, hogy a kik a most összeálli'andó őszi és téli kirándu­lások vezetését vállalni akarják, eb­beli óhajukat f. hó 18-ig az elnök­ségnek értésére adni szíveskedjenek. Negyvenévig színigazgató ke­vés volt eddig Magyarországon. Vidé­ken pedig csak az egyetlen Krecsányi Ignác, aki mielőtt Temesvárt és Bu­dát meghódította, állandó téli és nyári szezonra, Esztergomban is többször működött kitűnő színtársulatával. Majd három évtizede annak, hogy Kiss Muki népszinműénekes, neje Kissné, Hegyesi Mari (ma Kaffka Lászlóné a Nemzeti Színházban) Sóly- mossi Elek, a Népszínház híres ko­mikusa, Püspöki, a művész barito­nista, Erdélyi Marietta operette diva és Erczy Ferenc operetténekes első­rendű színpadi élvezetet nyújtottak városunk és megyénk előkelő közön­ségének. Lapunk akkori szerkesztője szintén gratulált a jubiláló színigaz­gatónak. Közérdekű sorai a követke­zők : „Nagys. Krecsányi Ignác szín­igazgató urnák Temesvár. Kedves Igazgató Ur! Negyven esztendős szín­igazgatói érdemeit nemzeti színésze­tünk története fogja ismertetni. Az ünneplők között azonban vannak egész városok is. Ilyen Esztergom. Sohase felejti el a magyar Róma leg- ambiciózusabb és legjobb színigaz­gatójának legkiválóbb társulatát. És

Next

/
Oldalképek
Tartalom