Esztergom és Vidéke, 1913
1913 / 80. szám
4 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1913. október 12 túsz szolgálatában álló legönzetlenebb egyesületről, a Múzeumok és Könyvtárak Országos Szövetségéről, annak áldásos működéséről. Lássuk most tehát, miben is nyilvánult az Országos Szövetség lelkes működése. A Szövetségnek, a nemzeti kultusz fejlesztése, ápolása érdekében tett munkálkodását híven tükrözted vissza a most megjelent és a Tanács által kiadott évi jelentés, amelyet Mihalik József, múzeumi és könyvtári orsz. felügyelő szerkesztett meg nagy szaktudással. A Szövetség múlt évi működéséről kiadott jelentése elsősorban arról számol be, hogy az állam milyen horribilis összeget juttat a Szövetségnek. Az Országos Tanács központi szükségleteire 12000, a tudományos jelleggel nem biró gyűjtemények szükségleteire 130,000, az Orsz. Főfelügyelőség központi szükségleteire 135,300, végül építkezési és beruházási dolgokra 125,500 K-t fordított. Rendes évi segélyben a fenti állami subvencióból 68 muzeum és könyvtár részesült; 35,400 K a könyvtárak, 20,600 K a régiségtárak, 11,500 K a néprajzi gyűjtemények, 8500 K a természetrajzi gyűjtemények szükségleteinek fedezésére lett felhasználva. Az Orsz. Tanács az elmúlt évben 39 helyen állított fel 61.024 K 44 f költséggel népkönyvtárt és 43 helyen vándorkönyvtárt. Közművelődési és könyvtáregyesületek, olvasókörök és ifjúsági egnesületek közül 63 részesült létesítési, illetőleg fejlesztési segélyben, melynek összege 53.200 K. Gazdasági népkönyvtárak kiegészítésére 3600 K fordittatott. Jutalmak címén a könyvtárkezelők részére 5000 koronát folyósított. A Tanács felügyelete alá 1301 népkönyvtár tartozik ; a múlt évi forgalma 1004 könyvtárnak 896,612 kötetet tett, melyből szépirodalomra 661,824 kötet esik. Egy-egy könyvtár átlagos forgalma 892 kötet volt. A könyvtárak könyvanyaga 395,755 kötetből állott. A közművelődést nagyban elősegítő és istápoló népkönyvtár intézmény már az ország összes vármegyéiben szervezve van. Esztergom vármegye területén összesen nyolc helyen létesült ingyenes népkönyvtár, még pedig Esztergomban (a Szenttamás és Vízivárosi Népkönyvtár), továbbá Bény, Dunamocs, Farnad, Kőhidgyarmat, Magyarsző- gyén, Muzsla és Párkány községekben. A vármegyei könyvtárak értéke 5700 koronát tesz ki. Magyarországon kívül még a Tanács Horvát- Szlavonországban is állított fel magyar nyelvű népkönyvtárakat. Továbbá Boszniában 7 helyen, Ausztriában 7 helyen, Franciaországban 1 helyen és pedig Párisban, a párisi magyar egyesületben, Németországban 2 helyen, Romániában 2 helyen, Törökországban 1 helyen, északamerikai Kanadában 3, Egyesült Államokban 23, végül Délamerikában 1 helyen állított fel népkönytárat. Hogy pedig a népkönyvtári intézmény minél hathatósabb és áldásosabb sikereket érhessen el, az Országos Tanács dr. Gulyás Pál, Magyar Nemzeti Múzeumi segédőrt, népkönyvtári szakmegbizottat tanulmányútra küldte Németalföldre, hogy az ott szerzett bőséges tapasztalatokkal a hazai népművelődést fejlessze, Dr. Gulyás Pál tudományos jelentésében nagyon sok hasznos dolgot figyelt meg, melyeket itthon is meg óhajt létesittetni. Járt Amsterdamban, Hollandia legnagyobb városában is, ahol alapos megfigyeléseket tett, továbbá Hágában, Rotterdamban, Utrechtben is megfordult, amely helyeken a könyvtári viszonyokat vizsgálgatta. Ebből láthatjuk, hogy a nemzeti kultuszt lelkesen felölelő Országos Tanacs minden módon, minden esz- közzal azon van, hogy a magyar haza legegyszerűbb gyermeke is kellő lelki érzékkel legyen felruházva min den iránt, ami ideális, ami erkölcs- nemesitő és ami megkülönbözteti az embert az oktal n állattól. Evégből hasznos és tanulságos könyveket bocsát rendelkezésre ingyenesen a magyar népnek, hogy kultivalatlanul senkit se találjon az eljövendő igazán modern korszak. Bensőséges hálával kell hogy gondoljon minden ember, kinek lelkében a nemes emberbaráti szeretet tüze lobog, az áldásos működést kifejtő Országos Tanács iránt. Kell, hogy egyszer végre tudatára ébredjen mindenki e hazában, hogy csakis az a nép tudja megállani helyét a nagy világ porondján, amely a tudomány és a műveltség vértezetével van ellátva. S ezt akarja elérni, ezzel a vértezettel akarja felöltöztetni a még most kultiválatlan magyar népet a nemesen gondolkozó és érező Orsz. Tanács. És ha ez minden tekintetben meg fog valósulni, ha a népkönyvtárak megtették kötelességüket a művelődés és tudomány terén, akkor jöhet eget-földet megrázó vihar, a magyar nép szembe nézhet vele bátran, mert akkor még a poklok kapui sem tudnak rajta erőt venni. Fülöp Ferenc nép könyvtárkezelő. gg| HÍREK. |ff| A hercegprímás utazása. Dr. Csernoch János hercegprímás, ki kedden d. e. elutazott városunkból, szerdán a budai szent ferencrendi zárdát tekintette meg, csütörtökön pedig Aszódra és Hatvanba utazott, mint azt lapunk más helyén, fővárosi híradás nyomán részletesen megírjuk. A hercegprímás pénteken d. u. 5 órakor érkezett haza automobilján. Dr. Rajner püspök Rómában. Dr. Rajner Lajos félsz, püspök, általános érseki helynök, mint értesülünk, ma délután indul Rómába, hogy megtegye jelentését a Szentatyának az egyházmegye állapotáról és egyúttal átnyújtsa neki a hercegprímás szeretetadományát. Tisztelgés dr. Pacséri kir. tanácsosnál. Az esztergom városi tanítók szombaton d. e. 11 órakor testületileg jelentek meg dr. Pacséri Károly kir. tanfelügyelőnél, hogy őt kir. tanácsossá történt legfelsőbb kinevezése alkalmából üdvözöljék. Az üdvözlő beszédet Mátéffy Viktor plébános mondotta, melyre Pacséri meghatott hangon mondott köszönetét s a tanítóságot, mint szeretett munkatársait a vallásos és hazafias működésre buzdította. Az üdvözölt ezután sorra kezet szorított minden megjelenttel s ezzel a szép aktus véget ért. Halálozás. Újból nagy csapás érte Kiinda Teofil prelátus-kanonokot. Édesatyja, Kiinda Péter államvasuti főellenőr szombaton reggel 9 órakor Nagyszombatban 84 éves korában meghalt. Alig hántolta el nyáron a szerető és tisztelő szivek az anyát és felaséget, a vallásos és családjának élő matrónák mintaképét, az Isten akarata újból lelket kert és magához szólította a család fejét, hogy megjutalmazza a hosszú élet érdemeit a hallhatatlanság mennyei koronájával. A megboldogult temetése kedden délelőtt 10 órakor lesz az esztergomi Jó Pásztor kápolnából, az ugyanott tartott ünnepélyes gyászistentisztelet után a kápolna sirbolt- fába. Az a köztisztelet, mely Kiinda Teofil prelátust Esztergomban övezi, a részvétet társadalmunk széles körében tette általánossá. Az a sok jótékonyság, melyet Kiinda prelátus gyakorol, a szegények, az árvák és az ifjúság hálás imájával igyekszik e mély gyász okozta bánatot enyhíteni. A hercegprímás a fiatalkorú bűnösök között. Csernoch János hercegprímás csütörtökön dr. Lépőid Antal titkár és dr. Rottenbiller Fülöp miniszteri osztálytanácsos kíséretében automobilon Aszódra utazott, hogy látogatásával kitüntesse a hires aszódi javítóintézetet. Az egyházfejedelmet az intézet bejáratánál Dukker Ödön gépészmérnök, a javítóintézet igazgatója az összes elöljárókkal és növendékekkel fogadta. Az üdvözlő beszédet egy fiú mondotta, mire a prímás a növendékek sorfala között a templomba indult, melynek bejáratánál az intézet igazgatójának fiacskája üdvözölte. Az intézeti templomba a hercegprímás beszédet mondott s ebben hangsúlyozta az intézeti növendékek előtt, hogy a javítóintézetet ne tekintsék büntetőhelynek. Csupán azt a figyelmet akarják itt az ifjakba nevelni, melyet a szülők elmulasztottak, miért is legyenek hálával az állam iránt, mely a maga részére hasznos és fegyelmezett polgárokat akar e helyen nevelni. — Ezután a hercegprímás megtekintette az intézet összes épületeit és gazdaságát s mig egyrészt nagy megelégedését nyilvánította a látottak felett, másrészt elismeréssel nyilatkozott az igazságügyminiszterium IX. ügyosztályának munkásságáról, mellyel a fiatalkorú bűnösök megjavításán fáradozik s mely e munkásságával misz- sziója magaslatán áll. — Délben a prímás Hatvanba ment, ahol meglátogatta báró Hatvanyékat. Ebéd után megtekintette a cukorgyárakat és a mintagazdaságot. Odray Celesztin hatvani prépostnál tett azután a hercegprímás látogatást, este pedig visszatért a fővárosba, honnan pénteken tért vissza székhelyére, Esztergomba. Megyegyülés. Pénteken délelőtt 10 órakor volt az őszi megyegyűlés a városház nagytermében, Meszleny Pál főispán elnöklete alatt, melynek legfontosabb tárgya lett volna a megyei virilisták névjegyzékének kihirdetése és annak alapján a különböző bizottságok megalakítása. Mivel azonban az igazoló választmány, mint múlt számunkban megírtuk, a virilisták névjegyzékét megsemmisítette, ez a tárgy is lekerült a napirendről s igy a gyűlés rövid félóra múlva már véget ért. Esztergom város felirata a törvényhatósági jogért. A város képviselőtestületének legközelebbi ülése elé már be fogják terjeszteni azon memorandumot, melyet Esztergom közönsége nevében a kormány elé terjesztenek a város törvényhatósági jogának visszaállításáért. A memorandum nyomtatásban is meg fog jelenni s legközelebbi számunkban bővebben ismertetni fogjuk. Felső keresk. iskola terve. Az Esztergomi Keresk. Társulat szép és életrevaló eszmét tárgyalt pénteki ülésén. Nagy Antal az esztergomi női keresk. tanfolyam igazgatója felvetette azt az eszmét, hogy Esztergomban egy felső keresk. iskola is létesüljön, melynek alapja máris megvan kereskedőink e célra már régebben önkéntesen összeadott kis- sebb-nagyobb adományaiban. Ha nálunk sokkal jelentéktelenebb városoknak is van felső keresk. iskolájuk, igen helyénvaló ha ilyen nálunk is inkább, mert még igen távol vagyunk attól, hogy városunkat gyakorlati érzékkel biró városnak higyjük. Talán a tervezett uj iskola hozna egy kissé több gyakorlati szellemet, más szóval élelmességet lakóink közé, nem is szólva arról, hogy az uj iskola igen látogatottnak ígérkeznék. A Keresk. Társulat Bleszl Ferencet bízta meg, hogy a felvett eszme megvalósulásának dolgában megtegye a szükséges intézkedéseket. Halálos szerencsétlenség. F. hó 5-én Dömösön a Roheim féle kőbányában az iparvágányu vasút hid- járól leesett Fritz Péter 54 éves bányamunkás és koponyacsontrepedést szenvedett. A „Kolos“ kórházba szállították, hol azonban nem tudtak rajta segíteni, mert f. hó 10-én nagy kínok közt meghalt. Törvéuyszéki boncolása kéretett, melynek megej- tése után lesz csak eltemetve. Fegyver gyermekkézben. Bérezi Pál párkányi vaskereskedő fia f. hó 9-én a revolvert véletlenül az asz- tnlon felejtette, hol Kókai József ta- nonca azt megtalálta és anélkül, hogy tudta volna, hogy töltve van kezébe vette és nézegette. A fegyver eközben elsült és Kókai balkarját meglőtte. Sérülésével a Kolos kórházba szállították. A kis betörő. F. hó 10-én d. u- Molnár Istvánná sz. Móczik Anna szentgyörgymezei asszony eltávozott hazulról és házőrizni otthon hagyta 6 éves Kati és 4 éves Ilona nevű leánykáit. Nemsokára az anya eltávozása után megjelent a háznál Szálai Karolin 9 éves leány, kit kéregetései és kisebb lopásai miatt a rendőrség is ismer. Mikor ez látta, hogy csak a kicsinyek vannak otthon, azon ürüggyel, hogy egy levelet keres, bement a szobába s ott egy széken állván, levette a kulcsot a szekrényről s kizárta annak ajtaját. A szekrényben levő fiókot is kinyitotta s abból több bankjegyet és aprópénzt magához vett, összesen 64 korona 99 fillér értékben. Midőn fél 5 óra tájban Molnárné hazajött, a pénznek már csak hült helyét találta. Feljelentésére Mikus Imre rendőrtizedes azonnal Szalaiék Attila uccai lakására ment, mivel a leírásból Szalai Karolinra ismert és ott a pénzt meg is találta egy zsebkendőbe kötve. A kis leány bevallotta vétkei, az anya pedig, bár tudta, hogy a rendőr miért vallatja a leányt, mindaddig nem szólt arról, hogy a pénz nála van, mig csak a leányka nem vallott. Ekkor meg azt mondta, hogy a leány a nagy summa pénzt kere- gette. Mindkettő ellen megindult az eljárás.
