Esztergom és Vidéke, 1913
1913 / 76. szám
1913. szeptember 28. ESZTERGOM és VIDÉKE3 elbeszélőt életében mekkora dicsfény vette körül . . . Olvasgatva Gyulai Pálnak nemrég megjelent bírálatait, meghajtjuk zászlónkat igaza előtt. Életében sok ellenszenvet szerzett éppen a Jókairól való szigorú kritikák miatt. Valljuk meg, nagy igaza volt és körülbelül neki volt Jókai irói értékelésében legtöbb igaza Legjobban fel fog derülni ez Gyulainak következő soraiból. Azt mondja Gyulai, Jókainak kitűnő elbeszélő tehetsége van s e tekintetben egyetlen regényírónk sem versenyezhet vele. Egyszerű, folyamatos, s egy pár találó vonással hol plasztikáikig, hol festőileg emeli ki tárgyait. Valami kedves elevenséggel, lankadni nem tud, mozgékonysággal ragadja magával olvasóit, anélkül, hogy fárasztaná. Átmenetei, fordulatai minden erőltetés nélküliek, mintegy ösztönszerűek. Könnyedén lebeg az elbeszélés folyamának kanyarulatain, melyeket nem tartóztat föl a reflexiók tömege, s hol rohamosan, hol csendesen hömpölyögve halad tovább és nyit meg egy-egy újabb völgyet, de ritkán árad ki vagy sü- lyed posványba. És e ritka adományhoz járul stíljének ereje, hangzatos- sága, jellemzetessége és mag3mros- sága. E tekintetben is felülmúlja regényíró társait. Ment Jósika idegenszerűségétől vagy affektált magyarságától, nem találhatni benne Eötvös áradozó nehézkességét, sem Kemény szófűzési gondatlanságát s egyenetlenségeit. Egyetlen elbeszélő Írónk sem olvasztotta össze oly szerencsésen a népies és művelt magyar nyelv bájait, mint Jókai. Valódi magyar hangsúly vezérli szófűzéseit s a kifejezések árnyalatainak egész kincstára áll rendelkezésére. E két ritka adománnyal oly mértékben megáldotta Isten, hogy bár húsz év alatt sok mindent elkövetett megrontásukra, még sem tudta megrontani. Az úgynevezett művelt magyar nyelv tévedéseiből átvett egyet-mást, de aránylag keveset, próbált rossz új szókat faragni, de nem sokat. Nem mindig szabatos, s a gondatlanság nyomai is meglátszanak itt-ott, de ez gőzerő gyorsaságú dolgozásmódjából ered. Olykor gyermekes, vagy éppen léha, de ez humora természetétől foly, mely gyakran kedves, szeretetre méltó, de soha sem mély és néha sekélyes. Elbeszélése némelykor modorosságba, üres szónokiasságba esik, de ez a hatásvadászata s éretlen eszméi következménye. Megesik rajta, hogy plasztikaisága szertelen arányokat vesz föl, festőisége szin- pompába vagy éppen szinzavarba vész, de ezt a bizar iránti előszeretete, s önmérsékletének hiánya okozza. Folyamatossága, kivált regényeiben, el-eltéveszti az arányt, hol nyúlik, hol rövidül, kapkodóvá lesz, de ez rendesen compositiói hibás voltától származik. Könnyelműsége, bi- zarrsága, művészeti tévedései visz- szahatnak ugyan elbeszélés-módjára, stíljére is, de egészen meg nem ronthatják. Egyszóval Jókai kitűnő elbeszélő és stiliszta, csak kár, hogy aránylag kevés elbeszélni valója van. Fantáziája nem az alapos műveltség és világismeret forráséból merít, hanem az öt földrész minden tájáról, a történelem, természet és társadalmi élet világából összeszedi mindazt, a mi különös, kivételes, bizarr s a drága aranyat, mint a vadember, sok színben csillogó üveggyöngyökért cseréli be. A valóság iránt kevés érzéke van, a költészet lényegét nem any- nyira a valóság eszményítésében keresi, mint inkább meghamisításában vagy túlzásában egész a képtelenségig. Szerencsésen kezdett meséjét vagy alakjait hamar elrontja, mintha nem tűrné a természetest, az igaz emberit, csak ördögökben, angyalok- és csodákban telnék kedve s a költészet célját a képtelenségek elültetésében keresné. Tiszta elbeszélő stíljét sohasem rontja meg lélektani fejtegetésekkel, de magában a rajzban, a cselekvény szövésében legkevesebb súlyt vet a lélektani fejlődésre. Személyei nem annyira jellemrajzok, mint inkább középszerű színészek szereplései. Sajátságos, bizarr jelmezekbe öltöztetni őket, erősen kitömve, vastagon kiföstve. A melyik szép, az szebbnél szebb akar lenni, a rút rútabbnál rútabb, a béna bénábbnál bénább, a vitéz vitéznél vitézebb a bohó bohóbbnál bohóbb- Fantasztikus díszlet veszi őket körül, sokszínű tűz fényétől megvilágítva. Tetszetős csoportozatokat látunk, zajos jeleneteknek vagyunk tanúi s meglepő látványok tárulnak ki előttünk. A költő oly ügyes, annyira ismeri közönsége gyöngéit, oly leleményes rendező, oly szemkápráztató diszmester, hogy majd mindig tud valami hatást előidézni; s a nagy tömeg obiigát tapsai sohasem maradnak el. Azonban néha kifárasztják e látványok, megunja a komé- diázást, elejti a költői képmutatás álarcát, meghatja egy-egy igaz érzés, egy-egy gyermek- vagy ifjúkori emlék, egy-egy embert, kit ismert, egy- egy esemény, melyet tapasztalt, egy- egy eszme, mely valóban szivén fekszik. Eltűnik a színpad festett világa, s a valódi élet képe ringatózik a költészet félhomályán. De az ily lucidum intervallumok ritkák. Néhány szakasz, néhány lap nagyobb regényeiben, néhány kisebb elbeszélése, kivált a hazai életből. Talán mindezt Jókai becsüli legkevesebbre, mert mi hamar, s mi újabb erővel veti magát a csinált lelkesülés, a beteg fantázia karjai közé s vadássza a különöst, kivételest, bizarrt vagy éppen a képtelent. Es ezeket elolvasván, igy kell fetkiáltanunk : — Oh mily szegény a mai elbeszélő irodalom, hogy ha Gyulainak százszor igaza van is, — mégis Jókai lenne ma is az elbeszélők királya, ha élne. Jókainak legnagyobb baja az állandó pánztelenség volt, Ez okból lázas gyorsasággal dolgozott. A mire ő életének véghatárán oly büszke volt : a száz kötetre, — az irói nimbuszának rettenetesen ártott. Ha Jókainak csak húsz kötete forogna jól megválogatással az olvasók kezében, — Jókai sokkal nagyobb lenne. Omikron. Őfelsége a király névünnepe. Szombaton, október hó 4-én lesz Őfelsége a király névünnepe, mely alkalommal a Bazilikában d. e. 9 órakor lesz ünnepi istentisztelet. A szentmisét dr. Csernoch János hercegprímás fogja mondani fényes asszisztenciával. A helybeli állami, megyei és városi hivatalok testületileg vesznek részt e napon a főszékesegyházban tartandó isteni tiszteleten. A hercegprímás befejezte bér- makörútját. Dr. Csernoch János hercegprímás pénteken reggel 8 órakor Nyitrapásztón csendes sz. misét es utána bérmálást tartott s ezzel befejezte a csaknem egy hónapig tartott bérmakörutját. Nyitrapásztóról még a környékre tett rövidebb kirándulást a hercegprímás és hir szerint Nagyszombatot is útbaejti. Hazaérkezését még a primási palotában sem tudják bizonyosan, hol ma eziránt érdeklődtünk. Vagy ma estefelé, vagy a jövő hét első napjain tér vissza a hercegprímás székvárosába és most már itt is marad körülbelül addig, mig az országgyűlés el nem kezdődik. Nagyobb és előre meghatározott utazások mostanában nincsenek tervbe véve. Városunk a polgármesterek orsz. értekezletén. A polgármestereknek f. hó 29-től 30-áig Nagyváradon tartandó országos értekezletére Esztergom város képviseletében Vim- mer Imre polgármester és Osváth Andor városi főjegyző küldettek ki. Ajándék az uj zárdaiskolának. Dr. Kohl Medárd, félsz, püspök szép ajándékban részesítette a vízivárosi uj zárdaiskolát. Az uj iskola díszterme részére ugyanis megküldötte I. Ferenc Józset király életnagyságu arcképét olaj festésben, pompás aranyozott keretben. A szép ajándékért Mayer Imre p kamarás, az intézet házi igazgatója mondott köszönetét a püspöknek a zarda vezetősége nevében. Halálozás. Mint egy hozzánk beküldött gyászjelentés tudatja, Kohn Ignác f. hó 24-én életének 84-ik, boldog házasságának 54-ik évében Budapesten elhunyt. Halálát a Kom- lós, Balog és Sternfeld családok nagyszámú rokonsággal együtt gyászolják. Gyermekvédelmi nap a templomokban. Dr. Csernoch János hercegprímás, esztergomi érsek a folyó évi XII. sz. körlevelében a „Keresztény Szeretet Orsz. Gyermekvédő Műve“ javára a főegyházmegye ösz- szes templomaiban gyűjtést rendelt el s meleghangú ajánlás kíséretében szeptember utolsó vasárnapját, vagyis a mai napot tűzte ki gyűjtési napnak. Az őszi megyei közgyűlés, mint értesünk, október hó 10-én lesz az esztergomi városház tanácstermében. Az uj sajtótörvény. Balogh igazságügyi miniszter legközelebb beterjeszti a sajtótörvény revíziójára vonatkozó javaslatát. Javaslata a koalíciós kormány javaslatának elvei alapján készült. Lényege a sajtópö- röknek soronkivüli tárgyalása. Kötelezi továbbá a törvény a megtámadott nyilatkozatának haladéktalan közzétételét Ha ezt a lap megtagadná, az ügy nyomban a bíróság elé kerül, mely késedelem nélkül tárgyalja a panaszt s kötelezi a lapot a nyilatkozat közzétételére, ha akkor sem közölné, úgy minden esetben 600— 600 korona pénzbírsággal sújtja a szerkeztőt. A vármegye költségelőirányzata. Esztergom vármegye törvény- hatóságának állandó választmánya f. hó 26.-án ülést tartott és megállapította a megye jövő évi költségelőirányzatát, mely a múlt évihez képest mintegy ezer korona emelkedést tüntet fel. Emelkedést mutat-a „Tisztviselők stb. illetményei“, az „Irodai költségek“ és a „Rabtartási költségek“, czimü rovat. Az első cimü rovaton mutatkozó többszükséglet, az előlépések fedezésére, valamint egy dijnoki állásnak irodasegédtiszti állássá történt átszervezése folytán vált szükségessé. A „Rabtartási költségek“ -re 100 koronával több lett előirányozva, mert az eddig engedélyezett hitel az átlag évek eredménye szerint, a kiadások fedezésére elégtelen. Az irodaköltség rovaton mutatkozó 800 kor. többlet, a vármegye törvényhatóságának határozatával felemelt főszolgabírói irodaátalányok fedezésére szolgál. Az iparos tanonciskola tanárainak státusát most rendezte a minisztérium. Eszerint az iparos tanonciskolái kinevezett tanerők községi iskolai tanerőknek számítandók. És pedig úgy, hogy a középiskolai tanár-képe- sitésüek középiskolai, az elemi iskolai képesitésüek elemi iskolai dotációban részesülnek és megkapják az államtól a rendes községi tanítóknak illetve tanároknak járó fizetéskiegészitést. Felhivás a nőkhöz! Mindazon hölgyek, kik adnak valamit arra, hogy szép tiszta legyen az arcbőrük, ne legyen szeplőjük és pattanásaik, használják bizalommal a Kiegner-féle Akácia arckrémet, pudert és szappant. Ezen világhírű kozmetikai szerek bamulatns gyorsan tüntetik el a különféle arctisztátlanságot és meglepően finomítják, üdítik, szépítik a bőrt, sőt azonkívül megvédik a hűvös, szeles időjárás befolyásától. 1 tégely Kriegner-féle Akaciakréme 2 korona, púder 1 korona, szappan 1 korona minden gyógyszertárban és drogériában, de csak Kiegner-félét fogadjunk el. Postán minden rendelést azonnal teljesít az egyedüli készítő : Kiegner gyógyszertár, Budapest, Kálvin-tér. Jókai utca kövezése. Szabó Géza és társai Jókai-utcai lakosok beadványt intéztek a város tanácsához, melyben felhívják a város vezetőségének figyelmét utcájuk tait- hatatlan kövezetére, melyben a kocsi- közlekedés valósággal lehetetlen és az utca újra való kövezését kérelmezik. A tanács legközelebb foglalkozik a közérdekű beadvánnyal. Tilos az osztrák osztálysorsjegy árusítása Magyarországon. Épp úgy mint a magyar osztálysorsjegyeket tilos Ausztriában árusítani, a magyar kormány megtiltotta az osztálysorsjegyeket árusítani Magyar- országon. A kereskedelmi miniszter e tárgyban rendeletet is intézett a postahivatalokhoz. A megyei virilisták névjegyzéke. A legtöbb adót fizető törvény- hatósági bizottsági tagoknak az 1914. évre összeállított névjegyzék tervezete már elkészült s mint múlt számunkban már megírtuk, a mai naptól közszemlére vannak kitéve a vármegyei főjegyző hivatalos helyiségében. Megjegyezzük, hogy a névjegyzéken bizonnyára lesz eg3^-két változtatás a netaláni felszólamlások eredményeként, azonban azt hisszük, hogy a névjegyzék tervezet is érdekelni fogja olvasóközönségünket s
