Esztergom és Vidéke, 1913

1913 / 75. szám

1913. szeptember 21. ESZTERGOM és VIDÉKE. 5 órákat egyöntetűen fogja rendezni. Eszerint az üzletek esti 8 órán túl nyitva nem tarthatók, kivéve az élel­miszer üzleteket, melyek reggeli 5 órától esti fél 9-ig maradhatnak nyitva. Szombaton a záróra fél 10-ig terjed. Vasúti féláru jegy megtíosz- szabbitására figyelmeztetjük az erre jogosult és arcképes igazol­vánnyal biró tanítóságot. Mivel az év utolsó hónapjában az igazolvá­nyok érvényesítésével a munka any- nyira összehalmozódik, hogy azok elintézésére néha hetekig kell vára­kozni, azért felhívjuk a tanítóság figyelmét, hogy az igazolványokat érvényesítés céljából a királyi tan- felügyelőséghez továbbítás céljából már most beterjesszék; mert októ bér hó 1-től az államvasutak igaz­gatósága már érvényesíti. Minden igazolvány mellé 2 koronás póstabé- lyeget kell csatolni. A vállalkozók óvadéka. A bel­ügyminiszter legújabb rendelete sze­rint egy évnél tovább terjedő köz­munkánál takarékkönyv nem lehet óvadék, de egyébként jónevű hazai intézetek betétkönyvei elfogadhatók. Azt azonban nem engedi meg a mi­niszter, hogy a vállalkozók helyett az ovadékot valamely pénzintézet tegye le. Emelik a vasúti mellékille­tékeket. Az osztrák kormány a ma­gyar kormánnyal egyetértőleg elha­tározta, hogy a vasutaknál a lera­kási és felrakási dijakat 2 fillérről 3-ra emeli, ami vaggononként legalább 1 koronát tesz. Ezenkívül a maga­sabb osztályú darabáruk illetékét 100 kilónként 6, 8 és 10 fillérről 10, 12 és 14 fillérre emelik. Ez az illeték csak a szekerekről a vasúti rako­dókra, vagy viszont való le- és fel rakásért szól. De már a rakodókról a vasúti kocsikba való átrakásért járó illetékeket 2 fillérről 4 fillérre emelték fel. A darabáru illetékek emelkedése itt sem változott. A sze­kérről a vasúti kocsiba való átra­kásnál az illeték 100 kilónként az eddigi 3 fillérről 5 fillérre emelke­dik, mig darabárunál 8, 10 és 13 fillérről 10. 12 és 14 fillérre. A má­zsapénz a gyorsárunál 4 fillérről 6 fillérré és a vágánymérleg haszná­latnál 1.20 koronáról 1.80 koronára emeltetett fel. Ezek a felemelések, melyek a vasúti fuvarozást jelenté kényén megdrágítják, november hó 1-én lépnek életbe az összes osztrák magyar és bosnyák vasúti vonalo­kon. Mikor adómentes a saját ter­mésű bor? Szőlősgazdáinkra nézve igen fontos határozaiot hozot nemrég a közigazgatási bíróság. Nagyon sok­szor megtörténik, hogy bortermelők, akik bortemésüket nagyban (56 lite­ren felüli menyiségben) eladni nem tudják, vagy kis mértékben való értékesítést különféle okból előnyö­sebbnek tartják, saját termésű boraik­nak kis mértékben való eladására kérnek engedélyt a kir. pénzügyigaz­gatóságoktól. Ezeknek az engedé­lyeknek a megnyerése nem ütközött eddig akadályba. Megadták azt min­denkinek, aki kérte. A korlátlan ki­mérők (kocsmárosok, vendéglősök) érdekeit ugyan meglehetősen sértet­ték ezek az engedélyek, de a kincs­tár érdekeit annál kevésbé. A korlát­lan italmérők italmérési illetékén és keresti adóján felül igen csinos ösz- szeget kapott a kincstár a saját termé­sű boraiknak kis mértékbeni eladásá­val foglalkozó szőlősgazdák italmé­rési illetéke és kereseti adója címén is. Az utóbbi bevételtől ezután elesik a kincstár. A közigazgatási bíróság ugyanis kimondotta, hogy a szőlőbir­tokos, ha szőlője termését eladja, csak a földadóval már megrovott jövedelmét váltja pénzre és az ekként pénzzé tett, már megadóztatott jö­vedelme után külön kereseti adót fizetni nem tartozik, különben ugyan­azon adóalanynál ugyanazon jöve­delemnek kétszeres megadóztatása állana be. Az a körülmény, hogy a szőlősgazda bortermését nem nagy­ban, hanem kicsinyben árusítja el és hogy az ehhez fenálló törvényeink értelmében pénzügyi hatósági enge­dély szükséges, a kereseti adóköte­lezettséget nem állapíthatja meg. A szőlőbirtokos borát akár nagyban, akár kicsiben adja el, szőlőbirtoká­nak hozadékát értékesíti s a kicsiny­ben való eladás nem minősíthető a földadónál tekintetbe nem vett sze­mélyes keresetnek. Szurkáló bányamunkások. F. hó 20-án este 9 órakor Fehér Károly dömösi lakost, miért az a háza mel­lett részegen elhaladó hangos kőbá­nyamunkásokat csendre .intette, Lő­rinc József, Dangó Géza, Desinger Lajos és Szirénádéi János dömösi bányamunkások úgy összeverték és összeszurkálták, hogy életveszé­lyes sérülésekkel kellett őt a „Kolos“ kórházba szállítani. A tettesek ugyan j elmenekültek, de Roskoványi Andor jegyző egész éjjel nyomozott utánuk és reggelre már mind a tetteseket, mind pedig a bűnjeleket átadhatta a megjelent csendőröknek. Olyan expo­nált helyen, mint Dömös, hol oly sok külföldi munkás és idegen for­dul meg, egy csendőrörs létesítése oly szükséges közbiztonsági ügy, amelynek érdekében a hatóságoknak mielőbb intézkedni kellene. A tüdővész áldozatai. Egyre nagyobb az ínség és nyomorúság ebben a sok sorscsapástól sújtott or­szágban és árvíz, pénztelenség, üz­leti pangás, kivándorlás, munkanél­küliség mellett, amelyek mint egyip­tomi csapások söpörnek végig a tár­sadalmon, rémséges erővel rombol a tüdővész. Igazi heroizmus az, amely- lyel e rém pusztítása ellen az or­szágosan ismert József kir. Herceg Szanatórium Egyesület küzd. S most, hogy közeledik az őszi idény, az egyesület a múltakhoz hasonlóan a társadalomhoz fordul, hogy egyetértő munkával segítse őt a szegény, sze­rencsétlen tüdőbetegek megmentésé­ben. A belügyminiszter már kiadta rendeletét a közigazgatási hatósá­gokhoz, a „Csak egy virágszálat“ jelige alatt ismeretes gyűjtés támo­gatása érdekében s a közigazgatási hatóságok nemes buzgalommal és magasrendü szociális megérzéssel fogtak hozzá a szervezés munkájá­hoz, amely halottaknapja táján or­szágos közgyüjtésben fog kulminálni. Szükséges, hogy a közigazgatási ha­tóságok nemes munkáját a társada­lom megkönnyítse és mindenütt ön­kéntes gyűjtés is induljon. Jószivü hölgyek járjanak házról-házra az egyesület tarsolyaival és gyüjsék tele a jótékonyság filléreivel, ame­lyekből uj életek arany értéke válik. A tarsolyokért nevük és címük be­mondásával forduljanak a József kir. Herceg Szanatórium Egyesület köz­pontjához, Budapest, IV. Sütő u. 6. Ugyanitt kérhetnek taggyüjtő iveket is, igyekezzenek minél több hívet szerezni az embermentő küzdelem­nek. Az egyesület tagsági dija 4 K. s igazán a legnemesebb jótékony­ságot szolgálja az, aki e csekély összeget lefizeti. A József Kir. Her­ceg Szanatórium Egyesület külöm- ben gyönyörű intézménnyel ajándé­kozza meg ismét a magyar társa­dalmat, most épült fel második nagy népszanatóriuma, amely a tavasszal nyílik meg, hogy sok ezer és ezer tüdőbeteg Mekkája legyen. Megváltozott helyzet. Két ke­reskedő találkozik az utczán : — Öregem, nálád van még az a szép gépirónő, akinek mindig diktálni szoktál ? Kérdezi az egyik a másik­tól. — Igen — feleli a másik, — csakhogy már ő diktál nekem, mert — feleségül vettem. Hungária Cipőgyár R. T. fiókja ezelőtt Moskovits Farkas és Társa R. T. (Esztergom). Tisztelettel értesíti a t. vásárló közönséget, hogy az őszi cipők nagy választékban megérkeztek. Uj formák! ~ Uj árak ! Páratlan népszerűség. Az a népszerűség, melynek a Pesti Hírlap radikális szabadelvű, ellenzéki napi­lap, ma széles Magyarországon, sőt a külföldön élő magyarok közt is örvend, igazán páratlannak mond­ható. Bizonyítja ezt többek közt az is, hogy mióta a kormány a magyar államvasutak pályaudvarain nem en­gedi árusítani, azóta 30 ezerrel több példányban nyomják, úgy, hogy ma naponta 150 ezer példányban jelenik meg. Szédületes szám, melyet nálunk még az olcsó boulevardlapok sem értek el. A Pesti Hírlap ma nemcsak legelterjedtebb, de legnagyobb lapja is Magyarországnak. Napról-napra 16 — 24 oldallal többet ad, mint más lapok. Amellett a legjelesebb irók csoportosulnak körülötte. A Pesti Hírlap egyik közelebbi héten tárcát hozott Molnár Ferenc, Gárdonyi Géza. Szomaházy István, Heltai Jenő és Móricz Zsigmond tollából; tehát egy héten öt olyan írótól, kik­nek tárcáival más lapoknak csak az ünnepi számaiban találkozhatunk. S hol van még rendes tárcaíróinak egész serege : Abonyi Árpád, Színi Gyula, Porzsolt Kálmán, Szász Zol­tán, Murai Károly, Lux Terka, Bo­kor Malvin, Vay Sándor, Szabóné Nogáll Janka, Pakots József, Diplo­mata, Pásztor József, Tömörkény István, stb. stb. A Pesti Hírlap kü­lön kedvezményeket is nyújt előfi­zetőinek : a Divatszalon c. kitűnő divatlapot kedvezmenyes áron ren­delhetik meg és karácsonyi ajándé­kul kapják a Pesti Hírlap nagy ké­pes naptárát. A Pesti Hírlap Naptá­rát az 1914-ik évre, gazdag szépiro­dalmi, ismeretterjesztő és közhasznú tartalommal, minden uj előfizető is ajándékul kapja, aki legalább októ­ber óta előfizetője lesz a lapnak. A Pesti Hírlap előfizetési ára egy hóra 2.40, két hóra 4.80 korona, október­decemberi negyedévre 7 kor. A Di­vat Szalon cimü gazdag tartalmú divatlappal együtt negyedévre 9 kor. 50 fill. — Az Érdekes Újság cimü pompás kiállítású képes hetilappal együtt negyedévre 9 kor. 80 fillér. A Pesti Hírlap kiadóhivatala, hova az előfizetést legcélszerűbb posta- utalvánnyal beküldeni, Budapest, V. kér. Váci-körut 78. sz. alatt van. 202/1913. Versenytárgyalási hirdetés. A Nyergesujfalu községben épí­tendő szúró és vágó, marhák levá­gására alkalmas közvágóhíd felépíté­sének biztosítása céljából az 1913. évi október hó 15-ik napjának délelőtt 9V2 órájára Nyergesujfalu község jegyzői hivatalhelyiségében tartandó zart Írásbeli versenytárgya­lás hirdettetik, amelyen az ajánlat­tevők, vagy azok igazolt képviselői jelen lehetnek. Csakis a szabályszerűen, a hiva­talos ajánlati mintának megfelelően kiállított és a község által megkül­dendő, az ajánlattal együtt zsinórral összefűzött és lepecsételt költségve­tési űrlapokon tett, pecséttel lezárt, sértetlen borítékban elhelyezett és a fenti időpontig közvetlenül beadott vagy posta utján még idejében be­küldött ajánlatok fognak tárgyalás alá vétetni. Az ajánlatok boritékán a következő felírás eszközlendő: „Aján­lat a 202/1913. sz. versenytárgyalási hirdetményben kiirt Nyergesujfalu községben építendő közvágóhidra vonatkozó építési munkálatokra.“ Az ajánlatok az 1913. évi ok­tóber 15-ik napjának délelőtt 9'/-i órájáig a nyergesujfalusi jegyzői hivatalnál nyújtandók be. Az ajánlati összeg (öt) 5%-ának, mint bánatpénznek készpénzben vagy biztositékképes értékpapírokban a je­len hirdetmény számára való hivat­kozással Nyergesujfalu község adó­pénztáránál még idejében történt le­tételét igazoló letéti nyugta az aján­lathoz csatolandó. Az odaítélés fölött a községi kép­viselőtestület fog dönteni és az ez iránti határozat a versenytárgyalástól számított 60 nap alatt meg fog ho­zatni, amely időpontig az ajánlattevők ajániatáikkal kötelezettségben marad­nak. A községi képviselőtestület fön- tartja magának azon jogot, hogy a beérkezett ajánlatok között belátása szerint szabadon választhasson tekin­tet nélkül az ajánlati összegre és hogy esetleg az összes ajánlatokat is visszautasíthassa. A szóban forgó munkálatokra vonatkozó műszaki művelet és fel­tételek a nyergesujfalui jegyzői hiva­talnál a rendes hivatalos órákban naponkint megtekinthetők. Az ajánlati és a költségvetési űr­lapok együttesen 4 korona, a vonat­kozó építési tervrajzok szintén 4 ko­rona lefizetése illetve előzetes bekül­dése ellenében ugyanott kaphatók. Nyergesujfalu, 1913. szept. 22. A község elöljárósága. Ridly István, Lohner István, jegyző. biro. 8 8 8 <8 ■8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 és 18: jegyezze meg, a ki tudni akarja, hogy melyik sodeni községi forrás vizéből ké­szülnek Fay valódi sodeni ás­ványpasztillái — és csakis ezek ! A III. és a XVIII. egyúttal a leg­gyakrabban rendelt gyógyforrá­sok s ez állapítja meg egyúttal a sodeni pasztillák értékét is. Re­kedtség, elnyálkásodottság, gége­hurut, bronkitisz és hangindisz- pozició ellen használják, mindig a legnagyszerűbb eredménnyel. De vigyázzon a Fay névre és Soden község polgármesteri hi­vatalának igazolására a fehér ellenőrzőszallagon és ne fogad­jon el utánzatot. 5195/913. tkvi. szám. Póthirdetmény. A kir. tkvi. hatóság közhírré te­szi, hogy Dobry Antal jungbunzlai bej. gyáros cégnek — Vas Lőrincz bajnai lakos ellen végrehajtási ügyé­ben a bajnai 487 sztkvi. betéti II. 1. 3 20 sorsz. 1792/1. 2683/1. 2683/2. 3311/2. 3312/2. 4490/1. 4491/2. 4848/1. 4902/2. 5046/2. 5047/2. 5212/1. 5979/2. 6153/1. 6440/2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom