Esztergom és Vidéke, 1913

1913 / 75. szám

1913. szeptember 25 ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 val hozná rendbe egy család vagyoni egyensúlyának felbo­rulását. Az igazságszolgáltatás szervei nagyhamar kibogozzák a bünügy szövevényes szálait, és a dráma végső felvonulásá­hoz közeledik. Egyideig még evickélődik a hurokra került ifjú, de már a lelkiismeret sza­va is kitör belőle, és beismeri hibáját. iMég egy megrázó je­lenét a bünbeesett hú és a jó­ságos, bűnbocsátó anya között; és a dráma be van fejezve. Be van fejezve Kerner szá­mára, de nem a közérdek szem­pontjából. Nem annyira Kerner esete fontos, mint az, ami Ker­ner bűne számára megadta az ösztönt. Neki a vagyon elvesz­tésén kívül még az a pechje is volt, hogy neve fölszinre ke­rült és célpontja lett a felüle­tesen ítélkezőknek. Mert nem ő az egyetlen bűnös: vele egyenrangú, vagy még talán bünösebb is a csábító, akit írott törvény szerint üldözni nem lehet, de üldöznie kell közmegvetéssel a társadalom­nak. Kipellengérezni azok ne­vét, akik szerencsejátékra csá­bítanak, van legalább is annyira közérdek, mint az áldozat meg- hurcolása. Minden hatalmával és erejével ezekre sújtson a sajtó, ne a szerencsétlen kár­vallottra, akinek elég bajt okoz a törvény súlya egymagában is. És törvényt kell alkotni az ilyen egzisztenciák üldözésére. Szabó Imre. Százéves emlék. (Esztergom kultúrtörténetéből.) Ismerteti: Dr. Kőrösy László. Gyűjteményemből idézek ez al­kalommal régi jó szellemeket városi iskolánk múltjából. Ezek a fakó nyomtatványok még dédapáink is­kolázásának hírmondói. Megszóltatom tehát őket a saját szójárásukon : Értesítő. Az Esztergomi Királyi Nemzeti Főiskolában tanuló ifjúság­nak tett előmeneteléről, rend szerént való felosztása 1813. Esztendőben. Komáromban nyomatott özv. Wein- müllerné betűivel. Második osztálybeli ifjúság száma : 60 ezekből : önnön szorgalmatosságá- ból járó 1. jeles .................... . 8, elsőrendű .... . 27, másodrendű . . . • 9, harmadrendű . . . . 6. Oskolai Esztendőnek első Fe­a Deák oskolákba által vitet­tek 2. Oskolába való járást elhagyták 7. Első osztálybéli ifjúság. jelesek ....................6, e lső rendbéliek . . .13, második rendbéliek . 10, harmadik rendbéliek . 3. Gyengébb tanítványok : első rendbéliek ... 9, második rendbéliek . 11, kezdők....................3. A Közönséges Próbatételre meg­jelent 1. Az Oskolába való járást elhagyták 6. Az egész Esztergomi Nemzeti Oskolában lévő ifjúság Sommája 122. II. Értesítő Az Esztergomi Királyi Nemzeti Főiskolában tanuló ifjúság­nak tett előmeneteléről rend szerént való Felosztása 1814. Esztendőben. Pesten nyomtattatott Trattner Tamás I. betűivel. Második osztálybeli ifjúság Száz esztendő előtt — ez ada­tok szerint — a mi királyvárosi fő- elemiiskolánkban, kerekszámban, 120 tanítvány volt. Kár, hogy dédapáink névsorát nem örökítették meg ezek a fukar értesítők. Érdekes azonban, hogy az első osztály főtanitója egészen más hi­vatalos stílust használ, mint följebb- valója, a második osztályi. Talán akkor is érvényes volt ez a magya­rázatos közmondás: Chacun a sont gout. Kár, hogy nekem sincs több ilyen régi esztergomi emlékem. Valahol azonban még kegyelettel őrizhetnek hasonló érdekes hagyatékokat. Eze­ket pedig legalább nyilvántartás vé­gett célszerű volna egy-két szóval ismertetni. Mert csak ilyen adatok fognak valamikor Esztergom kultur könyve egyik fejezetében az elemi oktatás történetéről, hiteles kútforrá- sul szolgálni. száma: 54. Önönn szorgalmatosságból járó 1. jelesek ................ els őrendűek . . . . 8, . 12, másodrendűek . . . 15, harmadrendűek . . . 8. Oskolába való járást elhagyták Első osztálybéli ifjúság jelesek................ • 8, első rendbéliek . . . 10, második rendbéliek . 7. Gyengébb tanítványok: első rendbéliek . . . 11, második rendbéliek . 9. Önnön szorgalmatosságából já­rók 12. Az oskolát elhagyván magukat mesterségre alkalmaztatták 12. Meghaltak 3. Az egész ifjúságnak sommája 118. III. Az 1815. évi értesítő szintén Pesten Trattner Tamás I. betűivel készült. Szövege a következő : Második osztályból! ifjúság summája 49. jelesek........................8, elsőrendűek . . . .13, második rendűek . . 8, harmadik rendűek . 15, önként járó .... 1, oskolából elmaradtak 4. Első osztálybéli ifjúság. jelesek........................6, első rendbéliek . . .15, második rendbéliek . 16. Gyengébb tanítványok: első rendbéliek . . .10, második rendbéliek . 12. Betegség végett főpróbatételen jelen nem volt 2 Önnön szorgalmatosságából járó 1. — Az oskolát elhagyván magu­kat mesterségre alkalmaztatták 10. száma: 73 Az Egész Esztergomi Nemzeti Főoskoláb m lévő ifjúságnak sum­mája 122. Egyről-másról. Amiről gondolkozni lehet. A „Magyar Esperanto Újság“-ból vettük át a következő érdekes apró­ságot : Egy külföldi ember, aki egy szót sem tud magyarul, átutazik Magyar- országon. Abba a helyzetbe kerül, hogy valamit kérdeznie kell a szom­szédjától. Hirtelen egy papírdarabra leírja a következő szavakat: Mi ne sci’as, kié mi las’is mi’a’n baston’on; cu vi ne vicPis gi’n? E papírdarabot egy öt filléres ma­gyar eszperantó-kulccsal együtt ud­variasan szomszédja felé nyújtja, egy­szersmind rámutat a kulcs-fedélnek egy sorára, melyen ez áll: „Esperanto nyelvű szöveg, jeien kulcs segélyé­vel, előzetes tanulmány nélkül is meg­érthető.“ Az utitárs, ki az eszperantó szót most olvassa először, nagyot néz, eleinte nem tudja mit csináljon, de a papírdarabot a kulccsal együtt el­fogadja és egy perc múlva már keres­gélni kezd a szótárban. Ide-oda for­gatja a 16 oldalas szótárkát és két perc alatt következő eredményhez jut: Mi Én Én ne nem nem sei tudni ) as jelen idő ragja j tudom kié hol hol mi én én las hagyni ) is múlt idő ragja ( hagytam mi én x a a melléknév kép- / zője j enyémet n-t, tárgyeset ragja} baston bot | 0 főnév képzője / botot n (mint már látta) -t) cu vájjon Vájjon vi te, ön Ön ne nem nem vid látni ) is (mint fentebb) > látta múlt idő ragja ) gi az ) n (mint fentebb) -t ( azt ? Magyarunk most vagy tagadólag rázza a fejét, vagy odanyul ahol a botot látta és átnyújtja az idegennek a keresett botot. így megértetheti magát az ember az eszperantó segélyével szükség ese­tén mindenütt a világon még akkor is, ha véletlenül nem találkozik esz- perantistával, mert az eszperantó kulcs a világ minden nyelvén már meg­jelent. — De hiszen ehhez nem kell az eszperantó! Szótár segélyével bármely nyelven irt szöveget meg lehet érteni! — mondja most valaki, aki e sorokat olvassa. Ez azonban tévedés. Írjuk csak le az előbbi mondatot németül (Ich weiss nicht, wo ich meinen Stock gelassen habe ; haben Sie ihn nicht gesehen ?) és nyújtsuk át egy félkilós német szótár kíséretében a magyar­nak. Tekintsünk el attól, hogy az a vaskos kötetben el sem kezd lapozni, hanem tételezzük fel, hogy tényleg egyik szót a másik után kikeresi a szótárból. Ez a munka 12 percig tart (hatszor annyi ideig), mert a vas­tag, többszáz oldalas kötetben soká kell keresgélni minden egyes szó után. Szóval 12 perc múlva a magyar em­ber a következő fordítást készítette el az előbbi német mondatról: Én — fehér — nem, — hol — én — vélekedni — bot (v. emelet) — szende (v. csendes v. nyugodt) — birtok — neki van — ő — ? — nem — ? Hiába fáradozott tehát, képtelen megérteni a leirt német mondatot, még ha a legjobb és legtökéletesebb szótárt is forgatja. Mi ennek a magyarázata? Az, hogy a német nyelv szótárában min­den szó ragozatlan alakban található, mig a nyelvben legtöbbször ragozott ill. változott alakban fordul elő. Úgy hogy a német (francia, angol stb.) szótárakat nem azoknak csinálják, akik nem tudnak németül, (franciául vagy angolul), hanem azoknak, akik már tudják a nyelvet, évekig szor­galmas és kitartó tanulás árán el­jutottak mar ahhoz a ponthoz, hogy „na most már tudom a nyelvtant, most már a dolog nehezebbik részén '' túl vagyok, most már csak szókat, nagyon sok szót kell megtanulnom, hogy németül (franciául vagy angolul) tudjak.“ Az eszperantónál azonban nem igy van. Ott mindjárt azzal kezdődik a dolog, hogy az embernek csakis szókat kell tanulnia, mert a nyelv­tant egy fél óra alatt megtanulhatja. A gyakorlati életben ennek az a nagy jelentősége, hogy ha az ember eszperantóul tanul, mindjárt az első perctől kezdve fordíthat és olvashat. Ez a magyarázata annak, hogy az eszperantó nyelv ma már a világ minden részében annyira elterjedt, hogy igen nagy a valószínűsége annak, hogy az utas, aki felé szom­szédja az előbb említett papírdarabot nyújtja, nem is nyúl a Kulcs után, hanem rögtön élénken megszólal: — Jes, Kara Samideano, mi vidis gin. Jen estas via bastono. (Kedves eszmetárs, igenis láttam. íme az ön botja.) És a legnagyobb kedélyességgel elbeszélgetnek és a legjobb barátság- ságban érkeznek a következő állo­máshoz. í TOLLHEGGYEL - « , W Beszámoló lesz, de miről? Esztergom városának politikától hosszú ideje csendes berkei éledni, zajosodni kezdenek: valami készül körülöttünk. Az álmos szemek föl­csillannak s tágra merednek, mert

Next

/
Oldalképek
Tartalom