Esztergom és Vidéke, 1913
1913 / 7. szám
4 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1913. január 23. HÍREK. Farsangi naptár. 25- én. Esztergomi Ipartestület műsoros táncmulatsága a Magyar Királyban. ,, 25-én Altiszti bál a Fürdőben. 26- án. Esztergomi Kereskedő Ifjak Önk. Egyesületének műsoros táncestélye a Fürdőben. ,, 26-án. Az Esztergomi Keresztény Szocialista Epitőmunkások Csoportjának szinielőadással egybekötött táncmulatsága a Magyar Királyban. Febr. 2-án. Esztergomi Kath. Legényegylet szinielőadással egybekötött tánc- mulatsága a Fürdőben. „ 2-án. A Szentgyörgymezői Kath. Kör tréfás estélye saját helyiségében. „ 4-én. A Polgári Egyesület farsangzáró estélye a Magyar Királyban. A hercegprimás jövetele. Dr. Csernoch János hercegprimás e hetet még Budapesten tölti, de mint értesülünk, f. hó 26-án vagy 27-én már székvárosába fog érkezni. Bevonulása kifejezett óhajtása szerint a legnagyobb csendben fog történni, minden hangosabb ünnepeltetés mellőzésével. Schweiz Vilmos kir. tanácsos. Schwetz Vilmos, Sopronvármegye kir. tanfelügyelője, ki csak a múlt év közepén távozott városunkból, hol általános tisztelet és nagyrabecsülés övezte, — mint a hivatalos lapban olvassuk, — kir. tanácsossá neveztetett ki buzgó szolgálatainak legfelsőbb helyről jött elismeréséül. Az új hercegprimás első szentbeszéde. Budapesten a Mária Repa- ratríx-apácák Örökimádás-templomá- ban tartott kilencnapi ájtatosság (no- vena) befejezéséül hétfőn délután öt órakor dr. Csernoch János hercegprimás ünnepi szentbeszédet és záró- ájtatosságot tartott. Nagy és díszes közönség gyűlt össze a templomban. A szentélyben fentartott helyeken Klotild és Auguszta főhercegasszonyok, Erzsébet főhercegnő ültek, Szir- may Sarolta grófnő és Mailáth Anna udvarhölgyek kíséretében, de ott volt József főherceg is. Harangzúgás közben érkezett a templomba a hercegprimás és az Ecce sacerdos magnus hangjai mellett vonult be kíséretével. A hercegprimás a főoltár előtt való rövid ájtatosság után a szószékre lépett és a lefolyt Szentségimádásnak jelentőségét méltató beszédet mondott. A szentbeszéd után bevonult a sekrestyébe, ahol felöltötte a pluviálét és kíséretével ismét az oltár elé vonulva, litániát végzett, végül szentsé- ges áldást adott. A vármegyei igazoló választmány tagjai. Meszleny Pál főispán a vármegyei igazoló választmány elnökévé Bleszl Ferencet, tagjaivá pedig Bogisich Mihály, dr. Seyler Emil és dr. Kemény Imre bizottsági tagokat nevezte ki 1913. évre szóló hatállyal. A vármegye közönsége nevében az igazoló választmányban dr. Wiplinger Ödön, Vimmer Imre, Etter Gyula, dr. Fehér Gyula és dr. Zwil- linger Ferenc foglalnak helyet. Elismerő okirat. A „Magyar Szent Korona Országai Vöröskereszt Egyletének“ közlönye hozza legutóbbi számában, hogy Mach Marianna, az egyesületi Erzsébet kórházban alkalmazott irgalmas nővérek főnöknője, volt „Kolos“ kórházi főnöknő, a vöröskereszt egylet érdekében kifejtett eredményes fáradozása jutalmául elismerő okiratban részesült. Az okiratot az egyesület Védőasszonya, Mária Valéria főhercegnő sajátkezüleg irta alá. Előadás Boszniáról. A „Magyar Turista Egyesület a budapesti Sándor-utcai régi országház nagytermében kedden, f. hó 21-én este fél 7 órakor felolvasó estélyt rendezett, melyen Parcsamy Henrik főgimnáziumunk szimpatikus kiváló képzettségű tanára, mint a Magyar Turista Egyesület Esztergomi Osztályának választmányi tagja, nagy érdeklődést keltő előadást tartott Bosznia természeti szépségeiről és néprajzi érdekességeiről, vetített képekkel. Az előadáson az esztergomi egyesületet Brilli Gyula alelnök képviselte. A Honti Kaszinó táncestélye. A Honti Kaszinó 1913. évi február hó 1-én este 8 órakor az ipolysági főgimnáziumi deák-asztal javára a vármegyeház dísztermében kabaréval egybekötött táncestélyt rendez. Ájtatosság. Jeleztük már lapunkban, hogy a vízivárosi plébánia templomban a „Jézus Szentséges Szivének Tiszteletőrsége“ cim alatt jámbor társulat alakul, melynek bevezető áj- tatossága vasárnap, Jézus nevének ünnepén tartatott meg. Ez alkalommal a szentbeszédet P. Bangha Béla jézustársasági atya mondotta, az ünnepi litániát pedig Schiffer Ferenc p. praelatus, esztergomi kanonok tartotta fényes segédlettel. A templomot zsúfolásig megtöltötték a hívek, kikre a kiváló jezsuita szónok nagyszabású beszéde különösen mély hatást gyakorolt. A nevezett társulatba eddig 460 tag jelentkezett. A mezőgazdasági bizottság megalakulása. A járási mezőgazda- sági bizottságokba a vármegyei törvényhatóság legutóbbi közgyűlésén a következő tagokat választotta: Az esztergomi járásba Faul Sebestyént, Hollósy Károlyt, Hartmann Pétert és Csupor Istvánt rendes, Zitterbarth Vilmost és Gogola Rezsőt póttagnak, A párkányi járásba rendes tagokul: Vimmer Kálmánt, Cselka Jánost, Rédly Gyulát, dr. Vargha Dezsőt póttagokul pedig Szentes Jakabot, Zsi- ross Zsigmondot és Szegi Pált. A lefolyt bálokról. A báli beszámolók, őszintén megvallva, nem kellemes témák. Ha az ember azon őszinte céllal megy el a mulatságra, hogy ott a nyújtott alkalmak felhasználása mellett mulasson egyet, rendszerint a riport őszintesége vallja kárát, mert az eltöltött kedves órák hatása alatt a toll mindig kibicsaklik a másoknak szinte émelyítő dicsé- riádákra. Ha pedig a szigorú kritikus szemével jelenünk meg valahol, először is szörnyen unatkozunk — mivel semmi gáncsolni való nem akad — másodszor pedig el van rontva egy egész esténk, mert minden muzsika, minden dal, minden Jeánysóhaj azt súgja, azt parancsolja, hogy erről kötelességszerűleg írnom kell. A kiadó bácsi jelszava: „A bálokról csak röviden 1“ Az én parázsszemű táncosnőm meg sokatmondó kézszoritás közben megigérteti velem, hogy erről az egy bálról sokat, igen sokat Írjak, mert majd kivágja az újságból és emlékkönyvébe ragasztja a tudósítást. Képzelhető, hogy mikor négy sikerrel lefolyt bálról kell beszámolót tartanom, esengve kell kérnem a szerkesztőséget, engedjen a báloknak egy külön rovatot, hadd legyen meg óhaja mindazoknak, kik már epedve várják a lapot a báli tudósítások miatt. De nem! Kérésem hasztalan. Itt, a szürke hírek, a balesetek és a közgyűlési referádák között kell helyet foglalnia annyi szép álom központjának a Turista Estélynek, a „Vízivárosi kör báljának“, a „Református bálnak“ és a Földmives Ifj. Egylet farsangi mulatságának. Mit írjunk róluk külön-kü- lön ? Valamennyien jól mulattak a jelenlevők. A műkedvelők derekasan kitettek magukért. A jövedelem szép, a négyes nagyszerű, a kedély emelkedett volt; a riporter pedig bánatos, hogy nem lehetett egyszerre legalább három helyen 1 Megüresedett segédjegyzői állás. Richter Károly süttői segédjegyző a Marton Viktor elhalálozásával megüresedett búcsi jegyzői hivatalba helyettesül küldetvén ki, távozásával a sűttői segédjegyzői állás pályázat utján kerül betöltésre. A pályázati kérvények beadásának határidejéül f. hó 31-ike tűzetett ki. Altiszti bál. Az Esztergomban állomásozó helyőrség (csendőrség) hivatásos altisztjei által 1913. évi január hó 25-én, a „Fürdő“ szálloda nagytermében a báró Salis-Soglio nevét viselő cs. és kir. 76. gy. ezred hivatásos altisztek segélyalapja javára rendezendő zártkörű táncestély tartatik. Kezdete este 8 órakor. Belépődíj : személyjegy 1 kor. családjegy (3 személyre) 2 korona. Ismeretterjesztő népies előadások Szőgyénben. A szőgyéni Keresztény Szociális Egyesület Szabó Endre tanító, egyesületi elnök vezetése alatt s a helyi értelmiség közreműködésével január, február és március hónapokban ismeretterjesztő előadásokat rendez. Ezen előadások sorozata f. hó 18-án- a róm. kath elemi iskola helyiségében, mintegy 200 hallgató jelenléte s érdeklődése mellett vette kezdetét. Az előadást Szabó Endre tanító nyitotta meg. Megnyitó beszédében élénk színekkel ecsetelte a művelődés fontosságát s végtelen hasznát. Majd utána Stibló Lajos szőgyéni segédlelkész tartotta meg igen érdekes s valóban tanulságos és a legapróbb részletességgel megirt felolvasását „A rovarok világáéról. Nagy tudásra és sokoldalú megfigyelésre valló értekezését a hallgatóság osztatlan figyelmével honorálta. Végül Szabó Endre tanító a következő előadások anyagának ismertetése után a hallgatóság további érdeklődését kérte. A megye magyarosodása. Esztergom vármegye lakóinak jelentékeny része még ma is idegen anyanyelvű, kik között a magyar nyelv elterjedése csak lassan és kitartó, önzetlen munkával, fejlett népoktatás mellett sikerülhet. A magyar nyelv elterjesztésének ügyével a vármegyén külön bizottság foglalkozik, melynek tagjaiul a vármegye közönsége a folyó évre Brutsy János, Guzsvenitz Vilmos, dr. Janits Imre, Vimmer Imre, dr. Zwillinger Ferenc és Zsiross Zsig- mond megyebizottsági tagokat választotta meg. Felülvizsgálat. Az esztergom- kenyérmezői tábori vízvezetéket a kultúrmérnöki hivatal közbenjöttével a hivatalos bizottság felülvizsgálta és minden tekintetben megfelelőnek találta. Szent István esztergomi szobra a bazilika egyik lejáró lépcsője mellet idők folyamán teljesen megrongálódott s inkább szégyenére, mint díszére volt a főszékesegyház környékének. Möller István, a Műemlékek Orsz. Bizottságának műépítésze és a bazilika építészeti felügyelője most intézkedett — tekintettel a szobor műemlék voltára — hogy az művészileg kijavíttassák. Névmagyarosítás. Márer Aladár esztergomi születésű, budapesti lakos családnevének „Mezei“-re, Pupák Péternek pedig „Polgár“-ra kért átváltoztatását a belügyminiszter ^engedélyezte, ellenben Mihalkó Ede főgimn. tanuló családi nevének „Meszlényi“- re való átváltoztatását megtagadta s helyébe „Meszlenei“ nevet ajánlja Eltolás. A kereskedelmi minister részéről beígért érsekkéty-környék- beli távbeszélő berendezése tárgyában vármegyénk alispánját most — miután az ügyet szorgalmazta — a Posta és Távirda Igazgatóság arról értesítette, hogy a keresk. minister ezen távbeszélő megépítését és berendezését — majdan, ha a kellő anyagi eszközök rendelkezésére fognak állani — fog az építés végrehajtása iránt intézkedni, addig is a munkálatokat előjegyzésbe vette. Unger Hugó beadványa. Unger Hugó, az állásába oly fonákul visszahelyezett rendőrkapitány, beadványt intézett a városhoz, melyben szolgálattételre jelentkezett Unger ezen iratában az őt megillető rendőrkapitányi fizetésen kívül a családi pótléknak és az eddig éveken át visszatartott félfizetésének kiutalványozását is követeli, mint amelyhez a visszahelyező belügyminiszteri végzés értelmében teljes joga van. Jóslat Poincaré győzelméről. Egy vidám kedélyű jövendőmondó a versaillesi választás előtti napon biztosan hirdette a párisi lapokban, hogy az Elysée új lakója csak Poincaré lehet. Megjelezte az okát is. Elődeinak neveiben — úgymond — benne foglaltatik az utód. Casimir Perier Loubet Thiers Carnot Mac-Mahon Félix Faure Falliéres Grévy Kárörvendve hozzátette, mennyire sajnálhatja Pams, hogy csak négy betű van a nevében. Visszaküldött szabályrendelet. A belügyminiszter visszaküldötte a város képviselőtestületének a múlt év folyamán alkotott azon szabály- rendeletét, mely a határban való állandó lakást eltiltja. A miniszter azért nem erősítette meg ezen szabályrendeletet, mivel véleménye szerint ez az egyéni szabadságot korlátozná. A határban mind nagyobb számmal lakók, akik ellen a szabály rendelet éle irányult, tehát még minden bizonnyal sok gondot fognak okozni a városnak a mezőrendőri ügyek felszínre kerültekor. Szinielőadás Dömösön. A dö- mösi dalárda f. hó 26-án Urbán János vendéglőjében táncai egybekötött szinielőadást rendez. Színre kerül: A szökött katona, 3 felvonásos színmű Szigligethy Edétől. Kezdete fél 8 órakor. Belépődíj személyenkint 1.50 korona. Adakozás. A szegény iskolás gyermekek karácsonyi felruházására szívesek voltak adakozni: 10 koronát Vimmer Imre, Bogisich Mihály, Blümmelhúbel Ferenc, Lolok Lénárd, Dr. Rajner Lajos, Dr. Fehér Gyula, Schiffer Ferenc. 5—5 koronát Kiinda Teofil, Dr. Horváth Ferenc, Maszlaghy Ferenc, Erőss Rezsőék, Koperniczkyék, özv. Vimmer Fe- rencné, Zubcsek Mihályné, Mattya- sóvszky Lajos, Graeffel János, özv. Frey Ferencné, Guoth Ágoston. 4—4 koronát özv. Mészáros Károlyné, Havasi Jolán, Sztankay Kálmánná, Leitgeb János, özv. Czobor Gyuláné, Magurányi J-né, Meszéna Kálmán, Neubauer János, Dr. Katona Sándor, Dr. Csárszky István. 3—3 ko-
