Esztergom és Vidéke, 1913

1913 / 65. szám

6 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1913. augusztus 20. rokonait. Dr. Szilágyi Bertalan pilis­maró ti körorvos szivszélhüdést álla­pított meg. Vasárnap délután tartot­ták a gyásszertartást a dömösi temp­lomban, a hol Bliesz Ádám helybeli plébánosnak Kuckt János pilismaród plébános és Schaub Mihály ujmisés szalézi pap segédkezett. A megbol­dogult fiatal özvegye és rokonai az első padsorokat foglalták el. A ritka gyászesetre az egész templom meg­telt a dömösi néppel. Budapestről tiszttársai remek tubarózsa koszorú­kat helyeztek el a ravatalra. A ro­konság részvétét is virágkoszorúk fejezték ki. A gyászszertartás után az érckoporsót Taxner Béla, Pintér Ferenc és unég néhány rokon vitte vállon egy esztergomi temetkező vállalat gyászkocsijára. A megboldo- tat, a pozsony megyei Stomfára, a családi sírboltba szállították. Három kisebb gyermeke maradt özvegyére. Kocsi kerekei alatt. Csendesen kullogott haza megrakott kocsijával Olasz Vidor pádi földmives. Egy zökkenésnél a kocsin magasan ülő Olasz leesett és pedig olyan szeren­csétlenül, hogy bal lábán mentek át a kocsi kerekei. A határban dolgozó munkások vitték be a faluba, majd pedig Esztergomba, a Kolos kór­házba. Munka közben. Cséplőgépnél dolgozott Ranyák József 18 eves kicsindi földmiveslegény, amidőn a gép szíja hirtelen elszakadt s Ranyák Józsefnek jobb karján súlyos termé­szetű sebet ejtett, úgy hogy Eszter- tergomba kellett szállítani a Kolos kórházba. Helyreigazítás. Lapunk egy előző számában közöltük, hogy egy 76-os közlegény a Kölcsey-utcában garázdálkodva a Havas-családot ki­vont bajonettel leszurással fenyegette. Több oldalról úgy értesültünk, hogy úgy lapunk, mint a többi helyilapok közlése hiányos és részben téves volt. A helyes tényállás a következő : A Havas-család vacsora után beszélge­tett, amikor a szenttamási temető felől nagy zajt hallott. — A család László nevű bankhivatalnok tagja — tartalékos hadapród — ki­lépett az udvarra a zaj okát meg­tudandó, amikor látja, hogy a temetőből a kertbe s innen az ud­varra vezető bezárt ajtókat egy ka tona betörte s kivont bajonettel „Meg­állj ! megöllek kutya !“ szavakat or­dítva rohant feléje. Erre Havas László a család tagjait a menekülésre figyel­meztetve, atyja irodájába szalad, s egy pillanat alatt a falról a vadász- fegyvert leemeli, vaddisznóölő golyó­val megtölti Alig csapja fel a fegyver csövét, a katona az irodaajtónál te­rem s fenti fenyegető szavakat ismé­telve bajonettjét Havas Lászlóra szú­rásra emeli, aki azonban ekkor a katonát a fegyverrel célba veszi A katona megpillantva fegyver csövét egy szempillantás alatti visszaugrik, maga után csapva az iroda ajtaját s az udvarban a vadszőlő fal mögé bújik. Sok telefonálás után végre két ren­dőr is megérkezett, akik ahelyett, hogy a katona kereséséhez fogtak volna, eltávoztak azzal, hogy „majd elhozzuk a kutyát“. Jó sokára visz- szaérkeztek többedmagukkal és a kutyával. A rendőrkutyát V2 méte­res pórázon vezetve megindultak a katona keresésére a kertbe és a temetőbe, de a katonát nem találták meg, mert valószínűleg a rövid zsi­nór következtében a kutya a rendőr szagát érezte s nem vette észre a tőle alig egy lépésre a vadszőlő mögött fekvő katonát. A hangos és eredménytelen keresés után a katona szuszogását Havas László hallotta meg s igy fogták el a garázdát, mert a két bezárt ajtó betörését a legjobb hiszemmel is csak garázdál­kodásnak lehet nevezni. Ezen eset óta már több mint két hét telt el s a rendőrség a való, a helyes tény­állás megállapítása végett az életve­szélyben forgott család tagjai közül még senkit sem hallgatott ki; s úgy hallatszik, hogy a betörő katona már szabadlábon van. Megnyugtató vá­laszt kérünk, hogy a rendőrkapi­tányság a tisztelt polgári család ellen történt merénylet megtorlása végett, a fent közölt helyes tényállás alap­jain az eljárást meginditotta-e ? A kis akasztófavirág. A rendőr­ségen már több ízben tettek feljelen­tést, hogy valaki álkulccsal felfegy­verkezve kisebb-nagyobb pénzössze­get lop ki a bezárt lakásokból. A rendőrség erélyes nyomozása követ­keztében csakhamar megkerült a tol­vaj és pedig Balázs Ferenc tizenhá­rom éves fiú személyében. A fiatal akasztófavirágnak még más bűn is terheli a lelkét. Ugyanis a rendőrsé­gen kitudódott, hogy a vásott gyerek egy alkalommal a saját édes anyját lopta meg 160 korona erejéig, mig a télen egy télikabatot lopott el a jég­pályáról. A romlásnak indult gyereket a bíróság javitóintezetbe internálta, ha ugyan fog rajta a fegyelem. És ha igy halad, meg sokra viheti. Az E. T. K. vasárnapja. Rend­kívül mozgalmas volt az E. T. K. életében aug. 17.-ike. Délután 4 óra­kor a budapesti nyomdászok Pátria football clubjával mérkőztek. A ro­konszenves zöld-feketék az E. T. K. kapuja ellen mindjárt heves táma­dást intéztek azonban részint a bac- kok, különösen Nemeth, — részint a kapus, aki a kedélyes Dudást he­lyettesítette, bravúros védéseikkel megmentették a kaput a goalözönök- től. E. T. K. a sikeres védelem után ostromba fogott és 20 perc múlva Gregor balszélső óriási lerohanása közben a közönség harsány tapsai mellett berúgta a vezető goalt. A közönség alig tudott örömének kife­jezést adni, máris egy újabb goalt rúgott Simon. Tapsvihar fogadta az eredményt. Pátria is újabb lerohanást kísérelt meg, de a szélsők s az E. T. K. angol kapusa résén voltak. Pátria kifulladod s a kedves modorú Palásthy center meglövi a harmadik goalt. Félidő 5 : 0 az E. T. K. ja­vára. Kapucsere után újabb diadal. E. T. K. erős iramot diktált a szél­sőknek, amit Pátria nem birt meg. Nagy I. meghozta a negyedik goalt. Pátria most erősen véd. Balhátvéd­jük ügyesen dolgozik s jól továb­bítja labdáit, de szélsőik nem tudják ezeket értékesíteni. Balszélsőnk rúgja az ötödik goalt. így az eredmény 5 : 0 az E. T. K. javára. A szép jatékú Pátria a közönség éljenzése mellett távozott. — A játék a lehető legfai- rebbül folyt le. — Az E. T. K. ezen match alkalmával örvendetesen győ­ződött meg arról, hogy lelkes sport közönségét még az eső sem tartja távol. A mérkőzést ugyanis a közön­ség zuhogó esőben ernyő alatt nézte végig. Utána az E. T. K. alakuló közgyűlését tartotta meg, amelyen megalakította tisztikarát s Összeállí­totta működésének programmját. Teljes ellátást külön szobá­val, keresztény úri családnál jutá­nyos áron nyerhet fiatal hivatalnok, kereskedő vagy iparossegéd. Cint a kiadóhivatalban. Sárisápi csendélet. Izsó József sárisápi bányamunkás egyedül balla­gott hazafelé éjféltájban, amikor Kovács Gyula, Turcsányi József és és még két társa útját állta, megtá­madta és husángokkal agyba-főbe verte. Turcsányi ellenben vasvillával simogatta összevissza a magános embert. Izsó József koponyarepedést szenvedett és halántéka is megsérült. A négy sárisapi legény ellen az eljá­rás megindult. Motoros kerékpár 4 lóerős, jó­karban eladó. BővebbetSzalay,Karva. Éjféli lovag. Kerle Gyula, pisz­kei legény egy barátjával tartott ha­zafelé éjféltájban, az elmúlt napok­ban. Bargel Ferenc a sötétben hirte­len elébük ugrott és Kerlét szidal­mazva kinyitott zsebkésével balkar­jába szúrt s aztán elszaladt. Szeren­csére \ Kerle Gyula felismerte éjféli lovagját és az esetet a nyergesújfalui csendőrőrsnek jelentette is. Amatőr fényképészek figyel­mébe. Lapunk kiadóhivatala értesíti az amatőr fényképészeket, hogy a nagyboldogasszonyi és Szent István- napi felvonulásokról felvett sikerült képeket díjazás mellett a Szent Ist- ván-naptár részére elfogad. Arcába esett a villa. Szalmát adogatod fel a kocsira Túrán Erzsé-. bet 15 eves leány Kenyérmező­majorban Jankovszki Janos szeke­rére. A szekéren álló Jankovszki a vasvillát egy őrizetlen pillanatban kiejtette kezéből, amely a kocsi mel­lett álló Túrán Erzsébet arcába fúró­dott. Súlyos természetű sebével a Kolos kórházba hozták. Állapota nem életveszélyes. Csintalanság vége. Molnár Jó­zsefivé bényi íöldmivesasszony 6 éves Jóska fia a szérűkön játszado­zott, mialatt az anyja a cséplőgép­nél dolgozott. Játék közben a kis Molnár József észrevétlenül a csép­lőgéphez lopódzott, amelynek kereke elkapta a kis fiú fejét, amelyet csú­nyául összeroncsolt, azonkívül pedig bal lábát eltörte A kis Jóska gyere­ket rögtön az esztergomi Kolos kór­házba hoztak, ahol súlyos betegen fekszik. A fogaskerék históriája. Till József vasöntő műhelyéből nemrégi­ben egy nagyobb érteket képviselő fogaskerék tűnt el, amit aztán Till rögtön be is jelentett a rendőrségen. A szemfüles rendőrség csakhamar meg is találta a fogaskereket Válent Fe­renc napszámosnál, aki az állami földmunkánál, a külső védtöltesen dolgozik, s igy jártában-keltében gyak­rabban megfordult az öntöde tájékán. A rendőrség érdeklődésére Válent azzal iparkodta magát tisztázni, hogy a fogaskereket úgy találta az utón s Tillnek már vissza is akarta adni. Utóbb kitudódott, hogy Válent a fo­gaskereket egy másik vasöntőnek már kínálta is megvételre. így hát az ügyet a rendőrség áttette a járás- bírósághoz, ahol fenyitő eljárás indult meg Válent ellen. Rendelet a szikvizről. Lassan már odajutunk, hogy a rengeteg sok rendeletek miatt azt se fogjuk tudni, hol áll a fejünk. Most megint egy ujjal szaporodott a rendeletek tára. Ugyanis 1916. évtől kezdve a szóda­vizes üvegek csak hat deciliter tar­talmúak lehetnek s nem több, mig most egyliteres palackokban árulják a szikvizet. Megszűnt sertésvész Bény és Kőhidgyarmat községekben miután a sertésvész megszűnt, a zár mindkét helyen feloldatott. A vidéki rendőrség államosí­tása. A vidéki rendőrség államosítá­sának tervéről újabb részletek kerül­nek nyilvánosságra. Mint fővárosi tudósítónk jelenti, a belügyminiszté­riumban teljesen elkészült a vidéki rendőrség államosításáról szóló tör­vényjavaslat és az uj törvény Tisza határozott kívánságára már 1914. január 1-én életbelép. Minthogy Tisza István akarja, bizonyos, hogy a javas­lat útjában nem lesz semmi akadály s újévre az állam veszi át a vidéki rendőrséget. A javaslatnak érdekes és fontos rendezése, hogy minden kir. Ítélőtábla székhelyén, tehát 11 városban szerveznek főkapitányi állá­sokat. A főkapitányok hatásköre nem­csak a saját városukra, hanem a tábla területére is kiterjed. A főkapi­tányok és a helyettes főkapitányok közvetlen alárendeltjei a kerületi ka­pitányok lesznek, akik a kisebb vá­rosokban állnak a rendőrség élére. A főkapitány Ítéleteit a törvény élet­beléptetésétől kezdve nem az illető város tanácsához, hanem harmad­fokban egyenesen a belügyminiszter­hez kell megfelebbezni. Az állam a vidéki rendőrségek mai státusát csak részben veszi át s a tisztikarba főleg jogvégzett fiatal erőket fog kinevezni. NYILT-TÉR~ A Válasz az „Esztergomi Lapok“ augusz­tus 14-iki számában Sz. István napja és a vendéglősök cimű hírlapi közleményre. Az Esztergom városi és várme­gyei vendéglős ipartársulat a mai napon tartott értekezletén sértett ön­érzettel vette a jelzett közlemény ama kitételét, amely a helybeli ven­déglős és bormérőket összességben határtalan kapzsisággal vádolja. A mily merész e kijelentés, oly alaptalan, azért az ipartársulat e vá­dat egyáltalán el nem ismeri, mert ha akadt volna is Esztergom város vendéglősei és bormérői között olyan, ki a volt sz. István napján méltány­talan árakat számított a budapestiek­nek, ez a körülmény még nem jo­gosítja fel a Szerkesztő urat arra, hogy ez alapon az egész ipartársu­latot s ennek keretében a tagok ösz- szességét hirlapilag mélyen szégye- nitő alakban meghurcolja. Mi tudatában vagyunk lelkiisme­retes és méltányos eljárásunknak, asz­talainkon mindenkor ki volt helyezve az étlap az étel- és italneműek árá­nak föltüntetésével, a szobaárak pe­dig kifüggesztve s nyíltan igazolhat­juk, hogy ez árak évek óta válto­zatlanok, de igazolni tudjuk azt is, hogy ezek egyetlen ünnep alkalmá­val sem lettek módosítva. Azért nyílt homlokkal állunk akár a helybeli érdemes közönségünk, akár a hivatkozott budapesti vendé­gek, sőt a t. Szerkesztő úr elé is. Megjegyezzük még tisztelettel, hogy a jelen támadás alapjában nagy célt tévesztett, mert mig vele a vendég­lősök vétettek célba, addig magának a városnak okozott jelentékeny kárt, mert elriasztja a vendégközönséget városunktól. Ennyit tartoztunk ipartársulatunk és tagjai érdekében tisztelettel kije­lenteni. Esztergom, 1913. augusztus 16. AIe isler János s. k. ipartársulati elnök. * E rovatban foglaltakért nem vállal fe­lelősséget a Szerkesztőség,

Next

/
Oldalképek
Tartalom