Esztergom és Vidéke, 1913

1913 / 53. szám

4

ESZTERGOM és VIDÉKE.

1913. július 6.

operettejét „A Kedves Augustin“-t mutatják be, mig szerdán Szomory új darabjának, a Vígszínházban diadalmas sikert aratott „Györgyike drága gyermek“-nek lesz a premi- érje. Csütörtökön végül Lehár „Luxemburg grófja“ c. operettejé- nek lesz a reprize. A hét végén a Király Színház slágerei közül a „Limonádé ezredes“ bemutatójára kerül a sor.

Pont.

HÍREK.

Esküvő. Gyarmathi Dénes ren- dőralkapitány az elmúlt napokban esküdött örök hűséget arájának Oláh Ilonkának a barsmegyei Nagykálnán.

Tanulmányút. Lapunk szerkesztője : dr. Prikkel Marián tegnap hosz- szabb tanulmányútra indult Belgium-, Hollandia- s Angolországba. Bírjuk az ígéretét, hogy időközönként be fog számolni érdekes élményeiről olvasó közönségünknek.

Szabadságon. Hajagos Imre kir. műszaki tanácsos, az árvédelmi ki- rendeltség főnöke, a napokban három heti szabadságra ment. — Lip- schitz József kir'. járásbiró e hó 7-én kezdi meg hat hétre terjedő szabadságát.

Halálozás. Kiinda Péterné szül. Famler Karolina életének 78-ik, boldog házasságának 60-ik évében, f. hó 3-ikán esti fél 10 órakor elhunyt Esztergomban. Temetése f. hó 6-án délelőtt 11 órakor a Jó Pásztor kápolnában mondandó ünnepies püspöki szentmise után lesz a kápolna sírboltjába. Az elhunytban dr. Kiinda Teofil pápai praelátus, esztergomi kanonok édesanyját gyászolja.

Új vízivárosi káplán. Dr. Cser- noch János hercegprímás a plébánossá kinevezett Pomothy Gábor helyébe vízivárosi káplánná Schwarcz Artúr dorogi segédlelkészt nevezte ki.

Elhunyt úriasszony. Súlyos csa- csapás érte Siposs Antal tanitókép- zőintézeti hittanárt. Hon szeretett édesanyja, özv. Siposs Menyhértné szül. Gácsér Karolina 67 éves korában leányánál Piskin meghalt. Az elhunyt úriaszszonyt Szegeden temették el nagy részvét mellett. — Tíz gyermeke, tizenhárom unokája és kiterjedt rokonsága gyászolja.

Konkurzus. Dr. Csernoch János hercegprímás elnöklésével a napokban volt az érseki papnevelő intézetben a növendékpapok felvétele. Összes jelentkezők száma száznyolc, melyből hatvan ifjút vettek föl, köztük tizenkettőt a theológiára.

Angyal kellett az Istennek ... Király Mór esztergomi ékszerész családját mélyen lesújtó szerencsétlenség érte. Legféltettebb virágszáluk, a kedves kis 15 éves írmuska leányuk pár napi betegség után meghalt. A leányka az őszies időben valamikép meghűlt, amitől előbb fej- tifuszt, majd pedig agylobbot kapott, amely azután a törékeny kis leánynak kioltotta életét.

Találkozók. Húsz éves találkozóra gyűlt össze f. hó 2-án a főgimnáziumban 1893. évben érettségizett negyvennyolc növendékből még harminchét élő iskolatárs, köztük : Túri Béla főszerkesztő (Budapest), dr. Katona Sándor és dr. Zwillinger Ferenc ügyvédek, dr. Pécsi Gusztáv theol. tanár és mások. A kedélyes összejövetelen megemlékeztek kegyelettel elhunyt tanáraikról, majd elhatározták, hogy öt év múlva újból találkozóra fognak összegyűlni. — Az esztergomi

tanítóképző 32 volt növendéke pedig 10 éves találkozóját tartotta a napokban.

Rosszul lett az utcán. Az elmúlt napokban dr. Burián János ügyvédet az utcán hirtelen rosszul- lét fogta el, úgy hogy másoknak kellett őt haza szállítani, ahol súlyos betegen fekszik. A köztiszteletben álló ügyédet kisebbszerű hűdés érte, akinek betegsége iránt városszerte nagy a részvét. Lapunk zártakor értesülünk, hogy Burián János dr. már valamivel jobban érzi magat.

Ülés a megyén. Esztergomvár- megye közigazgatási bizottsága folyó hó 9-én (szerdán) a városháza tanácskozótermében tartja rendes havi ülését.

Jóváhagyott szerződés. Eszter gom varosnak a szászvári kőszén- bányával megkötött kőszénbánya nyitási és kíaknázási szerződését a belügyminiszter jóváhagyta.

Választmányi gyűlés. Pénteken délelőtt 11 órakor tárgyalta a város központi választmánya a jövő évi képviselőválasztók ellen beadott felszólamlásokat.

Az idei Szent István ünnep.

Múlt szombaton délután 5 órakor a városházán Vimmer Imre polgármester elnöklete alatt értekezlet volt, melyen az idei Szent István ünnepségek előkészületeit beszélték meg a meghívottak. Az idei ünnepségek nagyjában a múlt évihez hasonlóan fognak lefolyni. A sportlátványosságoknál azonban a helybeli újonnan alakult sportegyesületeknek jut majd nagyobb szerep. Kimagasló pontját fogja képezni a programúinak a főgimnázium nagytermében Szent István koráról tartandó és vetített képekkel kisért előadás az ünnep estéjén. A fővárosból már nagyobb zarándokcsapat jelezte, hogy az ünnepre hozzánk érkezik.

Turista gyűlés. A M. T. E. E. O.

választmánya tegnap, szombat este a Turista Otthonban rendes ülést tartott, melynek egyik fontos tárgyát képezte az osztály által építendő vaskapui kilátós-menedékház ügye.

Az erdei vadászbérlet. A város képviselőtestülete 1913. évi július 1-től hat évi tartamra dr. Hol- lósy Ede budapesti fogorvosnak adta bérletbe a vadászterületet. A bérlő az első három évben évi 1500 kor. bért, 1000 kor. vadkár átalányt, a további három évben pedig évi 2000 kor. bért és 2000 kor. vadkár átalányt fizet és az erdőben termettek hasznáért hat éven át évi 100 kor.-t fog a városnak megtéríteni.

Villamos vasutunk köztudomás szerint, a szentendrei-visegrádi vonal után kerül napirendre. Lapunk szerkesztősége ez érdekes ügyben a következő meghívót kapta: A Szent- endre-visegrádi villamosvasút létesítése ügyében, Leányfalun, a Kaszinó helyiségében, 1913. jul. 6-án d. e.

11 órakor tartandó értekezletre az érdekeltséget ezennel tisztelettel meghívjuk. Visegrád, 1913. jul. 1. Al- másy Sándor járási főszolgabíró, Metzker Károly a vasút előmunkálati engedélyese.

Nemzetközi rendőrkutya-ver- seny Esztergomban. A közelmúltban Meszleny Pál főispán elnöklete alatt megalakult „MagyarországiRendőr- és Védőkutya Egyesület“ folyó hó 13-án délután 1 órakor és 14-én délelőtt 10 órakor kezdődőleg Esztergomban, a Primás-sziget játékterén nemzetközi rend őrkutya-versenyt rendez. A versenyen a belügyminiszter képviseletében dr. Pekáry Ferenc min. tanácsos vesz részt. Az

Országos Rendőrtisztviselő Egyesület pedig Győrből, ahol évi rendes közgyűlését tartja, f. hó 14-én dr. Angyal Armand kir. tanácsos, egyesületi elnök, rendőrkapitány vezetésével fog a versenyre eljönni. A versenybírói tisztet Jurisch Frigyes ren- dőrkomisszárus, a poroszországi első rendőrkutyaidomitó iskola parancsnoka vállalta el, ki a verseny befejeztével, 14-én este a „Fürdő“ szállodában ismertető előadást tart a rendőrkutyáknak a rendőrség szolgálatában való alkalmazásáról.

Bankett. Magos Sándor kir. kúriai biró és Környei Imre kir. járásbiró tiszteletére nyugalomba vonulásuk alkalmából fényes bankettet rendezett múlt szombaton este a tisztelők nagy serege. A banketten több mint másfélszázan vettek részt. Felköszöntőket mondottak: Meszleny Pál főispán a királyra, dr. Perényi Kálmán alispán a hercegprímásra, dr. Körmendy Mihály kir. járásbiró az ünnepeitekre, dr. Hulényi Győző Magosra, dr. Katona Sándor pedig Környeire. Felköszöntőket mondottak még Vimmer Imre polgármester, Tamássy Béla altábornagy, Lipsitz József kir. járásbiró és mások. A társaság sokáig maradt még együtt a legvidámabb hangulatban.

Az esztergomi kultúrpalota. Mi adtunk legelőször hirt dr. Csernoch János hercegprímás azon nagyszabású tervéről, mely szerint Esztergomban egy hatalmas kultúrpalota épülne főleg egyházművészeti tárgyak egybegyűjtésére. Ezen terv megvalósulása néhány év kérdése csupán, mint azt a f. hó 1-től 4-ig Budapesten tartott egyházművészeti tanfolyamon a terv legfáradhatatlanabb előharcosa, dr. Fieber Henrik min. tanácsos már lapunk jólérte- sültsegenek fényes bizonyítékaként említette is. Dr. Fieber a hercegprímás megbízásából a létesítendő múzeum tervéről, hivatásáról és megvalósításának körülményeiről terjedelmes memorandumot szerkesztett és nyújtott át O főméltóságanak.

Tűzoltó mulatság. A szőgyéni köteles tűzoltóság június 29 én Péter Pál napján a Rendes-kútnál levő erdőben az ott felállított Erzsébet emlék-oszlop felavatásával kapcsolatban népmulatsággal egybekötött nyári mulatságot rendezett. Az eléggé kedvezőtlen idő dacara is, úgy a községből, mint a vidékről sokan jöttek össze. Az Erzsébet-oszlop jelentőségét Szabó Endre tanító méltatta szép beszédben, majd utána kisleánya szavalta el kedvesen „A királyné álma“ című költeményt. Utánna sép szavak kíséretében adm át Szabó tanító az emlékoszlopot Teszárs Győző uradalmi körvadásznak gondozás végett, aki megígérte, hogy a szép emlékoszlopot gondozni fogja. Majd Sipos István szőgyéni segédjegyző, tűzoltóparancsnok beszélt a tűzoltók emberbaráti hivatásának fontosságáról. A beszédek elhangzása után a kellemes fekvésű erdő alján a fiatalság táncra perdült és járták a ropogós csárdásokat késő estig.

Durva tréfa. Két helybeli fiatalember, kiknek nevét köztiszteletben álló családjukra való tekintettel nem tesszük közzé, felháborítóan durva cselekedettel adta tanujelét alacsony lelkületének. E hét végén az egyik reggelen hajnali 4 órakor tértek hazafelé lumpolásukból. Útjuk a belvárosi templom előtt vezetett el, hol a magukat művelteknek tartó fiatalemberek levették a lámpát a feszület elől, az ott lévő szent szobor szájába szivart dugtak és Szent Antal szobrát is a legilletlenebb módon gyalázták meg. Az egyik fiatalembernek némi

mentsége az lehet, hogy nem keresztény vallásu, de a társának csupáncsak az alkohol okozta mámorral lehet védekeznie, bár mint értesültünk, a rendőrség nem hajlandó még ezt sem elnézni (és igen helyesen !) a „művelt“ ficsuroknak.

Gora Magdolna meghalt. Annak idején közöltük olvasóinkkal, hogy Gora Magdolna esztergomi szülésznő eletuntságból szublimátot ivott. A halálba vágyó oki. szülésznő már napok óta haláltusáját vívta, mígnem az elmúlt napokban könyörtelen végzete is megszánta az öngyilkos halál- vergődéset, ki kedden nagy kínok közt elhunyt. Temetése csütörtökön volt.

Ebmarás. F. hó 3-án délután 4 órakor özv. Feigl Mihályné szent- györgymezei lakos kutyája Gere József ugyanottani lakost jobb térdén és mellén megmarta. A kutyát megfigyelés végett a gyepmesteri telepre szállítottak.

Tűz. Magyarszőgyen községben folyó hó 3-án éjjel Mánya Boldizsár hazaban tűz ütött ki, mely az egész házat elhamvasztotta. A tűz oka ismeretlen.

A kútcsinálásra vonatkozólag kimondotta a 36.151/912. sz. harmadfokú határozat, hogy a kútcsi- nálás, amennyiben ezzel nem építőmester, illetve kőművesmester, hanem más valaki önállóan foglalkozik, mint külön képesítéshez kötött ipar nem iparengedély, hanem iparigazol- vany birtokában gyakorolható.

Állatjárvány. Érsekkéty községben a sertesorbánc állatbetegség megszűntté nyilváníttatott, minek folytan a zárlat feloldatott.

A csavargőzös uj menetrendje. F. hó 1-től kezdve a csavargőzös menetrendje közönségünk általánosan megnyilvánult óhajára megváltozott. Az uj változtatás figyelembevételével most már a következőkben közölhetjük a csavargőzös uj menetrendjét: I. menet reggel 5 o. 40 p., indulás vissza 6 ó. 10 perckor. II. menet d. e. 7 ó. 30 p., visz- sza 8 ó. 20 p. Ili. menet d. e. 10 óra 30 p., vissza 11 ó. 15 p. VI. különmenet (csak vasár- és ünnepnapokon) d. u. 1 ó. 30 p., vissza 1 ó. 50 p. V. menet d. u. 2 ó. 45 p., vissza 3 ó. 50 p. VI. menet d. u. 4 ó. 40 p., vissza 5 ó. VII. menet d. u. 6 ó., vissza este 7 ó. (Szeptemberben már csak vásár- és ünnepnapokon.) VIII. menet este 8 órakor, vissza 8 ó. 30 p. IX. menet este 9. ó. 30 p. vissza 10 órakor (julius és augusztusban szombat, vasár- és ünnepnapokon.)

Iskolai értesítés. Az orosházi állami, mezőgazdasági irányú hétosztály u reformpolgári iskola ötödik és hatodik osztályába felvételre a meghatározott számig az iskola igazgatóságánál, a múlt tanévi bizonyítvánnyal, keresztlevéllel és ujraoltási bizonyítvánnyal már most, de legkésőbb augusztus 15-ig lehet jelentkezni. Tájékozás végett szükséges az előre jelentkezés azért, mert a megállapított szám betöltése után, a később jelentkező növendékek nem lesznek felvehetők. A szülőknek mindenirányu kérdezősködésére a kívánt felvilágosításokat az igazgatóság készséggel megadja.

Az állami tisztviselők kongresszusa. Az 1909. évi kolozsvári kongresszus elhatározásának megfelelően a m. kir. állami tisztviselők ez idén Győrött fogják megtartani

IV. országos kongresszusukat. A kongresszus idejéül az országos egyesület igazgató-választmánya folyó évi szeptember 20—22. napjait tűzte ki. A győri kongresszus tárgysorozatán