Esztergom és Vidéke, 1913
1913 / 52. szám
Esztergom, 1913. XXXV. évfolyam. 52. szám. Csütörtök, július 3 POLITIK Ft lés TBR5 SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : ^ SIMOR JÁNOS UTCA 20. SZÁM $ TELEFON 21., * HOVA A LAP SZELLEMI RÉSZÉT ILLETŐ 4 KÖZLEMÉNYEK, TOVÁBBÁ ELŐFIZETÉSI T ÉS HIRDETÉSI DIJAK STB. KÜLDENDŐK. t 4 FŐMŰNKATARS: DR KŐRÖSY LÁSZLÓ FELELŐS SZERKESZTŐ: DR GRÓH JÓZSEF LAPTULAJDONOS ÉS KIADÓ LAISZKY JÁNOS. MEGJELENIK: MINDEN VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : EGY ÉVRE . 12 K FÉL ÉVRE NEGYEDÉVRE 3 K EGYES SZÁM ÁRA 14 FILLÉR. NYILTTÉR SORA 50 FILLÉR. 6 K | HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLY SZERINT t KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA. 4 A valódi demokrácia. A magyar társadalom 1848 óta a demokratikus szellem felé törekszik. Ha nem is nagy mérvben, de el vannak már vetve a demokrácia magvai mind a társadalomban, mind a gazdaságban. Hogy mindezideig erős gyökeret mégsem tudott nálunk hajtani a demokratikus szellem, ez csakis annak tulajdonítható, hogy célttévesztettek azok az utak, melyeken a demokratizmus felé törekszünk. Legelső s legfőbb kellék, hogy leromboljuk azokat a válaszfalakat, melyek még ma is íennállanak az egyes társadalmi osztályok közt. Addig mig ezen elválasztó falak meglesznek, nem lehet szó igazi demokráciáról. Még ma is olyan a helyzet képe, mintha minden osztály egy-egy elzárt testület volna. A munkás, az iparos, kereskedő, „Esztogom es Vidéke” tárcája. Thea-dal. Átokba fúl a miniszter, Delegátus, diplomata, Korholja az egész ország, S főkép újságírók hada. De én édes theám mellett, Cigarettám illatánál, Nem szaporítom az átkot, Mert úgy tudom, úgyse használ 1 Európa sírásója Az ármányos rossz orosz cár, Eltemette testvérünket S most a holló mireánk vár. De én édes theám mellett, Cigerettem illatánál Nem szapoiitom az átkot, Mert úgy tudom, úgyse használ ! Gyalázatos korban élünk, Ámítás és csalás között, Magyarságunkon idegen, Cudar világnézet győzött. De én édes theám mellett, Cigarettem illatánál Nem szaporítom az átkot, Mert úgy tudom, úgyse használ! De ha kondul a vészharang S vérbe fullad a kapzsiság. hivatalnok, orvos, pap, ügyvéd osztály mindmegannyi elkülönített területek, melyeknek egy- irányban sincs áthidalásuk, ösz- szekötőkapcsuk. Pedig ez a legátkosabb helyzet egy nemzet életében. Egységes nemzetállamban az egyes társadalmi rétegek nem élhetnek elkülönítve egymástól. Bárha külömböző eszközzel, de egv cél felé kell törekedni minden egyes társadalmi osztálynak: nevezetesen a nemzetállam tényleges megvalósítása felé. Sok oldalról halljuk hangoztatni az egységes magyar nemzet állam kiépítésének szükségességét. Ehhez a feladatunkhoz elsőrangú feltétel, hogy minden osztály kezet fogjon egymással és ledöntse azokat a válaszfalakat, melyek köztük állanak. A hivatalnok, az orvos, az ügyvéd ne idegenkedjék a népélettől, melytől úgyis erejét nyeri. Bilincs lehull a szívünkről S karddal beszél Magyarország, Akkor otthagyom theámat És cigarettem illatát És elmegyek véremmel is Megvédeni a szent hazát Dr Körösy László. Az önérzet komédiája. Bálint délben felnyitotta a szemét és megfordult az ágyában, hogy tovább aludjék. Ezúttal azonban nem volt szerencséje, mert egy úriember, aki már 1 órája várt erre a mozdulatra, felrázta álmából. — Hála Isten, hogy már fölébredtél — konstatálta. — Szervus! Egy órája, hogy ittvagyok, de nem volt szivem felkelteni. Borzasztó nyugodtan aludtál. A napfény, — meleg márciusi napfény beragyogott az ablak-rolló szegélye mögött és derengő világításba foglalta a bútorok kontúrjait. Bálint szerette ezt a tompított fényt, a templomi félhomályt, mert nem zavarta a szemét, ha fölébredt — Hát téged mi hozott ide, kérA népéletet: a munkás, kisiparos, kisgazda osztályt kell megismernie az u. n. lateiner osztálynak, különösen pedig az ügyvéd világnak, mely ma úgyszólván értelmi vezetője az országszellemi életének. A mai ügyvédi kar sajnos, teljesen elzárkózva él a népélettől: a munkásságtól, az iparosságtól annak dacára, hogy a peres ügyeket legnagyobb részt éppen ettől az osztálytól nyeri. Menjünk akármelyik művelt külföldi államba, ott az ügyvédi kar valósággal összeforrott a népélettel. És itt van is egészséges erőteljes népélet. Nálunk a nép az ügyvédi kart nem mint szellemi vezetőjét, hanem mint hideg, merev üzletembereket tekinti. Nálunk a jogászság nem megy a munkások, az iparosok közé gyakorlati ismeretek szerzése céljából, hogy azokat egykoron mint ügyvéd a nép javára dezte, amikor már kidörzsölte szeméből az álmot.- Egy kis jelentéktelen ügy, mondotta. Párbaj vagy ilyenféle. — Ne mond, megint valami nő ügyed van ? — Nem rólam van szó, hanem rólad. — Mi a csoda ? — Igen, tudod a múltkor szerdán kritikát írtál a premierről. Emlékszel ? Azt írtad benne, hogy az első emelet első sorában, három szmokingos kereskedősegéd jól mulatott, más nem. Az a három szmokingos ur egy hölgy társaságában volt. Ez a hölgy másnap kisütötte, hogy ez a kitétel rájuk vonatkozik és ezért elégtételt kérnek. — Ahogy tetszik. — Bien, ez az ügy rendben van, s most privátim akarok egy pár megjegyzést tenni. A három szmokingos űr három ügyvéd, igen okos és szellemes emberek. Különben sem azon akadtak meg, hogy kereskedősegédnek tituláztad őket, — elvégre a kereskedősegédek általában nagyon tisztességes emberek, hanem azon, hogy te az ő típusukból kiindulva az üresfejü színházi felhasználhassa. Külföldön nincs ipari, munkásmozgalom vagy egyesület, melyben ügyvéd részt nem venne. Nálunk csak elvétve fehérholló számba megy: látni jogász embert iparosok közé vegyülni; ahonnét aztán kikerülve gyakorlati ismereteit ismét az iparosság javára fordíthassa. A nemzeti munka terén szükséges, hogy a lateiner osztály érintkezzék a népélettel, mert enélkül csak üres frázis lesz minden olyan törekvés, mely a nép jólétét célozza. Az egyes társadalmi osztályoknak ezen gyakorlati téren való egyöntetű érintkezése majd lefogja dönteni a köztük ma még fönnálló válaszfalakat, amivel elérhetjük azt is, hogy a demokratikus szellem ráléphet hazánkban is hóditó útjára. Veridicns. töltelék fogalmát analizálod mindvégig sértő modorban. — Hát aztán ? — Micsoda hát aztán ? Ne légy cinikus ! — Megbántottál embereket és .. . — Hát kérlek, én rendelkezésiekre állok. Hogy kívánod? háromszori golyó váltás ? Nehéz lovassági kardokkal, bandázs nélkül ? Spanyol tőrrel ? Nekem igazán mindegy. — Jó, jó, de hát éppen ez nincs rendben. Te három kitűnő úriembert megsértettél egy hölgy előtt. S végül ezeknek az úriembereknek az eltűrt inzultuson kívül egy újabb kellemetlenségnek kell kitenniök magukat, mert esetleg megsebesíted őket. Hát nem barbárság ez ? — De igen. Épp oly barbárság, mint amikor valaki sértve érzi magát azért, mert egy irodalmi jellegű cikkben magát látja ócsárolva. Ne- kom mindenképen igazam van. Először azért, mert azt a három embert nem ismerem és csak impres- siókat írtam le. Elvégre nekem senki sem tilthatja meg, hogy impresszióim legyenek. Másodszor egy irodalmi cikk : irodalom és nem személyeskedés. A kritikám egy irodalmi cikk volt. És ha jogom van azt Írni a
