Esztergom és Vidéke, 1913

1913 / 50. szám

4 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1913. június 26. könyve Amerikában igen nagy ér­deklődést kelt, különleges tanulmá­nyává tette az emberi élet tartamát és igen egyszerű becsületes taná­csokat ad arra, hogyan kell a be­tegségtől óvakodni, hogyan kell az egészséget megőrizni és ezen az utón hogyan lehet sokáig élni. Mivel a hosszú élet titka bizonyára min­denkit érdekel, alább röviden ismer­tetjük az amerikai orvosprofesszor könyvét. Az első követelmény az, hogy kerülni kell mindazokat az okokat, amelyek korai halált idéznek elő és követni kell a modern tudomány egészségügyi rendszabályait. Aki so­káig akar élni, annak meg kell sze­reznie bizonyos tulajdonságokat, ame­lyekkel természettől fogva esetleg nem rendelkezik. Mértékletesen kell ennie, és jó emésztésről kell gon­doskodnia. Aki biztosítani akarja ma­gát a korai halál ellen, legyen de- rüskedvü, békés természetű és el­néző mások megítélésében. A nap­szakok szerint rendezett szokások kellenek és olyan foglalkozás, amely nem kényszerit folytonos ülésre. Ami a lakást illeti, mondja Kint- zing dr. már eddig is elegendő bi­zonyító anyag áll rendelkezésünkre, hogy belássuk, mennyivel kedvezőbb helyzetben van a falusi lakó, mint a hasonló föltételek közt élő városi lakó. Énnek főoka az, hogy a vá­ros csak nehezen tudja kielégíteni lakóinak két főszükségletét. Ezek : a tiszta levegő és a tiszta viz. Ebből az következik, hogy minden városi embernek, hacsak valami módon megteheti, a város központjától mi­nél messzebb kellene laknia, amivel föltétlenül meghosszabbítja a maga és a családja életét. Aki lakást bé­rel, inkább azt nézze, egészséges-e a lakás, mint azt, hogy elegáns-e a kiállítása. A friss levegő egyáltalán az élet első föltétele. Dolgozni is, pihenni is friss levegőn kellene és alvás közben meg éppen jó friss le­vegőt kell a tüdőbe juttatni. Óvakodnia kell az embernek, hogy sokat ne egyék. Inkább ke­vesebbet, mint nagyon sokat. A gyors evés a hosszú élet legnagyobb ellensége. Egyetek lassan, az ételt jól rágjátok meg és máris keveseb­bet fogtok enni. Az ételnek alkal­mazkodnia kell az ember korához, szervezetéhez, foglalkozásához és szükségletéhez, de mindenesetre jól meg kell főzve lennie. Es csak ne sokat gondolkozzatok egészségtekről, hangzik Kintzig dr. tanácsa. A képzelt bajokon való foly­tonos töprengés éppen annyira árt a testnek, mint a valódi betegség. Aki egyszer megismerte, hogy mi a he­lyes, az önként, aggodalmas fontol­gatás nélkül fogja követni a szabá­lyokat. De nemcsak az élet fizikai föltételeire kell lenni az elmére, a lélekre is. A munkát bizonyos szabá­lyok szerint kell végezni, hogy az energia ki ne merüljön. A szellemi munkát fizikai munkával változatossá kell tenni és kellőképpen pihenni is kell. Legyen az ember jókedvű. A folytonos szomorkodás több embert vitt már a sírba, mint sok munka, fájdalom vagy nyomor. A humor már sok bajtól óvta meg az embert. Az élet meghosszabbításához, különösen már előrehaladottabb korban, nagy­ban hozzájárul valami olyan kedv­telés, amely az élethivatáson kivül van. Például kertészkedés, állatneve­lés, fotografozás, régiséggyűjtés stb. Friss levegő és egyszerű életmód: ezek azok a titkos szerek, amelyek­kel meghosszabitjuk életünket, fejezi be jó tanácsait a professzor. ....T. "II T OLLHEGGYEL ii II Forradalmár asszonyság. (ázin : szellős szőlőlugas. Idő : Jelenkor.) Asszony : Igen bizony ! Nem so­káig fognak rajtunk hatalmaskodni maguk férfiak. Férj: No de ilyet! Asszony : Kikérem magamnak ezt a gúnyos megjegyzést. Persze maguk egyebet se tudnak, csak gúnyolni bennünket, cselekedeteinket ócsárolni. Férj : Még az is ! Asszony: Igen. Még az is. Sőt ennél is több. De nem leszünk ezen­túl a maguk kénye-kedvére kitéve. Érti férjuram ? Nem leszünk. Mi is olyan egyenlőek leszünk, mint önök. Férj: Helyes ! Asszony: Fütyülök a maga vála­szára. Nem törődöm azzal, vájjon mi tetszik önnek, mi nem. En olyan egyenlő nívójú teremtmény vagyok, mint maga. Érti ? így egyenlő elbí­rálás alá esünk mindketten. Férj: Gondolja? Asszony: Sőt tudom is. Férj: Ejha! És ha szabad tud­nom, hol tanulta édes mindezeket ? Asszony: Semmi édes ! Ne sért­se meg azzal, hogy engem igy lea­lacsonyít. Mondja a pincsinek, vagy aminek épen tetszik, hogy édes. Ne nekem. Férj: Hm. Hm ! Asszony : Olyan kiállhatatlan ma­ga, folyton olyan lekicsinylőén be­szél hozzám. Tudja nem tűröm to­vább az ilyen hangot. Nem tűröm. Férj : De édesem .. . Asszony: Már megint ! Rém utá­latosak vagytok ti férfiak az önzés- tekben. De megálljatok ! Közéig a leszámolás órája ! Már ébred ezer­éves álmából a női nem. Már ébred. Jaj lesz maguknak akkor. Férj: Persze hogy persze. Ak­kor mi férfiak leszünk a ti utódaitok. Nemde ? Asszony: Természetesen. Ti fog- játuk a mi eddig viselt dolgainkat elvégezni. Férj: Hahaha ! Asszony : No mit nevet ? Férj: Mit-e? Az jutott eszembe, milyen nagyszerű n fog illeni Pista főbírónak kezében a söprü. Hahaha! Én meg olyan szorgalmasan fogom délutánonkint az ekszcajgokat meg­smirglizni, a tányérokat elmosni. Maga pedig ezalatt skrajbolni fog az irodában, káromkodni a felekkel, ci­vakodni a princikkel és igy tovább. Asszony: Mind úgy lesz. Férj: Hisz maguk tehát való­ságos forradalmárok ? Asszony: I-igen ? Férj: Nem is rossz! Hanem ak­kor találkozunk ám Filippinél, vagy tudom is én hol. És mondja csak é ... ? akarom mondani lluska fe­leség, micsoda sorsot szántak ma­guk a férfiaknak ? Asszony: Hm. Mit-e? Ki akarunk szabadulni a maguk gyámsága alól. Önállóak leszünk, olyanok mint, ma­guk. Nem akarunk magukra szorulni. Férj: Egy szóval urak akartok lenni. Szoknyás urak. Asszony: Igen, azok! Tán nem tetszik magának? Akkor le is ut, fel is ut, országút. térj : Hát a házasság ? Asszony: Az? Humbug. Semmi egyéb. Minek az ? Férj: Vigyázz a szavadra! Ne­hogy szavadon fogjalak. Szóval ezt úgy hívják, hogy........ Asszony: Ne keressük a nevét. Elég az hozzá, hogy kiszabadulunk a férfiak vasmarkai közül. Egyenlő felek leszünk. Én is úr leszek ezen­túl a háznál. Férj: Nem is rossz. Csakhogy két dudás nem fér ám meg egy csárdában. Asszoity: Akkor szétmegyünk. Elég nagy a világ. Megélek én ma­gam is. Férj: És nem félnél egyedül ? Asszony : Nem én ! Bátor leszek. Férj : Majd meglássuk ! (Az ég hirtelen elborul, villámok cikkáznak, menydörgés moraja reszket át a levegőn.) Asszony: (Megremegve) Jaj Iste­nem Laci. Mennyire dörög. (Átka­rolja férjét ijedtében) Jaj most le­csap a villám azonnal. Brrr! ügy félek . . . Férj: Félsz kis feleségem? Lásd ! Elébb az élettől, a világtól nem akartai félni. Pedig haj ! a vi­lág milliószorta rosszabb. És benne az emberek. És te ebben a vesze­delmes űrben akartál egyedül, tá­masz nélkül, felcsapott sivár esz­mékkel felcicomázva bolyongani ? Ugy-e hogy mégis csak úgy lesz jól, ahogy eddig volt. Asszony: (fogvacogva) Igazad van ! Pont. HÍREK. Figyelmeztetés. Újólag és nyo­matékosan figyelmeztetjük min­den olvasónkat, hogy zavarok elkerülése végett lapunk szellemi oldalát érintő mindennemű köz­leményt csakis „Esztergom és Vi­déke“ szerkesztősége címére (Si- mor yáttos utca 18—20 sz.J küldjenek. A hercegprímás névünnepe. Dr. Csernoch Janos herceprimás va­sárnap délelőtt ünnepi misét pontifi­káit a főszékesegyházban és a pap­nevelőintézet 24 végzett növendékét papokká szentelte. Az ujonan fel­szentelt papokat délben vendégül látta asztalánál. A hercegprímást vasárnapi, illetve keddi névünnepe alkalmával (mert Keresztelő Sz. János napja egy- házilag vasárnap ünnepeltetik,) a pa­lotában kitett íven számosán üdvözöl­ték az állami, megyei és városi hiva­talok vezetői és a város intelligens közönsége köréből. — A hercegprí­más szerdán reggel Budapestre uta­zott, de még aznap vissza is jött székvárosába, ahonnan július 2-án dr. Lépőid Antal titkár kíséretében Karlsbadba megy 3—4 heti kúrára. Az esztergomi főgimnázium Sissay-féle ösztöndíjának kama­tait az alispán a tanári kar vélemé­nyezése alapján a folyó tanévre Etter Pál IV. oszt. tanulónak, a jövő tanévtől kezdve egész az 1915/ 16. tanév végéig pedig Kiinda Ist­ván V. oszt. tanulónak adományozta. Az Orsz. Magy. Népművelődési Egyesület, mely a nemzeti kultúra terjesztésével oda törekszik, hogy a magyar népet a műveltség minél ma­gasabb fokára emelje s ezáltal a nem­zetiségi agitátorok munkáját már eleve lehetetlenné tegye, jövő hó 4-én d. e. 10 órakor tartja alakuló közgyűlését Budapesten, a régi országház ülés­termében (Fg. Sándor-utca). Ugyan­azon napon d. u. 4 órakor előadó ü ést fog tartani, melyen a nemzeti eszme és a magyar népjog létkérdé­seivel foglalkoznak majd a tudós elő­adók. A főreáliskola záróünnepélye. Főreáliskolánk záróünnepélyét f. hó 29-én, vasárnap, délelőtt 9 órakor tartja meg a Kaszinó termében. Kü­lön meghívót az ünnepélyre nem bocsát ki az igazgatóság, hanem ez utón hívja meg a tisztelt szülőket, érdeklődőket, és a tanintézet bará­tait. Cserkész nagygyakorlat. A fő­gimnáziumi cserkészcsapat ma d. u. fél 5 órakor a táborban kezdi meg há­rom napos kirándulását, a következő programmal: 1. Harcászat a Strá­zsán ; 2. cserkész vizsga ; 3. foga­dalomtétel és zászlóavatás ; 4. sátor­verés ; 5. életmentés és első segély- nyújtás ; 6. hidverés ; 7. kötélmá­szás ; végül 8. Táborozás külön­leges cserkész játékokkal és vacsora- készítés. Étkezés után bucsuüdvöz- let és a csapat az esti szürkületben utrakel a piiisi hegyek közé. — Ezen érdekesnek Ígérkező délutánra a ve­zetőség szívesen látja a szülőket és érdeklődőket. Indulás Esztergomból 4'12-kor, a Táborból vissza 7'20-kor. Zeneelőadás. A következő meg­hívót kaptuk, melyre szívesen hív­juk fel a város műértő és zene­kedvelő közönségének figyelmét: Fo­lyó hó 29-én este fél 6 órakor a kaszinó nagytermében tanítványaim zongoráznak, melyre T. címet és b. családját tisztelettel meghívom. Esz­tergom, 1913, június hó. Brenner Juliska. Műsor : 1 Babatáncok : Ba­ba-menyasszony tánca. Francia baba tánca. Magyar baba tánca. — Hor­váth Attila. — Előadja : Nagy Ma­riska. 2. Régi hangok. Tarnay ; Ko­moly beszéd. Gurlitt. — Előadja : Rochlitz Ida. 3. Emlékezés. Bossi; Polonaise. Hummel. — Előadja : Ho­nig KaroÜn. 4. Holdvilágnál. Tarnay; Kontratánc. Beethoven. — Előadja : Eggenhofer Erzsi. 5. Lili préludiu- mokból a 4., 12., 21., 14. szám. Heller; Sonatina, a) Allegretto, b) Andante religiosó. c) Rondo Schmitt; Lidércfény. Horváth Attila. — Elő­adja Schlesinger Irén. 6. Ballada. Tündérmese. Chaminade ; Solfeggio. Bach E.: Sonatina. (1700-ból) Kuh- nau; Pacsirta-dal. Erdei boszorkány. Dajka-mese. Orosz néptánc. (Kama- rinskaja.) Tschaikovszky. Előadja: Kuffler Erzsi. 7. Sonata F moll. a) Allegro b) Adágio. c) Menuetto. d) Presto. — Beethoven; Gigue. Häes- ler; Rondo Weber. — Előadja: Kuffler Frida. 8. Lirai darabok : Le­tűnt napok. Madárdal. Volt egyszer .. Titok. — Grieg. Fegyvertánc. Sey- ler — Előadja: Marosi Ferencné: Véletlenségből elsült. Dobó (Diamant) Károly esztergomi magán­hivatalnok kedden ujonan vett revol­verének szerkezetét próbálgatta, midőn az véletlenségből elsült. A golyó a fiatalember mellébe fúródott és a há­tán jött ki. Azonnal orvosi segélyt vettek igénybe és most súlyos sebé­vel a „Kolos" kórházban ápolják. Népfürdő a Dunán. A város tanácsa, mint már megírtuk, elhatá­rozta egy népfürdő létesítését, és az

Next

/
Oldalképek
Tartalom