Esztergom és Vidéke, 1913

1913 / 47. szám

1913. június 15. ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 tenyésztésünk emelésére hallat lan erőfeszítést tettünk. Nekünk nem lehet a Balkánról az élő­állat-bevitelt megengedni, mely­nek gyatra állategészségügyi ellenőrzése mellett a marha és sertésvész réme állandósulna. Nem lehet piacainkat feladni, ha csak a gazdát nem akarjuk ebben a pénzügyi válságban eláztatni. Itt nagy érdekek vé­delméről van szó és ez a kas­sai gyűlésen elhangzó nyilatko­zatokból fog leginkább kivi- láglani. És azt hisszük, hogy a nyi­latkozatok nem fognak elhang­zani a pusztába. Nem tudunk elképzelni magyar kormányt, mely az osztrákok még oly nyomásának is ellent ne álljon, ha tudja, hogy háta megeit az egész magyar társadalom van. És hogy az osztrák merkantil törekvések ellen osztatlanul és egységesen áll a magyar tár­sadalom, — ez dátumszerüleg június 18-án fog kitűnni. Üdvözöljük a kassai gaz- dagyülést, melynek az a nagy feladata, hogy ez hazankra néző s nagy közgazdasági csa­pásként mutatkozó felhőt elosz­lasson. Ha megteszi, jól vé­gezte dolgát. Gazda. HÍREK. Díszvacsora. Magos Sándor kú­riai biró és Környey Imre kir. járás- biró tiszteletére jó barátaik és tisz­telőik 1913. évi junius hó 28-án este 8 órakor a Fürdő vendéglőben díszvacsorát rendeznek. Az ezen va­csorán résztvenni óhajtók aláírási iveket találhatnak : a katholikus villám többször, nem rendült meg a világ rémítőbb mennydörgésektől, nem károgott annyi varjú és nem sivított bele az utolsó ítéletnek lat­szó rémes éjszakába annyi vészma­dár, mint mikor én születtem“. A szerencsétlenségek hónapjában, áprilisban, a legvészesebb dátum alatt, tizenharmadikán, a legvész- jóslóbb napon, pénteken és a legki- sértetiesebb órában, pont tizenegykor éjfél előtt születtem tizenharmadik­nak. Szegény apám belebolondult valami repülőgép problémájába és meghalt az élőhalottak palotájában Budán. Tizenkét testvérem elzüllött, én pedig keresztülvergődtem az éle­ten mindenfele szenvedések nélkü­lözések, magaláztatások és remény­telenségek között, de sohase gon­doltam öngyilkosságra. Megáldott a jó Isten egy kis hu­morral. Könnyeimen keresztül is mosolyogni tudtam s mikor legerő­sebbek voltak a megpróbáltatások, akkor csókolt homlokon mindig a humor mosolygó géniusza, Ilyenkor mindig jutányosán fogtam föl a vi­lágot. Minden fogyatékos, minden gyarló, semmi sem tökéletes, de semmi sem kétségbeejtő, ha humorral nézed És maga az öngyilkosság a humor sze­müvegén át a legszertelenebb osto­baság Nem tart sokáig úgysem az elet komédiája, ne higyjük, hogy a körben, a kaszinóban, Mátéffy Vik­tor plébánosnál, Cherny Mátyás já- rásbirósági jegyzőnél, Berénvi Zoltán dr. ügyvédnél, Reviczky Gábor dr. tb. főszolgabírónál, Berán Károly takp. tisztviselőnél, Tamás Sándor jbirósági tisztviselőnél és Rothnagel Ferenc városi tanácsosnál. Uj iparbanki tisztviselő. Az Esztergomi Kereskedelmi és Iparbank ujonan szervezett gyakornoki állására 12 pályázó közül Havas László jog­hallgatót választották meg, ki ezért a vármegyénél eddig viselt dijnoki állásáról lemondott. A „Keresztény Szeretet Orsz. Gyermekvédő Műve“ közgyűlése. Csütörtökön d. e. fél 11 órakor kez­dődött meg a Kath. Kör helyiségé­ben a „Keresztény Szeretet Orsz. Gyermekvédő Műve“ ez évi köz­gyűlése az egyházi és világi nota- bilitások, továbbá előkelő hölgykö­zönség nagyarányú érdeklődése mel­lett. A közgyűlésre a hercegprímás is kilátásba helyezte eljövetetet, de aznap reggel a fővárosba kellett utaznia s így megjelenése a köz­gyűlésen resztvevők élénk sajnála­tára elmaradt. A közgyűlést dr. Raj- ner Lajos püspök, ált. érseki hely- nök nyitotta meg szép beszéddel, melyben az egyesület nemes műkö­dését ecsetelte. Majd dr. Rótt prel. ka­nonok számolt be az egyesület lefolyt évi tevékenységéről. Az egyesületnek 200-on felül van már gondozottja, azonkívül több életrevaló eszméje áll már a közeli megvalósulás előtt. Dr. Breyer István pénztáros az egye­sület vagyoni állapotát ismertette. Dr. Gróh József egyesületi ügyész, lapunk felelős szerkesztője az alap­szabályok módosítására vonatkozó­lag tett előterjesztést, melyet a köz­gyűlés elfogadott. Végül az elnök indítványára a hercegprímást távira­tilag üdvözölték. A szépen sikerült közgyűlést az elnöklő püspök kö­szönő szavai fejezték be. A közgyű­lés után az egyesület középponti bi­zottsága ülésezett, melyen a folyó ügyek kerültek elintézés alá. Tanoncinternátus felavatás. Az Esztergomi Kath. Legényegyesület 1913. évi június hó 22-én (vasárnap) mi fájdalmunk a legnagyobb, de azt se, hogy csak egy orvosság van reá. Van százezer is, csak keressük meg. A humor szivünkbe mosolyog s ha nem szállásoljuk ki onnan, so­hase eshetünk kétségbe és sohase lehetünk öngyilkosok Elméletem tehát ez volt: bánatra szórakozás, fájdalomra vidámság, két­ségbeesésre humor a legjobb orvos­ság. Beadtam a pályaművet curricu­lum vitae-vel s nagy lelkifurdalások közt vártam az ítéletet. A bírálók megdicsértek, de másnak adták ki a koszorút A ki április tizenharma­dikán pénteken született s kinek az apja valami repülőgépbe bolondult bele stb., annak az elmélete aggá­lyos. Tehát megint éreztem, hogy ti­zenharmadiknak születtem. Csak már ne kevertem volna bele abba a sze­rencsétlen munkába a születésem titkát s a repülőgép eszméiét. Oda­veszett ugyan minden illúzióm, ha­nem azért meg akartam mutatni a világnak, hogy elméletem eredeti és megvigasztalódtam humoromban. A humor azonban olyan, mint a krumplileves, Nem hal mag ugyan tőle az ember éhen, de meg sem hízik tőle, ha a többi tál étel ren­desen elmarad. (Bei. köv.) délután 6 órakor avatja fel a folyó évben létesített tanoncinternátusát, mely ünnepséget táncestély fog kö­vetni. A felavatási ünnepségen dr. Csernoch János hercegprímás is részt fog venni. Az ünnepség műsora a követ­kező : 1. Üdvözlő dal. Mendelsohntól Énekli az egyesületi dalárda. 2. Üd­vözlő dal. Irta : Szvoboda Román. Szavalja Krajniker Ferenc, egyesületi háznagy. 3. Üdvözlő beszéd. Mondja Magvary László, világi elnök. 4. Sculhoff op. 6. Zongorán játsza Zemp- lényi Mici és Margit. 5. Szülőföldem. Honfidal. Erődi Bélától. Énekli az egyesületi énekkar. 6. Alkalmi beszéd. Mondja dr. Andor György, prelatus- kanonok, egyesületi elnök. 7. Kettős ének. Énekli Taky Gyuláné es Taky Gyula. 8. Magvetés. Irta: Homor Imre. Szavalja Mórász Béla, egye­sületi dékán. 9. Czinka Panna. Sipos Antaltól. Zongorán játsza Dankó S. úrnő. 10. Népdalok és induló. Énekli az egyesületi énekkar. Belépő-díj a táncestélyre: Családjegy 2 korona 30 fillér, szem lyjegy 1 korona. Felülvizsgálat. A megyeház át­építési munkálatait f. hó 28-án vizs­gálja felül egy hivatalos bizottság, melynek tagjai lesznek: dr. Perényi Kálmán alispán, Jendrassik Alfréd miniszteri osztálytanácsos, Hadzsy Achill kir. főmérnök és Pfalz József vállalkozó. Országos evezős verseny Esz­tergomban. F. hó 22.-én, a herceg- prímás névünnepén ritka látványos­ságban lesz része az esztergomi kö­zönségnek. Ugyanis a magyar evezős egyletek országos szövetsége ez évi országos versenyét e napon rendezi városunkban. Védnökül dr. Csernoch János hercegprímást kérte fel, ki a védnökséget elfogadva, a versenyre értékes tiszteletdijat adományozott, melyet a szövetség, tekintettel a nagyszámú nevezés miatt előrelátha­tólag erős küzdelemre, az egyes (skiff) versenyre tűzött ki. Meglepe­tés lesz az esztergomi hölgyek izlé ses tiszteletdija, csak az a sajnos, hogy ez idegenbe kerül, mert a mi hajós egyletünk anyagi erőinek elég­telensége miatt megfelelő hajóval nem rendelkezvén, a versenyre nem is nevezhetett. A versenybizottsági tagságra a szövetség a főváros ve­zető sportférfiain kívül városunk élő­ké őségéit is felkérte. A verseny, mely d u. 4 órakor kezdődik, fényes sikerűnek ígérkezik, mert a kitűzött dijakra az összes fővárosi evezős egyletek és két vidéki egylet neve­zett, ugyanazok, melyek a budapesti nemzetközi regattán, Ausztria legki­válóbb evezőseivel mérték össze erejüket. A cél a magyar fotyam és tengerhajózási r. t. kikötője, melyet az igazgatóság a verseny céljaira készségesen átengedett s a hol a szövetség a közönség rendelkezésére a helyszínén váltandó 1 koronás be­lépti dij mellett ülőhelyekről gondos­kodott. A verseny részletes prog- rammját jövő számunkban közöljük. Vendéglő megnyitás. A kenyér­mező-majori állomás közelében levő „Zsófilak“ ban Kreutz Antalné ven­déglőt nyitott, melynek megnyitása ma van, Vörös Vince cigányzenekará­nak közreműködése mellett. Az új vendéglő a kenyérmezei állomáson átszálló utasoknak régi óhaját való­sítja meg. Zászlószentelési ünnepély. Az Esztergom sz. kir. városi iparosta­nonciskola tanulóifjúsága junius 22- én zászlószentelés-, miniszteri jutal­mak kiosztása, tanonc-munkakiállitás, rajzkiállitás, és szinielőadással kap­csolatos ünnepélyt tart a következő sorrenddel: 1. Június 21-én este 8 órakor: ének és szinielőadás a Kat­holikus Legényegylet helyiségében. Színdarab cime : „Az első lopás.“ Irta Homor Imre. Belépő-díj nincs. 2. Június 22-én d. e. 9 órakor Te Deum-mal kezdődő énekes mise a város kegyúri templomában. Ugyan­ott eszközöltetik az új egyházi zászló fölszentelése. Zászlóanya : Magyary Lászlóné úrasszony. A zászlószente­lés után a tanuló ifjúság a felszen­telt új zászló alatt, az Ipartestület székházába vonul, hol a zászló áta­dása, a miniszteri 2 darab jutalom kiosztása, továbbá a tanoncmunka- és rajzkiállitás megnyitása lesz a kö­vetkező sorrenddel: 1. Szózat. Énekli a tanuló ifjúság. 2. Ipartestület elnö­kének megnyitó beszéde. 3. Zászló átadása az intézet igazgatójának. 4. Miniszteri jutalmak kiosztása a vm. kir. tanfelügyelője által. 5. Ünnepi beszéd. Mondja az intézeti igazgató. 6. Köszönő beszéd. Mondja Barmos János tanszerkészitő tanuló. 7. Sza­valat. „Zászlóbontás.“ Irta : Homor Imre ipariskolai tanító. Előadja Ga­ray János géplakatos tanuló. 8. Kö­szönő beszéd a zászlóanya és a hölgyhizottsághoz, mondja Bukóvszky Győző géplakatos tanuló. 9. Kiállítás megnyitása az ipartestületi elnök ál­tál. 10. A bírálóbizottság határozatá­nak kihirdetése arra nézve, hogy ju­talmazásul a tanulmányi kirándulá­son kik vehetnek részt. 11. Himnusz. A kiállítás 3 napon keresztül d. e. 9-től 12-ig, d. u. 2—6 óráig díjtala­nul bárki által megtekinthető. A ta­nuló ifjúság a kiállítást csak vasár­nap délután tekintheti meg. Miniszteri biztosok a népisko­lákban. A jövő évre a népiskolák­nál érdekes újítás fog életbelépni. A hatodik osztályt végző fiútanulókat külön vizsgáztatják egy miniszteri biztos jelenlétében, kit a minisztérium küld ki. A bizonyítványokat is ki kell adni minden hatodik osztályt el­végzett tanulónak és ezt is a minisz­teri biztos írja alá, mert egyébként a bizonyítvány nem érvényes. Ezen újításra — melyet törvényjavaslat formájában most terjesztettek a par­lament elé — azért van szükség, mert az uj képviselőválasztási tör­vény értelmében a végbizonyítvány felmutatásával nyernek jogot a hat osztályt elvégzettek a választásra. Halálozás. Vettük a következő gyászjelentést : „Müntzberger Rózsi, Márta, Károly, Stefi és Jenőke mint gyermekei, özv. Schmidt Ferencné mint édes anyja, fajdalomtól meg­tört szívvel jelentik, hogy forrón szeretett édes anyjuk, illetve leanya özv. Müntzberger Sándorné, szül. Shmidt Mária folyó évi június hó 13-án délután fél 5 órakor életének 50-ik évében, a halotti szentségek ájtatos felvétele után lelkét Terem­tőjének visszaadta. A boldogultnak hült teteme folyó hó 15-én délután 5 órakor fog a szentgyörgymezei sírkertben lévő kápolnából az ugyan­ottani temetőbe örök nymgalomra helyeztetni ; az engesztelő szent mise-áldozat pedig folyó hó 16-án délelőtt 9 órakor fog a szentferenc- rendiek templomában a Mindenható­nak bemutattatni.“ A tanítók fizetésrendezéséről szóló 1913. XV. t.-c. a négyévi fo­kozatos előléptetést biztositnak az állami tanítóknak az eddigi ötéves fokozat helyett. Mivel a törvénynek visszaható ereje is van, a dij kü­lönbözetek kiutalása iránt is már in­tézkedés történt s azokat is fölve- hetik az arra jogosultak. Reform a postai expedícióban. Tudvalevő, hogy a postacsomagokat ragszámmal látják el a hivatalban és így külömböztetik meg egymástól. A főváros nagy forgalmi póstahivatalá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom