Esztergom és Vidéke, 1913
1913 / 44. szám
1913. június 5. ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 italkimérő vasárnapon; van templom, van olvasókör. Az államhatalomnak ennél a kérdésnél teljesen mellőznie kellene a rideg üzleti szempontokat és bölcs meg humánus törvényekkel támogatnia az egyes törvényhatóságok nagybecsű rendeletéit. Azon ideális célnak kell a kormányzat előtt lebegnie, hogy a fajfenntartó elem megmentéséről van szó ; és ha sikerül a nagy tömegeket a tisztességes munka terén megtartani, sokat fog nyerni az állam, a nemzet, mert önérzetes és józan polgárai hathatósan fognak hozzájárulni az ország lendületes fejlődéséhez. Sobritts. »• -♦»- ♦» ♦♦ ♦» -♦ A munka apotbeozisa. (—i—r.) Sárkányfalva ősidőkbe visszanyúló emlékezete óta nagy, nemes és melegszívű földesurairól volt nevezetes, akik nyilvános közéleti szereplésük, sokoldalú elfoglaltságuk mellett is találtak időt s módot arra, hogy a haladó korral mérföl- des lépéseket tartó gazdasági élet átalakulásában, a gőz és villany korában, amikor a régi hűséges jobbágy kezet, ezerféle gép kezdi felváltani, s nélkülözhetővé tenni, úgy mint azt az ősi magyar földesurak tették hajdanán, nevelni az eredeti, tiszta, ősi magyar földmivelő népet, akinek szivéből még nem hamvadt ki a hűség és szeretet, akik még napjainkban, mint tették hajdanán, epoly féltő gonddal veszik körül a földesurat, mint amilyen lelketlen, kizsákmányoló fizetett ellensége a cselédség — kevés kivétellel — napjainkban. A régi „tekintetes úr“, a vármegye „Tóni“ bácsija szelleme lebeg még most is a százados hársakkal övezett modern sárkányfalvi urilak körül. A nép most is ugyanazzal a hűséggel és szeretettel veszi körül földesurát, mint amily féltő gonddal őrködik Sárkányfalva földesura, bo- ronkai Boronkay Jenő az ő gazdasági alkalmazottai és azok családjai felett. Minek eredménye azután az, hogy a cselédnépség Sárkányfalváról nem vándorol évről-évre egy tanyáról a másra, s ha jő a szolgalati változási idő, nem kel vándorútra, mint a madár, hanem megmarad a régi fészkén, melynek melegét még a rég porladó apa vagy nagyapa melengette. Ebben az elemeire szétbontott, tagozataira szétbomlott, s a minden jó és nemes iránt érzékét vesztett, vallást, hitet, s a házi tűzhely meleget megvető s a családi élet tisztaságát lábbal taposó s züllésnek indult gazdasági cselédélet világában, igazán „fehér holló“ az olyan cseléd, aki hűséges lélekkel szolgáljon élte késő alkonyáig egy öreg apát, annak fiát és unokáját. Ilyen „fehér holló“ Pinke János uradalmi cseléd Sárkányfalván, akinek ünneplésére e hó 1-én, Boronkay Jenő sárkányfalvai földbirtokos úri házánál találkozott a kormány s a vármegye s a gazdasági egyesület képviseletében a vármegye főispánja. a járás főszolgabirája, a vármegye uraival, a környék intelligenciája, akik körül nagy számban sereglettek, e régi hírű, tradicionális vendégszeretetéről messze földön ismert nagy úri ház tisztelői s a ház jóbarátai. A magas kormány is megemlékezett Pinke Janos 48 éves hűséges és becsületesen eltöltött szolgálatáról s elismerésének jeléüi a szokásos pénzt és emlékképet leküldötte, s hogy a megemlékezés annál nagyobb legyen, hogy mintegy buzdító példaként álljon az új nemzedék előtt az, hogy annak az egyszerű, kérges kezű cselédnek hűsége, szorgalma, becsülete a megérdemelt bérén kívül még ép oly megtiszteltetésben részesül, mint bárki másé. Hogy a munkát napjainkban is nemcsak megbecsülni, de a becsületes munkát értékelni is tudják. És nem lehet szebb,- nem lehet meghatóbb és a maga egyszerűségében magasztosabb képet elgondolni, mintha az a földesúr, aki annak a cselédnek ura és parancsolója, aki úgy anyagi mint szellemi tökélyben oly magasan felette áll, leszáll az egyszerű, a fuld- barázdáját hasogató cselédjéhez, s a mikor munkája elismeréséül biztosítja őt gondtalan öreg napjairól; hűségének, szorgalmának, odaadó munkálkodásának s hálás ragaszkodásának elismeréséül azzal kezet szőrit. nép. Amit igazolnak azok az aláhulló könnyek, melyek az ünnepeknek az élet barázdáival végig hasogatott arcán alá folytak. Ezután a ház ura vette át a szót. S igazi szívből jött, s szívhez szóló szavakkal köszönte meg az ünnepeknek azt a hűséges és odaadó ragaszkodást, a mellyel nemcsak iránta és családja iránt, de boldog- emlékű atyja, s a mindnyájuk által rajongva szeretett nagyatyja iránt is viseltettek. Egyúttal biztosította az ünnepeket a legmesszebb menő támogatásáról s hűségéhez mért jóindulatáról. Az ünnepély fénypontja mégis az ünnepek volt. Ott állott a maga egyszerűségében Pinke János a tiszteletére összeseregelt nagy úri nép előtt, övezve nagyszámú sorsosaitól. Szólni nem tudott. De minden szónál többet beszélt az a két könnyes szem, a mellyel földes urára oly szeretettel és hűséggel nézett, s a melynek tükrében mintha a sírig tartó hűség fénysugára reszketett volna. Az ünnepély lefolyása után . a cselédség táncra kelt, s a meghívott vendégek pedig a százados hársak- tól övezett kastély hüs termeiben élvezték Sárkányfalva nagy asszonyának és urának vendégszeretetét, mely a késő éji órákig nyúlt ki, s a göncölszekér küllői már ott ereszkedtek a park művészi Ízléssel szétültetett délszaki növények kelyhében reszkető harmaton, a mikor még ott sirt, ott ritt a hegedű száraz fáján a jó magyar nóta. HÍREK. érseki helynök tartotta s ugyancsak ő vezette a körmenetet is. A körmeneten a helybeli elemi iskolák, és a zárdák növendékei, az olvasókörök a Női Mária Kongregáció, az Oltáregyesület testületileg vettek részt. A katonai parancsnokság két századot vezényelt ki, mely a Szentháromság szobor előtt és a Te Deum alatt diszlövést is adott. A vármegye tisztikarának számos tagja a főispán, a város tisztikara pedig a polgármester vezetésével vett részt a körmeneten. A helybeli papság és a főkáptalan szintén nagy számmal volt képviselve. A menet a Deák F. utcán, Széchenyi téren, a Kossuth Lajos-, IV. Béla király-, és a Plébánia utcákon ét vonult újra vissza a belvárosi templomba, hol az ájtatosság befejezéséül Te Deum tartatott. Mint halljuk, ez a szép körmenet évről évre meg fogtartatni s a hercegprímás, örömmel értesülve ezen uj ájtatosság sikeréről, megígérte, hogy ezen körmenetet szintén vezetni fogja. Alapitó tag. Bogisich Mihály c. püspök, esztergomi prael. kanonok, a Magyar Tudományos Akadémia tagja az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulatnak 100 koronát adományozott, mely összeggel együtt egy korábbi adományát immár 200 koronára egészitette ki. Acsay Ferenc emlékezete. Néhai Acsay Ferenc főgimnáziumi igazgató emlékének kegyelettel áldoznak győri volt növendékei. Csizmadia Miklós dr. György Károly dr. és Harsányi Lajos a következő felhívást bocsátották ki az elhunyt volt tanítványaihoz : Igen tisztelt Uram ! Az a pótolhatatlan veszteség, mely Acsay Ferenc győri szent Benedek- rendü főgimnáziumi igazgató váratlan elhunytéval a magyar pedagógiát, irodalmat és közéletet érte, gyásza elsősorban az ő sok száz volt tanítványának, kik az elhunytban a puritán gondolkozásu férfiú és tudós professzor mellett a mindvégig szerető gonddal érdeklődő, melegszívű atyai jóbarátot mondhatták magukénak. A kegyelet koszorúját letettük ugyan volt tanítványai nevében a sírra, melyet sajgó szívvel álltunk körül, mégis úgy érezzük, hogy a felejthetetlen halott száradó virágnál maradandóbb emléket érdemel azok részéről, akik egykor tanítványai lehettek. Elhatároztuk azért, hogy a megboldogult nevére alapítványt teszünk a győri főgimnáziumnál, melynek évi kamataival az intézet mindenkori igazgatója a megboldogult kedvenc tárgyának, a magyar irodalomnak legtehetségesebb és legszorgalmasabb tanulóját jutalmazza. Szeretettel fordulunk tehát igen tisztelt Uramhoz, s az elhunytnak emlékére kérjük, kegyeskedjék a volt tanítványok Acsay- alapjának megteremtéséhez bármily csekély adománnyal hozzájárulni s az összeget a gyüjtőbizottság alulirt meghatalmazottaihoz legkésőbb 1913. szeptember 30-ig beküldeni. Igen tisztelt Uramnak kollegiális, szives üdvözletünket küldjük. Győr, 1913. május 31. György Károly dr. ügyvéd, tb. városi ügyész. Csizmadia Miklós dr. ügyvéd. Harsányi Lajos, káptalangombi vikárius, a „Dunántúli Hírlap“ felelős szerkesztője. Értékes ajándék. Df Walter Gyula c. püspök, esztergomi prael. kanonok nagybecsű ajándékot. juttatott e héten az „Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat“ múzeumának. Az ajándék két asszír ékírásos tégla, melyet a püspök Rah- máni Ignác szír patriarchától kapott ajándékba, midőn európai körútja Az ünnepély a magas művészi stílben, épült úri lak előtt folyt le a hol Berényi József köbölkúti körjegyző szép, tartalmas s az ünnep keretéhez méltó magas szárnyalásu beszéddel üdvözölte Meszleny Pált Esztergom vármegye főispánját, s mint a magas kormány képviselőjét, a ki látható megílletődéssel hallgatta a szép beszédet, s a ki a midőn eme nem várt fogadtatást megköszönte a község képviseletében megjelent körjegyzőnek, egyúttal biztosította Sárkányfalva községet, hogy a midőn a mai napot egyik legszebb emlékei közé sorolja, egyúttal biztosítja úgy a körjegyzőt, mint Sárkányfalva közönségét, hogy a mai nap emlékéül mindenkor a legoda- adóbb szeretettel s gondossággal lesz Sárkányfalva népe iránt, s bármikor s bármily ügyben egész bizalommal forduljanak hozzá, mert kedves lesz neki a nap a mikor valamit tehet ezért a községért, a melynek földesurához mint ennek a régi, messze földön ismert háznak barátjához régi kapocs fűzi. Ezután Palkovics László a járás feje vette át a szót, a ki magas költői szárnyalásu szónoki beszédében, oly meleg szavakkal ecsetelte a gazda és a cseléd közötti kapcsot, a milyet tőle — bár szónoki képessége közismert — még nem hallottunk. Beszédének egyik kimagasló fénypontja az volt, hogy irodalmi színvonala mellett is megértette a HÍREK. Esküvő. Schenkengel Gyula cementgyári hivatalnok ma délelőtt fél 11 órakor a belvárosi plébánia templomban tartja esküvőjét Krizmanits Bözsikével. — Gerley Dénes városi számtiszt f. hó 7-én, szombaton esküszik örök hűséget a belvárosi plébánia templomban kedves arájának, altorjai Katócz Lenke úrleánynak. Kinevezés. Dr. Magyary Győző min titkárt, városunk fiát a király miniszteri osztálytanácsossá nevezte ki a földmivelési minisztériumba. Helyettesítés. Meszleny Pál főispán Zsiga János tb. szolgabiró, közig, gyakornokot a megüresedett árvaszeki jegyzői állás betöltésére helyettesként kinevezte. A vasárnapi körmenet. Impozáns és felejthetetlen volt ama körmenet, melyet Esztergom katholikus népe tartott vasárnap este Jézus Szentséges Szive tiszteletére. Elmondhatjuk, hogy ott volt mindenki, aki csak épkézláb ember volt a városban, részint, hogy hitének áhítatával részt vegyen a nagyszerű menetben, részint, hogy gyönyörködjek azon ritka látványosságban, melyen a hívők ezrei fejezték ki hódolatukat a Szeretet Szentsége előtt. A kath. naggyűlések körmenetei elevenedtek meg szemeink előtt, midőn legpéldásabb rendben, égő gyertyákkal vonultak végig az éneklő hívek a város kivilágított utcáin, a gyönyörű csöndes est áhítatot keltő homályában. A körmenetet Martinovits Sándor jézustarsasági atya ünnepi szónoklata és litánia előzte meg. A litániát dr. Rajner Lajos püspök, ált.