Esztergom és Vidéke, 1913
1913 / 41. szám
4 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1913. május 25. manap van. Figyelemreméltó Apponyi nyilatkozata a wieni békeegyesületben : a háborút ép oly kevéssé bírjuk kiirtani, mint a bűnöket és betegségeket. De azért lehet ellene küzdeni s legtöbb esetben elkerülni. Akik egészségügyi intézményeket létesítenek, azoknak azt kiálthatnók oda: hagyjátok abba, a betegségeket úgysem fogjátok kiirtani ! Igaz, kevesbíteni azonban mindenesetre lehet s ezáltal meghosszabítani az emberi élet tartamát. A békemozgalom nem is ábrándozik az u. n örök békéről, megelégszik, ha a békebiztositás terén eléri az emberileg elérhetőt, miként a szociális jótékonyság is beéri, ha a nyomort enyhíteni birja, bár tudja, hogy azt teljesen meg nem szüntetheti. De nemcsak időbeli, hanem térbeli határokat is ismer a békemozgalom, nem célozza az u. n. világbékét sem. Elsősorban csak a művelt s műveltségük folytán egymásra utalt népekre gondol s csak azután tartja lehetségesnek, hogy ezek a kevésbbé művelt népekre hatni fognak. Hogyan akarják ezen célt elérni ? A rendes felelet ezen kérdésre az, hogy az általános leszereléssel és minden viszálynak a választott bíróság utján való elintézésével. Ezeket a végleges eredményieket akarja ugyan a békemozgalom elérni, de ezek nem egyszersmind az eszközök is. Az ok, mely abékemozgalmat szükségkép előidézte, azon óriási különbözet, mely észlelhető modern gazdasági életünk követelte nemzetközi biztonság szükséglete s ezen biztonságnak eddig még nagyon hiányos szilárdsága között. Ez a különbözet érleli a nagy fegyverkezéseket, eredményezi a háború veszedelmét, melyben a világ állandóan forog. A baj tehát, melyben korunk sínylődik és gyötrődik az, hogy nélkülözzük a biztonságot, a — békét. Ezt fegyverkezéssel, háborúskodással nem érjük el, hanem okvetlenül kell, hogy az államok szerződjenek, az eddig különálló versenyzők társuljanak, hisz kézzelfogható, hogy egyesült erővel sokkal eredményesebben oldhatók meg a közös és nem közös ügyek egyaránt. A nemzetközi érintkezésben uralkodó rendetlenségetmeg- szüntetni, nemzetközi szervezeteket létesíteni, rátanítani a nemzeteket a kölcsönös bizalomra s annak üdvös elismerésére, hogy egymásra vagyunk utalva — ez a legelső és legfőbb feladat ; ha ez sikerül, önként következik be a leszerelés és a választott bírósághoz való folyamodás. Mihelyt valamely államnak lesz bátorsága magát ezen páncélból kiszabadítani, rögtön talál követőre, mert a fegyveres békét, melyet csak az állam hatalmas védőereje tart fenn, senki sem tekinti áldásnak. Megdöbbentő mennyit szán a világ fegyverkezésre, hadi célokra! Az európai államok 1883-ban kerek 3600 millió koronát költöttek, 1903-ban pedig 7200 milliót, tehát 20 év alatt megkétszereződött az összeg. Ausztria- Magyarország körülbelül 270 milliót költött 1883-ban, 1903-ban már 336-ot, tehát 20 év alatt 56 millióval többet, azóta azonban jóval emelkedett a kiadás. Ebből világos, hogy minden állam föllélegzene, ha ezen óriási terhieknek legalább egy részétől megszabadulna. Nem lehet azt mondani, hogy mig emberi szenvedélyek, ellentétes érdekek lesznek, addig tartós egyetértés, béke ki van zárva, tehát a leszerelést megindítani képtelenség. Vegetius elvét: si vis pacem, para bellum — ha békét akarsz, készülj háborúra ! — kiváló elmeterméknek üdvözölték ugyan a kortársak, sőt manap is annak minősítik; alapos megfontolással azonban aligha fogja valaki azt hangoztatni, hogy a béke veszélyeztetését — törik-szakad — háborúval kell megelőzni, hisz lehet azt ésszerűen is elérni. Vájjon azért, hogy meg ne ázzunk, vízbe fogunk ugorni és alábukni, holott a jó ernyő is elég védelmet ad az eső ellen ? A szenvedélyek és ellentétes érdekek nem vonják föltétlenül a háborút maguk után. Lám, egy állam 40 millió lakosa, ha mindjárt különböző nemzetek tagjai, az esetleges súrlódások dacára is békében, egyetértésben tud élni, miért nem tehetné ezt ötször vagy tízszer annyi ember is ? Három állam tud békeszövetséget kötni, 5—6 vagy több miért nem cselekedhetnék ugyanígy ? Ennyire megfeledkeznek a logikáról sokan, akik nemcsak maguk tartják magukat okosaknak, de mások is ily nézettel vannak felőlük! Ha jobb és szebb jövőt akarunk, szakítanunk kell a múlttal. Máris „uj idők küszöbén állunk, a szem előre tekint, s már sokan iszonyodva fordultak el e barbár világnézettől bálványaival, fegyvereivel egyetemben.“ A világ- történelem legdicsőbb, prózában és versben egyaránt magasztalandó korszaka az lesz, melyben megindul az általános leszerelés és állandó nemzetközi választott bíróság rendezi a vitás ügyeket: csak ekkor köszönt be majd az emberiség számára a szükséges és várva-várt tartós béke. HÍREK. Dankó Sarolta növendékeinek zenevizsgálata. Május hó 18-án délután a Kath. Legényegyesület nagytermében folyt le Dankó Sarolta zongoratanárnő tanítványainak zenevizsgálata. Örömmel állapítjuk meg, hogy a vizsgálat, melyen a szülők és zenebarátok nagy számban vettek .részt, osztatlan sikert aratott. A jelenvolt közönség újra meg újra felhangzó tapsai a legbiztosabb jelei a szívből fakadt elismerésnek, melyre a népszerű tanárnő derekas oktató munkájával többszörösen reászolgált. A vizsgálat 23 pontból álló műsora változatos és a kor színvonalán álló volt. A városunk legjobb családjaiból való növendékek föllépése kivétel nélkül gondos előkészítésre vallott : semmi jele a kapkodásnak vagy a sietésnek. Öröm volt látni a kipirult üde arcokat és hallani a jól ütemezett, átérzett játékot. Kiemelendőnek tartjuk, hogy Dankó Sarolta tanítványai — bár az idegen zenedarabok játszásával is kitűntek, főkép a magyar compoziciók előadásával excelláltak. Az utóbbiaknál nyilván észrevehető volt, hogy izig-vérig magyar művésznő oktatta és inspirálta a növendékeket. A nemzeti ritmusnak és tempónak biztos kitüntetése, a magyaros rubátók meglepő éreztetése és a jó moduláció egyaránt gyönyörködtette a magyar zene jelenvolt kedvelőit. Technikai ügyességük a növendékeknek természetesen változó, de átlag valamennyi eléggé jártasnak, egyik-másik szinte virtuóznak mondható a zongorázás mesterségi részében. Szeretnők a kiválóbb tanítványok játékának egyes jótulajdonságaitkülön is kiemelni, de a tér szűke miatt nem tehetjük. Inkább csak névleg említjük meg azokat a növendékeket, kiknek játéka jobban megnyerte a tetszésünket; ezek a Jedlicska-, Karner- és Veszprémi- nővérek, Hegedűs Márta, Nagy Margit. Idegen darabok ügyes előadásával kiváltak: Fuchs Kata, Sebők Gyula, Szekér Margit és Riedl Lujz a. Magyar ábrándo temperamentumos eljátszásával kitűntek : Vörös Manci, Laiszky Nelly, Lindtner Elza és Zemplényi Mici. A legelső pedig a tanítványok között: Zsiga Imre, aki mindkét nembeli darabok előadásában nem közönséges virtuozitásról tett tanúbizonyságot. Szorgalmas továbbképzéssel hamarosan művészi magaslatra fogja vinni. A vizsgáiat végén a növendékek nevében Vörös Manci szives szavak kíséretében szép virágkosarat nyújtott át az érdemes tanárnőnek, kit a megjelent vendégek is elhalmoztak őszinte gratulációjukkal. Csénty. Úrnap. Csütörtökön folyt le a főszékesegyházban az úrnapi ünnepélyes szentmise és körmenet, melyet dr. Csernoch János hercegprímás tartott. Az idő igen kedvezett a gyönyörű körmenetnek, amennyiben a hét elején tartott esős időjárás a port és a megszokott nagy hőséget teljesen eltüntette. A körmenetben a városi plébániák hívei, az intézetek, testületek teljes számban vettek részt a megyei, városi és állami hatóságok vezetőségeivel együtt. A körmenet d. e. 9 órakor kezdődött és délben ért véget A többi városi plébánia templomban ma lesznek az úrnapi körmenetek, melyek azonban kedvezőtlen idő eseten bent a templomban tartatnak csak meg. Nyugdíjazás. A hivatalos lap szombati száma közli, hogy Ő felsége a helybeli kir. járásbíróság vezetőjét, Magos Sándor c. kir. ítélőtáblái bírót saját kérelmére nyugdíjazta, amely alkalommal nevezettnek sok évi hű és buzgó szolgálata elismeréséül a curiai bírói címet adományozta. Jézus Szentséges Szívének ünnepe a belvárosi plébánia templomban. Űrnap nyolcadát követő pénteken — május 30-án van Jézus Szentséges Szivének ünnepe. A belvárosi plébánia templomban kilenceddel ünnepelik ez ünnepet. A kilenced május 29-én kezdődik és június 6-án este végződik. E kilenc napon minden délután fél 7 órakor szt. beszéd és litánia lesz. A szt. beszédeket P. Martinovics Sándor Jézustársasági atya fogja mondani. Jézus Szentséges Szíve ünnepén pénteken fél 8 órakor és rákövetkező vasárnap 9 órakor ünnepi szent-mise lesz! — Június 1-én vasárnap este a szt. beszéd és litánia után a legméltóságosabb oltáriszentséggel körmenet lesz, melyet dr. Rajner Lajos püspök érseki általános helytartó úr fog vezetni. A híveket a tömeges részvételre, a körmenet útvonalán lakó háztulajdonosokat ablakaik kivilágítására és földiszitésére ezúton is kéri a plébánia hivatal. Tónay Tivadarné művészi sikerei. Úgy látszik, hogy Esztergom város közönsége egypár év óta nemcsak pártolja a művészeteket, — a minek jele a számos képkiállitás, -- hanem ezenkívül a művészi teremtő erők közt is képviselteti magát. Örömmel értesülünk arról, hogy Tónay Tivadarné a Nemzeti Szalonnak immáron második kiállításán szerepel egy két munkájával. Ehhez az egyszerű kijelentéshez alig kell kommentár. Hiszen köztudomású nálunk épen a festőművészet terén a hihetetlen tulproductió. A tárlatokra beérkezett óriási anyaghalmazból minden jury nem a jókat, hanem a legjavát választja. S igy őszinte elismeréssel kell lennünk Tónay Tivadarné sikerei iránt, a mellyel a Nemzeti Szalon kiállítói közt nevet szerez. Egyébként úgy értesülünk, hogy Tónay Tivadarnénak kész müveiből jelentékeny collectiója van, a melyről hivatásos bírálók elismeréssel nyilatkoztak. Alkalmas időben egy helyi kiállítás alakjában szívesen látnok a nyilvánosság előtt e gyűjteményt. Megbízás. A m. kir. földmivelés- ügyi miniszter Ékesy Ede városgazdát Esztergom város területére a piaci hírszolgálatra vonatkozó kertészeti tudósítói tisztséggel bízta meg. T. Hadrik Anna Esztergomban. T. Hadrik Anna asszony, a bpesti Nagy Endre Kabaré drámai erőssége Dobi Ferenc és Gere Zsigmond bpesti Magyar Színházi tagokkal ez idei művészi körútját Esztergomban kezdi meg. Egy művészestét tart június elején a Fürdő szálló nagytermében. Az előadás, amelyre ezúttal felhívjuk eleve a közönség figyelmét, igen érdekesnek ígérkezik s határozottan irodalmi színvonalon álló. Ízléses gonddal kiválogatott műsora a szerzők neve és az előadók személye határozott garancia a teljes sikerre. A mellett pikantéria nélkül való fehér est, a melyet fiatal leányok is végignézhetnek. Az előadás napját, mivel az még a pesti műsortól függ, — csak jövő számunkban közölhetjük. Vármegyénk és városunk köz- tisztasága. A m. kir. belügyminiszter f. hó 3-án körrendeletét intézett valamennyi vármegyei és városi törvényhatóság első tisztviselőjéhez, melyben a köztisztaság fenntartására fokozottabb figyelmet kíván fordit- tatni és elrendeli azon közbiztonsági rendszabályok ’ foganatosítását, melyek az esetleg felléphető kolera meggátlása és esetleges elterjedésének korlátozása érdekében is jelentőséggel bírnak. Dr. Perényi Kálmán alispán e körrendeletét az összes elöljáróságokkal és városunk polgár- mesterével is közölte és a következő fontosabb intézkedések megtételét rendelte el : Úgy Esztergom városában, mint valamennyi községben külön az 1. fokú egészségügyi hatóságok által helyszíni egészségrendőri vizsgálat tartandó, mely alkalommal a miniszteri körrendeletnek miként történt végrehajtása ellenőrzendő és a tapasztaltak, az I. fokú hatóságoknak külön rendelet kapcsán kellő számban kiadandó jegyzőkönyvbe foglalandók. Egy alkalommal Esztergom város polgármesterét, a közterek, utcák és piac fokozott tisztán
