Esztergom és Vidéke, 1913

1913 / 40. szám

4 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1913. május 22. a város társadalmának minden rendű és rangú képviselőin kívül a helybeli „Női Mária Kongregáció“ tagjai tes­tületileg is megjelentek. Az elhuny­tat férje, kisgyermeke és nagyszámú rokonság gyászolja. Az Esztergomi helyi Gőzhajó R. T. közgyűlése. Az Esztergomi Helyi Gőzhajó R. T. f. hó 22-én, Űrnapján d. e. 11 órakor tartja meg évi rendes közgyűlését a városház tanácstermében. Segédjegyzőválasztás. F. hó 20-án történt meg a csolnoki segéd­jegyzőválasztás nagy érdeklődés mellett. Segédjegyzővé nagy szótöbb­séggel Ziegelhoffer Ödönt választot­ták meg. A választáson dr. Zsiross Jenő szolgabiró elnökölt A törvényszékért. A kir. tör­vényszéknek Esztergomba való visz- szahelyezése ügyében pénteken reg­gel Meszleny Pál főispán és Vimmer Imre polgármester vezetése alatt kül­döttség indul az igazságügyminisz­terhez. Munkásbiztositó pénztár köz­gyűlése. Az Esztergomi Kerületi Munkásbiztositó Pénztár közgyűlése, mely a múlt vasárnap a kiküldöttek részvétlensége miatt elhalasztatott, f. hó 25-én, vasárnap d. e. fél 11 óra­kor a pénztár hivatalos helyiségében (Kossuth Lajos utca 40.) lesz meg­tartva. Tekintet nélkül a megjelent kiküldöttek számára, a közgyűlés az Országos Pénztár alapszabályainak 130. §-a értelmében, határozatképes lesz. A város regálekötvényei. Esz­tergom sz. kir. város képviselőtestü­lete még múlt év novemberében el­határozta, hogy a város tulajdonát képező s mintegy 380.000 korona értékű regále váltság kötvényeket felajánlja az államnak és az ebből befolyt összeget a helybeli takarék- pénztárnál levő függő kölcsön tör­lesztésre, továbbá az árvédelmi mun­kálatoknál szükségelt kisajátítások­ra, de legfőképen az uj vágóhíd megépítésére használja fel. A hatá­rozat a belügyminiszter jóváhagyása után a pénzügyminiszter elé került, ki, mint értesülünk, a kötvények át­vételét elrendelte, llyképen a várost a legnagyobb pénzzavarból már ki­mentette a két miniszter kedvező határozata. E. T. K. közgyűlése. Lelkes és impozáns gyűlést tartott az Esz­tergomi Testgyakorlók Köre f. hó 18-án. Ekkor tartotta ugyanis a nem­rég alakult sportegyesület az első közgyűlését, melynek tárgya az alap­szabályok elfogadása és a tisztikar megválasztása volt. A lelkes kis csapat, melynek száma nőttön nő, olyan célokat tűzött ki az alapsza­bályokban, melyeket ha megtart, városunk körei közt az elsők közé fog számíttatni. A megválasztott tisz­tikar pedig elég garanciát nyújt arra, hogy az uj kör jóttevő és nemesitő törekvéseiben ne kételkedjünk. A közgyűlés egyhangúlag elhatározta, hogy az elnöki széket egyidőre nem tölti be, alelnökké dr. Dezső Sándor jb. jegyzőt, ügyvezető alelnökké Werner Gyula főgimnáziumi torna­tanárt választotta meg közlelkesedés­sel. Az alelnök megválasztása után a többi tisztviselő megválasztása következett a sportolás legjobbjaiból kijelölve. A „Madarak és Fák Napja.“ Az Esztergom-városi iskolák növen­dékei f. hó 20-án d. e. tartották meg az Apponyi volt vall., és közokatás- ügyi miniszter által elrendelt „Ma­darak és Fák Napja“ ünnepélyt a Kath. Legényegyesület nagytermé­ben. A kis madárbarátok csak kény- telenségből vonultak ide a kellemet­len hűvös idő miatt, mivel a szép ünnepély színhelye eredetileg a pri- más-kertbe volt kitűzve. A gyerme­kekkel zsúfolt termek dacára is szép számú érdeklődő közönség gyűlt egybe, hogy a kis gyermekek éne­keiben és szavalataiban gyönyör­ködhessék. Különösen nagy tetszést keltettek a gyönyörű, két hangban előadott énekek. Az ünnepi beszédet Vitái István tanító tartotta, ki lelkes beszéde végen fogadalmat is tétetett a gyermeksereggel, hogy a madara­kat és azok fészkeit kímélni, a fákat pedig becsülni fogják. Az ünnepély után a madarak és fák emlékére szünetjük volt a kis diákoknak, melynek örömét azonban a hűvös idő alaposan elrontotta. Megyegyülés. Esztergom-várme- gye törvényhatósági bizottsága f. hó 30.-án d. e. 10 órakor a városháza nagytermében rendes közgyűlést tart 108 pontból álló tárgysorozattal. A tárgysorozat nevezetesebb pontjai a következők: Belügyminiszter leirata dr. Seyler Emil vm. tiszti főorvos­nak az egészségügyi segédszolgálat szervezésére vonatkozó tervezete tár­gyában. — Belügymin. leirata a vm. tűzrendészed szabályrendelet jóvá­hagyása tárgyában. — A vármegye tiszti nyugdíjszabályrendeletének újra alkotása. — 13 község határozata a korcsmák és egyéb italmérő helyisé­geknek vasár- és ünnepnapokon leen­dő zárvatartása tárgyában. — Dr. Zwillinger Ferenc fellebbezése Esz­tergom város közönségének a rend­őrségnek csendőrséggel való kiegé­szítése tárgyában hozott határozata ellen. Uj irodalmi társaság. F. hó 25-én, vasárnap Léván Reviczky- társaság néven egy irodalmi és mű­vészeti társaság fog megalakulni, mely őszre már meg is kezdi a szomszédos három vármegyére szóló nemes és szépcélú működését. Az esztergomi izr. elemi nép­iskola tanuló ifjúsága 1913. évi május hó 27-én, kedvezőtlen idő esetén 29-én d. u. 3 órakor a prí­más-kertben „iMadarak és Fák Napja“ ünnepélyét fogja megtartani a követ­kező sorrenddel: 1. Himnusz, ének­lik mindnyájan. 2. Üdvözlő beszéd, tartja: Porgesz Anna IV. o. t. 3. Ünnepi beszéd, tartja: Adler Samu tanító. 4. Tavasszal, éneklik mind­nyájan. 5- Kíméld a madárkát, sza­valja : Schvvarc Margit IV. o. t. Az én zenészem, szavalja: Fischhoff György 1. o. t. 6. A kis madárka, éneklik mindnyájan. 7. Fészek mel­lett, szavalja: Virág László I. o. t. A lecke, szavalja : Frommer Erzsé­bet II. o. t. 8. A szabadban, ének­lik mindnyájan. 9. Ne bántsd a ma­dárkát, szavalja Szántó István III. o. t. A jószivű kis fiú, szavalja: Szántó Pál II. o. t. 10 Jaj a hátam, énekli a III. IV. osztály. 11. Az erdőszélen, szavalja : Kirz Kató III. o. t. Sze­ressétek a fát, szavalja ; Kohn Jenő IV. o t. 12. Szózat, ének Titokzatos párbaj. A múlt hó elején egyik laptársunkhoz névtelen levelet intéztek, melyben értesítették hogy Piliscsaba tájékán egy automo­bilon érkezett esztergomi úr párbajt vívott egy fővárosból ugyancsak au­tomobilon érkezett úrral, melyben a fővárosi húzta a rövidebbet. A név télén levélre nem sokat adtak a szerkesztőségben, szerdán azonban az egyik főváros estilap kérdést in­tézett rendőrségünkhöz/ mennyiben igaz az, hogy a város határában a napokban párbaj történt. A rendőr­ség a kérdésre rém tudott felvilá­gosítást adni, mivel e napokban sem­miféle párbajhistória nem fordult elő a környéken. Valószínű, hogy ama' névtelen levélben leirt párbajt ne­szelték meg a fővárosban, melynek szereplői természetesen ismeretle­nek a névtelen levél megirójával együtt. Megzavart lakodalom. Tóth János párkányi ácsmester vasárnap akarta megtartani esküvőjét egy helybeli tisztes család leányával. A polgári kötés után épen az egyházi esküvőre készült a násznép, midőn két csendőr megjelent a háznál és Tóthot teljes esküvői díszben bekí­sérték a csendőrőrsre a lakodalmat bámulni akaró utcanép nagy csodál­kozása közben. A ritka feltűnést kel­tett esetnek az a magyarázata, hogy azaranyosmaróthi kir. törvényszék ve- letlenségből épen az esküvő napjára idézte be Tóthot, ki természetesen teljesen megfeledkezett a határidőről, mire a törvényszék táviratilag azon­nal elrendelte elővezettetését. Az es­küvő félbenmaradt. Tóth pedig min­dent megtesz, hogy a kellemetlen ügy alól magat tisztázza s e héten személyesen kért kihallgatást az igazságügyminiszternél. Betörő a vasúti kocsiban. Jó fogast csinált a helybeli rendőrség kedden éjjel. Az éjjeli járőr ugyanis körülnézett a vasúti állomáson is és ott, az egyik különálló üres személy- kocsiban egy alvó alakot vett észre. Fölkeltette és igazolásra szólította őt. Az felugorván, a rendőr láttára nagy zavarban volt és először Kerekes Károlynak mondotta magát. Átku­tatva a holmiját, vésőt, reszelőt és 17 különféle tolvajkulcsot találtak nála, mire bekísérték a rendőrségre. Kihallgatása alkalmával kitűnt, hogy Popp Károly 20 éves, nagykanizsai illetőségű lakatossegéd. A rendőrség lefénykepeztette, ujjnyomatot is vett róla és^ tudakozódik fővárosi múltja iránt. Üt gyanúsítják a múlt heti be­törésekkel is. Természetesen fogva tartják. Szabad a sertésfelhajtás. Mi­niszteri engedély folytan, a kellő óvintézkedések megtétele mellett az esztergomi heti piacra sertések fel­hajthatok. Az engedély különösen nagy jelentőségű, mivel a lapunk­ban is jelzett hosszú sertészárlat alaposan rontotta piacunkat és igy közélelmezésünket is. Turista kirándulás. A Magyar Turista Egyesület Esztergomi Osz­tálya vasarnap a következő kirán­dulásokat teszi: Szob—Basaharc — Maróti hegyek —Ec seihegy—Malo m völgy — Pilisma­rót—Dömös. Indulás az esztergom- csavargőzöstől reggel 5 óra 40 perckor. Gyaloglás 5 óra. Vezető: Bárdos Sándor. Esztergom — Knauzvilla — Za- márdhegy—Esztergom. Indulás a Ma­gyar Király szállodából d. u. 1 óra­kor. Gyaloglás 2 és félóra. Vezető : Kecskemétliy J. — Aki a kiránduláson részt óhajt venni, az idejében jelentkezzék a kirándulás vezetőjénél. Élelmet min­denki magával hozzon. A tagok szá­mos részvételét kéri az elnökség. A Sportegylet játéktere. A városunkban vasárnap megalakult Sport Egyesület életrevaló eszmét pendített meg, mely hivatva van arra, hogy a város vezetőségének figyelmét magára vonja. Arról van ugyanis szó, hogy az egyesület a Nagyduna partján, a primási gépgyár raktára melletti tér alatt levő feltöl­tött Dunaparton akarja létesíteni sport-telepét, melyen egy 100 méter hosszú és 48 m. széles footballpálya és egy kisebb tenniszpálya foglalna helyet. Mellette, a fal tövében, ké­nyelmesen elhelyezhető lenne a néző­közönség számára megépítendő tri­bün és egy öltözőhelyiség. A tér áta­lakítása több száz korona költségbe kerülne, mit az egyesület viselne. A Sport Egyesület a tér át­engedése érdekében szombaton fog deputációzni a polgármesternél, vasár­nap pedig a hercegprímásnál Mi a sporttelepnek arra a térre való helye­zését igen életrevaló, okos eszmének tartjuk. Tiszta, pormentes, friss du­nai levegő, senkinek sem alkalmat­lan és mindeddig teljesen használat­lan terület. Kívánni sem lehetne jobb helyet e célra ! És ha Sport-Egye­sület megerősödik, begyakorlódik, emelni fogja az idegenforgalmat is a különféle testver-egyesületekkel való mérkőzések alkalmával, minek első feltétele azonban csakis az alkalmas sporttelep. Pályázat internátusba való felvételre. A Dmke. makói diákott­honába az 1913.—14. iskolai évre 160 gimnáziumi, esetleg elemi isko­lai tanuló vétetik fel. Az ellátási dij havi 40, beiratási-, orvosi-, bútor­használati dij évi 40 korona. A fel­vételt kérő folyamodványok iskolai, születési és 1. osztályú tanulóknál ujraoltási bizonyítvánnyal felszerelve 1913. évi július 10 napjáig adandók be a Dmke. makói diákotthonának felügyelő bizottságánál. — Részletes prospektussal kívánatra készséggel szolgál a diákotthon igazgatósaga Makón. Az esztergomi rendszer sze­rint Győrben is betörtek. A „Győri Hírlap“ írja: „Kedden reggel félhét órakor Fillinger Antal nyugalmazott gazdatiszt, Deák-utcai lakos egy gya­nús külsejű egyént vezetett a ren­dőrségre, akiről azt a gyanúját kö­zölte, hogy az az illető betörő, aki rossz szándékkal került az ő udva­rára. A gyanú csakhamar beigazo­lódott. Megállapítást nyert, hogy azonos Goldheimer Krausz József 23 éves szökött rabbal, aki az aradi fogházból — hol lopás miatt kapott egy évi büntetését töltötte — meg­ugrott. Krausz saját beismerése sze­rint tegnap este kapuzárás előtt be­osont a Baross-ut 20. számú házba, 11 órakor az ablak betörése után bemászott Horváth Imre vaskeres­kedő üzletébe, s ott egy fűrésszel fölfeszitette a pénztárfiókot, amely­ből a pénzt elvitte. Innen átmászott a kerítésen Joó Lajos házába, ahol Joó üzletébe tört be azonos módon, s szintén pénzt vitt el. Átmászással jutott be abba a házba, ahol Fillin­ger Antal elfogta. Talaltak nála 144 koronát. Elfogta a rendőrség Krausz társát is Csisztián Győző 19 éves szabó személyében.“ Jó volna tuda­kozódni, nem ezek jártak-e múlt hé­ten Esztergomban is ? Az együgyű cseléd. Egy hiva­talnok cselédje, évek óta szolgál már a családnál. Nagyon dolgos, nagyon becsületes nőszemély, csak Írni nem tanította meg szegényt senki. Abban a faluban, ahol ő született, nem volt iskola. Legelőször akkor érezte Írás­tudatlanságának kellemetlenségeit, mi­kor a szive bálványát katonának vitték. Nem tudott neki levelet Írni. Hosszú tépelődés után asszonyához fordult segítségért: — Tekintetes asszony ! Tessen megírni egy levelet a kedvesemnek, — mondta nagy szégyenkezve. A hivatalnokié meglepődött egy kicsit a különös kérdésen, de aztán azt mondta : — Jól van, Kati, hát megirom neked. Gondolkodik egy darabig a Kati, aztán nagynehezen kiböki: — De azután ne tessék kérem el­olvasni !

Next

/
Oldalképek
Tartalom