Esztergom és Vidéke, 1913

1913 / 27. szám

1913. április 6.

ESZTERGOM és VIDÉKE.

3

Azonban se jószívűségből, se kényelemszeretetből nem fogja levetkőzni nemzeti jellemét, hogy modernné és „nyugativá“ alakuljon át! Egy nemzet csak addig bir létjogosultsággal, amig sajátos jelleme van s nem sülyed nagyobb nemzetek puszta paródiájává. Ámde mi ezt még „nyugati magyarjaink kedvééit se tehetjük meg, mert ez kétségkívül nemzetünk halálának kezdetét jelentené.

Chauvin

»- <+■ ♦» ♦» ♦» ♦» -**- -•

Szülő és iskola.

A százféle bajjal terhelt szülőknek legfőbb gondja az iskola, sokszor már annak anyagi oldala. Igaz, hogy e téren a folyton fokozódó drágaságot a mind nagyobb mérvű jótékonyság részben egyensúlyozza, de ennek áldásaiban mégis csak kevesen részesülhetnek. A .tandíj, a könyvek, a füzetek s egyéb kellékek állandó napi kiadásokként szerepelnek a helybeli szülőknél, mig a vidékieknél ezekhez még a szállás és ellátás költségei is járulnak. — Van azonban még egy körülmény, a melyet elmellőzni nem lehet s ez az instructori intézmény. A mely diáknak ins- tructorra van szüksége, szüleinek havi 16 — 20 K. költség- többletet okoz, viszont ugyanannyi haszna van az instruc- tornak; s ha hozzávesszük, hogy ez utóbbiak rendesen jobb tanulók is egyúttal, akkor látjuk, hogy ők messze fölötte állanak tanítványaiknak, mert nemcsak, hogy kellemesebben érzik magukat az iskolában, hanem tandíj elengedéssel, ruhával, ellátással, segélykönyvvel, ösztöndíjjal s jutalmakkal az anyagi gondoktól sokszor teljesen fölszabadulnak.

Nagy különbség van tehát szülői és s. ülői sors között, s ezeket, mint az élet sok más egyenetlenségeit, megszüntetni egykönnyen nem is lehet. És mondjuk ki őszintén, ha igy kiemeljük is a szülői áldozat nagyságát, mégsem ez a pont az, mely a szülőknek nyugalmát zavarja s aggodalmaikat folyton ébren tartja. A mely szülő gyermekét középiskolába adja, az már eleve elszánta magát az önmegtagadásra, hogy gyermekeinek a szükségeseket megadhassa. De ott van fiának a nevelődése s a tanulásban való előmenetele, mint Scylla és Charibdis, mert ezekhez nem elég áldozatkészsége s rajtuk könnyen megtörhetik minden szép reménye.

Az elevenebb, szájasabb,

hevesebb fiukat az iskolában is kell féltenie, mert könnyen eljátszhatják tanáraik jóakaratát, s érdemeket szereznek e rosz- szabb viseleti jegyre. Pedig ez sokszor csak külsőség s épen nem bizonyítéka a lelki romlottságnak, a minthogy a csendes, alázatos külső sem csalhatatlan jele a belső szépségnek. A gyermek alaptermészetét a szállás, a pajtások, az olvasmányok befolyásolják, sokszor bizony rossz irányban fejlesztik. S mig a szülő az iskola miatt retteg, s azt tekinti föltétien itélőbirónak, megfeledkezik azokról a tényezőkről, melyeknek eredményei az iskolában talán épen nem, de majd az életben annál kegyetlenebbé nyilvánulnak, A minthogy sok diák az iskolai tö- megtanitás mellett rászorul az egyéni tanításra, az instructorra, épen úgy a tömegnevelés mellett szüksége van a gondos szülői kézre, fegyelmezésre. És e tekintetben szerencsésebbek a helybeli szülők, mert a vidékiek bizony csak nagy időközökben, s akkor is rövid ideig végezhetik megfigyeléseiket s alkalmazhatják a kellő eszközöket.

Hátra van még a tanulás. A szülőnek meg kell adnia ehez minden módot és eszközt, az időt, csendet és kényelmet. A könnyelműségre hajló gyermeknél tanácsos legalább az időnként, vagy egyes tárgyakból való kikérdezés, az instructor munkájának ellenőrzése, az Írásbeliek megtekintése, és min- denekfölött bizonyos napirend megtartása. A megtanulást mindig el kell végezni előtte való napon, de nem szabad elmulasztani a reggeli átismétlést sem, s erre elegendő időt kell szabni. Nemcsak az iskola érdeke, de annak határozott következménye, hogy a diák tisztán és helyesen öltözködve menjen iskolába, mert ez a körülmény az előbbiekkel együtt előmozdítja a szülők nyugodt öntudatát s kötelességeik telje- sitése fölött érzett megelégedését.

P. H.

HÍREK.

A pannonhalmi főapát Esztergomban. Lapunk csütörtöki számából, sajnálatunkra, a szerkesztőség hibáján kivül kimaradt a: on személyi hir, hogy dr. Hajdú Tibor pannonhalmi főapát hétfő és kedden városunkban időzött a bencés székház és főgimnázium hivatalos látogatása céljából. Ugyanez alkalommal a főpap tisztelgő látogatást tett a hercegprímásnál is, ki azt a székházban nyomban viszonozta.

Adalbert napja a Bazilikában. Az esztergomi főegyházmegye husvét utáni második vasárnapon ünnepli

védőszentjének, szent Adalbertnek emlékezetét, mely alkalommal a Bazilikában ünnepi istenitisztelet tartatik. Az idén ezen nap mára, f. hó 6 ra esett. Ma d. e. 9 órakor az ünnepi szentmisét a hercegprímás, a hagyományos ünnepi szentbeszédet pedig Nádler István tanítóképző intézeti tanár tartja. A főkáptalan távol tartózkodó tagjai is mindnyájan városunkba érkeztek ezen alkalomra.

Alapitó tag. Meszleni Meszleny Pál főispán az Esztergom- Vidéki Régészeti- és Történelmi Társulat alapitó tagjai sorába lépett.

Halálozás. Özv. Hamar Árpádné szül. Vaisz Ilona, Hamar Árpád volt megyei árvaszéki elnök özvegye f. hó 4-én, hosszas szenvedés után elhunyt. A gyászoló család a következő gyászjelentést bocsájtotta ki:

„Dr. Hamar Árpád és neje Gya- pay Erzsébet, özv. Vaisz Gézáné sz. Schemtzer Vilma és Hamar Mária a maguk és az összes rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel jelentik, hogy a legjobb anya, anyós, illetve sógornő és rokon nemespani és gyöngyöshalászi özv. Hamar Árpádné szül. Vaisz Ilona, életének 62-ik évében, hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után, folyó évi április hó 4-én d. u. fél 1 órakor áldott lelkét Teremtőjének visszaadta. A boldogult hült tetemeit folyó évi április hó G-án d. u. 5 órakor fogjuk lakásából a szent- györgymezői sirkertben levő családi sírboltban örök nyugalomra helyezni. Az engesztelő szent mise-áldozatot pedig folyó évi április hó 7-én d. e. fél 8 órakor fogjuk a Bakács-kápolnában a Mindenhatónak bemutatni.“

Hivatalvizsgálat. Nádasdy Aladár komáromi kir. törvényszéki elnök a helybeli járásbiróság megvizsgálására csütörtökön reggel városunkba érkezett.

Közigazgatási bizottsági ülés.

Esztergom vármegye közigazgatási bizottsága f. hó 9-én d. e. 10 órakor a városház nagytermében ülést tart.

Széchenyi requiem. A legnagyobb magyarnak, gróf Széchényi Istvánnak lelkiüdveért f. hó 8 án d. e. 9 órakor a belvárosi plébániatemplomban gyászistentisztelet tartatik, melyre Mátéffy Viktor plébános a hatóságokat is meghívta.

Adomány. Az Esztergomi Takarékpénztár a Vaskapu tetején állítandó kilátótorony költségeire 100 koronát adományozott.

Miniszteri köszönet a takarékpénztárnak. Az Esztergomi Takarékpénztár Részvénytársaság ez évi közgyűlése alkalmával népnevelési és közművelődési célokra összesen 1132 koronát adományozott, e körülmény az Esztergom vármegye kir. tanfelügyelőség utján a minisztérium tudomására jutván, onnét a következő köszönő levél érkezett a takarékpénztárhoz.: „Az Esztergomi Takarékpénztár Részvénytársaságnak Esztergom. A magyar királyi vallás- és közoktatásügyi minisztertől. 38739 szám. Esztergom vármegye kir. tan- felügyelőjének jelentéséből arról értesültem, hogy a t. Részvénytársaság népoktatási célokra összesen 1132 koronát méltóztatott adományozni. — A t. Részvénytársaságnak a tanügy érdekében tanúsított ezen nemes áldozatkészségéért köszöne- temet és elismerésemet nyi'vánitom. Bugapest, 1913. március hó 27-én Jankovich Béla.“

Alapítvány a gimnáziumnak.

Pénteken halt meg 94 éves korában Esztergomban, Kostersitz Anna, néhai Fekete püspöknek, később pedig a szemináriumnak házvezetőnője. Az

elhunyt végrendeletileg 3600—3800 koronát érő Pesti Kereskedelmi banki részvényt hagyott alapítványul egy szegénysorsú esztergomi főgimnáziumi tanuló segélyezésére. Tetemes vagyona általános örökösévé gondozóját, Bittera Rózát tette, ki az elhunyt emlékére ma 50 koronát küldött a polgármesteri hivatalba, hogy azt a szegények között osszák ki.

Segédjegyzői állás Csolnokon. A csolnoki körjegyzőségben a megszaporodott teendők miatt segédjegyzői állás szervezése határoztatott el. A belügyminiszter most értesítette a vármegye vezetőségét, hogy az állás szervezéséhez évi 600 korona államsegélyt engedélyezett.

Felülfizetések. 1913. március 24-én tartott vöröskereszt egyesület hangversenyén felülfizettek: Meszlény Pál 250 kor. Dr. Csernoch János, Esztergomi Takarékpénztár, Ko- bek Kornél, Meszlény Pálné 50—50 kor. Dr. Fehér Gyula 40 kor. Lu- czenbacher Pálné, Wimmer Imre 30—30 kor. Bleszl Ferenc, Boeriu János, Boronkay Jenőné, id. Brenner József, özv. Frey Ferencné, dr. Frey Vilmos, dr. Perényi Kálmán, dr. Rapcsák Lajos, özv. Reusz Jó- zsefné, Reusz Ferenc és neje, dr. Weisz Sándor 20—20 kor. dr. Ál- dori Mór 18 kor. Bogisich Mihály, Burián Jánosné, özv. Czobor Gyu- láné, Erős Rezsőné, Etter Gyula, özv. Földváry Istvánná, Graeffel János, Horváth Ferenc, Ist- vánffy Elemér, Kiinda Teofil, özv. Laczkó Pálné, Magos Sándor- né, Magurányi József, dr. Mattya- sóvszky Béla, dr. Molnár Sulpic, Palkovics László, Peterdy Kálmán, Renner Géza, özv. Reviczky Gábor, né, Schiffer Ferenc, Stricker Gyű, láné, Szecskay Kornél 10—10 kor. dr. Áldori Viktor, Brühl József, dr. Seyler Emil 9 — 9 kor. özv. Berényi Gyuláné, dr. Berényi Zoltán, dr. Berényi Zsigmond, Blascsek Ferenc, dr. Hulényi Győző, dr. Koperniczky Ferenc, özv. Zubcsek Mihályné 8—8 kor. özv. Andrássy Jánosné, Eggen- hoffer Ernő, dr. Machovits Gyula, dr. Reviczky Gábor, Róth Ede, Setényi Vilmos 6 — 6 kor. Havassy Jolán, dr. Katona Sándor, K. K., Leim- dörfer Nándor, Lipovniczky Pál, dr. Major Ödön, özv. Wimmer Ferencné, Wimmer Kálmán 5—5 kor. dr. Deutsch Ármin, Hofbauer N., Mátéffy Viktor, Reviczky Elemér, dr. Wilheim József, Wimmer Béla 4 — 4 kor. dr. Brenner Antal, Henning János, Réger Dezső 3—3 kor. Báthory Kálmán, G. H., Holzer Imre- Parcsami Henrik, dr. Pártos Vilmos- Székely Henrik 2—2 kor. Bachl Lajos, Bayer Károly, dr. Biró Dezső, ifj. Brutsy Gyula, Hegedűs Sándor, Kósik Ferenc, Mihalik László, N. N., Osterer Rudolf, Reiner Károly, Renner Károly, Renner N. Pauer Károly 1 — 1 kor.

Turista kirándulás. Ma délután turistáink Muzsla—Béla—Libád—Sárkány—Köbölkút útiránnyal kirándulást rendeznek. Vezető : Brutsy Jenő. — Indulás a Pákány-nánai állomásról d. u. 2 óra 5 perckor. Gyalogolás 27* óra. Ugyanakkor meg fogják tekinteni a kirándulók a híres ' bélai Baldáchy-féle kastélyt és Brutsy Jánosnak köbölkúti modernül berendezett téglagyárát. Felkéri az egyesület a tagokat, hogy a kiránduláson minél számosabban vegyenek részt. Találkozás a Magyar Királyban délután pont 1 órakor.

Diákok és az egyházi körmenetek. A középiskolai tanítás menetére sok helyen zavarólag hatott az, hogy a kath. tanulók testületileg vettek részt a Sz. Márk napi és a ke-