Esztergom és Vidéke, 1913
1913 / 26. szám
4 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1913. április 3. költséggel hozzájárulna a pótláshoz. Talán az illetékes szakminisztérium nem is zárkóznék el ettől, ha a város vezetősége illő formában felvilágosítaná és a hozzájárulásra fölkérné. Minden esetre ajánljuk ezt az eszmét azok figyelmébe, kiknek módjában van a gyakorlati kivihetősége ! Végül megjegyezzük, hogy a hídépítés minél olcsóbbá tételét könnyen el lehetne érni azzal, ha a hidat nem szükségtelen nagy méretben és dísszel, hanem szükebben és minél alacsonyabbra építenék. Ne mondja nekünk senki, hogy az alacsonyság a kotrás időközi szükségessége miatt lehetetlen ! Hiszen egy szűk gyaloglóidnak ily esetben való szétszedése vagy kinyitása nem olyan költséges dolog ! Vagyis azok az akadályok, melyek az építés útját állanák, igazában csekélyek, vagy képzeletbeliek. Nem szeretnők, ha a város vezetősége ezt a fontos ügyet azon ősi magyar közmondás szerint intézné el, amely úgy kezdődik, hogy — nem akarásnak . . . ! Ilyesmi ellen eleve is kézzel-lábbal tiltakozunk. Utolsó szavunk, hogy mindaddig napirenden fogjuk tartani a hídépítés dolgát, mig azt a város jól felfogott érdeke szerint megvalósulva nem látjuk. Morc. Soroznak! A véderőtörvény határozatai szerint a szokásos évi. sorozások országszerte megindultak. Esztergomban is sor alá állítják e héten az ifjakat, akikre ezúttal a rendesnél is aggó- dóbb szemmel néznek a szülők, mert a most sor alá kerülő generációban látják a legközelebbi idők tűz elé kerülő emberanyagát. A katonai sorozások orvosi-vizsgálatai szociológiai szempontból is nagy jelentőségű aktusok ; és ez alkalommal, midőn ezt a kérdést felszínre vetjük, még nem ismerjük a most kezdődő sorozások számszerű eredményeit, de már is halljuk a panaszokat, hogy sok helyen alig van kit sorozni, más helyütt pedig a sorozások eredménye egészségügyi szempontból nem megfelelő. Az ország fiatal nemzedéke ' kerül a most lefolyó hetekben szakszerű egészségügyi felülvizsgálat alá egyáltalán nem lehet érdektelen az, hogy ezt az ügyet beható megbeszélés tárgyává tegyük, mert a lefolytatandó sorozások tanúságai felett nem lehet és nem] szabad a múltakéhoz hasonló röviden elsiklanunk. Megállapítható, hogy Magyarország egyik-másik vidékén a sorozáskötelezettek elmaradnak. Oka legtöbbször az, hogy az illető állítás- köteles már Amerikában üdül és esze-ágában sincs a sorozó-bizottság felhívásának eleget tenni. Ezt a jelenséget különösen az ország északi vidékein észlelhetjük; ezeknek az elmeneküléseknek az oka és okozata már elég bőven letárgyaltattak a sajtó hasábjain, nincs mit hozzáfűzni, csak azt kell megállapítani, hogy ennek a jelenségnek az oka : Közgazdasági körülményekben rejlik. A másik körülmény azonban már jobban érdekel bennünket, az a tény t. i. hogy az előállítottak közül az orvosi felülvizsgálat némely vidékeken igen kevés százalékot talál a fegyver alá alkalmasnak. A hivatalos Írások egyszerűen csak konstatálják ezt a körülményt, mert hiszen a sorozó-bizottságok feladata nem az, hogy az alkalmatlanok alkalmatlanságainak okait kutassák, hanem csupán az, hogy az alkalmasakat válogassák ki a honvédelem céljaira. Tulajdonképen e kérdés körül volna egy tiszteletteljes javaslatunk. A hivatalos katonai sorozó-bizott- ság kíséretében mindenütt résztvesz a sorozásokon a közigazgatási hatóság képviselője is, kinek talán lehetne, sőt kellene is az alkalmatlannak talált anyag alkalmatlansági okainak kutatásába belebocsájtkozni. Nem lehet közömbös ugyanis az ország közigazgatása előtt annak a ténynek megállapítása, hogy egyik, vagy másik járásban mily oknál fogva alkalmatlan az ifjúság a fegyverviselésre. Kell, hogy a közigazgatási hatóság részéről jelenlevő szakember, a vármegyei orvos a figyelmét erre is kiterjessze. Meg kellene ugyanis állapítani azt, hogy pl. a vidékünkről alkalmatlannak talált ifjúság nem tüdővészre való hajlam, vagy esetleg vérbetegségek következtében nem soroztatott-e be; és ez esetben az okot igy megállapítva, mindenesetre a közigazgatási hatóságoknak lenne feladatuk a járás területén azok eredőjével szemben a legerőteljesebb küzdelmet felvenni. Sajnos a múltban láttuk ugyan, a hiteles és hivatalos kimutatásokat arról, hogy a sorozás az alkalmasak tekintetében milyen eredménnyel járt, de az itt felvetett gondolat tekintetében ugyancsak semmiféle kezdeményezésről nem hallottunk a múltban, már pedig ebben a tekintetben igazán kiváncsiak lennénk a katonai sorozó-bizottságokkal karöltve működő egészségügyi szaktekintélyeink szerzett tapasztalataira és egybegyüjtött megfigyeléseire. Közigazgatási hatóságainknak különösen pedig sorozó-bizottságaink polgáii résztvevőinek hívjuk fel a figyelmét erre a szociológiai feladatra, mert ha megismerjük a sorozó járásaink alkalmatlannak talált ifjúsága körében azokat a bajokat, amelyek besoroztatásukat lehetetlenné tették, ezzel a körülménnyel egyidejűleg körülbelül megkaptuk az útmutatást arra is, hogy a népsegélyezés és hygienia tekintetében mi lesz a közel jövő legfontosabb feladata, a felmerült és tapasztalt okok végleges megszüntetése érdekében. Miles. II II TOLLHEGGYEL. il li Betűrendes szerelem. Tudvalevő dolog, hogy a múzsák leghatalmasabb segítőtársa a szerelem. A legtöbb költői műnek Ámor a rugója. Hajdanta ez a csodatevő hatalom egész époszokra lelkesítette a költőket — a modern idők szerelme nem megy odább egy röpke dalnál, vagy egy-egy apró hirdetésnél. A lapok utolsó oldalán sokszor dús virágokat hajt az apróhirdetések poézise. A költő szavankint négy fillérért (vastagabb betűvel nyolc fillérért) fejezi ki hódolatát az imádott leány előtt. Ha pedig érzéseiket nem is szedik rímekbe a szivek : hat más ötlettel igyekeznek kedveskedni szerelmük édes tárgyának. Ezek közül az ötletek közül való az az apróhirdetés, amelyet egy fővárosi lapban találtunk. Az imádó itt betűrendbe szedi rajongását és igy udvarol: TE Aranyom, Álmom, Bálványom, Czuczikám, Csibikém, Drágám, Egyetlenem, Életem, Felejthetetlenem, Galambom, Gyémántom, Holdam, Imá- dottam, Jóságom, Kincsem, Lelkem, Lyánykám, Mindenem, Napom, Nyuszikám, Orvosságom, Örömem, Picikém, Reménységem, Segítőm, Szivem, Tubikam, Tyukocskám, Úrnőm, Üdvösségem, Virágom, Zamatom, Zsuzsikám ! HÍREK. Uj címzetes püspök. Maszlaghy Ferenc pápai praelátus, esztergomi kanonokot, mint értesülünk, Őfelsége a Király c. püspökké nevezte ki. A kinevezés hire az egész egyházmegyében bizonyára örömet fog kelteni, mert Maszlaghy mindenkor egyike volt a főkáptalan legtevékenyebb tagjainak. Esztergomi kanonokka 1889- ben nevezték ki, midőn főleg szellemes szépirodalmi művei révén már országosan ismert iró volt. Főleg útirajzai azok, melyek nevét sokáig fenn fogják tartani. Humoros generekepeit, színi jeleneteit országszerte ismerik. Ezekben a történelem és a művészet nagy emlékeinek ismertetése mellett a jellemző epizódoknak is bő teret szentel, úgy, hogy nemcsak tanulásra, de szórakozásra is kiválóan alkalmasak enemű dolgozatai. Mint műértő, különösen a hires Simor képtár és múzeum rendezésében fejtett ki nagyszabású tevékenységet. A c. püspöki kinevezés egy munkában, köztevékenységben és jótékonyságban eltöltött élet méltó koronája. Tisztelgés a hercegprímásnál E héten dr. Hajdú Tibor pannonhalmi főapát és Pacha Ágoston csanád- egyházmegyei püspöki irodaigazgató, a csanádi káptalan tagja, dr. Cser- noch János hercegprímásnak Csanádi püspök korában volt kedvelt titkára, tisztelegtek a hercegprímásnál. — Kedden délelőtt a balasagyarmati római katholikus hitközség tisztelgett küldöttségileg A küldöttséget Jeszenszky Kálmán balassagyarmati plébános vezette. — Ugyancsak ekkor mondott köszönetét Esztergom város képviselőtestületének egy küldöttsége is a hercegprímás azon nagybecsű fáradozásáért, melyet a főreáliskola államosítása és a í50000 korona hozzájárulási összeg elengedése körül kifejtett. A küldöttséget Vimmer Imre polgármester vezette. Vargyas Endre meghalt. Kapuvári Vargyas Endre ny. kir. tan- felügyelő, lapunknak is hosszú időn keresztül volt kitűnő munkatársa, Budapesten, hol életének utóbbi éveit töltötte, március 30-án elhunyt. Neve és működése sokkal ismertebb az újságolvasó közönség előtt, hogysem életének főbb adatait a mi részletezésünkből kelljen megismerni olvasóinknak. Mint iró, nemcsak országos nevet szerzett magának, különösen életének főművével, „A magyar szabadságharc , történetéinek legelső népszerű megírásával, hanem magyar íróink között egyenesen eddig még felül nem múlt rekordot ért el népiskolai tankönyveivel, amenyi- ben azok összes kiadásainak példányszáma meghaladja a milliót. Tanfelügyelői működésének nagyrésze vármegyénkre esik, hol az ő idejében kezdődött a megyebeli német és tót tannyelvű iskolák erős magyarosítása. Egyenes, nyílt jelleme, ritka műveltsége, az alárendeltjeivel való szeretetteljes érintkezése vármegyeszerte kedveltté tették. Jelemzéseül érdekes felemlíteni, hogy a nála hivatalos ügyben járó egyházi férfiakkal állandóan latinul érintkezett. Életének nyugalomban töltött éveiben a „Budapesti Hírlap“ belső munkatársai között töltötte idejét, mert Írási szenvedélye ekkor sem hagyta nyugodni. Lapunkban sok aktuális cikke és több gyönyörű verse jelent meg. Haláláról a következő gyászjelentést vettük : „özv. Vargyas Endréné, szül. Petz Vilma mint feleség, Jenő, Tivadar, Andor mint fiai, Vargyas Jenő- né szül. Cora May Hayward mint menye, Gábor mint unokája, úgy a maguk, valamint az összes rokonság nevében fajdalommal telt szívvel tudatják, hogy a feledhetlen férj, apa, após, nagyapa és rukon Kapuvári Vargyas Éndre kir. tanácsos, ny. királyi tanfelügyelő folyó évi márcus hó 30-án esti VUO órakor életének 71-ik éveben, a haldoklók szentségének ájtatos felvétele után elhunyt. Kedves halottunk földi maradványait április hó 2-án, szerdán, d. u. 4 órakor fogjuk a farkasréti temető ha- lotlasházából nyugalomra helyezni. A beszenteles is a farkasréti temető halottasházában lesz a róm. kath. egyház szertartásai szerint a temetés előtt. Az engesztelő szent mise-áldozatot a budavári koronázó Mátyástemplomban április hó 3-án, csütörtökön, d. e. 10 órakor fogjuk a Mindenhatónak bemutatni, kedves halottunk lelkiüdveért.“ Egy esztergomi művész sikere. Bayer Gusztáv a képzőművészeti akadémia jeles növendéke, Bayer Ágoston polgártársunk fia, nagy reményeket ébresztő sikert aratott a képzőművészeti művésznövendékek húsvéti képtárlatán. Egyik képét, mely az esztergomi Kisduna egy részletét ábrázolja a Bazilikával s mely a Lőrinc-hid alól lett festve, megvette Dóczy Jenő előkelő budapesti magánzó. Ugyanekkor egy másik képe is elkelt Bayernek, mely kép egy kézimunkával foglalkozó nőt ábrázol. A képtarlaton a 800 kiállított kép közül 15 kelt csak el és ezek között vannak Bayeréi. Halálozások. Gönczy Imre tábornok, Dr. Gönczy Bélának, az esztergomi „Kolos“ kórház igazgató főorvosának bátyja szombaton d. e. 10 órakor Olaszországban meghalt. Halálát érelmeszesedés okozta. Dr. Gönczy Béla már egy hét óta mellette tartózkodott s szombaton délben táviratilag értesítette nejét a szomorú esetről. — Milakovszky István, Mila- kovszky László tanítóképző intézeti tanár édesatyja, március 30-án 74 éves korában elhunyt. Temetése ked-
