Esztergom és Vidéke, 1913
1913 / 22. szám
4 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1913. március 16. Keserves tanulságait el ne feledjük soha ! £1 ne feledjük a csaknem négyszázados átkot, melyet ádáz ellenünk fejünkre zúdított! Ne feledjük, hogy önállóságunk, alkotmányunk szüntelen veszélyben forgott, de ne feledjük azt sem, hogy a magyar inkább a csataterek véres mezőin lehelte ki lelkét, semhogy önkényt mondjon le szabadságáról! Tűrni, szenvedni megtanított a sors, engedelmeskedni megtaníthat az erőszak, de lemondani és feledni nem ! És még egyet ne feledjünk, hogy az oly draga áron szerzett márciusi alkotmánynak még ma sem vagyunk birtokában. A 12 pont követelményei nem valósultak meg. Nincs önálló magyar hadseregünk, nincs vezényszó, nincs külön pénzügyünk, nincs önálló bankunk, nincs a magyar haza minden érdemes polgárára kiterjeszkedő szavati jogunk, sőt — és ez a legkiáltóbb bajunk — alkotmányos életünk folytonosan válsággal küzd. Jól vigyázz, magyar nép, hogy amit a nagy ősök szereztek, a törpe utódok kezén el ne sikkadjon. Örök szégyen és gvalázat ránk, ha amit azok megszereztek, mi megvédeni sem tudjuk. Félő, ha még egyszer elveszítjük, örökre veszítjük el; mert lesz-e Isten, aki nekünk azt mégegy- szer visszaadja, lesznek-e hazafiak, kik azt mégegyszer kivívják, lesz-e még egyszer március 15.-e ? Ébredjen fel bennünk a 65 év előtti március Idusának jogot védő, szerző és osztó s a szabadságharcoknak elszánt, harcias lelke, mely önzetlenül, egyéni érdeket nemcsak a közös nemzeti jót mérlegelve végső lehelletéig küzd kivívott jogainak épségben tartásáért s alkotmányunknak a márciusi alkotmány szellemében való megvalósításáért, az igazi, az ideális szabadságért, egyenlőségért és függetlenségért ! Felejthetetlen pontja volt az ünnepélynek a Turista Dalárda kitünően előadott éneke a „Nemzeti dal“ uj kompozíciója is, melyet maga a szerző ifj. Buchner Antal főszékesegyházi karnagy dirigált. A művészi szerzemény előadását követő lelkes taps és éljen nemcsak a mintaszerűen befegyelmezett énekkarnak szólt, hanem a nagy- tehetségű szerzőnek is, kinek sokan gratuláltak a darab osztatlan sikeréhez. Este fényesen sikerült bankett volt a „Magyar Király“- ban, melyen Matéífy Viktor plébános gyújtotta hazafias lelkesedésre a jelenvoltakat. Ezenkívül még számos felköszöntő is hangzott el. A nagy nap emléke és felemelő hangulata maradjon velünk a haza javáért végzendő minden dolgainkban ! HÍREK. A hercegprímás itthon. Dr. Csernoch Janos hercegprímás tegnap Budapestről székvárosába érkezett s ma az ünnepi szertartást a Bazilikában ő fogja végezni. Eljegyzés. Dr. Czobor Gyula budapesti királyi ügyész eljegyezte Magurányi József főkáptalani alapitv. ügyész bájos leányát Dittát. Előadás a Katholikus Körben. Schlachta Margit nővér, a Szociális Missió társulat alelnöke szerdán este 6 órakor, majd folytatólagosan másnap d. u. 5 órakor előadást tartott Kath. Körben, melynek nagyterme mind a kétszer megtelt hallgatóközönséggel. A szerdai előadást a főszékesegyházi énekkar gyönyörű éneke vezette be, majd Mátéffy Viktor plébános tartott rövid ismertetést a Szoc. Missio Társulatról. Közben dr. Szilárd Béláné adott elő két műdalt nagy tetszés mellett, Marosi Ferencné művészi zongorakiséretével. Az estély fénypontja azonban mindenesetre maga az előadás volt. A szerény megjelenésű Margit nővér mindenkit lebilincselő ékesszólással hirdette a léleknek a boldogság felé való törteté- sét, azon eszközöket, melyekkel a lélek boldog nyugalma már itt a földön is, bármily körülmények, viszonyok között is megszerezhető — s a hallgatóság lekötött figyelme mutatta, hogy az elhintett magvak nem találtak alkalmatlan talajra. Előadásának érdekes és életbevágó voltát igazolta az a tény, hogy a másnapi előadáson ép úgy megtelt a terem ugyanavval a közsnséggel, mint az elsőn, sőt akkor már újabb hallgatói is akadtak az apostoli buzgalmu nővérnek. A szerdai estély végeztével Dr. Kiinda Teofil p. praelatus, kanonok mondott szép szavakban köszönetét az élvezetes és mély gondolatokat felkeltő előadásért az egybegyült közönség zúgó tapsai közt Schlachta Margitnak, ki bizonyára soká fog élni a jelenvoltak hálás emlékezetében. Városi közgyűlés. Esztergom város képviselőtestülete f. hó 18-án közgyűlést tart, melynek egyik nagyfontosságú tárgya azon ajánlat felett való határozathozatal lesz, melyet az „Esztergom Szászvári Kőszénbánya Részvénytársaság“ tett a városnak Az ajánlat szerint a város tulajdonát képező területen lelhető ásványszénnek kutatási, bányanyitási és kiakná- zási jogát óhajtja bérbevenni a társaság 50 esztendőre. Már f. évi május hó 1-én megkezdené a kőszénkutatást és azt három éven belül be is fejezné ha t. i. az ajánlatot elfogadja a varos közönsége. A pénzügyi bizottság mar tárgyalta ezen ajánlatot és mint a város javára igen előnyős, kedvező ügyet ajánlja a közgyűlésnek elfogadásra. Ha a szerződés felett a város képviselőtestülete kedvezőleg döntött, annak főbb pontjait lapunk is közölni fogja. Tanfolyam a rendőrségen. Dr. Berényi Zsigmond kerületi orvos a jövő héten három napos tanfolyamot fog tartari a rendőrség részére a baleseteknél eszközlendő első segélyről. Népakadémia a kath. Legény- egyletben. 1., Buchner : Nemzeti dal. Énekli a Turista dalárda 2., A hazaszeretetről. Szavalja : Gulyás István 3., Ünnepi beszéd. Mondja : Dom- bay Narcis bencés tanár.. Magyar ábránd. Zongorán játsza: Marosi Ferencné. 5., Mi a haza. Irta : Ábrányi Emil. Szavalja: Borz Mariska. Zongorán kiséri : Katócz Lenke. 6 , Huber: Csatadal. Énekli a Turista dalárda. Az Ipartestület közgyűlése. Az esztergomi ipartestület vasárnap délután a varos székházának tanácstermében tartotta meg évi rendes közgyűlését, melyen a szép számban megjelent tagokon kívül reszt vettek Dr. Prokopp Gyula iparhatósagi biztos, Osváth Andor főjegyző a városi tanács és Dr. Zsíros Jenő szolga- biró az esztergomi járási főszolgabi- róság, mint iparhatóságok képviseletében. A közgyűlést Magyary László elnök nyitotta meg s örömének adva kifejezést a tagok érdeklődése fölött, szívélyesen üdvözölte a hatóságok megjelent képviselőit. Ezek után a gyűlés tárgyai kerültek sorra. Az 1912. évi működésről szóló titkári jelentés, valamint a számvizsgáló bizottság jelentése s ennek kapcsán az 1912. évi zárszámadások, mérleg s az 1913. évi költségelőirányzat tudomásul vétettek. Király Mór elölj, tag indítványára kimondotta a közgyűlés, hogy jövőben a zárszámadás sokszorosítandó lesz a tagok közötti kiosztás céljából. Az iparos otthon működéséről Kleppek Alajos háznagy számolt be; a közgyűlés a gondosan összeállított jelentést örömmel vette tudomásul. Ezután következtek a választások — elnökké egyhangúlag és nagy lelkesedéssel újból Magyary László választatott meg, kinek a már eddig is tanúsított rendkívüli buzgalmáért hálás köszönetét mondott a közgyűlés. Tudja Essztergom iparossága, kit nyert Magyary László személyében elnökül s azért működéséhez lelkes remények fűződnek. Számvizsgálókul újból Farkas Tivadar, Kleppek Alajos, Laiszky János és Pelczmann László, mig a három üresedésben levő előljárósági tagságra Stricz Lajos, Sipeki Antal és Vodicska István választattak. Az egyéb indítványok során Magyary László elnök jelentkezett szólásra s ünnepi hangulattal tett említést három oly férfiúról, kik alelnöki minőségben hosz- szu éveken át tanúsított ügybuzgalmukkal kiváló érdemeket szereztek az ipartestület vezetésében ; ezért javasolta, hogy Esztergom iparossága érzett hálája és köszöneté jeléül Dudás János, Draxler Alajos és Mészáros József volt alelnököket az ipartestület tiszteletbeli elnökeivé válasszák. A közgyűlés kitörő lelkesedéssel fogadta e javaslatot s azonnal bizottságot jelölt a diszokmány átadására. Végül az iparos nyugdíjügy kérdése került tárgyalás alá s miután a tagok példás figyelemmel meghallgatták Engel Lajos kiküldött tagot, mint a magy. elet és járadékbiztosító intézet szakelőadóját, abban állapodtak meg, hogy a kérdéssel a testület elöljárósága foglalkozzék behatóan s terjessze a kész ügyet esetleg egy rendkívüli közgyűlés elé. Az esztergomi elemi iskolák ügye. A közigazgatási bizottságban, mint azt legutóbb röviden jeleztük, Dr. Pacséri Károly kir. tanfelügyelő jelentette, hogy a vall. és közokt miniszter bekérte az esztergomi elemi iskolákról szóló részletes tanfelügyelői jelentést. A miniszter most fel fogja szólítani a várost, hogy komolyan tegyen végre javaslatot az iskolák rendezése tárgyában, mivel tekintve, hogy Magyarországon meg 400 000 gyerek iskola nélkül van s igy az államnak sürgős feladata elsősorban olyan helyeken állítani állami iskolákat, hol azokra a legégetőbb szükség mutatkozik, Esztergom város az iskolák rendezése dolgában még csak nem is gondolhat hosszú ideig arra, hogy iskolái államiak lesznek. Azonban a miniszter értesült arról a nehéz anyagi viszonyokról, melyekben Esztergom sínylődik, a jelenlegi iskolák átépítési költségeire, esetleg uj iskolaépületek emelésére és a tanerők javadalmazására tetemes állam segély nagyobbodást helyezett kilátásba. A miniszter a város részéről való javaslattétel határidejéül f. é. április hó végét jelölte meg. A közig, bizottság élénk érdeklődéssel kisérte a tanfelügyelő jelentését és meleg elismeréssel honorálta azt a buzgalmat, mellyel a kir. tanfelügyelő az esztergomi iskolák érdekét a polgárság óhaja szerint segíti dűlőre juttatni. Több bérkocsi kell Esztergomban. Az uj bérkocsi szabályrendelet értelmében a meglevő egy és kétfo- gatú bérkocsikon kivül még több közlekedési eszközre is lévén szükség a város területén, a városi tanács közhírré telte, hogy 10 kétfo- gatú és 4 egy fogatú bérkocsira, 3 társaskocsira és 6 automobilra ád engedélyt a jelentkezőknek. Gyilkosság Nagyölveden. Szerdán este 9 órakor Fekete János ottani korcsmáros üzlete előtt Duchony Géza 38 éves nagyölvedi földmivest Durán János ugyanottani lakos ösz- szeszólalkozás közben leszúrta. Duchony, kit a szúrás szivén ért, pár percnyi kínlódás után kiszenvedett. Durán azzal védekezik, hogy ő csak a karját akarta megszúrni s a dulakodás közben tévesztett célt bicsakja, mely Duchony halálát okozta. A köbölkuti csendőrök a tettest letartóztatták s bekísérték a párkányi járásbírósághoz, hol Lukács Béla bírónak adták át. Uj iskola. A múlt hónapban megyénk területén uj iskola nyílt meg. A csolnoki Auguszta akna társulati iskolája ez, mely a bányatársulat nagylelkűségéből a legmintaszerűbben van berendezve. Nagy idők tanúi. Alig van már közülök egy-kettő, érdemes róluk megemlékezni A nemrég elhalt Nagy Ferencz valóságos legendás alakja volt a 48-as időknek. Előbb Perczel Mór, majd később Bem tábornok táborában szolgált. Több csatában vett részt. Nagyszebennél, az oroszok ellen vívott csatában fejen ő is megsebesült. Másnap volt a végzetes segesvári ütközet, melyben Petőfi. Sándor is elesett. Petőfit mint Bem tábornok szárnysegédjét, nagy hajával és lehajtott inggallérjával többször látta. A segesvári ütközet után azonban fájdalom, már többé senki sem látta a nagy költőt. — Életben lévő öreg honvédeink közül első helyen kell felemlítenünk a 98 éves Borovszky János 48-as honvédhuszár-őrmestert, aki jelenleg az aggokházában van és a város legöregebb embere. Székesfehérvárott született 1815. január 16-án. Már a forradalom előtt is volt katona a 11. sz. Ferdinánd-huszár- ezredben. A szabadságharcot mint honvédhuszár-őrmester küzdötte végig. De a feleségét is harcba vitte a hazafias lelkesedés és az mint mar- kotányosnő járt a honvédsereggel. Borovszky több csatában vett részt Percei Mór vezérlete alatt, igy Moór- nál, Ácsnál, Pákozdnál, stb és a táborozások alkalmával Nagy Ferenccel is többször találkozott. A moóri csatában karján megsebesült és Komáromban gyógykezeltette magát, honnan feleségével együtt visszatértek Esztergomba. Borovszky János Szentgyörgymezőn molnármester és vagyonos ember volt, aki polgártársai bizalmából sok éven át bírói és törvénybirói tisztséget is viselt. Utóbb a városrészek egyesítése előtt, a vármegyei tűzoltóságnak volt alparancs- noka és szertárnoka, s mint ilyen került az aggokházába. Életben van még Ujváry Imre csizmadiamester, 48-as közvitéz is, aki 1832. április 23 án született Esztergomban. Pesten állt be honvédnek és Görgey Arthur táborába tartozott. Részt vett a váci csataban. Majd csoportjával Alföldre került s ott volt a világosi fegyverletételnél is 1849. aug. 13-án. A szabadságharc leveretése után bujdo- kolva jött haza szülőihez Esztergomba. Jelenleg fiánál lakik Simor-utcában. Alig tudunk már több öreg honvédet ; egyenként hagynak itt bennünket a nagy idők tanúi, akikről mint legendás hősökről emlékezik majd meg az utókor.
