Esztergom és Vidéke, 1913

1913 / 20. szám

4 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1913. március 9. zet beállta után is, csak akkor óhajt­ják keresztülvinni, ha az eddigi reá­lis és elővigyázó mérlegezési rend­szer fentartása mellett, úgy a régi, mint az uj részvények után már a kibocsájtás évében kerek 200 korona osztalékot biztosíthatnak és mert ekként az uj részvény, a régi tulaj­donosnak igy azonnal közel 7°/o jö­vedelmet hozna, mert továbbá rész­vényesek belértéke jóval magasabb a kifizetendő 3,000 koronánál, for­galmi értéke pedig 4,000 koronán felül áll és igy a régi részvényes minden egyes új részvény után 1,000 korona értéktöbblethez jut és ezenfelül a régi részvény is csorbí­tatlan t élj es értékével s felemelt osz­talékkal marad a részvényes tulaj­donában, mivel pedig az elővételi jogokért 400 korona körüli ár lesz elérhető és a régi részvény csorbí­tatlan értékben sőt 200 K osztalék hozammal marad kézben és mert ilykép a részvényes érdeke minden­kép figyelembe vétetett, eleve is biz­tosítva van úgy az indítvány elfo­gadása, mint a jövőbeni kivitel. Az alaptőke felemelésével kapcso­latban az alapszabályok revíziójának szüksége merülvén fel, ezzel egyide­jűleg a tartaléktőkék alkotása, cég­jegyzés és egyébb belső ügyek elin­tézési módja is iendezés alá kerül; végre a betétek kezelése és az elve­szett betéti könyvek felkutatása s megsemmisítése körüli eljárás az eddi­ginél szabatosabban állapíttatnék meg A nyugdíj szabályzatokban célba vett érdemlegesebb módosítások a következők : jövedelmezőségi és adó­zási szempontból a nyugdíjalapnak nyugdíjintézetté való átalakítása, még­is akként, hogy a rendelkezési jog továbbra is a takarékpénztári igaz­gatóságnak volna fenntartva; támasz­kodva a tekintélyes nyugdíjalapra és a mindsűrűbben előforduló pre- cendes esetekre, teljesittetnék a tiszt­viselők azon kérelme, hogy jövőre, a fizetéseken kívül, a lakbér után is számíttatnék a nyugdijjárandóság. E két módosított szabályzat fo- lyamányaképen az ügyviteli és szol­gálati szabályok a kor igényeinek megfelelőleg módositást nyernek. Részletesen befog számolni az igazgatóság a közgyűlésnek, a Hé- viz-fürdő és az Esztergom-Párkány- nánai összekötő villamos vasutügyről; ez utóbbi a sok szükséges fórumot megjárva a minisztérium által néhány nap előtt közölt észrevételek folytán a most készülő második tervek alap­ján uj tárgyalás elé fog kerülni. Részvényes körökben már is nagy érdeklődéssel tekintenek a f. hó 16- iki közgyűlés elé, mely nap úgy a társaságnak, mint "annak vezetőjének Bleszl Ferenc igazgatónak, egyik újabb diadalteljes napjának Ígérkezik. HÍREK. A hercegprímás utazása. Dr. Csernoch János hercegprímás hétfőn, f. hó 10-én délben Budapestre utazik a főrendiház ülésére. Barkaszentelés a főszékesegy­házban. F. hó 16-án, virágvasár­napon a barkaszentelési szertartást Dr. Csernoch János hercegprimás fogja végezni a főszékesegyházban. Ugyancsak a hercegprimás fogja vé­gezni a nagycsütörtöki olajszentelést és lábmosást, husvét vasárnapján pedig szentbeszédet is tart a Bazili­kában. Szabadságon. Dr. Mihályi Imre megyei árvaszéki jegyző, megrongált egészségének helyreállítása céljából f. évi április hó 10-ig szabadságoltatott. Kilépés a munkapártból. Sza- celláry György, a dorogi választóke­rület országgyűlési képviselője levél­ben jelentette be a nemzeti munka­pártból való kilépését gróf Khuen Hédervári Károly pártelnöknek. A kilépés a választójogi törvényjavas­lattal van összefüggésben. Előléptetés. Prikkel Mihály tb. aljegyző, I. oszt közigazgatási gya­kornok a legutóbbi törvényhatósági bizottsági gyűlésen az ujonan szer­vezett II. oszt aljegyzői állásra vá­lasztatván meg, helyébe I. oszt. köz- igazgatási gyakornokká Zsiga János II. oszt közigazgatási gyakornok lé­pett elő. Plébánosi kinevezés. Pomothy Gábor volt vízivárosi káplán, ki csak nemrégiben távozott Alsóvámosra adminisztrátornak, most ugyanoda plé­bánossá neveztetett ki. Előadás a kath. körben. Schlach- ta Margit nővér, a Szociális Missió- társulat alelnöke a Katholikus Kör nagytermében 1913. március 12-én, szerdán este 6 órakor előadást fog tartani, magas színvonalú műsoros estély keretében. Nyugdíjazás a takarékpénztár­nál. Az Esztergomi Takarékpénztár R. T. tegutóbbi igazgatósági ülésén Horváth Kálmán II.-od könyvvezetőt saját kérőimére nyugdíjazta. Horváth 26 éven át volt az intézetnek buzgó, lelkiismeretes tisztviselője s most gyöngélkedésére való tekintettel kér­te jól megérdemelt nyugdiját. A hölgyek lelkigyakorlatai, melyeket dr. Rótt Nándor prelátus-ka- nonok, a budapesti papnevelő-intézet igazgatója vezetett, a tegnap reggel 8 órakor tartott befejező ájtatosság- gal értek véget, mely alkalommal a a résztvevő hölgyek mindnyájan a szent áldozáshoz járultak. Felmentés. Lovag Kriegs-Au Emil, székesfővárosi hitoktatót, ki — bár évekkel ezelőtt távozott váro­sunkból, — még mindig szerető em­lékezetében él a belvárosi plébánia híveinek, a hercegprimás felmentette a hitoktatói teendők alól, hogy min­den ideiét a szt. László-egyesülei angyalföldi munkásházának vezeté­sére szentelhesse. Apostoli működé­séhez áldást és sok sikert kívánunk. Nyugdíjazás. A vármegye köz- igazgatási bizottságának erdészeti al­bizottságától érkezett hir szerint a m. Mr. földmivelésügyi miniszter őfelsége a király engedélyével Köváry László m. kir. főerdőtanácsosr, a ko­máromi m. kir. állami erdőhivatal fő­nőkét, ki vármegyénk erdészeti ügyei­ben is nagy szerepet töltött be, f. hó 1-től kezdve állandó nyugalomba he­lyezte és szolgálata alól felmentette. Az uj harangok. Azon négy uj harangot, melyet szerdán szentelt meg Dr. Csernoch János hercegpri­más az esztergomi Sz. Ferencrendiek templomában, f. hó 7-én este húz­ták meg először. Gyönyörű lágy áhí­tatra gerjesztő hangjuk van, melyek­ben a sétáló közönség szemmel lát­hatólag gyönyörködött. A Sz. Ferenc­rendiek áldásos népszerűségét bizo­nyára fokozni fogják e szent hangok is. Felemelt államsegély. A vall. és közokt. miniszter az esztergomi közs. főreáliskola 21.000 koronányi államsegélyét 23000 koronára emelte fel. Elnökválasztás Pilismaróthon. A pilismaróthi volt úrbéres közös erdő- birtokosság legutóbbi évi rendes köz­gyűlése alkalmával Hollósy Károly pilismaróthi ref. lelkészt választotta meg az 1913—1915. évekre elnökévé. Az uj erdőbirtokossági elnök közis­mert agilitásától sok jót vár a pilis­maróthi gazdaközönség. Népakadémia kath. legény- egyletben. A ma este 6 órakor tar­tandó előadás sorrendje: 1.) Ének. Énekli az egyesületi ifjúság vegyes kara. 2) Amadéé k. Die Lauterche- rin. Zongorán játsza: Riedl Lujzi- ka. 2) Üdvözlégy Mária. Szavalja: Gyurcsek István. 4) Előadás. Tartja : dr. Lépőid Antal hercegprimási tit­kár. 5) Eljön-e velem ? Műdal. Ének­li : Gottmann Istvánná. Zongorán ki­séri : Dankó Sarolta. 6) Magánjele­net. Előadja: * * * 7) Magyar da­lok. Énekli az egyesületi ifjúság ve­gyeskara. Mozi Párkányban. A párkányi nagyvendéglőben, mint értesülünk, állandó mozgófényképszinházat állít fel Geyer Lajos bérlő. Az előadások egyelőre szombaton és vasárnapokon tartatnak. Egy közérdekű előadás. Az „Esztergom-Szenttamási és Vízivárosi Kath. Polgári Kör“-nek f. hó 13-án, csütörtökön este 6 órakor kezdődő utolsó idei böjti népakadémiáján Csá- nyi József rendőrfogalmazó fog elő­adást tartani „A rendőrség hivatása és a közönséghez való viszonya“ cí­men. A közérdekű előadás elé élénk érdeklődéssel tekintenek mindazok, kik nem annyira a szórakoztatást, mind inkább a közönségnek népszerű módon való kioktatását tartják a nép­akadémiák elsőrangú feladatának. Egy munkás balesete. Simonik József 36 éves kesztölci lakos kő­bányamunkás t. hó 5-én reggel a dorogi Hungária kőbányában dolgo­zott. Amint a vaskocsit kővel meg­rakva tolta, az egyik sin melletti kő­rakásról egy hatalmas szikla lezuhant s mielőtt még Simonik félreugorhatott volna, jobb lábara esett és azt súlyo­san megsebesítette. A helybeli „Kolos“ kórházban gyógykezelik. Népakadémia Szengyörgyme- zőn. Ma este 6 órakor tartja a szent- györgymezői kath. olvasókör március 15-i ünnepélyét népakadémia kereté­ben, gazdag műsorral. A műsornak különösen nagybecsű száma lesz ifj. Buchner Antal főszékesegyházi kar­nagy „Nemzeti dal“ c. szerzeménye, melyet a főszékesegyházi énekkarral bővült Turista Dalárda itt fog elő­ször előadni. Azonkívül itt kerül először bemutatóra Luspay Kálmán egri zeneszerzőnek „Márc. 15“ c. gyönyörű éneke is, mely a „Katho­likus Kántor“ c. folyóirat legutóbbi számában jelent meg. Hazafias ünnepély az iparos- tanonc iskolában. Az esztergomi iparos-tanonciskola tanulófjusága a szabadságharc ünnepe március 15.- ének évfordulója emlékére a kath. Legényegyesület helyiségében ma d. e. 10 órakör hazafias ünnepélyt ren­dez, melyre az érdeklődő közönség figyelmét ez utón is felhívja az in­tézet vezetősége. Belépési-dij nincsen. A műsor a következő: 1. Hymnus Énekli az ifjúság. 2. Nemzeti dal. szavalja Tóth Gyula. 3. Emlékezés 1848—1849-re. — szavalja Radano- vits László. 4. Fehérköntös legendá­ja. — szavalja Kubányi Sándor. 5. Tavasz elmúlt, dal. Énekli az ifjúság. 6. Ünnepi beszéd. — mondja Homor Imre iparisk. tanító. 7. Március 15 szavalja Herr János. 8. Az öreg hon­véd — szavalja Kováts István. 9. Szózat — énekli az ifjúság. 10. Al­kalmi szinharab „A honvéd.“ Irta: Balogh Kálmán, két részben. Sze­replő személyek: Bede Kálmán föld- birtokos — Garai János. — Pali fia, egyetemi polgár — Földvári Béla. — Erzsiké, Bede fogadott leánya — Lábady Mariska. — János öreg ker­tész Bedénél — Puksa Lajos. Az ünnepség után az ifjúság nemzeti zászló alatt vonul istenitisztelere a kir. városi plébánia templomba. Kendé a kendő? Markó Béla helybeli cipészsegéd múlt év novem­berében költözködés közben elveszí­tett egy értékes nagykendőt. A dolog igen bántotta és miután a dolgot be­jelentette a rendőrségen, maga is fi­gyelt, kin látja majd viszont az el­veszített becses jószágot. E héten aztán végre sikerült neki azt felfe­deznie. A kendő Szolvik Józsefné szentgyörgymezői asszony tagjait me­lengette. Markó a rendőrség előtt kér­dőre vonta Szolviknét, ki beismerte, hogy a kendőt úgy találta. Avval vé­dekezett, hogy a kendőt azért viselte, hogy a gazdája ráismerjen és igy visszaadhassa néki. A rendőrségen azonban nem fogadták el ezt a ment­séget és Szolviknét jogtalan elsajátí­tás vétsége miatt vonták vád alá. Eltűnt szabóinas. Lőwy Izidor helybeli szabóiparos tanonca Platsek Miksa, f. hó 5-én megszökött gazdá­jától. A rendőrség azonnal intézke­dett kézrekeritése iránt, többek között a tanonc szüleit táviratilag is meg­kereste, — de még eddig semmiféle nyomra nem juthatott. Mint eltüntet körözik. Az Ipartestület közgyűlése. Mivel a f. hó 2-ra egybehívott ipar- testületi közgyűlés nem volt határo­zatképes, az ipartestület elöljárósága ma, f. hó 9-én d. u. 3 órakor tartja meg folyó évi rendes közgyűlését a városház nagytermében, melyen most már, — az alapszabályok ér­telmében — a tagok számára való te­kintet nélkül fognak határozni. Szökött katona. Kovács Vendel, a helybeli 26-ik gyalogezred egyik közlegénye f. hó 2-án eltávozott a kaszárnyából és azóta nyoma veszett. A katonai hatóság mint katonaszö­kevényt, a legszélesebb körben kö­rözteti. Esztergomi vásár. A Gergely- napi vásár az idén a nagyhét első napjára, f. hó 17-re fog esni, melyre hasított körmű állatok is fel lesznek hajthatók. Házalók a faluban. Két komá­romi illetőségű házalót jelentettek fel a napokban a főszolgabiróságon, kik iparengedély nélkül vígan kóboroltak az esztergomjárási falukban és varr­ták nyakába rövidáru portékáikat a tapasztalatlan falusi népnek. Midőn őket emiatt kérdőre vonta a hatóság, azzal védekeztek, hogy ők nem is tudták, hogy ilyesmihez is engedély kell. A két házaló ellen ipari kihágás miatt indították meg az eljárást. Juszallag mint akasztókötél. A világgal meghasonlott, elkeseredett ember volt Madarász József 35 éves ref. madari lakos. Múlt pénteken Hu- gyecz (Vangel) János és Nagy András madari napszámosokkal együtt ő is rozsét vágott a „Szagod“ erdőrész­ben, mely özv. Oberhauzer Ferencné piszkei lakos tulajdonát képezi. Úgy déltájban, 11 —12 óra között Madarász egyszerre csak otthagyta társait és egy, tőlük távolabb eső erdőrészbe vonulván, a rőzseköteg összetartására szolgáló juszallaggal egy fára fel­akasztotta magát. Társai azt hitték, hogy hazament, mivel előzőleg rósz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom