Esztergom és Vidéke, 1912

1912 / 1. szám

4

ESZTERGOM és VIDÉKE.

1912. január 1.

netét. Az eddigi tisztikart egyhangúlag megválasztották. Uj választmányi tagok lettek: Meszleny Pál főispán, dr Janits Imre kir. közjegyző és Häher János főreálisk. tanár.

— Nevetséges. A városi tanügyi bizottság csütörtökön délután ülést tartott, hogy az elemi iskolák jellege felett tanácskozzék. Furcsa. Ha jól tudjuk, ilyen kérdés tárgyalásához az iskolaszéknek édeskevés köze van. Épen olyan joggal tanácskozhatnék az árvízvédelmi munkálatokról is. Ennek a kérdésnek tárgyalása, illetőleg a róla való döntés joga kizárólag az iskolafentartó város, tehát a képviselőtestület joga.

— Gyógyszerészváltozás. Özv. Dózsa Ár- pádné dorogi gyógyszertárát megvette Csepcsányi Csaba oki. gyógyszerész. Az uj gyógyszerész a gyógyszertárat már át is vette és igy az ember- boldogitásra irányuló tevékenységét megkezdette. Működéséhez teljes sikert kívánunk.

— A bányászfiuk karácsonyi ünnepélye. Schmidt Sándor dorogi bányafelügyelő igen humánus érzésre valló cselekedetet tanúsított az által, hogy a karácsonyi ünnepek alkalmából 400 koronát utalványozott a dorogi, csolnoki és annavöl- gyi bányászfiuk részére. Elképzelhető, mily nagy örömet keltett a nemes szivre valló sokfele ajándék a gyermekek között! A szép cselekedet különben önmagát dicséri.

— Vízállás. A Duna vízállása az utolsó heti esőzések következtében 5 centimétert emelkedett. Kívánatos, hogy ez az emelkedés fokozódjék, hogy igy a kis Duna miazmás tócsái lefolyást találjanak.

— Bevert ablakok. Sokvári asztalosmesternek a Német utcában levő házán az összes ablakokat beverte vasárnap három segédje, akik valami bérfizetési differenciák miatt gurultak ennyire dühbe.

— Ne ölj! — ha nem értesz hozzá. A szent györgymezei árvaház apácái — tekintettel a nagy drágaságra — elhatározták, hogy nekigömbölyödött hízójukat nem böllérrel, hanem sajátkezüleg fogják leölni. A múlt évi tanulmányok alapján neki is láttak és sikerült kioltaniok a mangalica életének mécsesét;de már a forrázásnál egy kis baj történt. Úgy ráforrázták a szőrt a nemes állatra, hogy azt semmiféle erőmüvi utón le nem bírták szedni róla. Denikve meg kellett a disznót nyúzni. Oda van a jó ropogós bőrke és jövő évre alighanem idegen beavatkozással kell a műtétet végeztetni.

— Hányféle vág a király? Ismét bölcsebb lett a miniszterelnök. A közelmúlt napokban ugyanis küldöttség járt nála Esztergomból, melyben Trexler Antal szentgyörgymezei polgártársunk is részt vett. Polgármesterünk alapos érvekkel adta elő Esztergom sérelmeit, a törvényszék és pénzügyigazgatóság felállítására való jogos aspirációit. De úgy látszik a miniszterelnökre nem hatott, mert Trexler is szükségét látta felhozni nyomós argumentumát. Megfogta ugyanis a miniszterelnök karját (akárcsak a szgymezei körben volna) és felvilágosította, hogy a koronázás alkalmából négy felé vág a király kardjával. A négy közül egyik suhintás épen Esztergom felé irányul, tehát Esztergomnak meg kell adni a törvényszéket. Ez — hatott. Jóizüt mosolygott a miniszterelnök és megígérte, hogy mindent el fog követni ez irányban.

— Karácsonyfaiinnepályek. Az Esztergomi Kisdedóvó Társulat a Bottyán János-utcai kisdedóvóintézetben igen sikerült karácsonyfaünnepélyt rendezett. A kis Óvodások részére felállított karácsonyfa tele volt ajándéktárgyakkal és különféle édességekkel. Igen kedvesek voltak a kicsikék, a mint verseket mondottak és más alkalmi jeleneteket adtak elő. Az ügyes betanítás Szvobodáné Kubicza Anna képzett és ambiciózus óvónőt dicséri. Az ünnepség végével dr. Fehér Gyula pre- látus-kanonok mondott köszönetét a jótevőknek, különösen a Jótékony Nőegyletnek, amely Marosi

Józsefné úrnő, a fáradhatatlan elnöknővel élén már sok szép sikert mutatott fel. — Hasonló ünnepély volt dec. 23-án Dorogon, az ottani állami óvodában. A kis gyermekek legnagyobb része német anyanyelvű, mégis magyar nyelvű alkalmi verseket és énekeket adtak elő, még pedig szép sikerrel. A magyarosítás nehéz munkája körül Pet- róthy Tekla óvónő buzgói kod ik.

— Kicsinkül lukas, ale jó. Ezelőtt a tót bocskorra alkalmazták ezt a szentenciát, most már a primási vízvezeték csöveire is ráillik.

Eddigelé két repedést találtak az ócskavasnak sem eléggé megfelelő, rozoga csőhálózaton, mindkettőt a tífuszjárvány gócpontjain, hanem azért még nem halottunk arról, hogy ki szándékoznának cserélni ezeket a bacillus alagutakat uj csövekkel. Vagy talán megvárják a városi vízvezetéket? Mi az a rövid tiz esztendő, ameddig ez elkészül ?

— Rendőreink tanfolyamon. Budapesten január 15.-én egy tanfolyam fog megnyílni, a melyen a fertőző betegségek ellen való országos védekezés módjait fogják ösmertetni. Erre a tanfolyamra Esztergomból Cserődy István és Vörös József városi rendőrök küldetnek ki egy kis szükséges okulás végett.

Eddig szabadon jöhetett be városunkba a tífusz, ezután azonban nyugodtabbak lehetünk, mert két derék szakrendőrünk közrend elleni vétség címén bizonnyal letartóztatná azt a fránya bacillust, ha be merészkednék jönni Esztergomba.

— Vagyonos Esztergom. Sok mindenről nevezetes ez a mi kis városunk. Legtöbb nevezetessége azonban olyan lucus a non lucendo.

Primási székhely is lenne, és bár prímása nincs ugyan, de itt van a „székének“ a helye kárpótlásul.

Újabb nevezetességünk az, hogy fel lettünk véve a vagyonos városok közé vagyon nélkül. Ki tudja ezt utánunk csinálni? Most érkezett le a belügyminiszter rendelete, mely szerint a városok államsegélyéből még ki nem utalt harmadik milliónak Esztergom részére Ígért tizenegyezer koronás részlete helyett csak hatezer koronát kapunk, mert —- ki a mellel! — a vagyonos városok kö zé tartozunk. Igaz, hogy elkelt volna az a k’s 5000 kroncsi is, de ez a vicc igazán megér any- nyit. A polgármester a leggyorsabb vicinálissal leutazott, hogy segítsen a bajon, ha még lehet.

— Népmozgalmi statisztika. Esztergomban 1911 dec 24—31-ig születtek: Klein Frigyes izr. könyvelő fia, — Ba;og Borbála rk. földm. leánya, — Maior János rk. földm. fia, — Köpödi István rk. földm. fia, — Bognár Rozália rk. földm. leánya, — Kaszás Erzsébet rk. műkertész leánya, — Mi- halik Olga Gizellark.es. és kir. őrmester leanya,— Stirban Albert József rk. cs. és kir. őrmester fia,— Lakatos Julianna Mária rk. népzenész leánya, — Tóth Julianna rk. földm. leanya, — Házasságot kötöttek: Lachovitsch Jakab izr. kereskedő Pozsony és Popper Malvin izr. Esztergom. Meghaltak: Pet- rovics Julianna rk. 12 hónapos (tüdőlob) — Varga János rk. 1 hónapos (veleszül. gyengeség) — Juhász János rk. 80 éves kéregető (agyaszály) — Rauch Anna rk. 2 hónapos (görcsök) — Fehér Károly rk. 24 éves földm. (hasi hagymáz) — Schőnbeck Mihály rk. 69 éves pékmester (érelmeszesedés) — Kertész Julianna rk. 1 hónapos (ránggörcs) —-- A „Kultúra“ karácsonyi száma. Gyönyörű meglepetést szerzett a „Kultúra“ olvasóinak karácsonyi száma pompás kiállításával, mely befejezte első évfolyamát a gyönyörűen fejlődő szépirodalmi lapnak. A „Kultúra“ ma már nem csak az országban, de a külföldön is becsületet szerzed kiadójának, a Röttig Gusztáv és fia cégnek, mely óriási áldozatok árán emelte a lapot olyan magas nívóra, hogy ma már Magyarországon egyetlen szépirodalmi folyóirat sem versenyezhet

vele, sőt külföldön is a legelsők közé sorozzák. Hetvenkét oldal terjedelemben jelent meg az ünnepi szám és a lap hasábjain a legelső Írókkal találkozunk: Zöldi Márton, Színi Gyula, Szávay Gyula, Tábori Kornél, Kosztolányi Dezső, Balassa Imre, Sík Sándor és még számosán az elsők, a legelsők közül, kiknek neve. biztosítja a füzet értékes tartalmát. Némethyné Udvardy Flóra híres madonna festményének gyönyörű reprodukciójával mint műmelléklettel kedveskednek a kiadók az előfizetőknek, mely kép keretbe illesztve a legszebb dísze bármilyen nagyúri szalonnak is. Márton Ferenc remek szép vázlatfestménye, Boromisza Tibor, J. Van Tscharner, Kosztolányi Kann Gyula, M. Halász János, Krasel Antal, Borszéki Frigyes, Kádár Béla, Hindi Szabó Kata, Kőszeghí Fangh Dezső festők, Istók János szobrász, Szigeti Jenő és Szalay Pál, végül a kiadócég beltagja, Röttig Odó képei díszítik e remek kiállítású karácsonyi számot. Mint a kiadócégtől értesülünk, a jövőben még sokkal pazarabb kiállításban jelenik meg a „Kultúra“, melynek azonban az előfizetési ára a régi marad, negyedévre 5 korona. Ezentúl is havonként kétszer, 10-én és 25-én jelenik meg. Megrendelhető minden könyvkereskedésben, vagy Röttig Gusztáv és Fia kíadócégnél Sopron.

^ TANÜGYI-HÍREK ^

— Államsegély utalványozás, Schaffer Mária kirvai és Sümegh Vilmos kőhidgyarmati tanítók fizetéskiegészitési államsegélye kiutaltatott.

— A gyivai községi elemi iskola állartío- sitása. A vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter Esztergomvármegye legkisebb és legszegényebb községének elemi iskoláját az 5 százalékos pótadó ellenében állami kezelésbe vette. Az államosítás 1912. évi szeptember hó 1-tól veszi kezdetét.

— Megbízás. A tokodüveggyári áll. el. iskolai női kézimunka tanítással Ignáth Gyuláné bízatott meg.

— Kinevezés. A főegyházmegyei főtanfelügyelőnél K. Bertalan Vince tanár nyugdíjaztatásával megürült tollnoki állásra 1912 évi január hó 1-től kezdődő hatállyal O Eminenciája Kakass László nyug főszolgabírót nevezte ki.

— Eskütétel. Novak Vilma bajóti, Scháffer Mária kirvai rom. kát. Cseh Karolin dunamocgi ref. és Sümegh Vilmos kőhidgyarmati r. kath. el. iskolai tanerők az 1907 évi XXVI'I. t.-cz. 32 §- ában előirt hivatali esküt f. hó 23-án tették le a kir. tanfelügyelő kezébe, Berger Lajos esperes plébános, az egyházi kiküldött jelentétében.

— Menetrendváltozás. Tanügyi és közgazdasági szempontból igen fontos és életrevaló indítványt fogadott el és tett magáévá Esztergom vármegye közigazgatási bizottsága a kir. tanfelügyelő előerjesztésére. Ugyanis az Esztergom-al- másfüzitői vonalon a reggeli vonat Komárom felől a mostani menetrend szerint — nem számítva a késéseket — 8 óra 11 perckor érkezik Esztergom állomására. Régi óhaja a vasút melletti község lakóinak, hogy a fenti idő helyett az említett vonat legalább 7 óra 30 perekor érkezzék be, hogy városunk középiskoláiba járó vidéki tanulók az előadásokra idejében jöhessenek és ne legyenek kénytelenek mint magántanulók hallgatni az előadásokat. Szociális szempontból is kívánatos, hogy a kevésbbé tehetős szülők, kik nem képesek az élelmezés és a lakásért járó óriási költségeket vi: selni, gyermekeiket otthonról járathassák iskolába. A kir. tanfelügyelő indítványára tehát elhatározta a közigazgatási bizottság, hogy megkeresi a m. kir. államvasutak igazgatóságát az eddigi menetrendek olyképeni megváltoztatására, hogy a 8 óra 11 perckor érkező vonat 7 óra 30 perckor érkezzék be. Őszintén kívánjuk a terv sikerültét.