Esztergom és Vidéke, 1912

1912 / 60. szám

2

ESZTERGOM és VIDÉKE.

1912. július 28,

majd csak kialakul a kőkorszakból a modern huszadik század iparkodása és áldása.

Addig azonban vidáman, zavartalanul és gondtalanul élvezzük a gyönyörű vidék kincseit, a melyeket nem pótolhat semmiféle u. n. szépítő egyesület.

Midőn ezeket az észrevételeket bevégzem, összes nyaralótársaim érzelmeit fejezem ki és köszönöm a Tisztelt Szerkesztő ur szívességét, hogy azoknak helyet adott.

Egy a sok közül.

OC^hirekJ>0

fja elbúcsúzik . . .

ffa elSucsúfk s útra kél, fij kedves teneked, jf válás Sár hogy fájjon is,

J2e Sullass könnyeket.

2igyis eléggé örli már jf gyötrelem szivét, ffogy édes rózsák láncait jf sors igy tépte sft.

fdíinden könnyed ahogy pereg,

‘(5őrt szivére szakad.

§ lenyomja a ft, mint hötömeg

A ádM§ mig tőled elsodorva kii^d Elhagyva egyedül,

9diindig Sús könnyed erfii csak,

Sfflíely sfivén nehefil.

ff a fáj a Sucsu^ás neked, ffönnyet ne ejts a\ért. fdíosolygj! ffinod a távofi)

9fíegérti és megért.

Korányi Ferenc.

— A hercegprímás nyaralása. Vaszary Kolos b'boros hercegprímás,1 a ki a nyarat Balaton- füreden tölti, igen jó egészségnek örvend. A bíboros főpap gyakorta kisétál a Balaton partjára és nyaralójában is gyakran fordulnak meg vendégek. A hercegprímás csak szeptemberben tér vissza Budapestre.

— Személyi hír. Dr. Áldori Mór tanácsorvos Marienbadból, hol egészségének helyreállítása céljából 3 hétig időzött, — hazaérkezett Esztergomba.

— Szabadságon. Pacséri Károly tanfelügyelő egy heti szabadságra utazott.

— Áthelyezés. A vallás- és közokt. miniszter dr. Réger Béla főgimnáziumi tanárt, Réger István fürdőbérlő fiát Szentgotthárdról Pozsonyba helyezte át.

— Egy esztergomi fiú sikere. Setét Lajos, Cserő Zsigmond helybeli kereskedő fia, aki a sportvilágban Szentgróthy László néven szerepel, a f. hó 25-én Manchesterben megtartott nagyszabású uszóversenyen ismét két fölényes győzelmet aratott a külföldieken. Ugyanis a 100 méteres gyorsuszásban és a 100 méteres hátonuszásban első dijat nyert.

— A bencésrend káptalanja. Hajdú Tibor dr. főapát a bencésrend káptalan ülését, mint értesülünk, augusztus hó második felére összehívja. Minthogy már négy év óta nem tartott a rend káptalant, sok megtárgyalni való jött össze, amelyeknek előkészítése a nyár jelentékeny részét igénybe veszi a főapáti udvarban.

— Kereskedő iskolai vizsga. Bárdos József, városunk egyik legszorgalmasabb tanítója, a szünidő folyamán, a szegedi felsőkereskedelmi iskola tanárai által rendezett tanfolyamon, hol részint középiskolai tanárok, részint polgári iskolai tanerők voltak felvéve, a vizsgálatot kitüntető eredménnyel állotta ki s igy nemcsak a kereskedő tanonc, de a női kereskedelmi iskola összes tantárgyainak tanítására is teljesen képesítve van. Őszintén gratulálunk.

— Bélyegek vizsgálata. Dr. Radnay Béla p. ü. titkár kiküldetett a pénzügyigazgatóság részéről Esztergomba, hogy a megyénél, városnál és az adóhivatalnál az iratokat átvizsgálja, fel vannak e azok az előirt bélyegekkel szerelve.

— Szent István-napi sportverseny és mulatságok. Nemzeti ünnepünk az idén sem múlik szórakozások nélkül. E tekintetben is előre haladunk. Szent István napján Esztergomban országos kerékpáros-verseny lesz a főváros egyik legnagyobb sport-klubbja, a „Magyar Testgyakorlók Köre“ rendezésében. Versenydijakul a város által veretett művészi érmek szolgálnak. Az országos kerékpáros-verseny részleteiről még bővebben is írunk. A mulatságok között nagyszabásúnak ígérkezik a „Katholikus Legényegylet“ nyári mulatsága a Fürdő szálloda kerti helyisegében. A kabaré-előadásokkal [magán- és párosjelenetek, kupiék, ének, stb.] fűszerezett és tánccal végződő estélyen iparosvilágunk teljes számmal lesz képviselve. Természetesen más vendégeket is szívesen látunk. De mulatni fog a föld- mives ifjúság is a Rudnay-téren, ahol a talp alá valót a párkányi tűzoltó-rezesbanda szolgáltatja. A múlt évben is száz pár táncolt a szabad ég alatt. Hogy egyéb látványosságokban is lesz része a népnek, azt nem is kell mondanunk. Szóval : Szent István ünnepe Esztergomban az öröm és vigasság napja is lesz, méltóan a nagy nap nemzeti megünnepléséhez.

— Budapestiek Kovácspatakon. Kovácspatak szerdán egész nap hangos volt zenétől, vig beszédtől, no meg imitt-amott csókok csattaná- sától. A főváros III. kerületi magyar nemzeti asztaltársaságnak kétszáznál több tagja rándult ki a fellobogózott „Leányfalu“ nevű hajón a kies nyaralóhelyre. A mulatságot tombola, tánc, céllövészet élénkítette. A vendégek a kiszolgált ételekkel és italokkal meg voltak elégedve és Kovácspatak szépségéről a legnagyobb elragadtatással nyilatkoztak.

— Katonazenekar hangverseny Kovácspatakon. A helybeli Kereskedő Ifjak Önk. Egyesületének augusztus 4-én Kovácspatakon tartandó nyári mulatságán a táborban állomásozó cs. és kir. 83. gyalogezred zenekara, mely egyike a legjobb katona zenekaroknak — 3—6 óráig hangversenyt fog tartani, 6 órától pedig ugyanezen zenekar fogja a tánchoz is a zenét szolgáltatni. Az előjelekből ítélve e nyári mulatság igen jól fog sikerülni, mert a rendezőség mindent elkövet, hogy ezen nyári mulatság sikere méltó legyen a hagyományos jó- hirű kereskedő mulatságokhoz.

— A villamos összekötő vasút közigazg. bejárását megelőzőleg Dubszky min. tanácsos a közeli napokban Esztergomba jön, hogy minden irányban tájékozódást nyerjen a vasút helyszíni szemléjéhez.

— Térzene. Pénteken este a 26. gy. ezred zenekara jelent meg meglepetésszerüleg a Széchenyi téren. A kitünően fegyelmezett, művészi összhangon játszó zenekart az óriási szántban megjelent esztergomi közönség, mely a 26 gy. ezred visszahelyezését nehezen várja, rendkívül lelkes ovációkban részesítette. Külön dicséretet érdemel a zenekarnak egy alacsony termetű, vezetőhangot játszó kürtöse. — A 26 os zenekar kitűnőségéről különben alkalmunk volt meggyőződni már a győri színházban is, ahol pedig csak egy kisebb része játszik.

Betörések.

A tokodi eset.

Részletesen beszámoltunk a tokodi két betörési kísérletről. Pótlólag még a következőket sikerült megtudnunk. Hétfőn délután urias forma ruhába öltözött cigány állított be a tokodi postahivatalba és levelező-lapot kért.

Gottmann Mária postakezelőnő azt kérdezte tőle, hogy milyent akar, amire a cigány azt felelte : — „mindegy, akármilyent“ — se közben vizsla szemekkel nézett körül a hivatalban. Nemsokára ezután a közeli fűszerüzletbe tért be ugyanez a cigány s gyufát kért ; fizetni ezüst forintossal kívánt, de a boltos nem akart váltani, erre a cigány odaadta egy nagy csomó aprópénzből a két fillérest.

Igen valószínű, hogy ekkor kémlelni járt ez az előreküldött őrszeme a tolvajoknak s esetleg a fűszerüzletet is ki szándékoztak rabolni.

A meghiúsult postai betörés után besurrantak a rablók a községháza melletti udvarba s onnan egy szekérnek első-fele részét kihúzták s ezt a kétkerekű járművet bevontatták V2 1 órakor a községház udvarába.

Ott betörték az előszoba és a tanácsterem ajtaját és a 4 mázsás páncélszekrényt kicipelve, ráemelték a szekérrészre. De a kerekek odébb gurultak s a súlyos vasszekrény lezuhant.

Erre a zajra ébredt fel a jegyző s kiugorva az ablakon, egy tolvajlámpa mellett több alakot látott mozogni. Öt revolver-lövést intézett feléjük, amire azok elmenekültek. Összes zsákmányuk 5 korona volt, amit a segédjegyző asztalfiókjából vettek ki.

Betörés Nyergesújfalun.

Másnap, 23-án éjjel Nyergesújfalun akarták kirabolni a postahivatalt, ahol azon éjjel 10.000 koronát őriztek.

A két póstakezelőnő arra ébredt fel, hogy feszegetik a hivatal ajtaját, amire az üvegajtón kinézve, három férfialakot láttak s hallották, hogy halk hangon magyarul tanácskoznak.

Erre egyik nő az éléskamra bő rácsai közt kibújt s egyenesen a csendőrökhöz szaladt segítségért. Két csendőr a hivatalhoz sietett, de a rablók megneszelve a dolgot, kereket oldottak.

A betörők — cigányok.

Minden jel arra mutat, hogy úgy a tokodi, mint a nyergesujfalui betörések tettesei cigányok voltak, akik Esztergomból mentek Táton keresztül Tokodra.

Esztergomban a táti-uti sorompóőr látott öt jól öltözött cigányférfit hétfőn este 6 óra előtt a városból kimenni.

Hét óra tájban a tokodi kisbiró és az állomásfőnök is látta Tokod és Tát közt az országút szélén ülni az öt urias ruháju cigányt, akik közül az egyik sárga cipőt s szürke puha kalapot viselt. Egyikük öregebb, a többi négy 26 év körüli korban volt. A nyomozás során a csendőrök elfogtak hat Budapestül lerándult csavargót s Táton négy cigánymutatványost, de ezek mind alibit bizonyítottak és a tokodi póstakezelőnő s a fűszeres egyikükben sem ösmert rá a náluk járt, de eltűnt úri cigányra.

A minden irányban értesített őrsök jelentéseiből kitűnik, hogy az öt nriruhás cigány Komárom felé menekült.

Arra látták őket sietni szembe jövő kocsisok.

Ezek után még nagyobbá lehetőség arra nézve, hogy a dr. Hamzánál történt betörést is ezek az épen abban az időben itt járt jól öltözött cigányok követhették el, amint mi első perctől kezdve sejtettük s ebbeli gyanúnknak kifejezést is adtunk.